Békés Megyei Népújság, 1973. október (28. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

Vietnami vámdelegáció látogatott Békés megyébe A közelmúltban a szocialista országok vámigazgatásának ve­zetői konferenciát tartottak ha­zánkban. Megvitatták többek között a KGST-tagállamok utas- forgalmi vámszabályainak egy­ségesítési lehetőségeit. A konfe­rencia résztvevői tanulmányoz­zák hazánk vámigazgatási rend­szerét. Tegnap, október 12-én kétnapos látogatásra érkezett megyénkbe a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság három tagú delegációja, Chu Van Tue. Ngnyen Van Hoc és Ngnyen Van Doan elvtársak. A küldöttséget elkísérte dr. Terpitkó András pénzügyőr vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka. Békéscsabán Pinczé­si István, a Vám. és Pénzügyőr­ség Békés megyei parancsnoka tájékoztatta a vendégeket a me­gyei testület munkájáról. A de­legációt fogadta Gyulavári Pál, a Békéscsabai Pártbizottság el­ső titkára, is. Ezt követően a Magyar Hűtőipar Békéscsabai Gyárát tekintették meg a ven­dégek, délután pedig Gyulára látogattak, s a határvámhivatal munkáját tanulmányozták. Ma délelőtt Békéscsabán a Férfi- fehémeműgyárban tettek láto­gatást, majd megtekintették a békéscsabai Lenin Termelőszö­vetkezetet. A kedves vendégek késő délután indultak vissza Bu­dapestre. zománcozóüzem A Hajdúsági Iparművekben befejeződött a zománcozóiizein re­konstrukciója. Az új, folyamatosan üzemelő zománcbeégető ke­mence termelékenysége háromszorosa a korábbinak. Képünkön: Mosógépek üstjének zománcelle nőrzése, (MTI Fotó: Balogh P. László) MHIHIBKmiliniMmimiininmtlMIMIIHHimilHIIHHIMIHIimulUHWH«* lakosság ellátása alapvető fo­gyasztási cikkekkel, majd egyre inkább tartós fogyasztási cik­kekkel is. Teljesen alaptalan et­től félteni a szocializmus jövő­jét. Aki ugyanis úgy törekszik nálunk egyéni jólétének eme­lésére, hogy képességjednek meg­felelően dolgozik ég munkája szerint részesedig a megtermelt javakból, az a szocialista tár­sadalmat erősíti. A közvetlenül tudatformálásra irányuló erőfe­szítéseknek — agi tátiénak, pro­pagandának, népművelésnek stib. — csak ebből az összefüggés­ből szabad kiindulnia, csak ezt tudatosítva viheti el a tömege­ket az egyéni anyagi érdekelt­ség helyes értelmezése révén a társadalmi érdek szolgálatához, a szocialista tudathoz. Az anyagi érdekeltség alkal­mazásának a szocialista közgon­dolkodás fejlődésére tett hatá­sa attól is függ, hogy gyakorla­tilag átfogja-e a dolgozók ösz- szességét, s hozzászoktat-e min­den munkaképes embert ahhoz, hogy jólétének növelését kizá­rólag jó munkával, tehát a tár­sadalom jólétének arányos nö­velése útján keresse — vagy pedig olyan rések mutatkoznak, amelyekbe beszivároghat az er­kölcstelen és törvénytelen ma­gatartás, a kispolgári önzés és élősdiség. Ha az anyagi ösztön­zés elvének érvényesítésével nem jár együtt a társadalom er­kölcsi-politikai nevelése, vala­mint a szocialista élveket valló közvélemény eleven, valóságos befolyásának növekedése, akkor átmenetileg nagyobb mozgás- szabadsághoz juthatnak a tár­sadalomellenes megtartásfor­mák. Így egyesek felhasználhat­ják az egyéni és a társadalmi érdek közötti eltéréseket ma­gáncéljaik érvényesítésére. Le­hetőség nyílig arra, hogy ideig- óráig fegyelmezetlen munkával is elérjenek olyan bért, ame­lyért mások becsületesen meg­dolgoznak; összeköttetéseik révén hozzájuthatnak - olyan dolgokhoz, vagy elérhet­nek olyan funkciókat, amelyek­hez mások társadalmilag hasz­nos munkájuk és tényleges rá­termettségük alapján sem jut­nak hozzá. Elhatározott célunk úgy fejleszteni társadalmi-poli­tikai viszonyainkat, hogy ezek a jelenségek egyre kisebb mér­tékben fordulhassanak elő. AMÍG A SZÜKSÉGLETEK ki­elégítéséhez csak korlátozottak a lehetőségeink, addig teljesen jogos — és szükséges — annak az elvnek a fenntartása, hogy azok részesüljenek nagyobb mértékben a megtermelt ja­vakból, akik képességeik szerint legtöbbet tettek ezek létreho­zásáért. Ehhez az elvhez hozzá­tartozik az is, hogy ne lehessen anyagi javakhoz jutni erkölcsi értékek feláldozása árán. Vagy­is az anyagi elismerés meg­szolgált fizetség legyen a társa­dalom érdekében nyújtott tel- ’esitményért, és szolgáljon ala­pul az egyén sokoldalú fej­lődéséhez, kulturális