Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

gàyutai »coidött Békében az apukák mindig hazatérnek... Takaros kis ház. Az udvar minden szöglete arról vall, hogy gazdája szívesen tölti benne szabad idejét Mindenütt virág, s legtöbb közöttük a pi­ros rózsa. A frissen gereblyé­zett földön még nagyítóval sem lehet találni egy szál gyo­mot sem. A teraszra vezető lépcső al­jában — ahová jó erősen tűz a szeptemberi nap — kislány játszik egy szöszke hajú babá­val. Bentről a szoba szélesre tárult ablakán keresztül mono­ton motorzúgás hallik. Porszí­vóznak. — Anyuba itthon van? Kerekre nyílt szemmel néz fel a kislány. Nincs benne ijedtség, csak az idegennek kijáró kíváncsiság: ki lehet ez a bácsi, akit még soha nem lá­tott, és miért keresi az anyu­káját? — Anyu 1 — kiált, mielőtt válaszolna. — Elnézést — szabódik Papp Béláné, és úgy, mint ahogyan minden asszony, akit főzés, vagy takarítás közben zavar­nak. Sokat vitatkozunk manapság a hétvégeken megnyúlt szabad idő kitöltéséről. Hát, ami azt illeti, én még nem találkoztam egy asszonnyal se, aki ne tud­ta volna hasznosan eltölteni szabad szombatját Amíg mi, férfiak, keressük a legjobb megoldásokat addig az asszo­nyok kitakarítanak, megfőznek, mosnak, vasalnak, szóval ala­posan megnyújtják nem a pi­henőjüket, hanem a család ké­nyelmét elősegítő munkaidejü­ket —A férjem dolgozik, mire hazajön, az ebédnek is kész kell lenni. Most már én mentegetőzöm, amiért feltartom a munkában, leülünk a kisasztal mellé. Az ablakon át napfény árad a szo­bába. Kint a konyhában híre­ket mond a rádió, Vietnam, Kambodzsa, Chile. Tüntetések T ondon ban, Párizsban, Wa­shingtonban. És a rémítő, elszo_ morító hírek még jobban hang­súlyozzák. itt a virágos kert­ben, az önfeledten játszó kis­gyermek idillikus békés han­gulatát Béke! Mit jelent ez a sző, ez a fogalom Papp Bélánénak. a férjét váró asszonynak, édes­anyának. ■— Nehéz erre válaszolni. hiszen elkerülhetetlen, hogy az ember ne használjon nagy sza­vakat Évekig dolgoztam a KISZ városi bizottságán mint munkatárs és mint a2 ifjúsági szövetség képviselője én tartot­tam a kapcsolatot a Hazafias Népfront városi bizottságával is. Tavaly megválasztottak a HNF-elnökség tagjának. Nos, az ifjúsági mozgalom­ban eltöltött idő alatt jó né­hány tiltakozó akciót szervez­tünk a gyarmati ifjúság harcá­nak támogatására, Angela Da­vis szabadon bocsátásáért, a vi­etnami harcok megszüntetésé­ért Soha nem volt látványos és közeli eredménye ezeknek a megmozdulásoknak. A fiatalok körében akadtak is kétségek az összefogás, a tiltakozás hasznát, erejét illetően. De mindig bebizonyosodott, ha sokszor évek múltán isi, hogy van értelme az összefogásnak és kötelességünk felemelni szavunkat minden törvényte­lenség éllen, ami az emberiség békéjét veszélyezteti. Meggyő­ződésem, hogy a békemozga­lom is azért áll közel az em­berek széles tömegéhez, mert mindig, minden körülmények között az emberiségért, a leg­szentebb ügyépt küzd. E* a szép szó, hogy béke. nemes fogalmat takar. A ha­ladó gondolkodású emberek, szerte a világon fajt társadal­mi, világnézeti hovatartozás el­lenére békét kívánnak. Ebben mindenkivel közös nevezőn va­gyunk. Azt is jól tudjuk, hogy a kis közösségek, falusi, váro­si békegyűlések —. ha kiterebé­lyesednek, akkor az országos és nemzetközi fórumokon, be­folyásolni tudják a béke gya­korlati megvalósítását. Vallom, hogy népünk nem­csak ragaszkodik a három év­tizede megszületett békéhez, hanem — ezt már számtalan­szor bizonyította — tevéke­nyen kiveszi részét megóvásá­ban. Az idősebbek azért mert átélték a háborút a fiatalok meg azért, mert nem akarják elveszíteni mindazt a sok szé­pet, amiben részük van. Én ezért örülök a kitüntető biza­lomnak, amilben részem volt a megyei békegyűlésen, ahol megválasztottak az országos békelkongresszus küldöttének. Évike megunja kint a ját­szást, meg gondolom, kíváncsi is miről beszélgetünk. Odabú­jik édesanyjához. Az anyuka megsimogatja a kislány kócos haját: — Menj. kislányom, játszál. Nézd meg, jön-e már apuka? Mert békében az apukák mindig hazatérnek... Я"ав99е9а-ева99ваааааавааа)егоаа9вааеааааааваааавяаяааеввма9аяяваве9.