Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

Kősebkeleti helyset jelentés

Munkában a menti. «* tűzoltóegységek Damaszkusz közelében az izraeli légierők támadása után.

Pénteken reggel hetedik napjába lépett az izraeli ag- resszorok és a megszállt területeik felszabadításáért küzdő arab országok — Egyiptom és Szíria — háborúja. A kiadott hadijelentések szerint a harcok mindjárt napfelkelte után kiújultak. Az izraeli légierő Szíria északi körzeteiben, valamint Damaszkusz közvetlen kötelében hajtott végre légitámadásokat. Ezek során damaszkuszi közlés szerint, négy támadó Phantom-gépet lelőttek. Az egyiptomi fronton ezzel egy- időben tüzérségi párbaj bontakozott ki.

Tel Aviv-ban közölték, hogy izraeli gyalogos és páncélos alakulatok a légierő támogatásával pénteken reggel „folytatták előnyomulásukat a Go- lan-fennsíkon kiépített szíriai állások mögött”. Dajan izraeli hadügyminiszter csütörtökön este „elkerülhetetlennek” minősítette a szíriai erők ösz- szeomlásót. Azt állította, hogy a Golan-fennsíkon már nincs számottevő ellenállás a KuneitLuis Corvaián interjúja

ra—Damaszkusz útvonalon felvonuló izraeliekkel szemben (a szíriai főváros, mint ismeretes, alig 50 kilométerre fekszik a Golantól).

Damaszkuszi közlés szerint viszont a harcok a szíriai—izraeli front teljes hosszában folynak, s a szíriai haderőnek sikerült feltartóztatni az izraelieket, sőt ellencsapást mérni rájuk.

Az arab—izraeli ütközetek a szárazföldön és a levegőn ki- vül a vízen is folytatódták. Izraeli naszádok pénteken hajnalban 24 óra leforgása alatt már másodízben támadták Tartus sizíriai kikötőit. Mindkét fél két-két ellenséges hajó elsüllyesztését jelentette.

Az AP amerikai hírügynökség értesülése szerint az Egyesült Államok nagy mennyiségű tüzérségi lövedéket és páncéltörő fegyvert készül Izraelnek szállítani, „rendkívüli segélyként”. A harcok egy hete után fenyegető hiányok megelőzése véglett. Ugyanakkor — mint az UPI tájékoztat — „még nem született döntés” arra vonatkozóan. pótolja-e az Egyesült Államok az Izrael által elveszített repülőgépeket és harckocsikat.

! Apró Antal fogadta j az SZMBT küldöttségét

J. F. Karpovának, az OSZSZSZK miniszterelnök-helyettesének, az SZMBT alelnö- kének vezetésével hazánkban tartózkodó SZMBT-delegációt péntek délelőtt a Parlament épületében fogadta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. A szívélyes baráti fogadáson jelen volt Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és I T. Bagyul, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének első titkára. (MT)

Fehér Lajos fogadta a cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert

Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese pénteken fogadta Josef Nagr cseh mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. A szívélyes, baráti hangú megbeszélésen jelen volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete (MTI)

DIFX-ayilatkezat

Hanoi

A Dél_ Vietnami Ideiglenes

Forradalmi Kormány külügymi. nisztériuma pénteken erélyes hangú nyilatkozatban ítélte el az Egyiptom és Szíria sűrűn lakott területei ellen végrehajtott barbár izraeli légitámadásokat.

A DIFK, a Dél-Vietnami Köztársaság népe — hangzik^ nyilatkozat — teljes mértékben és határozottan támogatja Egyiptom, Szíria és más arab népek igazságos harcát. Elítéli az izraeli agresszorok rendkívül súlyos bűncselekményeit, s követeli, j hogy Izrael mondjon le agresz- szív terveiről és az arab országok elleni provokációs csele, kedeteiről. (TASZSZ) (MTI)

Érdek

és érdekesség„Államcsínnyel sem lehet fel- : tartóztatni a nép harcát” — ï jelentette ki Luis Corvaián, a : Chilei Kommunista Párt fő- | titkára az olasz rádió és tele- S vízió tudósítójának adott inter- ; jújában. Beszámolt arról, hogy : letartóztatása, szeptember 27. • után nyolc napig egy aprócska ; fürdőszobában tartották őt fog- ! va, ahol még néhány lépést : sem lehetett tenni. Abba a ; helyiségbe, ahol most őrzik, ■ őrein kívül senki be nem te- ; heti a lábát, olvasnivalót nem j kap. ;

