Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

Légihíd Izraelbe — Amerika fegyvert szállít Washington, Tel Aviv, [ Kairó, Damaszkusz, Bej­rut Izraelbe légi hídon özönlenek az amerikai fegyverek. A State Department hétfői bejelentése után. kedden hajnali n már azt jelentették a hírügynökségek Tel Avivból, hogy a fegyvert és hadianyagot szállító amerikai C—130-as és Galaxy mintájú óriásgépek egyperces időközön­ként landolnak az izraeli fővá­ros repülőtérén. Az amerikai hadügyminisztérium szerintolyan nagy szállítmányokkal kívánja Washington „elejét venni a kö­zel-keleti erőegyensúly felboru_ lásánák”, hogy polgári légitár­saságok gépeit is igénybe kell vennie. Lisszaboni források szerint az Egyesült Államokból Izraelbe tartó gépeket jól lehetett ész­lelni az Azori-szigetek fölött, sőt egyik kontingens meg is szakította útját az Azorin üzemeltetett közös amerikai— portugál katonai repülőtéren. A gépek — C—130-as szállí­tok, Boeing—707 mintájú utas- i szállítók és F—4 Phantom típu_ | sú vadászok — fegyverekkel szín. j ültig megrakva folytatták út­jukat céljuk felé. Kedden ha.ina'ban. a közel- keleti háború északi frontján az egyesült ezíriai—iraki erők tá­madásba lendültek a damasz­kuszi úton. Az offenzíva hírét mind Tel Aviv, mind Damasz­kusz megerősítette. Ezzel az ag­resszor visszaszorításáért har­coló arab erők folytatták 24 órá_ ja tartó előnyomulásukat. Hafez Asszad szíriai elnök hétfőn éjjel elmondott rádió- és televízió­beszédében közölte: a háború 10 napja során az iz­raelieknek csupán egyszer si­került áttörniük az 1967.es tűzszüneti vonalakon, de a tá­madást szíriai részről vissza­szorították. A harcok kezdeti szakaszán — mondotta az elnök — a szíriai erőknek sikerült visszafoglal­niuk a megszállt Golan-íennsik nagyobb részét, beleértve Ku. neitra városát is. Most ismét az a cél. hogy a megszállt terüle­tek visszakerüljenek jogos tu­lajdonosukhoz. Asszad hangoz­tatta. hogv „a szíriai csapatok súlyos csapásokat mérnek az el­lenségre s folytatni fogják ezt, amíg csak fel nem szabadítják összes területeiket”. Asszad külön köszönetét mon­dott a hősiesen harcoló iraki alakulatoknak. Irak hétfőn felszólította az összes arab testvérországot: gyakoroljanak nyomást Húsz. szein (Jordániái) királyra avé­gett, hogy Izraellel szemben megnyíljék a harmadik front is. Az A1 Baath című lap. a bag­dadi kormány hivatalos orgánu­ma szerint Jordánia eddig csők „képletes” erőket küldött a frontra, s Pzek nem helyettesít­hetik „totális részvételét”. — Az AP ammani tudósítója hivatalos helyeket idézve, azt írja, hogy a Szíriába küldött királyi egysé­gek „semmiképp sem képlete­sek". Háromezer emberről van szó. beleértve a 40. páncélos dandárt, Husszein legjobban fel­szere't harckocsizó egységét. Nyugati hírügynökségek hely­színi beszámolói ugyanakkor azt közük, hogy Jordánia forma szerint ugyan háborúban áll Iz­raellel, de a forgalom a két or­szág — azaz az anyaország és a megszállt Ciszjordánia — kö­zött továbbra is zavartalan. Az egyiptomi frontról java­részt „merev arcvonalakat'’ tü­zérségi és páncélos ütközeteket jelentettek a hírügynökségek. A keddre virradó éjjel a harcok Iszmat'ia és a Keserű-tavak magasságában voltak a legheve­sebbek. Kairói közlés szerint egy egyiptomi kommandó alakú, latnak sikerült az izraeli vé- 1 dővonalak mögé hatolnia s ott támadást intéznie egy erősité. ! sül küldött páncélos oszlop el­len. Tel Aviv ezzel egyidöben o'yan hírt közölt, hogy rakétá­val felszerelt naszádjai a keddre virradó éjjel az Alexandriától nyugatra elterülő vizekre hatol­tak be és part menti létesítmé­nyeket — közöttük radarállomá sokat — támadtak. