Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-20 / 220. szám

Megyénk gazdasági életét tanulmányozza a Penza megyei küldöttség Tegnap a Békéscsabai Konzervgyárban és a .hűtőházban jártak, ma a baromfifeldolgozó és a MEZÖGEP vállalathoz látogatnak el a delegáció tagjai Kedden; szeptember 18-án több napos látogatásra penzai vendégek érkeztek megyénkbe. A párt- és gazdasági vezetők­ből álló szovjet küldöttség veze- tője 'és három tagja a tegnap délelőttöt a Békéscsabai Kon­zervgyárban töltötte. A delegá­ció egy tagja a Békés megyei KISZÖV elnökével folytatott beszélgetést a KISZÖV tevé­kenységéről, majd felkereste a békéscsabai Szolgáltató és Ter­melőszövetkezetet. • A konzervgyárba látogató cso­portot : A. Sz. G-luscsenkot, a Penza megyei Pártbizottság osz­tályvezetőjét, a delegáció veze­tőjét, V. G. CsemyScovot, a Pen­za megyei Pártbizottság osztály­vezető-helyettesét, A. D. Kozlo- vöt, a Penza megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának helyettes vezetőjét és A. K. Szergejevet, a Volga-mentá Me­zőgazdasági Tervező Intézet igazgatóját a gyár vezetői fo­gadták. Zelenyánszki György, a konzervgyár igazgatója és Papp ; Károlyné, a gyár párttitkára j másfél órás tájékoztatójukban ' mondták el a vendégeknek az eddig élért konzervgyári ered­ményeket A küldöttség tagjait elsősor­ban azok a termeltetés-termelés^ és értékesítésszervezési gondok érdekelték, amelyeket a gyár­nak az alapítása óta eltelt idő­szakban kellett megoldania. Kérdéseik között azonban nem egy olyan is szerepelt, amely a munkahelyi szociális ellátott­ság helyzetével, alakulásával foglalkozott. A küldöttség a beszélgetést kö­vetően nagy érdeklődéssel te­kintette meg az üzemet. Egy­részt azért, mert mint A. Sz. Gluscsenko, a küldöttség vezető- I je elmondotta, hasonló konzerv- j gyáP felépítését tervezik Pen- j zában. Másrészt pedig azért is kiváncsiak voltak a gyár mun­kájára, mert az innen exportált kónzervek 90 százalékát éppen a Szovjetunió vásárolja meg. ahol ezek a termékek — a de­legáció tagjai szerint — igen j| közkedveltek. I Ma IBMBI ■■■■■■■■ ■■■■*■■■* A penzai vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték meg a Bé­késcsabai Konzervgyárban folyó munkát. Képünkön (középen) A. Sz. Gluscsenko, a küldöttség vezetője. Ebéd után dr. Dankó János, a megyei tanács osztályvezetője a békéscsabai hűtőházba kísér­te a küldöttség négy tagját, ahol Mtárton Pál igazgató és J3ohus Erzsébet párttitkár is­mertette a szovjet vendégek előtt a hűtőház eredményeit és feladatait. M. A. Jakovleva pedig Goldberger Jánossal a Körösvidéki Cipész Szövetkeze­tét kereste fél. Testvérmegyénk küldöttsége ma folytatja Békés megye gaz­daságpolitikai életének tanul­mányozását. A délelőtt folya­mán a Baromi if el dolgozó Vál­lalatot, délután pedig a MEZŐ­GÉP Vállalatot látogatják meg. A Penza megyei Pártbizottság instruktora, M. A. Jakovleva pediig az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat és a Békés me­gyei Vendéglátóipari Vállalat tevékenységével ismerkedik K. E. F. •• Illést tartott az építők szakszervezetének Központi Vezetősége Az építők Dózsa György úti székházában szerdán ülést tar­tott az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősége. A tanácskozáson megjelent Bondor József építésügyi és vá­Amikor Allende kormánya bejelentette: államosítják az országban levő rézbányákat, megkezdődött — helyesebben még intenzívebbé vált — az a gazdasági küzdelem, amelyet rézcsata néven ismerhetett meg a világ. Hiszen Chile ezért я nyersanyagért kapott szó szerint mindent. Élelmi­szert és teherautót, lábbelit és tengeri hajókat. 