Luis Corvaián határozottan : megcáfoltaa a katonai juntá- ■ nak azokat az állításait, ame- ; lyek szerint a Népi Egység va- ï lamiféle „tervet” dolgozott ki : az ország fegyveres erői ellen. : „Nem hiszem, hogy a Népi • Egység más pártjai ilyesmibe ; keveredtek volna. Én a saját ! pártomért felelek. Mindezekben ! az években pártom feladata az , volt, hogy elősegítse a társada- ; lom szociális forradalmi átala- ! kulását”. •

Corvaián kifejezte meggyő- : ződését, hogy Latin-Amerika s népei, és közöttük Chile népe ; is, folytatni fogják az előreha- ! ladást. Mint mondotta, nem le- ! hét kiirtani sem a marxiz- : must. sem egyetlen olyan más : ideológiát, amely megfelel a ; túlnyomó többség alapvető tár- î sadalmi érdekeinek.

2 mjsmssj

1973. OKTÓBER. 13. ?

A SZOCIALIZMUS társadalmi, politikai kérdései között fonte« helyet foglal el az érdek- viszonyok megismerése, az érdé. kék rangsorolása, összehangolása. Élűhez a nagy jelentőségű problémához sokfelől lehet közelíteni. Napjainkban, amikor még munkamegosztásbeli és szooiáüs különbségek léteznek az emberek között, nagyon fontos annak a vizsgálata, milyen elvek szerint kell a javakat szétosztani.

Jól ismert tétel, hogy a szocializmusban az anyagi javak elosztásának mértékét még nem a szükségletek szabják meg, hanem a végzett munka. A munka szerinti elosztás egyenlőséget és egyenlőtlenséget is tartalmaz. Egyenlőséget a termelési eszközökhöz való viszonyban, a munkához való jogban, egyenlő felszabadulást a kizsákmányolás alól, de egyenlőtlenséget a fogyasztás színvonalában — éppen azért, mert egyenlő mércével, a végzett munkával mérik az embereket, akik pedig szakképzettségükben, képességeikben, ügyességükben és mindezek alapján produktumuk nagysága tekintetében különböznek egymástól. Ezért az alapvető érdekek közössege mellett fennmaradnak

az egyéni és csoportérdekek.

Csak e részérdekek számításba vételével, a társadalmi érdekek iránti figyelem felkeltésével, a közös és egyéni érdekek közelítésével, vagyis megfelelő érdekeltség biztosításával lehet előre haladnunk.

MÁR LENIN nyomatékosan hangsúlyozta a személye,, anyagi érdekeltség és a szocialista termelés általános fejlődése közti elszakíthatatlan kapcsolatot. Felhívta a figyelmet, hogy a személyes anyagi érdekeltség a termelés szakadatlan növekedésének és tökéletesítésének egyik legfontosabb hajtóereje. Szükségesnek tartotta ezért a személyes anyagi érdekeltség összekapcsolását a kollektíva anyagi érdekeltségével.

A MUNKA szerinti, elosztásról és az anyagi ösztönzésről szóló lenini tételek helyességét a szocializmus építésének nemzetközi tapasztalatai igazolták. Az egyenlősdi, az anyagi érdekeltség megsértése vagy helytelen értelmezése mindig káros következményekkel járt. A gazdasági reformok hazánkban is és a Szovjetunióban is nem utolsósorban arra irányulnak, hogy a személyes anyagi érdekeltség jobban kapcsolódjéik össze a

Emlékezés Révai Józsefre

Kegyeletes megemlékezés színhelye volt pénteken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonja: megkoszorúzták a 75 esztendeje született Révgi József síremlékét. A hamvait tartalmazó urnánál az MSZMP Központi Bizottsága nevében Friss István és Katona István, a Központi Bizottság tagjai ; az MSZMP budapesti bizottsága részéről Somogyi Sándor titkár és Pál Lé- nárd akadémikus, a Központi

Fizikai Kutató Intézet igazgatója; az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete képviseletében Vass Henrik igazgató és Pintér István tudományos munkatárs; az MTA Irodalomtudományi Intézete részéről dr. Sőtér István akadémikus, igazgató és dr. Szabolcsi Miklós, az Akadémia levelező tagja, ügyvezető igazgató; a család nevében Révai József özvegye helyezett el koszorút. (MTI)

DíszMtorrá avatták Szesit-Györgyi Albertet

Szegeden, a Dugonics téri ! központi egyetemi épület aulájában pénteken a szegedi Orvostudományi Egyetem díszdok- torává avatták dr. Szent-Györ- i gyi Albert Nobel-díjas biokémikust. az Egyesült Államok Woods Hole-i biokutatóintézetének igazgatóját, aki a felszabadulás előtt mintegy másfél évtizedig oktatott, és nagy jelentőségű kutatómunkát végzett a szegedi egyetemen.