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Szadat a főhadiszálláson A kairói főparancsnokságról: Szadat elnök (.jobbról) én Shazli vezérkari főnök a katonai térképet tanulmányozza. (Telefotó: AP—MTI—KS) Erősítjük szolidaritásunkat az arab népekkel — mondotta Koszigin Moszkvában Chilében eltörlik az agrárreformot Moszkva Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke a Jörgensen, dán kormány­fő tiszteletére adott hétfői moszkvai vacsorán beszélt a közel-keleti helyzetről is. Az elmondottakból a TASZSZ hírügynökség kiemeli: „Tovább erősítjük szolida­ritásunkat az arab népekkel, igazságos harcukban.” „Észre kell venni — mon­dotta a szovjet kormányfő, — hogy az enyhülés ellenfeléi mindenfajta ürügyet megra­gadnak arra. hogy felélesszék a „hidegháború” légkörét, bi­zalmatlanságot keltsenek a bé­kés együttélés politikájával szemben. E pillanatban a kö­zel-keleti ellenségeskedések ki- újulását használják ürügyként, bátorítva a-z agresszort és el­ítélve az agresszió áldozatait. A dolog egészen odáig fajul, hogy a Szovjetuniónak az izra­eli agresszió áldozatai — az arab országom — iránt tanúsí­tott szolidaritása majdnevnhogy a térségben uralkodó feszültség forrásává válik. Nehéz az em­bernek olyasmit elképzelnie, ami messzebb esik a valóságtól”. „Hiszen senki előtt sem ti­tok — folytatta Koszágin —, hogy a jelenlegi közel-keleti helyzet oka az izraeli uralkodó körök agresszív politikája. Ezek a körök, külső támogatás­sal és bátorítással minrlama erőfeszítéseket kudarcra ítélték, N'agy Károly, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: A várnai sportpalotában kedden délelőtt plenáris ülés­sel folytatta munkáját a VIII. szakszervezeti világkongresszus. Az ülésen elhangzott R. Vilon- gueza regionális beszámolója Afrikáról és S. A. Dange re­ferátuma Ázsiáról. A kedd délelőtti ülésen hangzott el a román küldött melyek az igazságos közel-ke­leti béke megteremtését céloz­ták. lángra lobban tot ták a fegyveres konfliktus parazsát ebben a térségben”. „Ami a Szovjetuniót illeti — hangsúlyozta a miniszterelnök — országunk, mint arra nemrég Eeonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is rámutatott, meggyőződéses híve volt és marad is a tartós közel-keleti békének, a térség valamennyi országa és népe számára garan­tált biztonságnak. Továbbra is készek vagyunk arra, hogy hozzájáruljunk egy ilyen béke megteremtéséhez”. Ezután Koszigin kijelentette: „Az Egyiptommal, Szíriával és az izraeli agresszorral szem­ben törvényes jogaikat és érde­keiket védelmező más arab or­szágokkal vállalt szolidaritás, az igazságos béke helyreállítá­sáért érzett aggodalom, nos ez közel-keleti politikánk lényege. A Szovjetunió semmit sem ke­res a maga számára ebben a térségben. Minden lépésünk ar­ra irányul, hogy segítsük az arab országok népeit Izrael ál­tal megszállt területeik felsza­badításában, az igazságos poli­tikai rendezés kieszközlésében, függetlenségük megszilárdításá­ban, végül pedig abban, hogy virágzó, gazdag oi'száigot építse­nek maguknak, előre haladja­nak a fejlődés útján” — mon­dotta befejezésül a szovjet kor­mányfő. .MTI) : felszólalása és szót kapott Alekszandr Selepin, a szovjet j szakszervezetek vezetője is. Közben megkezdődött a kongresszus munkabizottságai­nak szervezése. összesen hét ilyen bizottság alakul. Két bizottság kivételé­vel a világkongresszuson részt vevő magyar szakszervezeti de­legáció mindegyikben képvisel­teti magat. (MTI) Szadat tűzszüneti ajánlata Egyiptom kész elfogadni a tűzszünetet azzal a feltétellel, hogy Izrael azonnal visszavonja csapatait az összes megszállt arab területekről az 1967. júni­us 5-e előtti vonalakra —. mon­dotta Szadat elnök abban az üzenetben, amelyet az egyip­tomi parlament keddi üléséről intézett Nixon amerikai elnök­höz. — Egyiptom ugyancsak hajlandó béketárgyalásokat kez­deni az ENSZ keretében az ösz- szes népek jogait figyelembe vevő közel-keleti békéről. Szadat elnök felajánlotta, hogy a többi arab országot és a Palesztinái nép képviselőit is igyekszik meggyőzni a javasolt béketárgyalások elfogadásáról. (MTI) Miközben Genfiben javá­ban folyik az európai bizton­sági értekezlet második szaka­sza, a világsajtóban egyre több­ször találkozhatunk az ázsiai kollektív biztonsági rendszer ki­fejezéssel. Négy éve, hogy a kommunista és munkáspártok 1969 júniusi moszkvai ta­nácskozásán Leonyid Brezs­nyev felvetette az ázsiai biz­tonsági rendszer gondolatát. „A jelenlegi nemzetközi hely­zet égető problémái nem feledtetik velünk a hosz- szabb időre szóló feladatokat sem. főként a kollektív bizton­sági