Еваввеааяааавааяяевавеаааевааваяваааяваавааяааавявявааавеавеавав1 A kísérletező pedagógus А XXIX. Pedagógusnap al­kalmából Asztalos Gyulánét, a gyulai 3. számú általános isko­la kémia—biológia-szakos ta­nárát eddigi pedagógusi mun­kája 'elismeréseként az Apáczai Csere János-díjjal tüntették lat Az. idén tizenkilencedik szep­temberét kezdte ed. A békés­csabai gimnáziumból a szegedi tudományegyetemre vezetett az útja, itt szerzett középisko­lai tanári diplomát. Az elhe­lyezkedési problémák miatt kellett vállalnia az általános iskolai állást Ma már módja lenne szakképzettsége szerint tanítania, de az általános isko­lás korú gyerekek szeretete visszatartja. A, idei ősztől egy ötödikes osztálynak lett az osz­tályfőnöke. Szavaiból a hivatás, a gyerekek szeretete, az újra, a tökéletesebbre való törekvés vágya árad. A tanári mtmkaközösségek megalakulásainak idején az el­ső gyulai biológiai közösség vezetőjévé választották, majd az Országos Pedagógiai Inté­zet. által szervezett megyei al­kotóközösség vezetője lett. En­nek lassan már tíz éve. Azóta kísérleti órákat tart, feljegyzé­seket, leírásokat készít. Mind­ezt a hatékonyabb tanítás ér­dekében. Pár éve szoros kapcsolata van az Iskolatelevízióval is. Az 5. osztályos élővilág adássoro­zat egyik forgatókönyvét készí­tette, többet lektorált. A hato­dikosok műsorát készítő há­romtagú írógárda munkájában is részt vesz. Az idei ősszel je­lent meg a Tankönyvkiadónál egy tanári segédkönyve. A TANÉRT Vállalat biológiai szemléltető képsorozatának el_ vi összeállításán most dolgo­zik. Számos új eszköz kipróbá­lásában, elbírálásában is közre­működik. Társadalmi tevékenysége je­lentős. A városi Vöröskereszt vezetőségi tagja, családvédelmi felelős. A helyi TIT-szervezet egyik baráti körének is veze­tője. Pedagógusi célkitűzése, szem­lélete a segítő, kísérletező, újat, jobbat akaró tanáré. El­képzeléseit az új tananyag- csökkentésről szóló rendelet is segíti: célja a diákokat az ön­álló ismeretszerzés útjára irá­nyítani, nevelni, a több időt egymás megismerésére, a má­sik munkájának segítésére for­dítani. Alapelve. hogy az órá­kon olyan légkört kell kiala­kítani, hogy a diák érezze a legjobb, legőszintébb segítője a tanár. Ennek a célnak él, dolgozik, tanít és kísérletezik Asztalos Gyuláné a kitünteti pedagó­gus. Magasabb követelmények A mindennapi élétben sók. féleképpen szoktuk cso­portosítani az embereket, így például beszélünk pártta­gokról és pártonkívüliekről : a különbségtétel ez esetben a po­litikai hovatartozás, a szervezeti kapcsolat, Illetve az elkötelezett­ség alapján történik. Hazánkban a lakosság mintegy hét és fél százaléka párttag. Ezek az em­berek vállalták és vállalják azt a nagyobb felelősséget és tár­sadalmi elkötelezettséget, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt tagsági könyvével együtt jár. Ez különbözteti meg őket pártonkívüli társaiktól. Eri a különbséget azonban nem szabad és nem lehet abszo­lutizálni. Hiszen a pártonkívü- liség a mi körülményeink kö­zött nem jelenti az ellenzéki­séget, a kommunistákkal való szemben állást. Ha a pártonkívü- liek szervezetileg nem is elkö­telezettek oly módon, mint a párttagok, túlnyomó többségük nemcsak híve. hanem harcosa és támogatója a szocializmus ügyének. Tevékenyen közremű­ködnek a párt politikájának re­alizálásában és ezer szállal kap­csolódnak a szocializmus esz­méihez és gyakorlatához. Ezért a párttagok és a pártonkívüliek viszonyának meghatározó ténye­zője a kölcsönös bizalom! Ä pártonkívüliek ugyanak­kor a párt számára a fo­lyamatos utánpótlás bázi­sát is jelentik. Évente sok ezer ember válik hazánkban párton- kívüliből a párt tagjává. Erre természetesen nem mindenki kész és alkalmas! Társadal­munkban még jelen vannak a polgári kispolgári, szocialista-el­lenes nézetek, s az ezeket hor­dozó emberek, ök nem lehetnek a kommunista párt tagjai. Ugyancsak nem feltétlenül érett erre az sem, aki egyébként be­csületesen dolgozik, rendes, tisz­tességes ember, akár valami­lyen társadalmi tisztséget, irá­nyító posztot töltsön is be. Eze­kért az erényekért méltán meg­illet bárkit az elismerés, a meg­becsülés, de a párttagsághoz ennyi még nem elég! Arra, hogy