1970. október 24-én megbe­szélést tartott az ITT (a Chi­lében' elsőrendűen érdekelt amerikai telefontársaság) a rézbányák több tulajdonosával és az amerikai kémszolgálat, a Cl A vezetőivel. Érdemes a jegyzőkönyvből — amely nem sokkal a Népi Egység hatalom­ra jutása után készült — idéz­ni. „Folytatni kell a próbálko­zásokat a fegyveres erők egyes tagjaival, hogy valamilyen fel­kelést kíséreljenek meg” — hangzik az egyik mondat. „A látogató — aki William Broe- val, a CIA titkos műveleti osz­tályának csoportvezetőjével azonos —, megállapította, hogy a pénz nem probléma. Utalt arra, hogy bizonyos lépéseket már tettek, de további segít­ségre van szükség. hogy a gazdasági összeomlást kivált­suk”. És ez volt a rézcsata lénye­ge. Teljesen megbízható ada­tok szerint 1970 végén és a teljes 1971-es esztendőben az Egyesült Államok még straté­giai réztartalékait is piacra dobta, vagyis azt a mennyisé­get, amelyre háború esetén múlhatatlanul szüksége lett volna. A világ sokáig értet­lenül állt a réz árának csök­kenése előtt. Valóságos áru- dömping volt a piacokon. A népi kormány millió dol­lároktól esett el, amelyek pe­dig nélkülözhetetlenek lettek volna a gazdasági élet norma­lizálásához. Az első esztendő­ben csak arra nem jutott pénz, hogy tovább fejlesszék a réz kitermelését. 1971 végétől viszont egyre súlyosbodó áru­ellátása zavarok következtek be. Nem volt kenyér — mert Chile nem tudott búzát- vásá­rolni. Nem volt hús — mert Argentína csak rézért szállított volna szarvasmarhát. Az inf­láció — amely az első év után úgy túnt, hogy szűnőben van — egyre súlyosabb lett. Az ál­landósuló ellátási zavarok (az, hogy fél kiló kenyérért na­ponta 6—8 órát kellett sorban állni), a lakosság kevésbé ön­tudatos rétegeit természetesen befolyásolták. Iskolázatlan asszonyok nem mérlegelték, milyen politikai kárral jár, ha az utcára vonulnak, s lába­saikat verve, a kormány le­mondását követelik, ök csak kenyeret és húst akartak. Hogy miért nincs, az számuk­ra nem volt érthető! így pró­bálta megteremteni a puccs­kísérlet tömeglélektani hátte­rét az az erő. amelv fokozato­san kiszorult Chiléből: az amerikai tőke. Kereszty András (Folytatjuk) ros fejlesztési miniszter és Gál László, a SZOT titkára. Az ülésen Simor János épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes és Juhász Ottó, a szakszervezet titkára beszá­molója alapján а IV. ötéves terv időarányos részében meg­valósított bérpolitikai intézke­dések tapasztalatairól és a válla­lati üzem- és munkaszervezés fejlesztéséről tárgyaltak. Töb­bek között szóvá tették, hogy. a vállalatok túlzott óvatosság- * gal valósítják meg a bérpoli­tikai intézkedéseket. a bérfej­lesztést. Helytelenítették, hogy nem érvényesül kellőképpen a szakmunkások körében я diffe­renciált bérezés, s a kollektív szerződésekben elfogadott bér- fejlesztések megvalósításában is elmaradás tapasztalható. A munka- és üzemszervezés leg­közelebbi feladataként azt je­lölték meg. hogy az eddig el­készített, általában megfelelő tervek megvalósítását kell most jobban szorgalmazni a vállala­toknál. (MTI). Befejeződött az építőgép-tmk szakági konferencia Állásfoglalási javaslatot fogadtak el a résztvevők Tegnap, szerdán délelőtt Bé­késcsabán, a városi tanács dísz­termében Benke László elnökle. tével folytatódott az építőgép­ünk szakági konferencia. A ta­nácskozás részvevői egyperces néma szünettel adóztak az el­hunyt Vályi Péter elvtárs em­lékének. A konferencia zárónapján újabb vitaindító előadások hangzottak el. Sasvári József, az Építőipari Gépesítő Vállalat osztályvezetője az alkatrészellá­tásról, Juhász Lajos, a Baranya megyei Állami Építőipari Válla­lat gépészeti osztályvezetője vállalatuk építőgép-javításának tapasztalatairól, Bódis Lajos, az Építőgépgyártó Vá'lalat gépja­vító gyárának műszaki igazga­tóhelyettese pedig a szerviz-, a múhe'y-, a raktár és műhely­kocsi-ellátottságról, valamint az alkatrészfelújítás jelentőségéről tartott tájékoztatót. Mindegyik előadó — ha más-más oldalról is — végső soron az építőipari gépek javításának