Az ünnepi közgyűlésen ott volt dr. Zsögön Éva egészség- ügyi miniszterhelyettes. dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia alelnö- ke, tudományos életünk sok kiválósága, a hazai felsőoktatási intézmények vezető tisztség- viselői, Szent-Györgyi Albert egykori szegedi munkatársai, barátai. Az ünnepségen résztt vett dr. Komócsin Mihály, a Csőn gr ád megyei Tanács elnöke, dr. Ágoston József, a Csongrád megyei Pártbizottság titkára, Sípos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, a szegedi Városi Tanács elnöke és a társadalmi. a közélet számos más vezetője.

A megjelenteket dr. Béren - esi György egyetemi tanár, a szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese köszöntötte. majd külön tisztelettel

üdvözölte dr. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikust.

Szent-Györgyi Albert meg- illetődött szavakkal mondott köszönetét díszdoktorrá avatásáért. Elmondta, hogy sok más külföldi egyetemen érte már hasonló megtiszteltetés, de a mostani különösen azért becses számára, mert hazájától, egykori egyetemétől kapta. Befejezésül azt kívánta, hogy a magyar tudomány — felhasználva a társadalom aktív támogatását — érjen el újabb világra szóló sikereket.

Az ünnepség dr. Bérén esi György rektorhelyettes zárszavával fejeződött be.

kollektíva anyagi érdekeltségével.

Természetes, hogy az emberek nem egyformán isrfierik fel érdekeiket. Ezért is sokszínű a társadalmi közgondolkodás és magatartás. Vannak még, akik a közvetlen létérdekeken túlmutató érdekeikről nem vesznek tudomást. Mégis teljesen hamis lenne az emberek felosztása olyanokra, akik anyagi ösztönzéssel, és olyanokra, akik erkölcsi ösztönzőkkel, ideálok felmutatásával késztethetők eredményes tevékenységre. Helyesebb abból kiindulni, hogy minden emlber szükségleteihez hozzátartoznak a megfelelő Színvonalú anyagi életfeltételek, és ez alól a széles látókörű, öntudatos ember sem kivétel. Nem az a baj ugyanis, hogy az emberek latba vetik energiáikat anyagi szükségleteik kielégítéséért, hanem az, ha szükségleteiket közösségellenes eszközeikkel elégítik ki.

AZ ANYAGI érdekeltség elvének következetes és ugyanakkor rugalmas — az ember másfajta érdekeit is figyelembe vevő — alkalmazásában kifejezésre kell jutnia egyrészt az elvégzett munka és a szükségletek kielégítése közti összefüggésnek, másrészt az egyéni és a társadalmi érdek kapcsolatának. Az így felfogott anyagi érdekeltség nemcsak az egyén hasznát szolgálja, hanem egyúttal közvetlenül érzékelhetővé is teszi számára munkájának ösz- szefüggését a társadalom egész

tevékenységével. Ezáltal megalapozza, növeli az egyes dolgozó felelősségérzetét. Sajáit céljával kerül azonban ellentétbe az anyagi érdekeltség akkor, ha megszűnik a kapcsolat a végzett munka és az egyéni jólét alakulasa között, ha az életszínvonal nem megalapozottan, a jobb _ munka eredményeként emelkedik, vagy ha a jobb munka nem nyeri el jutalmát, ha a „jó munkás” és a „jól kereső munkás” fogalma nem esik egybe, vagy ha az anyagi érdekeltség konkrét formája az egyéni érdeket elszakítja a közösségi érdektől és szembeállítja vele.

IDE TARTOZIK az is, hogyan tükröződnek a közgondolkodásban, a közvéleményben a jólét növekedéséből származó jelenségek. Megfigyelhető, hogy a szocializmus építésével együtt emelkedő jólét, egyes rétegekben az egyéni igények túlzott felfokozásával jár: egyoldalúan bizonyos fogyasztási cikkek megszerzésére irányul a figyelmük, és másokat is, valódi értékeik helyett aszerint minősítenek, hogy birtokolják-e ezeket a javakat vagy sem. Egyesek készek ezt a jelenséget az anyagi érdekeltség alkalmazásának rovására írni.

EZ A MEGKÖZELÍTÉS azonban helytelen. A szocializmus építésének ugyanis egyik legfőbb és közvetlen célja a népjóiét emelése, s ennek egyik szükségszerű következménye a