Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-17 / 243. szám
Szállítás előtt még egy ellenőrzés A Budaipesti Mezőgazdasági Gé pgyár békési gyáregységében a jugoszláv Növi Sad-i Pobeda gyárral kooperációban készül a képünkön látható KS 69/10-es rendfelszedő adapter. Az elkészült adaptereket szállítás előtt Tóth Károly és Váci Mátyás meósok még egyszer ellenőr zik. (Fotó: Demény) Horgászok paradicsoma Köröstarcsán A köröstarcsai horgászként. ' pingíbe áprilisban érkeztek az első vendégek és még most is vannak néhányan Békés megye, bői, Budapestről, a jugoszláviai Zentárói és más helyekről. Az idén többen igen szerencsések voltak, akik a Kettős. Körösben 4—? kilós pontyot, süllőit és szépen fejlett dévért fogtak. A holtágban sok 1—2 j kilós ponty, amur- és busa ke- j rült horogra. ; A kempingben kevés a hely, az igényeiket csak részben lehet kielégíteni. A községi tanács az erejéhez mérten egyelőre három újabb faházat építtet, hogy jövőre több vendég tölt- hesse a szabad idejét Köröstar. csán. A holtágiba nemrég három I mázsa 30—40 dekás pontyot te- | lephettek, jövő tavasszal pedig a horgászok örömére 3—4 mázsa 1—2 kilós ponty kerül még a vízbe. Banglades megszületése alapve. tőén megváltoztatta a térség erőviszonyait. A fokozatos bomlás jeleit mutatják az Egyesült Államok ázsiai stratégiájának pilléred, az egymásba fonódó katonai tömbök. A SEATO. a CENTO és az ASPAC tagjai között megerősödött a békés egymás mellett élés, a semlegesség politikája. Ennek egyik legutóbbi példája, hogy a Fülöp-szigetek diplomáciai kapcsolatot teremtett a szocialista országokkal, köztük hazánkkal. A Szovjetunió már nem egy ízben vázolta fed a biztonsági rendszer alapelveit. A központi elvek: az erőszakról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartása; a belügyek. be való be nem avatkozás; széles körű gazdasági és másfajta együttműködés a teljes egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. Éppen ezek az elvek jutottak érvényre a Szovjetunió politikai gyakorlatában, amikor barátsági szerződést kötött Indiával és Irakkal. Az ázsiai kollektív bíztonági rendszer megteremtésének reá - litásáit vizsgálva nem kerülhető meg az a kérdés, hogyan vélekednek erről az érdekelt nagyhatalmak, Kétségtelen, hogy a nem ázsiai nagyhatalom, az Egyesült Államok törekvései el- le»tétben állnak az ázsiai biztonsági rendszer gondolatával. Ha azonban Washington levonja a ..vietnami leckéből” a tanulságokat, akkor a jövőben kerülni fogja a közvetlen katonai beavatkozást; érdekeinek érvényesítésére inkább a gazdasági és politikai módszereket részesíti előnyben. Éppen ezért nem lehet kizárni, hogy Washington módosítja álláspontját az ázsiai biztonság ügyében, mint ahogy európai megfelelőjét is csak hosszabb idő után fogadta el. A problémakör ..legkényesebb" pontja Kína állásfoglalása. A szovjet javaslatot egyedül Peking utasította el. nyíltan, azt állítva, hogy annak célja „Kína bekerítése”. Ezt az állítást cáfolva írta a Pravda: „A Szovjetunió amellett száll síkra, hogy a kollektív biztonsági rendszerben valamennyi ázsiai állam, közöttük természetesen Kína is. egyenjogúan vegyen részt”. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszerért vívott harc hosszú és bonyolult folyamat. Ezt mutatják a legújabb közel- keleti események is. Annyi azonban bizonyos, hogy — Európához hasonlóan — Ázsia külügyminiszterei is összeülnek majd egyszer a földrész békéjének és biztonságának stabilizálása érdekében. Salai István ENDRÖD TÉRKÉPÉ — Mennyibe vette az uborkát, Mari néni? — 10 forintért kilóját, lelkem! Ott, annál a kék kendős asszonynál! Biztos ismeri, gyomai. Eltart még egy negyedórát, míg a két fejkendős nénike elválik egymástól. Az út szélére húzódnak a kocsik elől. Zsiguli, Fiat, Skoda. Trabant. Azután kerékpárok és motorbiciklik. Az átellenben levő tanácsházáról fiatal leány szalad ki. Szőke paróka. zöld szemhéj. A piactérre tart. Szembe vele két bajuszos, csizmás bácsi kókadt kari. májú kalapban, megindul a tanácsházára. — Nem tudom, miért küldték a felszólítást megint, mikor egyszer már kifizettem. — Engem is majd megbüntettek a libák miatt... Elnyeli őket a nagyközségi tanács kapualjának homálya. „Az 1931. évi tavaszi ország- ; gyűlési képviselő