és erköl­csi kiteljesedéséhez. Pozsgay Imre Miniszteri táíékoztcrtó: a népesedéspolitikai határozatról Pénteken a Parlament go­belin-termében dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter saj­tótájékoztatón ismertette a né­pesedési helyzettel és a népese­déspolitikai feladatokkal kap­csolatos kormányhatározatot. A miniszter bevezetőben szá­mokkal illusztrálta, hogy ha­zánkban különösen az elmúlt évtizedben a népesedési hely­zet kedvezőtlenül alakult. Csökkent az 1—15 év közötti korosztály abszolút számban is, és körülbelül ilyen mértékben nőtt a 60 éven felüliek, tehát az idősebb korosztálybeliek szá­ma. A hatvanas évek szociál­politikai intézkedéseinek hatá­sára ugyan a születések száma átmenetileg emelkedett, de né­hány év óta ismét stagnál, és jelenleg a népesség minimális növekedését sem biztosítja. A családokban az átlagos gyer­mekszám kettő alá csökkent, i Ez még egy generáció életé- | ben sem elég ahhoz, hogy a lakosság száma változatlan ma­radjon. Ezért nemzeti érdek, hogy újabb gazdasági, szociális, szociálpolitikai intézkedésekkel is ösztönözzük a családokat több gyermek fölnevelésének vállalására. Az ideális az lenne, hogy a háromgyermekes család­típus váljék általánossá. Az állam pénzbeli juttatások­kal, gyermekintézmények fenn­tartásával már eddig is igen jelentősen hozzájárult a gyer­meknevelés családi költségei­hez: a különféle pénzbeli jut­tatások — a családi pótlék és mások —- összege mintegy 7,5 milliárd forint évente. A gyer­mekintézmények fenntartása évi mintegy 4 milliárd forintjá­ba kerül az államnak. Az in­tézményes oktatás és szakkép­zés költségei elsősorban az ál­lamot terhelik, s ennek össze­ge csaknem 7 milliárd forint kiadást jelent. A jelentős jut­tatások és támogatás mellett a gyermeknevelés költségeinek döntő hányadát még így is a családok viselik. Ez alapvetően meghatározza a többgyerme­kes és a gyermektelen családok közötti életszínvonalbeli különb­séget. Ezért a Minisztertanács határozata alapján az állam a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély emelésével, a gyermekápolási táopénzjogosult- ság időtartamának növelésével és egyéb kedvezményekkel ösz­tönzi a családokat arra, hogy több gyermek nevelését vállal­ják. 1974. június 1-től 190 forint­tal emelik a két gyermek után járó családi pótlékot. A kormányhatározat értelmé­ben felemelik a gyermekgondo­zási segély összegét is. 1974. ja­nuár 1-től tehát az első gyer­mek után az édesanya 800 fo­rint, a második gyermek után 900, három és minden további gyermek után pedig ha­vonta 1 000 forintot kap. Olyan esetben, ha van már például egy 9 és egy 6 éves gyermeke valakinek és megszüli ' harmadik gyerme­két, azt természetesen a harma­dig gyermek után járó gyermek­Gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági gépszerelőket vesz fel a Hidasháti Állami Gazdaság központi gépjavító műhelye. Jelentkezni lehet: a műhe’yvezetőnél. Telefon: Murony 2. Fizetés kollektív szerint. _______ 201772 % MLMSÆ 1973. OKTÓBER 13. gondozási segély illeti meg. A i termelőszövetkezeti tagok eseté­ben a segély összege a gyerme- | kék számától függően 700, 800, > illetve 900 forint. Az új rendel- | kezés a már gyermekgondozási segélyben részesülőkre, valamint a segélyt ezután igénybe vevők­re egyaránt vonatkozik. A kor­mány határozata értelmében szintén 1974. január 1-től az egyszeri anyasági segély és a babakelengye-juttatás együttes összegét gyermekenként az ed­digi 1100 forintról 2 590 forint­ra emelik. Ugyancsak 1974. ja­nuár 1-tői módosítják a gyer­mekápolási táppénzjogosultsá­got is. Ha az anyának gyermeke betegsége miatt kell otthon ma­radnia, a gyermek egyéves ko­ráig változatlanul időbeli meg­kötöttség nélküli a jogosultság. A gyermek egy. és hároméves kora közötti időszakban — vagy­is a bölcsődédkor végéig évi 60 nap táppénz illetheti meg az anyát; a 3—6 éves korú gyere­kek esetében évi 30 napra ve­hető igénybe a táppénz. Ez a táppénzkedvezmény ,az egyedül­álló apákat is megilleti. Az egyedülálló szülő viszont a gyér. mek 3—6 éves korában 60 nap­ra is igénybe veheti az ápolási táppénzkedvezményt. A kormányhatározat arról is intézkedik, hogy 1974. január 1-1 hatállyal az anyák illető­leg a gyermeküket egyedül