Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-17 / 243. szám
I 4 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 1973. OKTÓBER 17., SZERDA Ara: 80 fillér XXVIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM A Kalocsa; Fűszerpaprika fc Konzerváló Vállalat naponta 25 vagon nyers paprikát dolgoz fel. Malmaiban naponta 25 mázsa paprikát őrölnek. Készítményeinek mintegy 60%-át exportálják. A világ majd nÚRden országában ismerik és szeretik ezt a sajátos kalocsai nemes fűszert, melyet a környéken mintegy 7 20« holdon termelnek. Képünkön: paprika- „díszben” a Kalocsa-környéki házak. (MTI Fotó — Sarkad y ,iános felvétele — KS) Év végéig 700 vagon rizstdolgoznak fel Dévaványán A Békés megyei Gabonáiéivá, j sárló és Feldolgozó Vállalat dé_ ! vaványai rizshántoló üzemébe ! az első' rizsszállítmány szeptam- 1 b©r 18-án érkezett be a csárda- szállási Petőfi Tsz-bői. Azóta a gazdaságok Békés és Csongrád megye minden részéből, valamint (Szolnok, Heves és Sza- j bölcs megyéből folyamatosain j, szállítják a nyers árút. melyből az év végéig 900 vagont vesz át az üzem. Ebből 700 vagont j dolgoz fel és 280 vagont egy,- valamint félkilós csomagolásba^ J előkészít üzleti árusításra. A rizs átlagtermése a tervezettnél magasabb, a minősége pedig igen jó, ami főként a sok napsütésnek köszönhető, így az üzem jövő év elején előreláthatólag még 600 vagont vesz át és dolgoz fel folyamatosan. A termelő gazdaságokban egyre jobban elterjedtté válik a szellőzőpadozat, amit a MEZŐGÉP dévaványai gyáregysége készít. E7 nemcsak meggyorsítja a szárítást, hanem elősegíti a rizs minőségének a megóvását is. MR; ENDRÖD TÉRKÉPE (3, oldal) ARADI NAPLÓ (4. oldal) • A PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE A KKP X. KONGRESSZUSÁRÓL fö, oldal) SPORTJELENTÉSEK. tudósítások, MEGYEI I. OSZTÁLY (7. oldat) I Sarkadi Nagyközségi Tanács V. B. munkájáról, a megye orvosellátottságának javításáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtói bizottsága október 16-án ülést ' tartott Békéscsabán Klaukó | Mátyás elnökletével. A korábban hozott vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után Sarkad Nagyközségi Tanács V. B. munkájáról szóló jelentést . vitatták meg; Szegedi Lajos, a tanács elnökének előterjesztése, valamint a Gyulai járási Hivatal elnökének, Novák Mátyásnak kiegészítő jelentése alapján. A testület jónak ítélte meg a nagyközségi tanács vb munkáját. Az eredményességhez elsődlegesen járult hozzá a helyi pártbizottság és tanács céltudatos együttműködése. Külön dicséretesnek említették a felszólalók a tanács apparátusának jó politikai képzettségét, mely számszerüségben kiemelMegkesdodott a paprikafeldolgozás kedik a megyei átlagból. Hiányolta viszont a testület, hogy három év óta sem a községi tanács sem a vb nem tárgyalta meg a hatósági munkát, úgyszintén elmulasztotta az egészségügyi helyzet alakulását napirendre tűzni. A járási hivatal figyelmét pedig arra hívta fel, hogy az eddiginél jobban erősítse a községek önálló tevékenységét. Ezt követően dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos a megye járóbeteg szakellátásának működéséről adott beszámolót. Az előterjesztést élénk vita követte. Kitűnt, hogy a jelenlegi járóbeteg szakellátás orvoshiány miatt nem felel meg a lakosság által joggal támasztott követelményeknek. A megyében 1972-ben 1 000 lakosra 2,3 szakorvosi munkaóra jutott. Ezen a téren csak Zala, Tolna és Sza- bolcs-Szatmár megye van mögöttünk. Az országos vidéki átlag ezer lakosra számítva 2,6 szakrendelői, szakorvosi munka- | óra (Budapesten ezer lakosra 5,3). 