fontosságát a hozzá szükséges szervezettség, a korszerű technológia és a jobb feltételek megteremtését sürget­te. De ugyanezt az igényt fogai, mázták meg a felszólalók is. Ä konferencia részvevői örömmel üdvözölték Frantiszek Szla- pinszkinek, a lengyel Bumar Külkereskedelmi Vállalat kép­viselőjének hozzászólását. Még­pedig azért, mert e'mondta, hogy a hazánkban forgalomba hozott gépeik szervizellátását — magyar vállalatok megbízásával — 1974. január elsejétől szeret­nék megoldani. Az előadás és a vitában el­hangzottak alapján Benke László terjesztette elő a felszó­lalások befejezése után a kon­ferencia állásfoglalási javasla­tát, amelyet a részvevők egy­hangúan elfogadtak. A jövő feladatait igen sokol­dalúan meghatározó állásfogla­lást az alábbiakban ismertet­jük. Bevezetőben hangsúlyozza, hogy az építőgépek gazdaságos üzeme’ésének egyik alapvető feltétele a vevő- és szervizszol­gáltatás, a szakosított gépjaví- , tás, valamint az alkatrészellátás | megjavítása. Ennek elérésére a következő javaslatokat terjesz­tik elő. 1. A szerviz, a vevőszolgálat, a szakosított javítás és alkat- , •részellátáe megfele’ő színvonala | csak abban az esetben biztosít­ható, ha jelentősen csökken az építőgéppark sokfélesége. Ezért szűkíteni kell az importálható építőgépek választékát. Az ál­talánoson alkalmazásra javasolt gépek körét erre a célra létre­hozandó fenntartási szakbizottság dolgozza ki az illetékes irányí­tó szervek részére döntéselő- készító javaslatként. Az egyedi, a speciális importigényeket esc. tenként kell elbírálni. A gépimport lebonyolításának szabályait részleteiben is ki kel] do’gozni, amely kötelező mind a külkereskedelmi, mind a bel­földi forgalmazó, mind az építő­gépeket üzemeltető vállalatok részére. A szabályozáson belül külön ki kell emelni, hogy az importált gépek vevő- és szer­vizszolgáltatását, alkatrésze1 lá­tását a gépek teljes élettarta­mára biztosítani szükséges. 2. A vevő- és a szervizszol­gáltatást, az alkatrészellátást a belföldi gyártók és üzemeltetők tekintetében is szabályozni kell. 3. Meg kel1 oldani a belföldi alkatrészgyártás és felújítás ösz­tönzését. 4. A korszerű vevő- és szer­vizszolgáltatás, alkatrészellátás jelentős eszközöket igényel (be­ruházások, forgóeszközök), ami indokolja e célra az állami tá­mogatás biztosítását (hitel, eset­leges adókedvezmény stb.) a megvalósításban részt vevő vál­lalatoknak. 5. Az általános szabályozást megelőzően is — az import épí­tőgépek tekintetében — a gé­pek importjára vonatkozó szer­ződés megkötésével egyidejűleg szükséges szerződni a szerviz­és vevőszolgálatra, valamint az alkatrészellátásra. 6. Meg kel! szervezni azt. hogy a legfontosabb gépek ve­vő- és szervizszolgáltatását, il­letve a javítást ellátó vállalat szakembereit a gyártó cég ké­pezze ki. 7. A gépjavítás színvonalának emelésére és a javítási költség csökkentésére célszerű a gép­gyártási és gépjavítási tevé­kenység szervezeti különvá­lasztása. A javító vállalatok el­sősorban a fődarabjavítást szor­galmazzák. Segítsék elő, hogy a fődarabok az alkatrészellátás­hoz hasonlóan forgalmazhatók legyenek. 8. Az ÉVM Műszaki-Fejlesz­tési Főosztálya kezdeményezze az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál a téma országos megvizsgálását. A tanácskozás részvevői úgy határoztak, hogv a konferencia szervezői az állásfoglalást jut­tassák a’ dr. Szabó Jánosnak, az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter első helyettesének és Prockl Lászlónak, a Gép­ipari Tudományos Egyesület fő­titkárhelyettesének abból a cél­ból. hogy további intézkedése­iknél azt figyelembe vehessék. A kétnapos konferencia dr. Temesváry Jenőnek, az ÉVM Műszaki Fejlesztési Főosztálya főmérnökének zárszavával feje­ződött be. P. P. A konferencia részvevőinek egy csoportja. (lote; Demeny Gyűli)

Next

/
Thumbnails
Contents