Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

A fogamzásgátló tabletták — ma

Megjelent az Egészségügyi Miniszter rendelete, amely szerint 1973. október l-től könnyítenek a fogamzásgátló tabletták rendelésén: az eddigi gyakorlattól eltérően a körzet; és üzemorvosok is megkapták a jogot, hogy felírhassák a szereket. A nők pedig a többi gyógyszerhez hasonló kedvezménnyel válthatják be a recepteket a patikákban.

Lolopveres

percek ala4t

Az autópályák, országutak mentén sokféle oszlopot kell elhelyezni a biztonság érdekében: jelzőoszlopokat, sín vasból készített kerékvetőket, útjelzőtáblák cölöpjeit stb. Minden oszlopnak egy-egy gödröt ásva sok időt vesz igénybe a munka eb végzése, ezért Nyugat-Németországban újabban a képen látható berendezéssel —- könnyű kivitelű cölöpverő kossal — oldják meg az oszlopelhelyezés feladatát. A benzinüzemű oszlopverő kos percenként 60—80 ütést mér a cölöpfejre, így nagyon rövid idő alatt beveri azt. A berendezés könnyen eltolható egyik munkahelyről a másikra, amikor pedig már nincs rá szükség, a kinyúló vízszintes részt az oszlophoz hajlítva, teherautóra emelik és elszállítják a mindössze 130 kg súlyú alkotmányt, amely természetesen nemcsak átmenti munkákra használható.

Nagy jövő vár a „RESOUT” vízzáró vakolatra

1967

májusában került forgalomba az első magyar fogamzásgátló szer, az Infecun- din. Bevezetését sokan várták, hiszen az „antibébi” tabletták híre már korábban eljutott hozzánk. De ugyanakkor nagy volt a tablettákat ellenzők tábora is: sokféle okból terjesztett . különféle rémhírek riasztották azokat, akik a születésszabályozásnak ezt a legkulturáltabb és legveszélytelenebb módját választották. Lassan kezdett terjedni az Infecundin, majd megjelent a másik, még előnyösebb összetételű szer, a Bisecurin is.

A szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták viszonylag lassan terjedtek nálunk, ma már azonban a statisztikai adatok szerint a nők 10 százaléka él velük. A lassú terjedést bizonyára akadályozta — a tévhiten kívül — az is, hogy íeliratásuk komplikált volt: csak a nőgyógyász szakrendelésen lehetett megszerezni a re- eeptet. De érthető volt a rendeléssel kapcsolatos nagyobb óvatosság is. Noha a világ nagy részén már több éves tapasztalat bizonyította, hogy a szerek ártalmatlanok, fogamzásgátló hatásuk pedig 100 százalékos, nálunk mégiscsak új szer volt, aminek a szélesebb körű elterjedése kétségtelenül óvatosságot igényelt. Az azóta eltelt évek megerősítették a gyakorlatban, a szerek jó tulajdonságait, ezért kerülhetett sor most a rendelés újabb szabályozására.

Hogyan akadályozzák meg a tabletták a teherbeesést? Jól ismert, hogy a fogamzás kulcsa a petefészekben a petesejtek érése, amit a belső elválasztása mirigyek váladékai, a hormonok szabályoznak. Kézenfekvő, hogy nem lehetséges fogamzás, ha megakadályozzuk a pete érését és a tüsző felrepedését. Nos, a tabletták olyan mesterségesen előállított hormonokat tartalmaznak, amelyek meggátolják az agyalapi mirigyben annak a hormonnak a termelődését, amely a peteérést idézi elő. 1965-ben alkalmazták először emberen a fogamzásgátlásnak ezt a módját, s azóta az ilyen hatású szerek egész serege jelent meg. Sokat változott a hatóanyag mennyisége és adagolása, a módszer elvi alapja azonban ma is érvényes. Az adagolásnak az a lényege, hogy a menstruációs ciklus 5. napjától naponta egy tablettát kell szedni a nőknek

21—22 napon át. A gyógyszer abbahagyása után néhány napon belül mestruációszerű vérzés jelenik meg, amelynek 5. napjától ismét esedékes a tabletták szedése.

Sok sző esik a fogamzásgát-, ló tabletták úgynevezett mellékhatásairól. De kell szögezni,

6

1973. SZEPTEMBER 18.

hogy az esetek abszolút többségében semmiféle mellékhatást nem okoznak a tabletták. Igaz, hogy a nők kis hányadában, az egyéni érzékenységtől függően ideiglenesen jelentkezhetnék nemkívánatos tünetek, ezek azonban csak ritkán, az esetek 8—9 százalékában olyan mértékűek, hogy a tabletták szedésének abbahagyására késztetik a nőket. Az esetleg jelentkező mellékhatások inkább csak a védekezés első ciklusában fordulnak elő, azután fokozatosan csökkennek, majd elmúlnak. Ezek a mellékhatások gyomor-béirendsaeri, ideg- rendszeri és hormonális jellegűek. Gyomor-bélrendszeri mellékhatás az étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, gyomor-béliá j dalmák, ' puffadt- ság, hasmenés. Idegrendszeri hatás lehet szédülés, fejfájás-, verejtékezés, idegesség, álmatlanság. Hormonális eredetű, nemkívánatos mellékhatás a testsúlynövekedés, mellfájdalom, a szőrzet megerősödése.

