Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-25 / 224. szám

Kongresszusra készül a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége

Beszélgetés Szilágyi Péter főtitkárral

Kongresszusra készül a Ma-, gyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. Ebből az alkalomból a III. kongresszus óta elért eredményekről és a további célkitűzésekről a következőket mondotta el az MTI munkatársának Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára:

— А П1. kongresszust 1969- ben az MSZMP Politikai Bizottságának a nemzetiségi politikáról hozott határozata szellemében tartottuk Gyulán. Ez a határozat iránytű volt számunkra. Arra törekedtünk, hogy a szövetségi munkában még jobban érvényesüljön a demokrácia.

— A hazai románságot még nagyobb aktivitásra igyekeztünk sarkallni a párt politikájának végrehajtásáért. Gazdagítottuk módszereinket is. A két korig- ressZus között egyik fontos munkánk volt az 1970. és 1973. évi tanácsválasztásokban való részvétel. Úgy iparkodtunk segíteni a Hazafias Népfrontnak és a helyi szerveknek, hogy a román nemzetiségi lakosság arányosan jusson képviselethez a választott testületekben Erre minden mód és lehetőség megvolt. Nagy örömünkre szolgál, hogy a történelemben először külön országgyűlési képviselőt választhatott a román nemzetiség Sebesi Lászlóné kétegyhá- zi pedagógus személyében.

— A hagyományos munkában legnagyobb eredményt a 25 év óta. rendszeresen megrendezésre kerülő kulturális körutak hozták. Évente négyszer rendezünk kulturális körutat a Békés, Csorigrád és Hajdú megyei nemzetiség lakta községekben.

A gyulai, a méhkeréki, a bat- tonyai, az eleki és a kétegyházi nemzetiségi együttesek, a román tannyelvű iskolák vesznek részt. A kultúrműsor előtt anya- nyéíven tartünk tájékoztatást az időszerű hazai és nemzetközi eseményekről. Általában nagy az érdeklődés a rendezvények iránt, 250—300 a résztvevők száma A nemzetiségi politika megvalósításának ez fontos állomása.

— Hasonlóan sikeresek a béke és barátsági estek. Ezeket á nemzetiség lakta községekben rendezzük, nemcsak a román anyanyelvűek, hanem a helyi magyar lakosság számára is. Itt egymás életét, kultúráját jobban megismerhetik, emberi értelemben közelebb kerülnek egymáshoz.

_ Első alkalommal rendeztük

m

eg 1972—73-ban a Magyar Rádió közreműködésével a román nemzetiség körében a népdalvetélkedőt. Számunkra is sok, eddig ismeretlen új román népdal került felszínre. Román népzenei vetélkedők voltak, ezek úgyszintén jelentősen gyarapították a román nemzetiség kul- túrkincsét Gazdag színfoltot jelentett munkánkban a román anyanyelvű iskolák közötti kulturális vetélkedés. Az ifjúság nemcsak megismeri az ősi szokásokat. hagyományokat, hanem segít azok ápolásában is. Tíz éve folyik jó eredménnyel ez a munka. A nemzetiségi úttörőfesztiválon — amelyet rendszerint Békéscsabán rendeznek — ugyancsak színvonalas műsorral szerepelnek a román együttesek.

_ A román nemzetiségi klubok ugyancsak a nyelvművelés, a hagyományápolás jó eszközei. Kis embercsoportok jönnek öszc

solatunk a párt-, állami és gazdasági szervekkel, a Művelődésügyi Minisztériummal, a Hazafias Népfronttal. Velük együtt, az 6 segítségükkel oldjuk meg gondjainkat, problémáinkat. A hazai románság maximális erőfeszítéseket tesz azért, hogy kellő aktivitással részt vegyen a szocializmus i építésében — fejezte be nyilatkozatát Szilágyi Péter.

, Ary Róza

Október 1-től felárat fizetnek a tüzelőért a közületek

A tavalyihoz hasonlóan, október 1-én ismét életbe lép az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének rendelkezése, amely szerint a december 31-ig terjedő időszakra 8 százalékos felárat számítanak fel a hazai szén és brikett beszerzésénél — néhány vállalatot és trösztöt kivéve — a közületi vásárlóknak.