ne­velő apák számára — a jelen­legi havi egy nap fizetés nélkü­li szabadságon túl — egy 14 éven aluli gyermek esetén két nap, két 14 éven aluli gyer­meknél öt nap, három vagy an­nál több 14 éven aluli gyer­mek esetében kilenc nap fizetett pótszabadságot kell évenként biztosítani. Az intézkedések évi költségkihatása több mint 2 milliárd forint. A kormányhatározat alapján bővítik a többgyermekes csalá­dok üdültetésének lehetőségét, a beutalásoknál pedig fokozot­tan előnyben részesítik a több- gyermekeseket. Gondoskodnak arról is. hogy az alapvető gyer­mekellátási cikkek megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre, s ezek árát meg szigorúbban ellenőr­zik. Dr. Szabó Zoltán bejelentette, hogy újra szabályozzák a ter­hesség művi megszakításának i engedélyezését és az ezzel kap- j csolatos eljárásokat. A nők, az j anyák és az utódok ! fokozottabb egészségvédel­me, valamint a kiegyensú­lyozott családtervezés biztosí­tása érdekében olyan bizottsá­gokat hoznak létre, amelyek ha­tósági jogkörrel rendelkeznek és csak a jogszabályokban meg­határozott feltételek esetében — egyedi mérlegelés alapján — engedélyezhetik, Illetve elutasít­hatják a terhességimegszakítás iránti kérelmet. Ezzel kapcsolatban a Minisz­tertanács határozata kimondja, hogy a terhesség művi megsza­kítását az illetékes bizottságok a következő esetekben engedélye­zik: ha azt a szülőknél vagy a születendő gyermeknél egészség- ügyi okok orvosilag indokolják; ha a nő nem él házasságban vagy tartósan külön él; ha a terhesség bűncselekmény követ­kezménye; ha a terhesnek, il­letve férjének nincs saját tu­lajdonú lakása vagy önálló bér_ lakása ; ha három vagy több gyermeke van, illetve szülése volt, vagy két élő gyermeke van és legalább egy további szülészeti esemény (spontán ve­télés, halva születés, művi meg­szakítás, méhen kívüli terhes­ség) történt. Engedélyezik a ter. hesség műtéti megszakítását, ha a terhes 40 éves vagy annál idősebb. 1978. végéig azonban a 35 éves vagy annál idősebb nők is kérhetik terhességük megszakítását. Mindezen túl a jogszabály egyéni mérlegelés alapján lehe­tőséget biztosít a terhesség meg­szakítására akkor is, ha a ter­hes nőnek két élő gyermeke van és a harmadik terhesség a szü­letendő magzat életképessége, illetve fejlődése szempontjából veszélyeztetett; ha a férj tartós sorkatonai vagy különleges szol. gá'atot teljesít a fegyveres erők. nél; ha a terhes nő vagy férje tartós szabadságvesztéses bün­tetését tölti, vagy ha a terhes­ség megszakítását szociális in­dokok nyomatékosan alátá­masztják. Háromtagú bizottságok mű­ködnek majd járási, városi, fő­városi és megyei városi, illetve kerületi közigazgatási egysé_ gekné'. Az általuk hozott dön­tés megfellebbezhető a főváros­ban és a megyeszékhelyeken megalakuló öttagú feUebbviteli bizottságoknál. Minden bizott­ság élén orvos áll majd. A bi­zottságok működésére vonatkozó jogszabályok előreláthatólag no­vemberben napvilágot látnak. Az engedélyezett terhesség­megszakítás továbbra is csak a terhességmegszakítás jogsza­bályban meghatározott időtarta. máig és csak fekvőbeteg-gyógy­intézetben végezhető. A műtéti díj 600, illetve 1000 forint lesz, szociális körülményektől függő, en. Indokolt esetekben azonban a műtét díját ennél alacsonyabb, ban állapítják meg, esetleg tel­jesen elengedik. A miniszteri tájékoztatót kő­vetően az újságírók kérdéseire válaszolva az illetékes szakem­berek elmondották, hogy — a kormányhatározatnak megfele­lően — az állami oktatás min­den formájában és a lakosság körében végzett ismeretterjesz­tés keretében széles körben he­lyet biztosítanak a családterve­zést segítő felvilágosító-nevelő tevékenységnek, a családi életre való sokoldalú felkészítésnek. A családtervezéssel kapcsolatos is­meretek oktatását, a felkészí­tést a családi életre, a szexuális nevelést kötelezően be kell épí­teni az állami oktatás rendsze­rébe. az általános iskolától a felsőfokú intézményekig bezáró lag. (MTI) Békés megyében, változó munkahelyre építésvezetőt alkalmazunk legalább technikusi képesítéssel, 5 éves szakmai gyakorlattal ”' etés megegyezés szerint. Érdeklődni: 16-tól de. 10—12-ig SZÜVKER Vállalat, Békéscsaba, Petőfi u. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents