Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József Áz események krónikája 1926"ban vették fel az ak­kori Németországot — nyolc évvel az első világháborúban elszenvedett veresége után — a Népszövetségbe. 1973. szep­tember 18-án — több mint hu­szonnyolc esztendővel a hitleri Németország megsemmisülése, széthullása után — két német állam képviselői foglalták el helyüket a niai világszervezet­ben, az ENSZ-ben. Történel­mi esemény ez, kétségtelen. De elsősorban úgy válik azzá, hogy egy folyamatot jellemez: Euró­pa szívében a haladó erők gya­rapodásának, s mindenekelőtt a Német Demokratikus Köztár­saság fejlődésének folyamatát — gondoljunk csak erre: az NDK nemzetközi jogi elisme­rése elől, akár még öt éve is elzárkóztak a tőkés országok, mindenekelőtt az imperialista nagyhatalmak, s bármennyire is megvalósította államéle- teben az ENSZ alapokmányá­nak betűjét és szellemét az NDK, az első német békeál­lam előtt zárva maradtak a világszervezet New York-i pa­lotájának kapui. Azóta megfor­dult a kocka: az elmúlt évek­ben az ENSZ-tagállamainak nagy többsége ismerte el az NDK-t, a szocialista német ál­lam helyet kapott az ENSZ egyik-másik szakosított intéz­ményében is. A német munkások, parasz­tok állama megszilárdult és a világ első tíz ipari hatalma kö­zé jutott Az NDK-t követke­zetesen támogatták a szocialista országok abban a harcban, hogy kivívhassa egyenrangú, szuverén államként való elis­merését. Mindehhez járult, hogy a 70-es évek elején a nemzete közi helyzetben, s külön Euró­pában is új szakasz kezdő­dött. amelyben a békés egymás^ mellett élés elvei lassan-las-' san általánosan elfogadottakká válnak. A két német állam közt létrejött az alapszerződés, a négy nagyhatalom megegye­zett Nyugat-Berlin jogállásá­ról, nem volt már többé aka­dálya annak, hogy az NDK és az NSZK egyszerre lépje át a a New York-d üvegpalota ka­puját. New York mellett Genf volt a figyelem középpontjában az elmúlt héten. Itt is a keddi nap hozta meg a fontos és várt eseményt: я biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakaszának kezdetét. A bizottságok és albizottságok egymás után láttak munkához: a bennük helyet foglaló diplo­maták és szakértők feladata az, hogy kidolgozzák az érte­kezlet határozatait, nyilatkoza­tait. Általános a vélemény, hogy Genfben hosszabb és he­vesebb vitákra kell számíta­ni, mint Helsinkiben, az össz­európai értekezlet eilső, kül­ügyminiszteri szakaszában volt. Az első kérdéscsoport az euró­pai államok egymás mellett élésének alapelveire vonatko­zik, a szovjet javaslat tíz alap­elve szolgál a vita középpont­jául. A második kérdéscsoport­ban a gazdasági együttműkö­dés és a környezetvédelem dol­gairól, többek között a Magyar Népköztársaság és az NDK kö­zösen benyújtott határozatter­vezetének alapján vitatkoznak я résztvevők. A harmadik kér­déscsoport az. ahol a NATO, j illetve a Közös Piac országai erőfeszítéseiket összpontosítják : az „emberek, eszmék, értesü­lések szabad áramlása” fella- j zítási céljaikat leplezi. A szo­cialista országok természetesen nem engedhetik, hogy — và- j lamilyen végsőkig vitt .korlát-1 Цп áramlás *— például kéme-1 két és szabotőröket, ellenséges ideológiát, alhíreket és uszító propagandaanyagot sodorjon határaikon át. Viszont igenis síkra szállnak az idegenforga­lom fejlesztése mellett éppúgy, mint a párbeszéd, az ideoló­giai vita, illetve 9 helytálló, jó szándékú tájékoztatás kiter­jesztése mellett. Igen nagy jelentősége van a KGST és a Közös Piac között kialakult párbeszéd most lát­ható