ki alkalmas a párt­ba való felvételre, és ki nem, azt mindig valamely alapszer­vezet tagjainak kell konkrétan eldönteniük. Sajnos, nem min­dig sikerül valamely objektív mérce alapján állást foglalni a felvételeknél. Hogy milyen le­gyen ez a mérce, arra utalt a többi között a párt X. kong­resszusa. majd a Központi Bi­zottság 1972. novemberi határo­zata egyértelműen megfogalmaz­ta a tagfelvételnél követendő utat. A z idei esztendő eddigi tag­felvételeiben érvényesül e határozat szelleme és ked­vező tendenciák rajzolódnak ki, Különösen figyelemre méltó az egyenletes ütemre való törek­vés, és a munkások arányának emelkedése. Ugyanakkor a fel­vételüket kérő személyek elbí­rálása és a követelmények értel­mezése még nem mindig egyér­telmű. Most az a legfontosabb, hogy minden pártszervezetben helyesen értsék az egységes el­vek alapján megszabott követel­ményeket, valamint ezeket a kö- körülményeknek megfelelő differenciálással alkalmaz­zák. Egyénileg mérlegel­jék, hogy a pártba be- 1 " ......... 1 973. SZEPTEMBER 18. lépni szándékozók megfelelnek-e a párttagokkal szemben jogosan támasztható követelményeknek. Mit vizsgáljon az alapszervezet a felvétel esetén? Mire töreked­jen és milyen irányban fejlesz- sze tevékenységét a pártba lép­ni szándékozó? Az egyik leg­fontosabb feltétel, hogy az il­lető végez-e társadalmi tevé­kenységet valamilyen területen és milyen eredménnyel. Ameny- nyiben ez a tevékenység rend- szertelen volt, mi akadályozta ebben, s hogyan tud a jövő­ben a társadalmi tevékenységbe bekapcsolódni ? S zükséges elemezni, milyen az illető közéleti szerep­lése. Van-e véleménye a közéletet érintő kérdésekben, s mi tükröződik a vélemény-nyil­vánításban? Milyen a felvételt kérő kiállása a párt politikája mellett? Fontos mérce még a felvételét kérő politikai isko­lázottságának színvonala. A párt politikájával való általános egyetértésen túlmenően, miként viszonyul politikánk részkérdé­seihez? Már a felvétel folyama­tában kell ezt. mérlegelve ala­kítani, hogy párttagként mi­lyen oktatási formában tanuljon a jövőben. Nem közömbös, milyen néze­teket vall a pártba belépni kí­vánkozó az alapvető világnézeti, ideológiai kérdésekben. Ezért tá­jékozódni kell olyan irányban, hogy a tudományos marxista világnézet talaján áll-е?! Kö­vetkezésképp hogyan viszo­nyul önmaga és családja a val­láshoz, a szocialista hazafiasság­hoz, az internacionalizmus el­véhez?! A vallásos világnézet, a nacionalizmus a sovinizmus — s ezt világosan meg kell mon­danunk — összeegyeztethetetlen a párttagsággal! A z anyagi termelés területén dolgozó pártszervezetek a kiválasztásnál tartsák szem előtt, hogy területükről döntő többségben fizikai dolgo­zók és kisebb mértékben műsza­ki értelemiségiek felvétele kívá­natos. Ügy, hogy közöttük je­lentős számban legyenek fiata­lok és nők. A szellemi életben működő pártszervezetek első­sorban a kiemelkedő szakmai, társadalmi közéleti tevékenysé­get végző alkotó értelmiségiek felvételét tartsák feladatuknak A magasabb követelmények támasztásából fakad, hogy bár­mely pártszervezetnek csak any- nyi embert lehet és szabad fel­vennie a pártba, amennyi a párttaggá nevelés időszakában az előírt követelmények teljesí­tésével erre alkalmassá válik. Ez az egyetlen mérce és szabá­lyozó elv akkor is, ha párt- szervezeteink jelentős része esetleg hosszabb időn keresztül nem vesz fel új párttagot. Po­litikai hiba, ha statisztikai in­dokokra hivatkoznak és nem ar­ra, hogy az illető az egyik vagy másik követelménynek nem, vagy még alig felel meg. Erre már csak azért is ügyelni kell, mert az elutasítással senkit sem szabad megsértenünk és eltaszí­tanunk a párttól! Tagfelvételi elveinket úgy kell érvényesíte- teni, hogy tovább szélesedjék, erősödjék a párttal rokonszenve- zók tábora. őst nem a számszerű fejlő­dés nagysága a pártépítési munka mércéje! A cél a párttagság szociális összetételé­nek javítása, fegyelmének meg­szilárdítása, felkészültségének fokozása, a társadalom érdekében végzett önzetlen munkájának és példamutató emberi magatartá­sának fejlesztése. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője (nemesi)

Next

/
Thumbnails
Contents