E mellékhatások azonban a tablettát szedő nőknek csak lényegesen kisebb részénél jelentkeznek, azokon is csak átmenetileg. S miután az egyéni érzékenység döntő szerepű, mellékhatás esetén ki kell próbálni, hogy я jelenlegi kétfajta tabletta közül melyik a kevésbé kellemetlen. S a választék valószínűleg még ebben az évben egy harmadik fajta tablettával bővül.

E mellékhatásoknál fontosabb az a körülmény, hogy bizonyos állapotokban, illetve

betegjseg esetén a szer használata ellenjavallt. Ilyen állapot például a pubertás, a szoptatási időszak, fennálló terhesség. Ugyancsak nem javallt a korábbi tromboembóliás megbetegedés, a májműködés zavara, kóros elhízás, rosszindulatú daganat esetén a gyógyszer szedése.

A tabletták használata tehát az orvostudomány mai állása szerint feltétlenül a legjobb fogamzásgátló módszer. Előnyei a következőkben foglalhatók össze:

— hatásfoka százszázalékos;

— nem okoz végleges meddőséget, bármikor abbahagyható a szedése;

— ritkán vált ki mellékhatásokat;

— nincs genetikai utóhatása;

— használatát könnyű elsajátítani;

— lehetővé teszi a harmonikus, normális nemi életet:

— higiénikus;

— olcsó;

— biztosítja » védekezés női irányítását. I

A fogamzásgátló tabletta tehát helyes használattal és orvosi ellenőrzés mellett a leghatásosabb védekező módszer, s az ellenjavallt esetektől eltekintve mindenkinek ajánlható. S mivel hazánkban nagyon elterjedt a drasztikus, súlyos kockázatokkal járó művi vetélés, kívánatos volna, hogy a nők sakkal inkább a megélőzés tablettás, vagy egyéb módját ’ választanák, mint az utólagos beavatkozásit Mert kétségtelen, a nők joga annak eldöntése, hogy hány gyereket, és mikor akarnak szülni, de ezzel a joggal a teherbeesés előtt kell élniük.

H. L

Mmt ismeretes, az ipar a beton- vaslbetom-, és téglaszerkezetek vízzárásának biztosítására több rétegben felhordott vízzáró oementwakolatot használ. Számos helyen már különböző hazai és külföldi előállítású műanyag bevonatokat is alkalmaznak, amelyeknek felhasználása speciális technológiát, valamint célberendezéseket igényel, de emellett fokozott munkavédelmi óvóintézkedéseket tesz szükségessé.

A hagyományos 3—4 rétegben, vagy a magasabb igényű (föld alatti építkezések, alagutak, csatornák stb.) helyeken a 7 rétegben felhordott vízzáró vakolatok sem felelnek meg a korszerű köA jövő szele

A világ energiaválságát egy holland tudóscsoport nagyon régi technikával próbálja megol_ diani: a szélmalommal. A húszas évekbeli dániai szélmalmok mintájára először Sylt szigetén akarnak egy kettős, ellentétes irányban forgó lapátkerékkel felszerelt kísérleti szélmalmot felszerelni. Az amerikai tudósok már sokkal nagyobb teljesítőképességgel számolnak: felhőkarcolókra és a partok mentén építendő mesterséges szigetekre akarnak szélmalmo_ kát elhelyezni. A szél — intenzív kihasználás mellett — kétszer annyi áramot termelhetne, mint a viláp jelenleg üzemelő összes vízi erőművei — legalább is az egyik amerikai kutatócsoport elméleti számításokkal erre az eredményre jutott.

vetelraényeknek, máveil gyakran megrepedeznek, sőt a vízzáró- sági fokuk sem kielégítő.

A Magyar Tudományos Akadémia Szervetlenkémiai Kutató- csoportja valamint az Építéstudományi Intézet munkatársai az utóbbi időben olyan anyagot dolgoztak ki, amely a „RÉSOLÛT” vízzáró vakolat hatékonyságát, tapadását, szilárdságát, továbbá kötésgyorsító hatását nagymértékben növeli. Ezzel az eljárással a régi 3—4 vagy esetenként a 7 vakolatréteg helyett 2 anyagréleg is tökéletes szigetelést biztosít —1 ugyanolyan igénybevétel esetén,

Az anyagot 0,5 négyzetméter felületű, porózus vasbeton korongokon vizsgálták a kutatók és azt tapasztalták, hogy 5 atmoszféra ellentétes irányú víz- nyomással szemben is repedéség táskásodásmentesen ellenállt. A korongokra mindössze 2 mm vastagságban, csak egy rétegben felhordott új anyag 5 atmoszféra víznyomás mellett is porszáraz felületű marad.

Gazdaságosságára jellemző, hogy az eddigi módszer 1 négyzetméter költsége 150—200 forint volt, sőt a külföldi készítmények — a Mac Master Builders cég Embeco-anyaga — négyzetméterenként meghaladják az 500 forintot, is, a „RESO- 1ЛТ’ kiegészítő anyaga viszont mindössze 40 forintot tesz ki négyzetméterenként.

A „RESOUT’ tehát népgaz- daságilag is nagy jelentőségű anyag, különösen a nagy volumenű (földalatti vasutak, alagutak, csatornák, vízművek, víztárolók, beton, vasbeton és téglaszerkezetek) beruházásoknál, a korszerű és egészséges ipari létesítményeknél.

V. A.

A fogamzásgátló tabletták mai választéka.