rendszer megteremtését a földnek azokon a részein, ahol koncentráltan jelentkezik az új világháború, illetve a fegyve­res konfliktusok kirobbanásá­nak a veszélye. Ügy véljük, az események menete napirendre tűzi az ázsiai kollektív bizton­sági rendszer megteremtésének feladatát is.” Ha végigfutunk az utolsó ne­gyedszázad eseményein, akkor kitűnik, hogy mennyire meg­nőtt Ázsia szerepe a világpoli­tikában. „1954 óta a világ nagy felfordulásai és nagy meghason- lásai Ázsiában zajlottak le; a brit uralom felszámolása Indi­ában, amely a gyarmati rend­cser felbomlásának kezdetét Santiago A chilei katonai junta beje- ) lentette, hogy eltörli a Népi Egység agrárreformját. Évtize­dek óta minden elnök prog­ramjára tűzte Chilében a nagy­birtokok felosztását, s a leg­kirívóbb eseteikre nézve már a Népi Egységet megelőző keresz­ténydemokrata kormányzat, Frei elnöksége alatt kezdemé­nyezett bizonyos földosztást. Most Sergio Calonge százados, a junta egyik szóvivője közöl­te, hogy minden tulajdonos visszakapja korábbi birtokát, még azok is, akiktől annak idején a kereszténydemokrata kormányzat vette el a földet és majd esetleg egy év múlva jelentette, a kommunisták ha­talomra jutása Kínában, a ko­reai háború, a bandungi érte-, kéziét, a szovjet—kínai konflik­tus, Japán előretörése, az ame­rikaiak agressziója” — így ósz- szegezte a legfontosabb esemé­nyeket a Les Preuves francia folyóirat. Atsiár azonban már méretei is nagy szerepre jogosítják. A világ legnagyobb földrésze, az emberiség kétharmada, mintegy 2 milliárd 300 millió ember lak­ja. Történelmi, kulturális örök­ség vagy éppen vallási hovatar­tozás szerint jó néhány Európa nagyságú hatalmas régióra osz­lik. Alig 'három évtizede több­nyire még óriás gyarmatbiro­dalmak „otthona” volt. Ma jo­gilag független országai a tár­sadalmi formáció, a gazdasági fejlettség, a külpolitikai orien­táció szempontjából rendkívül „zéles skálán helyezkednek el A második világháború befe­jezése óta Ázsia lényegében nem élt meg békés időszakot. Az ázsiai helyzetet bonyolítja, hogy a fiatal, független államok gya­kori belső társadalmi megráz­kódtatásai és egymás közötti el­lentétei jelentősen befolyásol­hatják a nemzetközi erőviszo­nyokat. Az amerikai imperial; z_ „egészen más feltételék alap ján” újrakezdik a kisajátítást. A junta kedden hivatalos rendeletben is betiltotta mind­azoknak a poütikai pártoknak a működését, amelyek részt- vettek a Népi Egység koalíciós kormányában vagy támogatták azt. A rendelkezés a kommu­nista és a szocialista pártra, a radikális pártra vonatkozik, to­vábbá a baloldali keresztény­mozgalomra. az egységes népi mozgalomra és a népi független­ségi akcióra, valamint a balol­dali forradalmi mozgalomra. Ugyanez a rendelet egyúttal hivatalosan tiltja „a marxista propaganda minden formáját.” (MTI) mus sohasem mondott le arról, hogy — a fegyveres erősza letol a gazdasági nyomásig — a leg­különbözőbb eszközökkel letérít­se az ázsiai országokat az önál­ló nemzeti fejlődés, illetve a nemzeti felszabadító harc út­járól. Ázsia politikai arénájá­ban a Szovjetunión és az Egye­sült Államokon kívül egyre na­gyobb szerepet játszó nagyhata­lomként jelenik meg Kína és Japán. Nem szabad megfeled­kezni India, Indonézia és a po­litikailag egyre inkább Ázsiához kötődő kontinens, Ausztrália lé­téről sem. A sokféle hatalmi- politikai érdek ütközik. Hz utóbbi időben olyan kedvező változásokat tapasztal - hatunk, amelyek a szovjet el­gondolás realitását mutatják. Melyek ezek a kedvező válto­zások? Mindenekelőtt az Egye­sült Államok vietnami agresz- sztójának kudarca, a vietnami háború befejeződése. Létrejött a megállapodás a laoszi béke és nemzeti egyetértés helyreállítá­sáról is. A mintegy két évtize­des megmerevedés után meg­hozták az első eredményüket a KNDK-nak az ország békés egyesítésére irányuló fáradozá­sai. Az utolsó évtizedben a „lő- poros hordó” szerepét játszot­ta a Hipdusztáni félsziget. Az 1971-es decemberi indiai—pa­kisztáni háború végkimenetele. Folytatja munkáját a szakszervezeti világkongresszus MtiHtietiimimnmnaut ÁZSIA SOKSA

Next

/
Thumbnails
Contents