1972-ben a percátlag vidéken 8,6 a megyében egy gyógykezelés átlagos időtartama 9,4 perc. A megyei tanács és annak végrehajtó bizottsága fő feladatának tekintette eddig is a rendelőintézetek létrehozását, ennek eredményeként 1972-ben készült el Mezőkovácsházán és Szeghalmon a korszerű és modern 10 munkahelyes rendelő- intézet. Ebben az ötéves tervben kezdik meg a szarvasi szakrendelő korszerűsítését, bővítését és remélhetőleg megkezdi működését" Gyulán a megyei szakorvosi szakrendelő- intézet is. A meglevő gondok enyhítésére szükséges többek között, hogy az egyetemi beiskolázásoknál az Egészségügyi Minisztérium vegye figyelembe a megye orvosi ellátottságának tarthatatlanságát. A megye szám szerinti orvosigénye is egyre nő. Hiszen a következő ötéves terv feladata lesz Orosházán egy korszerű, megfelelő munkahellyel rendelkező rendelőintézet építése. Biztosítani szükséges a mezőkovácsházi rendelőintézetben legalább a négy alapszakma megfelelő működtetését szakorvosok letelepítésével. Ki kell egészíteni a békési és szarvasi rendelőintézetet a lehetőségeknek megfelelően szakorvosokkal. A testület állást foglalt amellett is, hogy Gyulán, Békéscsabán és Orosházán a la- 'kosság ellátásának jobb biztosítására és a dolgozók munkahelyükről történő távolmaradásuk csökkentésére két műszakossá keli fejleszteni a szak- rendeléseket. A következő ötéves tervben Gyulán, Békéscsabán, Orosházán és Békésen meg kell szervezni a sávfőorvosi hálózatot. Megannyi teendő, amit a megye az orvosellátás javítása tekintetében saját erőből megoldani nem tud. Az orvosellátás csakis az Egészségügyi Minisztérium segítségével javítható, mindamellett, hogy a városi, községi tanácsok saját eszközeikkel is (lakásbiztosítás stb.) segíthetik. A jelentés elfogadása irtán a végrehajtó bizottság jóváhagyta a megye szarvasmarha-tenyésztésének 1973—1985 fejlesztési programját, mely jól kapcsolódik az országos húsprogramhoz. Jóváhagyta továbbá Békés- sámson. Elek, Gádoros. Ger- la Kardoskút, Kétegyháza, Lókösháza, Nagykopáncs. Nagyszénás, Tótkomlós és Csanád- apáca községek, illetve nagyközségek tanácsainak szervezeti és működési szabályzatát. Elfogadta a Békés megyei Ipari, Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szervezéséről és rendezéséről szóló jelentést. Ügy döntött, hogy a színvonalas bemutatók biztosítása érdekében indokolt állandó kiállítási is vásári iroda létrehozása. A Békés megyei Ipari. Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Iroda megyei jelleggel a békéscsabai Városi Tanács V. B. irányításával működjön. Majd tudomásul vette a tartósan veszteséges tsz-ek helyzetéiül szóló jelen - test. A továbbiakban szabályzatot fogadott el a szövetkezetek megalakulásának jubileumi évfordulóin adományozható megyei tanácsi elismerésről, majd elfogadta a művelődésügyi osztály javaslatát miszerint 1974- tői kezdődően „Békés megyei Erkel Ferenc Emlékérem'’ alapítását határozta el. A vb-ülés személyi ügyek megtárgyalásával ért véget. —r. Közérzet és Intenzitás Három évvel ezelőtt a General Motor’s mintaüzemet avatott az USA-beli Lordstownban, Az avatásról megjelent sajtó- közlemények hírül adták, hogy ebben az üzemben működik a világ leggyorsabb futószalagja, a legalacsonyabbak a gépkocsik szerelési költségei, „valóságos munkásparadicsom” látványa fogadja a látogatót. Annál nagyobb volt a közvélemény meglepetése, amikor alig egy év elteltével riasztó hírek érkeztek az új üzemről. Pontosabban arról, hogy egymást érik a munkabeszüntetések, a fegyelem rendkívüli módon meglazult, szabotázs jellegű akciók zajlanak le. nő a munkabalesetek száma. A vizsgálatok megállapították, hogy „összefüggés áll fenn a munkások nyugtalansága, másrészt a munka intenzitása és annak egyhangúsága között...” A balesetek fő ókát pedig azzal hozták összefüggésbe, hogy az automatizálás viszonyai között a munkás számára gyötrővé válik az a tudat, hogy személyisége megsemmisül. .Mint tudjuk, világjelenségről van szó, arról, hogy a tudományos technikai forradalom előrehaladásával, a munkamegosztás téréből y e se dósé v el mind jobban terjed, fejlődik az automatizálás, a munira egyhangúbbá válik. Szocialista viszonyok között azonban ez a körülmény nem vezet konfliktushoz, mert nem jár együtt a munkás elszemélytelenedésével. A szocializmus azt tudatosítja a korszerű technikát kezelő munkásban, hogy hatalmas értékű társadalmi vagyon hasznosításáért felelős, s ezzel egyenes arányban növekszik a társadalom iránti felelőssége. Ahhoz, hogy ezt lássa, érzékelje, nemcsak szakmai tudással kell rendelkeznie, hanem megfelelő erkölcsi tartással is. Olyan szem_ léletmóddal. amely a társadalmi összefüggések ismeretében világosan látja az egyén helyét. szerepének fontosságát, értékét az adott termelési mechanizmuson belül. Ehhez természetesen ismernie kell mindenekelőtt a munkahelye életéit. Vannak, akik alapos szociológiai vizsgálatok alapján növekvő pszichikai igénynek nevezik a munkásók azon kívánságát, hogy betekintést engedjenek számukra az üzem életébe, gondjaiba, hiszen csak így ismerhet^- fel saját helyüket is. A részvétel, a közreműködés igénye, szükségessége, amely a szocialista berendezésű országokban annyira természetes következmény, egyu ital megkönnyíti a vezetők munkáját is. Bátran nevezhetjük nemzetkö_ zi érvényű tapasztalatnak, amelyet számos, a szocialista országokban lefolytatott vizsgálat adatai támasztanaik alá, hogy a munka végzésének monotóniáját képes feloldani a jó munkahelyi közérzet, a közösség életének demokrhtikus légköre, s az, ha a vezetők számára a munkás személyiségével való törődés legalább olyan fontos, mint a tervek teljesítése. Hazai tapasztalataink is ezt hangsúlyozzák, főként ami a szocialista brigádmozgaloín eredményeit illeti.. Az állami iparban éz idő szerint valamivel több, mint 115 ezer brigádban 1 millió 275 ezer munka,, tagja a mozgalomnak. Az a körülmény, hogy a szocialista cím elnyerése a szocialista munka és életvitel függvénye, egyben elősegíti az egyes kollektívák stabilizálódását, kötődését a gyárhoz, a munkahelyhez. Ezekben a brigádokban az emberek egymás iránt érzett felelőssége magától értetődő módon fejleszti a társadalmi felelősségtudatot, serkenti a közösség érdekében végzett munkát. A fegyelem, a gyári előírások pontos betartása olyan kötelesség, amely szorosan ösz- szefügg a hivatástudattal, azzal a felismeréssel, hogy az egyén boldogulásához a közösség gyarapodásán át vezet az út. (K I.)