Az Á. H. szeptember 19-én megjelent legújabb rendelkezése — a belkereskedelmi miniszterrel és a nehézipari miniszterrel egyetértésben — már

azt írja elő, hogy jövőre, 1974. január 1—március • 1. között, valamint október 1-től december 31-ig az érintett közületek- nek 10 százalékos felárat kell fizetniük a hazai szén és brikett után.

Az intézkedést — mint ismeretes — a szénbányászat folyamatos termelése, a kereskedelem magas tüzelőkészleteinek csökkentése érdekében, a szezonon kívüli beszerzés ösztönzésére hozták, a lakosság számára nyáron nyújtott ár- kedvezménnyel együtt.

Nem tehertétel

5

£873, SZEPTEMBER 25.

sze, anyanyelvű előadásokat

hallgatnak filmeket néznek s vitatkoznak. Irodalmi, történeti

és társadalompolitikai kérdésekben segítségünkre vannak a klubok. Egyébként néndalbemuta- tó, hanglemezparádé és egyéb rendezvény segítette a szövetség munkáját a 2 kongresszus ' között.

— Az országos nemzetiségi

fesztiválon is évről évre színvonalasabb műsorral szerepelnek a román együtteseik. A két kongresszus között választották meg a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi tanácsadó bizottságát. -Ez a bizottság segít a nemzetiségi politika elvi kérdéseinek megvitatásában. Az a cél, hogy rangos helyet kapjon társadalmunkban a nemzetiségi kérdés. Ebben sokat segít nekünk a TIT az anyanyelvi ismeretterjesztő előadások szervezésével _

—i A nemzetközi kapcsolatunk is igen jó. A szomszédos Romániába járunk kölcsönösen folkór-együttesekkel, kórusokkal, illetve tapasztalatcserére érkeznek kulturális ügyeket intéző szakemberek. Jó dolog az is, hogy űj székházat kapott s kellő felszerelést a szövetség Gyulán. Azért itt, mert a hazai románság zömmel Békés, Csongrád és Hajdú megyében él, s ennek kulturális központja Gyula. Ide jönnek ügyes-bajos dolgaikikál a lakosok, s mi igyekszünk segíteni. Elmon<iha_ tóm azt is, hogy a III kongresszuson az országos választmányon kívül oktatási, kulturális és szerkesztő bizottságot választottunk. Munkájuk eredményes volt. Egyebek között több az anyanyelven tanuló gyermek az óvodától a középiskoláig. Az iskolák közötti kulturális vetélkedő bekapcsolja az ifjúságot a hagyományok felkutatásába és ápolásába. Készül a hagyományos román naptár, érdekes számvetéssel és irodalmi közleményekkel. Kiadjuk a méhkeréki szólásmondások, közmondások gyűjteményét, román rigmusgyűjtést szerveztünk, eddig több, mint 300 érdekes rigmus gyűlt össze. A lapunk, a Foaia Noastra a szövetségi munkát is segíti, ugyanakkor tájékoztatja a lakosságot az eseményekről.

— A IV. kongresszusra az előkészületek megkezdődtek. Igen népesek a küldöttválasztó gyűlések, ahol főként helyi problémákkal foglalkozunk, összesen 95 küldöttet választunk a 25 ezer főnyi románság képviseletében, de ott lesznek a nemzetiség lakta települések | párt-, állami és társadalmi ve- | zetői is mint meghívott vendégek. Egyébként is kiváló a kapAz elmúlt évek során sok hírt1 lehetett hallani az Endrődi Ci-1 pész Szövetkezetről. Nem csoda. 1969 óta kétszer kaptak magas, miniszteri, minisztertanácsi kitüntetést, különböző megyei és nemzetközi kiállításokon csaknem minden esetben e’ismerő oklevélben részesítették őket kiváló termékeikért Modem vonalú női cipőik márkák я világpiacon is, és hasonlóan igén keresett cikkek belföldön. A ró_ luk szóló hírek egyben egyeztek meg minden esetben : a

