Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-20 / 220. szám
Megyénk gazdasági életét tanulmányozza a Penza megyei küldöttség Tegnap a Békéscsabai Konzervgyárban és a .hűtőházban jártak, ma a baromfifeldolgozó és a MEZÖGEP vállalathoz látogatnak el a delegáció tagjai Kedden; szeptember 18-án több napos látogatásra penzai vendégek érkeztek megyénkbe. A párt- és gazdasági vezetőkből álló szovjet küldöttség veze- tője 'és három tagja a tegnap délelőttöt a Békéscsabai Konzervgyárban töltötte. A delegáció egy tagja a Békés megyei KISZÖV elnökével folytatott beszélgetést a KISZÖV tevékenységéről, majd felkereste a békéscsabai Szolgáltató és Termelőszövetkezetet. • A konzervgyárba látogató csoportot : A. Sz. G-luscsenkot, a Penza megyei Pártbizottság osztályvezetőjét, a delegáció vezetőjét, V. G. CsemyScovot, a Penza megyei Pártbizottság osztályvezető-helyettesét, A. D. Kozlo- vöt, a Penza megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának helyettes vezetőjét és A. K. Szergejevet, a Volga-mentá Mezőgazdasági Tervező Intézet igazgatóját a gyár vezetői fogadták. Zelenyánszki György, a konzervgyár igazgatója és Papp ; Károlyné, a gyár párttitkára j másfél órás tájékoztatójukban ' mondták el a vendégeknek az eddig élért konzervgyári eredményeket A küldöttség tagjait elsősorban azok a termeltetés-termelés^ és értékesítésszervezési gondok érdekelték, amelyeket a gyárnak az alapítása óta eltelt időszakban kellett megoldania. Kérdéseik között azonban nem egy olyan is szerepelt, amely a munkahelyi szociális ellátottság helyzetével, alakulásával foglalkozott. A küldöttség a beszélgetést követően nagy érdeklődéssel tekintette meg az üzemet. Egyrészt azért, mert mint A. Sz. Gluscsenko, a küldöttség vezető- I je elmondotta, hasonló konzerv- j gyáP felépítését tervezik Pen- j zában. Másrészt pedig azért is kiváncsiak voltak a gyár munkájára, mert az innen exportált kónzervek 90 százalékát éppen a Szovjetunió vásárolja meg. ahol ezek a termékek — a delegáció tagjai szerint — igen j| közkedveltek. I Ma IBMBI ■■■■■■■■ ■■■■*■■■* A penzai vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték meg a Békéscsabai Konzervgyárban folyó munkát. Képünkön (középen) A. Sz. Gluscsenko, a küldöttség vezetője. Ebéd után dr. Dankó János, a megyei tanács osztályvezetője a békéscsabai hűtőházba kísérte a küldöttség négy tagját, ahol Mtárton Pál igazgató és J3ohus Erzsébet párttitkár ismertette a szovjet vendégek előtt a hűtőház eredményeit és feladatait. M. A. Jakovleva pedig Goldberger Jánossal a Körösvidéki Cipész Szövetkezetét kereste fél. Testvérmegyénk küldöttsége ma folytatja Békés megye gazdaságpolitikai életének tanulmányozását. A délelőtt folyamán a Baromi if el dolgozó Vállalatot, délután pedig a MEZŐGÉP Vállalatot látogatják meg. A Penza megyei Pártbizottság instruktora, M. A. Jakovleva pediig az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat és a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat tevékenységével ismerkedik K. E. F. •• Illést tartott az építők szakszervezetének Központi Vezetősége Az építők Dózsa György úti székházában szerdán ülést tartott az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson megjelent Bondor József építésügyi és váAmikor Allende kormánya bejelentette: államosítják az országban levő rézbányákat, megkezdődött — helyesebben még intenzívebbé vált — az a gazdasági küzdelem, amelyet rézcsata néven ismerhetett meg a világ. Hiszen Chile ezért я nyersanyagért kapott szó szerint mindent. Élelmiszert és teherautót, lábbelit és tengeri hajókat. 