Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

szombat-vasárnapja

A szombat-vasárnap műsorát előre áttekintve irodalmi élményekben gazdagabb hétvégére számíthattunk, mint szokás szerint. Ugyanakkor izgalmas sportközvetítésekben sem volt hiány; és a könnyebb műfajok kedvelői is leülhettek a készülék elé. Szombaton a „Julién Clerc a párizsi Olympia színpadán” című francia zenés filmet vetítették a számukra, vasárnap a Televízió Kabarészínháza július 21-i adását ismételték meg. Ez a kabaréösszeállítás azonban furcsán felemás. Nagyszerű jelenetek, sziporkázó színészi alakítások (például Harkányi Endréé) váltják egymást ízetlen, és hellyel-közzel a nyílt arculcsapással egyenértékű ,,pa- rodizálással”. (például Fenyvesi Gabriella Koncz Zsuzsáról, az énekesnő kotta ismeretéről és bankjegyszeretetéről). Nem tudni azt sem, hogy miért fogadta vastaps az ■„elment” és fellépni szívesen „visszatérő” Halmai Imrét, aki pompás, de csak öt-hat mondatig terjedő Csor- tos. és Kabos-utánzásán kívül az égvilágon semmit sem csinált. Igaz, azt viszont stílusosan es roppant magabiztossággal. Szóval mindegy, az ismétléssel végeredményben nem jártak azért rosszul sem a nézők, sem a szereplők. Mindenki kapott valamit.

Befejeződött végre ezen a vasárnapon a „Süsü keselyű” hu- mortalan, sótlan és hihetetlenül unalmas kínlódás-sorozata is. amelyben tizenhárom folytatáson át hiába üldözték a hírvivő galambocskát, elfogni nem tudták.

Térjünk vissza a szombati naphoz. „Egy filozopter szerelmei” címmel mutatták be főidőben a Szerb Antal két novellájából írt tévéjátékot. Révész György rendező tisztelettel és Szerb Antalt értve vitte képernyőre a Szűcs János által televízióra alkalmazott két novellát. Szereplői közül Darvas Iván alakítására emlékezünk szívesen Fejes Endre tévéfilmjének második része után újból azt érezzük, amit bemutatójakor: hatásos jól szerkesztett, megragadó színészi alakításokkal teli film. És a probléma is élő: egyáltalán hogyan lehet úgy élni, ahogy a Sötétruhás Fiú él? Itt és most — hogyan lehet? Milyen társadalmi talaj táplálja az emberek hiszékenységét meglovagoló hazugságot? Kiderül újból, hogy a Sötétruhás Fiú nem írói koholmány csupán, hanem létező, élő, valóságos alak. ÉB legtöbbjüknek nem is olyan tragikus a sorsa, mint a mi Sötétruhásunknak. Tisztelt olvasóm, gondolja csak végig!...

A vasárnap két kiemelkedő műsora a délutáni dokumentumfilm. a !rMunkát, kenyeret” volt az 1930. szeptember 1-i budapesti munkástüntetésről, kiegészítve a tüntetés két résztvevőjének és mai kisiskolásoknak okos beszélgetésével. A másik Euripidész: Trójai nők

című drámájának tévé-változata Jean-Paul Sartre átdolgozását alkalmazta magyar színre Illyés Gyula, és rendezte feszült-hiteles eszközökkel Vámos László. Különös játék tanúi lehettünk. Sartre átdolgozása az amúgy is élő drámát még közelebb hozza a ma emberéhez, az önmagát pusztító, elveszítő emberhez, aki győzelmeiben meg- ittasulva nem látja már azt sem. hogy a vesztébe rohan. A felismeréshez szolgál művészi eszközül a film, mely színes televízión nézve még teljesebb művészi élmény lehetett. A kitűnő színészek közül Sulyok Mária Hekabé-alakítása megrázó egyszerűségében emelkedik olyan magasságokba, ahova alakjaikat emelni csak a legnagyobb művészi egyéniségek képesek. A másfélórás tévéjáték a mozikban is sikerre számíthatna, ha műsorra tűzik. Nem lenne megvalósíthatatlan* bizonyára.

Sem Ertrra

Melyik a második mossak?

Alig egy órával múlt dél, amikor élénkülni kezd a forgalom a kötöttárugyár főportáján. A mozgás még csak fokozódik fél kettőkor, ugyanis ebben az időszakban érkeznek a vidékről bejáró dolgozók.

Az elmúlt évek során sok intézkedés könnyítette a dolgozó nők — édesanyák munkáját. Egy dologról azonban egyik társadalmi szerv sem tárgyalt, ami nem más, mint az otthon, család mellett a „második” műszak. Az édesanya a termelő, munka mellett is igyekszik gondtalan, harmonikus életet biztosítani családja számára.

I

I

I

Épíiésipcrosítási

kollokvium

Budapesten

A legfejlettebb éjpítési módszerek és szerkezet, elemek felhasználásán alapuló korszerű iparosított építés komplex fejlesztéséről tárgyal az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA)

IV. építésiparosítási kollokviuma, amely hétfőn kezdte meg munkáját a Magyar Tudományos Akadémiai Országház utcai kongresszusi termében, öt világrész — Európa, Ázsia. Afrika, Amerika, és Ausztrália — 33 országának szakértői számolnak be tapasztalataikról és foglalna^ állást a legközelebbi fejlesztélsi tennivalókról. (MTI)

A varrodában

A varrógépek, összevarrógé- pck, gorrtbfelvarró gépek szép sorban, technológiai folyamat szerint dolgoznak. Egyhangú zúgásukat és kattogásukat a zene próbálja túlszárnyalni, változatossá tenni. A hatalmas exportvarrodában csaknem 30- an varrnak. Termékeik zömét a vállalat külföldön értékesíti. Itt öltenek formát a szabott idomok, amelyek néhány perc múlva fürdököpenyként, garbóként vagy éppen nadrágként kerülnek le a gépről.

A művezetői irodában beszélgettem Párzsa Józsefnéval. Középkorú, vidám asszony. Rövidre vágott haja arcvonásait fiatalossá teszi. Az otthonról, a családról beszélgettünk. Kérdeznem nem is kellett, mert mondta szaporán gondját-bajáit.

Amikor délelőtt dolgozom, egy órakor már otthon jár az eszem. Azon gondolkodom, hogy mit főzzek, am; olcsó és jó is. Műszak végén gyors mosdás után öltözködés következik, majd rohanás a közértbe vásárolni. Otthon vár a főzés, takarítás és a mosás. Munka nélkül sohasem vagyok. Van két családom, akikkel van bőven dolgom. Iskolaszezonban velük is többet kell foglalkoznom, mert a tanulásban egyre magasabbak a követelmények. Nem akarom, hogy lemaradjanak a többiektől.

— Szórakozás? — kérdezem.

— Semmi. Csak a tv. Na, meg ha a brigád szervez valamilyen uözös programot, azon részt veszek.

— Továbbtanulásra, szakmai tanfolyamra van ideje?

— Nincsen, mert a benti munka után otthon következik a második műszak. Reggel 4- kor kelek, este pedig késön fekszem le. Kell egy kis pihenő is, mert anélkül nehéz a 130—140 százalékot elérnem a termelésben.

— Keresete mennyi?

— Nem sok, 2400—2500 Ft. A ferjem fizetésével úgy kell beosztanom, hogy jusson is, maradjon is.

Húsx év

A fonal előkészítő ai: üzem egyik fontos része. Itt készítik elő a fonalat, a festésre, a kötőgépeknek, felhasználásra.

Krizsán Mihályné 20 éve dolgozik ebben az üzemrészben. Muníkája sok ügyességet és figyelmet igényel. Fiatalon, 19 éves korában került a gyárba, s azóta is egy helyen dolgozik.

— Az első perctől szerelmese vagyok a szakmánau- — mondja. Ujjai alatt fürgén futnak a pamutszálak.

— Műszak után mit szokott csinálni?

Szemmel láthatóan meglepődik a kérdéstől.

— Otthon következik a második és a harmadik műszák.

— Nem érti? — kérdezi mosolyogva.

— Az idős szüleim háztartását is én vezetem, ami a harmadik műszak.

— Van segítsége?

— Férjem és a 13 éves kislányom. Megosztjuk a munkát, így ők a terhek egy részét leemelik a váltamról. Szabad időm az nincsen sok. Ami ke- ! vés van, azt pedig a családom- ! nak, otthonomnak szentelem. ' Kedvenc szórakozásom a tv. ;

3 A brigádvexető

Két lánckötőgép között, mun- i ka közben találom Kecső Lász- í ióné brigádvezetőt. Gépén sok- t színű frottír-kelmét termel. Több, mint nyolc éve a gyár dolgozója. Barna hajában egy-1 egy ősz hajszál jelzi az évek múlását.