munkájukról szólták. Ám e munka mögött kicsit „rejtve” maradt mindig éppen az a munkahelyi légkör, amelynek eredményeként kerülhet méltán szó. ba az ENCI .cipők patinás minősége. Ha ugyanis jó a munka, he'yi légkör, akkor nemcsak kedvük van az embereknek jól dolgozni, hanem kötelességüknek is tartják, hogy maximumát nyújtsák képességeiknek. Endrődön a jó munkahelyi 'légkört

tudatosan ápolják

és fejlesztik. Részben azzal, hogy az ösztönző bérezéssel egy. re több lehet azoknak a bori. tékjában, akik többet is tesznek az asztalra, másrészt pedig a demokrácia fejlesztésével. Ma. gyárán azzal, hogy nemcsak meghallgatják, kikérik a dolgozók javaslatait, sarkalják a kezdeményezéseket, hanem ami ésszerűnek bizonyul, azt következetesen meg is valósítják.

így valósult meg a szövetkezeti KISZ-bizottság kezdeményezése is 1971-ben, amikor Kertes József KISZ-titkár a KISZ-lakásépítési akcióval állt elő. Mondani sem kell, hogy milyen egyetértésre talált ez, különösen a fiatalok körében. De a szövetkezet vezetősége részéről is helyeselték, annak ellené, re, hogy ez bizonyos anyagi tehertételt jelent a szövetkezetnek. Ez a „tehertétel” azonban bőven megtérül abban a szeretet- ben és ragaszkodásban, amit a fiatalok tanúsítanák a szövetkezet irányába. Képletben a két fél vállalásának főbb tételei a következők: 1. A szövetkezet — anyagi erejéhez mérten — visszatérítés nélküli lakás- építési segélyben részesíti az igénylő fiatalokat, 2. Azok a fiatalok, akik igénylik a segélyt és meg is kapják, önként vállalják, hogy legalább öt évig a szövetkezet dolgózói maradnak.

Nos, 197í)-ben elkezdődött

a kitűnő kezdeményezés

megvalósítása, és az Endrődi Cipész Szövetkezet külső telephelyével szemben lakásépítkezésekre kijelölt helyen azóta öt kétszintes OTP társásház épült fel. Tavaly októbertől kezdtek beköltözni az egyenként két és fél szobás, modern kivitelezésű lakásokba a szövetkezet fiataljai. Volt, aki egyenesen az esküvőről költözött oda, mint Papp Károlyék. (Azóte már egy gyerekük is van, a kis Zoltánka). S volt aki szüleitől, ahol nagyon kis lakóterületen sokan éltek, költöztek az új lakásokba, mint Tímár Péterék. Náluk már volt két gyermek, s bizony nagy megkönnyebbülést jelentett saját tágas és egészséges lakásba költözniük.

Tímár Péterrel beszélgetek, aki az első lakáskapók között volt. Kérdésem szokványom: jelentett-e valamit a szövetkezet anyagi segítségadása, hiszen tudvalevő, hogy я társasház egy családra eső részébe 54 ezer forintot kellett befizetni.

— Nagyon sokat segített — mondja kerte'és nélkül Tímár Péter. — A feleségem is a szövetkezet dolgozója, s kef- ten együtt csaknem 10 ezer forintot kaptunk. Aki egy új lakásba beköltözik, az érti csak igazán, hogy mit jelent ez a visszatérítés nélküli adomány. Azt se tudtuk, mire költsük. Végül aztán függönyök, függönytartók, csillár és szőnyegek kerültek belőle, no meg, aminek külön nagyon örülünk, egy 3400 forintos gyermekszoba-gamitúra. Mások is hasonlókra költötték. Tavaly, úgy tudom, 24 szövetkezeti fiatal költözött új lakásba és kapott egyenként 4800 forint segélyt.