választásokkal kapcsolatban tartott endrődi nagygyűlésen az agrárproletárok ts szegénypúra .ztok viharos köz. í beszólásokkal fejezték ki elégedetlenségüket. A fcloszlatási parancsnak nem engedelmeske- j dö tömeget a csendőrség sor. tűzzel zavarta szét. ami néhány halálos áldozatot követelt és több súlyos sebesülést okozott”. (Új Magyar Lexikon D—F kötet Akadémiai Kiadó I960.) Akkor tavasz volt. Most meg ősz van. Oktober, 1973 októbere. A nagyközségi tanács vb-titká- ra. Kulik István maga is endrődi, s 1955 óta áll a község szolgálatában. Hivatali szobája falán óriási tervrajz áll bekeretezve. A rajzról a jövö: Endrőd és Gyoma közösen alakított és alakuló képe olvasható le. — A vízmüvünk közös. De közös a mentőállomás és a gáz. cseretelep is. A következő ötéves tervben pétiig együttes erővel fejlesztjük a közművesítést, a vízvezeték- és villanyhálózatot is. sőt elkészült már a két község szennyvízrendszerének tanulmányterve is — sorolja Kulik István. Mindez érthető, hiszen a Gyoma végét, illetve az Endrőd kezdetét jelző két tábla között autónk kilométer-órájának mutatója egyet sem „ugrott”. Nem azért, mert rossz volt, hanem mert a távolság még egv kilométer sincs a két község között. És hamarosan beépül ez a kis köz is. Itt áll majd több új létesítménnyel együtt az egyik legfontosabb: Gyoma és Endrőd közös tanácsháza. Addig azonban Endrédnek magának még nagyon sok gondot. feladatot kell megoldania. Endrőd ugyanis „ötk.”, így jelöli az 1967-es helységnévtár azt, hogy önálló tanácsú község. A község egyébként nem tartozik éppen a legújabb települések közé. Ha csak azt vesszük is. hogy a legutóbbi ásatások során a közeli Körös mentén avar és szarmata sírokra bukkantak. Nem is kis település Az I960. as népszámlálás adatai szerint 9263 lakosa volt és 2789 lakóházból állott. Az 1970-es adatok 2876 lakásról és 8136 lakosról adnak számot. Tíz év alatt tehát 90 ház épült és több. mint ezer emberrel csökkent Endrőd .lakóinak a száma. A döntő változást mégsem ez jelentette a község életében. Hanem — és erről szintén számok vallanak — a község arculatának megváltozása. Mert Endrőd megváltozott. A korábbi — az tt)60-as — népszámlálás idején száz emberből még 59 dolgozott a mező- gazdaságban, a fennmaradó 41- ből pedig 23 az iparban és az I építőiparban, 18 meg a népgaz- I daság egyéb ágaiban kereste ke. ! nyerét. Vagyis Endrőd gazdasági életét a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenysége határozta meg elsősorban. Éppen ezért egy évtizeddel ezelőtt Endrőd még egyértelműen mezőgazdasági település, a régi értelemben vett falu volt. Azóta nagyot fordult a világ és a nagyközség tíz-tizenhárom évvel korábban még csak felse jlő másik „arcának” vonásai közben határozott formát öltöttek. megkeményedtek. Endrőd szövetkezeti ipara megizmosodott. Takaros házak, utcák jelzik a változást. De ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg a mezőgazdaságban már csak a keresők 42 százaléka dolgozik, míg az iparban foglalkoztatottak aránya a korábbi 23-ról több, mint 34 százalékra növekedett. S hogv az iparosodás mit jelent a község életében, azt megint csak tudjuk számokkal érzékeltetni. Jó tíz évvé’ ezelőtt még 7—800 ember járt el rendszeres'»- Endrődről az ország különböző részeibe dolgozni. Ma pedig — miközben a négy termelőszövetkezetben is több százzal csőként a foglalkoztatót, tak száma, legfeljebb, ha 200— 250-en keresnek a községen kívül munkát. (És fiatalokat, gye. rekeket, sem igen lehet annyit látni a megye más községeiben, mint itt, Endrődön.) Az összesen mintegy 10 ezer hektáron gazdá'kodó négy endrődi termelőszövetkezet egyike a Lenin Tsz — a legnagyobb. Sorrendben utjína a Béke Tsz. az Új Barázda Tsz, majd a Szabad Föld Tsz következik. A Lenin Termelőszövetkezetben — amely a nyáron ünnepelte az alapítás 25 éves évfordulóját —, a község ezerötven közös munkában részt vevő tagjából csaknem 400_an dolgoznak. Dolgoznak, mert munka az mindig van. Ilyenkor ősszel meg kiváltképp. Ügy, hogy Balázs István elnök és Kovács András főagronómus is csak együttesen tudja számba venni: mennyi is? A 240 hektárnyi rizsből 190-et már 'earattak. Az ezer hold ku. i korica törése egv kicsit elcsú- | szott, mert a szárító kapacitása I nem enged gyorsabb ütemet. E J növénnyel viszont most nem ez I az egyetlen gond. A szövetkezet ugyanis csatlakozott a nád- ! udvari kukoricatermesztő zárt ! rendszerhez. így most hétmillió j forintért kell majd gépeket vásárolni Azután „nem állhat” a szarvasmarha-program sem. Az ! utóbbi két évben mintegy 560 I új férőhelyet építettek és szeret, j. nék a szabadtartá6os rendszer- j ben tenyésztett teheneik számát 150-ről 200_ra emelni. Közben a 6 millió 600 ezer fo_ rintos nyereségtervet is telje. 