— Nekem most itt van a J második műszakom — kezdi a j beszélgetést. — Délelőtt otthon, a ! ház körül kell ellátnom a tennivalókat. Akad belőlük bőven. Reggel fél 6-kor kelek. A jószágok ellátása után következik j a család. A gyerekek később ébrednek, így a reggelit is el- j készítem nekik.

— Hogyan alakul a délelőtti s programja?

— Úgy, mint minden háatar- j fcasban. Reggeli házimunka, takarítás, bevásárlás, főzés, mo- j

j sás. Távirati stílusban így le- j hét összefoglalni.

— Arról hallott, hogy 200 Ft felett a közért ingyen haza! szállítja a megrendelt árut? > ; j — Természetesen, de nem próbáltam még (ki. Útba esik a bolt, így mindig be tudok vásárolni.

— Szabad ideje va»?

— Nem sok. Ha van, azt a i férjemmel és a lányaimmal töltöm. Nyáron strandra, télen moziba és színházba járunk. A j tanulásra is jut egy Ids időm. Ősszel megyek szaktanfolyamra.

Beszélgetés után igyekezett i gépéhez. Elgondolkodom, hogy ez a törékeny asszony mennyi. energiával rendelkezik, mely- j bői jut a tanulásra, a család- j ta és a munkára.

*

I

Gondjaikkal nem egyéni j helyzetüket vázolták. Sok ezer asszony és édesanya nehéz, fáradtságos munkáját világították meg. Minden elismerésünk az övéké. A termelőmunka mellett a családi tűzhely mellett is ! megállják a helyüket. i

(Szekeres András) 1

Téma —

A téma az utcán hever. Törne- ; gestül. Sajnos. Be hogy kerül ! oda? így, hogy nemtörődöm j emberek hanyag mozdulattal cl- j dobják. így aztán gyűlik, gyűlik j ijesztő mennyiség áll össze belőle, j Ekkorra már szerencsére véget ér j a nap, leszáll az éj, a témát eltakarítják. Aztán új nap jő és j kezdődik az égés,; élőiről. A te- j ma — a szemét. Békéscsabán fő. I leg a városközpont járdáin található belőle szemet szúró j mennyiség, összetételére nézve ; igen változatos és fejlődést mutató. A hagyományosnak számító esikkek, esokoládépapírok mel- j lett jégkrémes tasakok hirdetik ! fennen a választék bővülését. A csemegeüzlctek környékén a pénztárgépet blokkjai tarkítják az egyébként unalmasan szürke aszfaltot. A7 üzletek bejáratai j előtt különösen szép halmokba gyűlik össze délutánra az a sok cigarettacsikk, amit a vásárlók I a boltba belépve dobnak el. |

Ennyit a témáról magáról. (' Ezután nézzük, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a té- j ma mégsem heverjen az utcán, vagy legalábbis ne ilyen nagy i tömegben lepje a járdát.

Azt úgy nem lehet elvárni, ) hogy minden doboz cigaretta, ! jégrúd. minden tábla csokoládé mellé külön szeméttartót mellé- j keljenek az elárusítók. Marad

Északi j-émf

Szibériában

3. j

Falu a Jugan partján

Ugut a Nagy-Jugan partján fekszik — folyóhoz kötődik, mint itt szinte minden település. A nagy-messziről ideka- nyargó folyó magas partján ér földet a repülőgépkerék, aztán még hosszan fut velünk az agyagossárga lejtőn. Ez a falu reptere — a folyón kívül a másik összekötő kapocs a külvilággal.

Él a nyelv

Jöttünkre sokan idesereglet- tek. Jobbára nők, gyerekek — a férfiak nagy része a rendes foglalatosságát űzi ma is: vadászni jár oda vagy hálót merít a Juganba.

Néhány fiatal chanti nő népviseletben jött elénk. Barna bőrűek, sötét szeműek; szemük ferde vágású, arcuk kerek. Fejükön színes kendő. Egyikük szőrme szegélyű kék ruhában, egy másik pirosban. Az öv és a díszítések gyönggyel kivarrva, nagyon szép összhatású az öltözékük.

Sétálunk befele, a faluba, Vladimir Tirlinnel, az iskola- igazgatóval beszélgetünk közben. 308 gyerek van az iskolában — mondja. Közülük 202 a

chanti. Hogy milyen nyelven tanulnak? Oroszul. Mivel a családban anyanyelvűket beszélik, hatéves korukban előkészítő osztályban sajátítják el az iskoláztatáshoz szükséges nyelvtudást is. így mindkét nyelven beszélnek a fiatalok. A továbbtanulók magasabb anyanyelvi képzést kaphatnak a felsőbb iskolákban — közülük kerülnek ki a tanítók, mint ő is —, de aki utána vadászni, halászni megy ugyancsak anyanyelvét használja. Így a chantiul beszélők száma Tirlin szerint nem csökkent jelentősen. El a nyelv, amit hősénekeikben, sorsénekeikben. imáikban annyi gazdag árnyalattal mutattak föl a rokonkereső magyar tudománynak.

És él a nép

És él, erősen él a nép. Három-négy gyermek egy családban. Tavaly 22 kisfiú és kislány ment előkészítő osztályba, idén hanninokettőt írtak össze.

A falunak 1600 lakosa van. Kitűnő vadászok, s mesterei a halfogásnak —- ma már mindkét ősi foglalkozást szövetkezetbe tömörülve űzik. Csupa faÜlést tart az SZMT elnöksége

A Szakszervezetele Megyei Tanácsának elnöksége szeptember

7-én, pénteken délelőtt 9 órakor tartja soron következő ülését. A tanácskozáson először a szakmunkásképző -jn té;aetek irányításának módosításával öszszefüggő feladatokról tárgyalnak. Ezután a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetéről készített jelentést vitatja meg az elnökség.

a szemét

tehát a meggyőzés módszere. Minden olyan áru mellé, amely idővel szemétté, hulladékká válhat (s mi nem ilyen?) apró, színes cédulákat lehetne adni, felirattal, hogy a szemétnek a hulladékgyűjtőben a helye! Azért színes cédulákat, mert ahogy én némely derék honpolgárt ismerem, ezeket a cetliket is lezseren elszórnák az utcán, de a tarka papírdarabok legalább színe, sebbé tennék a hulladékot.

Arra az esetre, ha a fenti módszer nem váltaná be a hozzáfűzött reményeimet, tudok még egy régi, jól bevált eljárást » szemét eltüntetésére. Nem a takarításra gondolok, bár az utca- seprésre is szükség van, ámde mégsem lehet egész álló nap seperni a járdákat. Az ötlet roppant kézenfekvő, talán éppen az egyszerűsége miatt nem jut sok ember eszébe. A szemetet nem a járdára, hanem a hulladékgyűjtőbe kell dobni! Azt ugyanis felelősségem teljes tudatában fei merem jelenteni, hogy mindenki el tudja vinni azt az apró papaírdarabkát a követ, kező szemétládáig. Eg a ci péked ég senkinek nem okozhat kibírhatatlan fáradságot. Csak ggy icike-nicike jóindulatra lernte szükség mindenki részéről, s ez a téma eltűnne a járdáról!

(erőss)

■s:*aats!!ií:a*»: ssaaeeaeaaaasseaaaeaaasaaea

ház ez az utca; de némelyiknek már palateteje van. S a villanyoszlopok, vezetékek jól mulatják a világosság terjeszkedését ezen a vidéken is.

A falu központjába kanyarodva kőépületeket is láthatunk. A szovjet épületének

egyik helyiségében — tágas, szép terem, az ablak alatt radiátorok — részletesebb tájékoztatást kapunk.

Például arról, hogyan ápolják a népi kultúrát. Májusban, a szurguti seregszemléről az ő táncolő-éneklő brigádjuk hozta el az első dijat. Tizennégyen voltak a csoportban: eljátszották a medveölés és a medveünnep rítusát is.

Tízezer kötetes könyvtáruk van. Az üzletben is bővében az olvasnivaló: köztük Sesztalov,

Sulgin kötetei is. Sulgin Tavaszi reggel-e chanti eredetiben.

„Vadat és halat”

Beszámol a halász-szövetkezet elnöke: bő halú folyó ez, egy évben 38 ezer rubel a kolhoz jövedelme. A fővadász elmondja. hogy 100 tagja van szövetkezetüknek. egy vadász átlagban 1200—1400 rubel értékű szőrmét „termel” egy szezonban. De a legjobb szemű, legbiztosabb kezű „ahotnyikok”

2—3 ezret is megkeresnek. A jó vadász ott kezdődik, hogy szemén vagy fületövén lövi meg az állatot — nehogy kárt tegyen az értékes szőrmében.

— Milyen vadak élnek errefelé?

— Coboly, mókus, rozsomák, vidra, medve — sorolja. A vadászok nagy távolságokat tesznek meg. Néha ötven kilomé-