1970. október 24-én megbeszélést tartott az ITT (a Chilében' elsőrendűen érdekelt amerikai telefontársaság) a rézbányák több tulajdonosával és az amerikai kémszolgálat, a Cl A vezetőivel. Érdemes a jegyzőkönyvből — amely nem sokkal a Népi Egység hatalomra jutása után készült — idézni. „Folytatni kell a próbálkozásokat a fegyveres erők egyes tagjaival, hogy valamilyen felkelést kíséreljenek meg” — hangzik az egyik mondat. „A látogató — aki William Broe- val, a CIA titkos műveleti osztályának csoportvezetőjével azonos —, megállapította, hogy a pénz nem probléma. Utalt arra, hogy bizonyos lépéseket már tettek, de további segítségre van szükség. hogy a gazdasági összeomlást kiváltsuk”. És ez volt a rézcsata lényege. Teljesen megbízható adatok szerint 1970 végén és a teljes 1971-es esztendőben az Egyesült Államok még stratégiai réztartalékait is piacra dobta, vagyis azt a mennyiséget, amelyre háború esetén múlhatatlanul szüksége lett volna. A világ sokáig értetlenül állt a réz árának csökkenése előtt. Valóságos áru- dömping volt a piacokon. A népi kormány millió dollároktól esett el, amelyek pedig nélkülözhetetlenek lettek volna a gazdasági élet normalizálásához. Az első esztendőben csak arra nem jutott pénz, hogy tovább fejlesszék a réz kitermelését. 1971 végétől viszont egyre súlyosbodó áruellátása zavarok következtek be. Nem volt kenyér — mert Chile nem tudott búzát- vásárolni. Nem volt hús — mert Argentína csak rézért szállított volna szarvasmarhát. Az infláció — amely az első év után úgy túnt, hogy szűnőben van — egyre súlyosabb lett. Az állandósuló ellátási zavarok (az, hogy fél kiló kenyérért naponta 6—8 órát kellett sorban állni), a lakosság kevésbé öntudatos rétegeit természetesen befolyásolták. Iskolázatlan asszonyok nem mérlegelték, milyen politikai kárral jár, ha az utcára vonulnak, s lábasaikat verve, a kormány lemondását követelik, ök csak kenyeret és húst akartak. Hogy miért nincs, az számukra nem volt érthető! így próbálta megteremteni a puccskísérlet tömeglélektani hátterét az az erő. amelv fokozatosan kiszorult Chiléből: az amerikai tőke. Kereszty András (Folytatjuk) ros fejlesztési miniszter és Gál László, a SZOT titkára. Az ülésen Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes és Juhász Ottó, a szakszervezet titkára beszámolója alapján а IV. ötéves terv időarányos részében megvalósított bérpolitikai intézkedések tapasztalatairól és a vállalati üzem- és munkaszervezés fejlesztéséről tárgyaltak. Többek között szóvá tették, hogy. a vállalatok túlzott óvatosság- * gal valósítják meg a bérpolitikai intézkedéseket. a bérfejlesztést. Helytelenítették, hogy nem érvényesül kellőképpen a szakmunkások körében я differenciált bérezés, s a kollektív szerződésekben elfogadott bér- fejlesztések megvalósításában is elmaradás tapasztalható. A munka- és üzemszervezés legközelebbi feladataként azt jelölték meg. hogy az eddig elkészített, általában megfelelő tervek megvalósítását kell most jobban szorgalmazni a vállalatoknál. (MTI). Befejeződött az építőgép-tmk szakági konferencia Állásfoglalási javaslatot fogadtak el a résztvevők Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán, a városi tanács dísztermében Benke László elnökle. tével folytatódott az építőgépünk szakági konferencia. A tanácskozás részvevői egyperces néma szünettel adóztak az elhunyt Vályi Péter elvtárs emlékének. A konferencia zárónapján újabb vitaindító előadások hangzottak el. Sasvári József, az Építőipari Gépesítő Vállalat osztályvezetője az alkatrészellátásról, Juhász Lajos, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti osztályvezetője vállalatuk építőgép-javításának tapasztalatairól, Bódis Lajos, az Építőgépgyártó Vá'lalat gépjavító gyárának műszaki igazgatóhelyettese pedig a szerviz-, a múhe'y-, a raktár és műhelykocsi-ellátottságról, valamint az alkatrészfelújítás jelentőségéről tartott tájékoztatót. Mindegyik előadó — ha más-más oldalról is — végső soron