első elemeinek: Fagyejev, a KGST főtitkára eszmecserét kezdett Koppenhágában Ander­sen dán külügyminiszterrel, aki a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke. A hé­ten я „kilencak” külügyminisz­terei kétnapos értekezletükön megvitatták a KGST-vel való tárgyalások lehetőségeit — egyelőre nem foglaltak állást atekintetben, hogy miikor, hol, hogyan s miről tárgyalja­nak a KGST képviselőivel. Csak azt közölték: a dán külügyminiszter megbízást ka­pott arra. hogy üzenetet to­vábbítson a KGST főtitkárá­nak a tárgyalások lehetőségei­ről... Európa gazdasági ketté­szakítottságának megszünteté­se, a szocialista és a tőkés or­szágok kereskedelmi s egyéb gazdasági kapcsolatainak foko­zása rendkívül fontos lenne a földrész jövője szempontjából, — így kell fogadnunk a KGST ós a Közös Piac közti első ta­pogatózó lépések híreit. Hogy még mindig Európában maradjunk: érdekes eredmény­nyel, döntetlennel ért véget a svéd pártok választási csatá­ja. A 350 tagú parlamentben 175 képviselő támogatására számíthat Palme szociálde­mokrata miniszterelnök, de ve­le szemben is 175 képviselő — konzervatív, középpárti, libe­rális .— sorakozik fel. A szo­ciáldemokratákra és a kom­munistákra együttesen a sza­vazatok 48.9 százaléka esett, a polgári pártok a voksok 48.8 százalékát kapták. Az egyti- zed százalék természetesen nem döntő. Meglehet, hogy előbb-utóbb új választásokat írnak ki. A chilei helyzet továbbra is megdöbbenést és felháborodást vált ki világszerte, a nemzet­közi szolidaritás változatlanul megnyilvánul a súlyos órákat, nehéz napokat átélő chilei nép iránt. A Santiagóból érkező hí­rek még mindig ellenőrizhetet­lenek, csak annyi látszik bizo­nyosnak, hogy a katonai junta kíméletlenül megtorolja az el­lenállást, monstre-perekre ké­szül. több ezer embert tart fog­ságában. Ami a chilei puccsista re­zsim nemzetközi helyzetét il­leti, néhány ország fenntartot­ta vagy helyreállította a dip­lomáciai kapcsolatait. Brazília az elsők között volt, s ameny- nyire nem meglepő, hogy Spa­nyolország vagy Portugália kormányainak sem volt kifo­gásuk a santiagói junta ellen, annyira visszatetszést szült, hogy a francia kormány is fenntartotta vele a kapcsolata­it. Az Egyesült Államok „ha­marosan” helyreállítja a kap- 1 csodátokat — közölték Washing- . tonban. Az amerikai nagytőké­nek a Népi Egység kormánya, Allende elnök elleni korábbi j aknamunkáját ismerve, várha­tó ez a washingtoni lépés. Az is indokolt és természe- tes, hogy a haladó embereket üldöző, a .szovjetellenes lépé­sek egész sorát elkövető santi­agói . juntával a hét végén a szovjet kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatot. 1 Október 4-re összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1973. október 4. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Előreláthatóan az ülésszak napirendjére kerül az Elnöki Ta­nács beszámolója az utóbbi kétéves munkájáról, a Miniszterta­nács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat, a minisztériumok felsorolásáról szóló tör­vényjavaslat, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslat. (MTI) Befejeződött a Vértes 72 gyakorlat Koszigin jugoszláviai látogatása Belgrad Alekszej Koszi gin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke hétfőn délelőtt Dzsemal Bije- dicsnek, a jugoszláv kormány e’nökének meghívására egyhe­tes hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába érkezik. A szov­jet kormányfő Belgrádban meg­beszélést folytat vendéglátójá­val a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről, mindenekelőtt a gazdasági együttműködés bőví­téséről, valamint időszerű kül­politikai kérdésekről. Jugoszlá­viai tartózkodásának ideje alatt Alekszej Koszigin látogatást tesz Joszip Broz Tito államfő­nél, a JKSZ elnökénél is. Indokínai hírek Saigon A Vietnamban az elesett és eltűnt amerikai katonák felku- tatásával megbízott négyoldalú csoport munkájában beállt min­den késedelemért az Egyesült Államok és a Thieu-kormány a felelős — mondotta nyilatko­zatában szombaton a Tan Son Nhut-i légitámaszponton a VDK küldöttsége nevében Pham Phu Binh őrnagy. Elnnek kijelentésére azt köve­tően került sor, hogv az ame­rikaiak a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságot próbálták fe­lelőssé tenni a nehézségekért. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy amíg a Thieu-kormány és az" Egyesült Allamók folytatja a párizsi megállapodás megsér­tését, addig igen nehéz felkutat­ni a mintegy 2 400 amerikait, akik a halottak vagy az eltűn­tek listáján szerepelnek. Hanoi A VDK külügyminisztériuma _ nak bejelentése szerint a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság kormányának meghívására hamarosan egyiptomi kormány­delegáció utazik Vietnamba. A hivatalos látogatásra a küldött­séget Husszein El-Safej alelnök vezeti. (VNA) Washington Az amerikai szenátus pénte­ken törvénymódosítást fogadott el, amely megtiltja, hogy az Egyesült Államok ismét beavat­kozzon az indokínai háborúba. (UPI—MTI) Perón a chilei eseményekről Buenos Aires Juan Domingo Perónnak, a hét elején képmagnóra rögzített nyilatkozatát sugározta pénteken este az argentínai televízió. A 77 éves politikus, a mostani el­nökválasztások nagy esélyese leszögezte: a perónizmus „evo- lucionizmus”, ugyanolyan távcü áll a liberalizmustól, mint a forradalmiságtól. Perón a Chilében végbe ment eseményekre utalva azt mond­ta, hogy Argentína is körül van véve árulókkal, az argentin nép­nek őrködnie kell szabadságá­nak megőrzésén. „A chilei pél­da életbevágóan fontos szá­munkra hiszen megmutatja mj történhet egy olyan országban, ahol hiányzik az egység” — fűzte hozzá egységre szólítva fel az argentínai választókat. Pe_ rón a továbbiakban rámutatott, hogy az imperializmus sohasem hagyott fel Latin-Amerika sza­badon megválasztott kormányai ellen irányuló aknamunkájá­val. A politikus azit is közölte, hogy az új kormánynak szándé­kában áll erőszakkal fellépni a , gerillacscportok ellen, ha azok I nem hagynak fel akcióikkal. A Magyar Néphadsereg és az | ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg- j csoport kijelölt csapatainak — az éves felkészítési tervnek megfelelően — 1973. szeptember 17—22. között tartott együtt­működési gyakorlata véget ért. A gyakorlat egyes mozzanatait megtekintette Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla a Központi Bizottság titkára, Fe­hér Bajos, a kormány elnökhe­lyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Bullái Ár­pád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, valamint dr. Csanádi György közlekedés­éi postaügyi miniszter, dr. Sze­kér Gyula nehézipari miniszter. Berlin Georg Stibi, az NDK külügy­miniszterhelyettese pénteken es­ta fogadta Carlos Contreras La. barca-t, a Chilei Köztársaság NDK-beli rendkívüli es megha­talmazott nagykövetét, és át­nyújtotta neki az NDK kormá­nyának nyilatkozatát, hogy azt; továbbítsa a katonai juntának. A nyilatkozatban az NDK-kor. mány közli, hogy Chilével meg­szakította a diplomáciai kap­csolatokat. A nyilatkozatban a többi kö­zött hangsúlyozza, hogy