1 síteni kell. hogy a tagok legalább 25 ezer forintos jövedelemhez jussanak a közösből most is. akárcsak tavaly. — A tagok száma egyébként már nemigen változik az utóbbi években. .Aki akart, már régen átment a . cipészekhez vagy a szabókhoz. Elsősorban a nők mentek. Nálunk mindössze 46. an maradtak — egészíti ki az elnök és a főagronómus beszámolóját Tímár Gergely, a szövetkezet párttitkára. A Lenin Tsz-ben csak 4« nő maradt. Az ENCI-ben, — az Endrődi Cipészek Szövetkezetében — viszont már annál többen vannak. Véha Illés, a szövetkezet főkönyvelője „fejből” tud. ia a számokat. — Tíz-tizenegy évvel ezelőtt még csak 250 tagja volt szövetkezetünknek, ma már 878-an dolgoznak az EíNCI-ben. A 878 cipőkészítő emberből 558 a nő. 400-an 30 éven aluliak. Lányok és asszonyok. Pontosabban fiatal lányok és fiatal asszonyok. Az előbbiek többsége alkotja a 224 tagot számláló szövetkezeti KISZ-szervezetet. Kertes József, a csúcsvezetőség titkára sokat „kilincsel”. Klubhe'yiség kellene, azután itt van a KISZ. lakásépítő akció, ebben az évben 180 ezer Ft_ot tudnak a szövetkezet segítségével a lakásra várók között elosztani. A múltkor meg Varga Mihály ügyét kellett elintézni. Egyedül él édesanyjával, keveset keresett. Összeült az üzemi „négyszög” és megszavazta Varga Mihálynak a magasabb órabért. A kultúros. Sárhegyi Zsuzsa — mivel sok a lány — tánc- mulatságokon, kirándulásokon töri a fejét. Karlovy Varyban szeretnének szilveszterezni. Az itt dolgozó fiatalasszonyoknak már egészen más. jellegűek a gondjaik. Közülük most is 138-an vannak szülési szabadságon. Hogy visszatérnek-e majd dolgozni? Valószínűleg — ha lesz hol a kicsiket elhelyezni. És lesz hol ! Az Endrődi Cipészek Szövetkezete 360 ezer forintot, a Lenin Tsz 160 ezret. Endrőd nagyközség gazdasági szervei összesen egymillió 200 ezret adtak egy új, 75 kisgyermek részére felépülő óvoda felépítésére. A község természetesen nem feledkezik meg az iskolásokról sem. 1975 szeptemberére elkészül a 100 személyes tanyai diákotthon is. Ezt már nagyon régen hiányolják az endrődiek. ugyanis — bár az utóbbi 10 év alatt több mint tíz százalékkal csökkent a tanyai lakosok száma —. az endrődieknek több mint egyharmada még mindig a község külterületein él. A nagyközségi tanács elnökének, Szilágyi Imrének is felhős az arca, amikor erről és az iskolákról beszél. — Igaz. hogy húsz tantermünk van. de a község nyolc különböző helyén. És mindössze csak az a négy tanterem megfelelő, ame’y a felszabadulás után épült. Reméljük, A következő ötéves tervben fel tudunk építeni egy tíztantermes központi iskolát. Mert addig a közoktatás. közművelődés terén legfeljebb csak a 14 ezer kötetes könyvtárunkká) dicsekedhetünk. — Értünk el azért eredményeket a felnőttoktatásban is, — mondja erre Gyebnár József. a község párttitkára és további szavaiból az is kiderül, hogy Endrőd a könyvtáron kívül büszkélkedhet még mással is. Új ar cával : Azzal például, hogy évente 30—40 új ház emelkedik, hogy 174 személyautó és 318 motor- kerékpár van a község lakosainak birtokában, hogy rövidesen megnyílik az új élelmiszeráruház vagy azzal, hogv ugyancsak jövőre szabadstrandot létesítenek a Körös templomzugi holtágán. s végül, hogy a következő öt évben már gázvezetékük is lesz még a járás székhelyénél, Szarvasnál is hamarabb. Van azután a községnek hét vendéglője és két presszója még — legalábbis a Hídfő-étterem étlapjának tetejére rajzolt kis térkép szerint. A .jámbor utazó” tehát nem marad Endrődön sem étien-szom jan, legfeljebb aludnia kell átmennie Gyomára. No de ez utóbbira is e’őbb- utóbb azt mondják majd, hogy mindegy hiszen községen belül marad. És ha erre aludni is kell még egypár napot — egy már biztos: Endrőd bizony megváltozott. Előnyére. Kőváry E. Péter 1973. OKTOBER 17. V