az építőipari gépek javításának fontosságát a hozzá szükséges szervezettség, a korszerű technológia és a jobb feltételek megteremtését sürgette. De ugyanezt az igényt fogai, mázták meg a felszólalók is. Ä konferencia részvevői örömmel üdvözölték Frantiszek Szla- pinszkinek, a lengyel Bumar Külkereskedelmi Vállalat képviselőjének hozzászólását. Mégpedig azért, mert e'mondta, hogy a hazánkban forgalomba hozott gépeik szervizellátását — magyar vállalatok megbízásával — 1974. január elsejétől szeretnék megoldani. Az előadás és a vitában elhangzottak alapján Benke László terjesztette elő a felszólalások befejezése után a konferencia állásfoglalási javaslatát, amelyet a részvevők egyhangúan elfogadtak. A jövő feladatait igen sokoldalúan meghatározó állásfoglalást az alábbiakban ismertetjük. Bevezetőben hangsúlyozza, hogy az építőgépek gazdaságos üzeme’ésének egyik alapvető feltétele a vevő- és szervizszolgáltatás, a szakosított gépjaví- , tás, valamint az alkatrészellátás | megjavítása. Ennek elérésére a következő javaslatokat terjesztik elő. 1. A szerviz, a vevőszolgálat, a szakosított javítás és alkat- , •részellátáe megfele’ő színvonala | csak abban az esetben biztosítható, ha jelentősen csökken az építőgéppark sokfélesége. Ezért szűkíteni kell az importálható építőgépek választékát. Az általánoson alkalmazásra javasolt gépek körét erre a célra létrehozandó fenntartási szakbizottság dolgozza ki az illetékes irányító szervek részére döntéselő- készító javaslatként. Az egyedi, a speciális importigényeket esc. tenként kell elbírálni. A gépimport lebonyolításának szabályait részleteiben is ki kel] do’gozni, amely kötelező mind a külkereskedelmi, mind a belföldi forgalmazó, mind az építőgépeket üzemeltető vállalatok részére. A szabályozáson belül külön ki kell emelni, hogy az importált gépek vevő- és szervizszolgáltatását, alkatrésze1 látását a gépek teljes élettartamára biztosítani szükséges. 2. A vevő- és a szervizszolgáltatást, az alkatrészellátást a belföldi gyártók és üzemeltetők tekintetében is szabályozni kell. 3. Meg kel1 oldani a belföldi alkatrészgyártás és felújítás ösztönzését. 4. A korszerű vevő- és szervizszolgáltatás, alkatrészellátás jelentős eszközöket igényel (beruházások, forgóeszközök), ami indokolja e célra az állami támogatás biztosítását (hitel, esetleges adókedvezmény stb.) a megvalósításban részt vevő vállalatoknak. 5. Az általános szabályozást megelőzően is — az import építőgépek tekintetében — a gépek importjára vonatkozó szerződés megkötésével egyidejűleg szükséges szerződni a szervizés vevőszolgálatra, valamint az alkatrészellátásra. 6. Meg kel! szervezni azt. hogy a legfontosabb gépek vevő- és szervizszolgáltatását, illetve a javítást ellátó vállalat szakembereit a gyártó cég képezze ki. 7. A gépjavítás színvonalának emelésére és a javítási költség csökkentésére célszerű a gépgyártási és gépjavítási tevékenység szervezeti különválasztása. A javító vállalatok elsősorban a fődarabjavítást szorgalmazzák. Segítsék elő, hogy a fődarabok az alkatrészellátáshoz hasonlóan forgalmazhatók legyenek. 8. Az ÉVM Műszaki-Fejlesztési Főosztálya kezdeményezze az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál a téma országos megvizsgálását. A tanácskozás részvevői úgy határoztak, hogv a konferencia szervezői az állásfoglalást juttassák a’ dr. Szabó Jánosnak, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesének és Prockl Lászlónak, a Gépipari Tudományos Egyesület főtitkárhelyettesének abból a célból. hogy további intézkedéseiknél azt figyelembe vehessék. A kétnapos konferencia dr. Temesváry Jenőnek, az ÉVM Műszaki Fejlesztési Főosztálya főmérnökének zárszavával fejeződött be. P. P. A konferencia részvevőinek egy csoportja. (lote; Demeny Gyűli)