a kato_ nai junta kikötőjében átkutatták az NDK Fontane nevű teher­szállító gőzhajót, annak a há­rom hajónak egyikét, amely az NDK népének szolidaritási küi_ deményét szállította Chilébe, Az NDK polgárait, akik békés cé­lokból utaztak Chilébe, letartóz­tatták és agyonlövéssel fenye­gették meg őket. A Chile—NDK kulturális intézet megsérült. Az NDK részéről kiadott Pu­ente című folyóiratot, amelynek terjesztését Chile törvényes kor­mánya engedélyezte, és amely­nek egyetlen célja a két nép barátságának és kapcsolatainak fejlesztése volt, törvényellene­sen betiltották, és a kész példá­nyokat lefoglalták. Az NDK nagykövetségének, munkatársai­nak, katonai erőszakkal lehe­tetlenné tették, hogy munkáju­kat kifejthessék. Az NDK kormánya azt köve­teli a chilei hatóságoktól, a nemzetközi jog normái alapján semmiféle módon ne akadályoz­zak, hogy az NDK polgárai ki­utazhassanak Chiléből, ne ve­szélyeztessék az NDK polgárai­nak biztonságát. Az NDK kormánya ugyan­ilyen feltételeket biztosít az NDK-ban levő chilei nagykövet­ség személyzetének. Szófia A Bolgár Népköztársaság szombaton hivatalosan bejelen­tette, hogy megszakítja a dip­lomáciai kapcsolatokat Chilével. A döntést ismertető közle­mény megállapítja: A chilei törvényes kormány megdöntését és Alleride elnök Részt vett a gyakorlaton Czine- ge Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter, valamint a Ma­gyar Néphadsereg több vezetője, a társ fegyveres erők képviselői, valamint B. P. Ivanov vezérez­redes, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó déli hadsereg­csoport parancsnoka. A gyakor­latot más párt. és állami veze­tők mellett megtekintették a te­rületileg illetékes helyi párt. és állami vezetők. A gyakorlat szombaton dél­előtt Veszprémben tábori dísz­szemlével zárult, amelyen fel­vonultak a gyakorlaton részt­vevő magyar és szovjet alakula­tok fegyvernemeinek és szak­csapatainak kijelölt alegységei. meggyilkolását követően a la­tin-amerikai országban véres terror folyik a Népi Egység erői, a chilei hazafiak ellen. A Bolgár Népköztársaság santia­gói nagykövetsége számára a legelemibb feltételek sincsenek biztosítva a diplomáciai képvi­selet feladatainak ellátáshoz. Phenjan A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kü'ügym misztériu­ma nyilatkozatot- tett közzé, és ebben bejelenti: „A KNDK kor­mánya megszakítja az állam­közi kapcsolatokat Çhilével”. Moszkva A Szovjetunió számos városá­ban pénteken nagygyűlésen til­takoztak a katonai junta hata­lomátvétele ellen. Bogota Bogotában, Kolumbia fővá­rosában több ezren vonultak pénteken az utcákra és tüntet­tek a chilei néppel való szolida­ritás jegyében. A bogotai rendőrség kegyet­lenül beavatkozott és könny­gázgránátokkal oszlatta szét az embereket. Húsz tüntetőt, köz­tük több nőt letartóztattak. Genf A Nemzetközi Sajtó Intézet pénteken nyugtalanságát fejez­te ki azoknak az újságíróknak a sorsa miatt, akiket a katonai junta letartóztatott és börtönbe vetett Chilében. A 62 ország 1800 szerkesztőjét és újságíró­ját tömörítő szervezet nyilatko­zata hangsúlyozza: amíg Al- lende kormánya volt hatalmon, sohasem gázoltak a sajtó sza­badságába., A Nemzetközi Sajtó Intézet fe’szólítóttá a világ minden új­ságíróját, ítéljék el a katonai junta elnyomását, küzdjenek a chilei véleménynyilvánítás sza­badságáért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért. 2 1973. SZEPTEMBER 23, Mind több ország szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Chilével Tiltakozások világszerte

Next

/
Thumbnails
Contents