De az anyagiakon túl nagyon sokat jelentett az új lakásba költözőknek, hogy a szövetkezet és mindenekelőtt annak KISZ- bizottsága sokat segített a lakásépítéssel járó egyéb problémák intézésében is. Ez az OTPvel való szerződéskötéstől egészen a beköltözéshez történő tehergépkocsi-adásig terjedt ég

rengeteg gondot vett le

a leendő társasház-tulajdcmosok válláról. Az 54 ezer forint befizetése is igen kedvezően oldódott meg; 15 ezer forintot a szerződéskötéskor kellett az OTP-nek adni, 15 ezer forintot akkor, amikor megkezdődött az építés, a többi 24 ezret pedig havi 1200 forintos részletekben, mintegy előtakarékosságként.

Tavaly 120 ezer forintot adott a szövetkezet gyorssegélyként, a lakásépítőknek. Ezt mint írtuk,

24-en kapták. Az idén — látva az építési kedvet —. 180 ezer forintot szavazott meg a szövetkezet erre a célra. Személyenként most 5000 forintot kap egy-egy igénylő, s az első félév, ben 18_an jelentkeztek érte.

A társasházak tovább épülnek Endrődön. A szűkös lakóhelyek, ről tágas, egészséges körülmények közé kerül mind több fiatal, amit részben a szövetkezetnek is köszönhet, hiszen ott teremti meg jó munkájával anyagi alapját a lakásvásárlásának. És azt a lehetőséget is, hogy a beköltözéshez még külön segélyt ad a szövetkezet, ami egyá’talán nem terhertétel költségvetésében. Ellenkezőleg: az eredményesebb szövetkezeti gaz. dálkodáshoz való morális befektetés.

Varga Dezső

A seprűnek is van becsülete

Amikor Kati néni, a takarítónő a munkahelyére érkezett, kerékpárját mindjárt levitte a pincébe. Régebben ugyan csak az épület falához támasztotta és otthagyta. De akinek éppen szüksége volt rá, használta, emiatt kellett a helyet megváltoztatnia.

A kerékpár le- és Jelcipeíése nem kis fáradságába került. Emiatt egyszer neki is esett a folyosón levő üvegajtónak, amely betört, az üvegdarabok pedig összevissza vagdosták a kezét. Hosszú időre táppénzes lett.

A hivatal, amelyhez tartozott, az üzemi balesetről jegyzőkönyvet nem készített és az előírt bejelentést is elmulasztotta. Természetesen a táppénz és a kereset közötti különbséget sem fizette ki. Ehelyett jutalmat vagy segélyt akart adni, ami jóval kevesebb lett volna a törvényesen járó összegnél.

A szakszervezet lépett közbe, amely azonban a hivatal vezetőjével képtelen volt zöld ágra vergődni. Munkaügyi vita lett belőle. A döntőbizottság a Munka Törvénykönyvének egyik paragrafusára hivatkozva elutasította Kati néni igényét. Volt is öröm a hivatalban. Nem a csekélyke összeg „megtakarítása ” számított, hanem az, hogy

sikerült megvédeni a mundérbecsületet. Van ennél fontosabb a világon?

Hanem a Munka Törvény- könyvének van más paragrafusa is. Olyan, ami sokkal inkább vonatkoztatható Kati néni ügyére mint az, amire a munkaügyi döntőbizottság hivatkozott.

Ezért a szakszervezet azt javasolta az asszonynak, hogy fellebbezzen.

Az a munkaügyi bíróság, amelyhez a hivatal tartozik, Budapesten van. A fellebbezést tehát oda kellett küldeni. Nemsokára meg is hívták a tárgyalásra Kati nénit, aki még sohasem járt a fővárosban. Egy asz- szonyismerősét kérte meg, hogy kísérje el.

Fárasztó volt az utazás. de megérte. A munkaügyi bíróság a javára döntött. Több, mint kétezer forintot ítélt meg neki és természetesen az összes költségét is megtéríttette a hivatallal.

Kati nénit hetek óta szorongó érzés töltötte el, amitől most egyszeriben megszabadult Nem is tudta a könnyeit visszatartani. S amikor kilépett az ajtón, örömében csendesen megjegyezte:

— Ügy látszik, hogy itt a seprűnek is van becsülete.

Pásztor Béla