Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

Mini a mezők virágai Békés megyei Röpülj páva körök megyei találkozója Méltán aratott tapsokat köszönnek meg a ésabaszafcá di együttes tagjai Vésztő, 1973. szeptember 16. Ünneplőbe öltözött emberek százai gyülekeznek a mozi előtt. Rövid szoknyás kislányok, fe­hér galléros asszonyok, fényes csizmájú, fekete kalapos férfiak. A Röpülj páva körök IL me­gyei találkozója a gyermekek bemutatkozásával kezdődik. Komáromi Gábor, a nagyközség gí tanács elnöke nyitja meg az éneklő emberek nem mindenna­pos ünnepét. Köszönti a 24 együttes mintegy 300 énekesét és zenészét, a megyei tanács, a megyei művelődési központi Arad megye, a Népművelési In­tézet képviselőit, majd Fasang Árpád karnagy lép a mikrofon­hoz: —I Ünnepségen veszünk részt, a népdal ünnepén. Külön öröm számunkra, hogy a most bemutatkozó gyermekegyüttesek folytatják, amit' mi elkezdtünk és tánccal, citeramuzsikával, já­tékkal fűszerezve népszerűsítik a rendkívül gazdag magyar nép. dalokat. Jólesik látni, hogy fel­ismerték Kodály Zoltán igaz­ságát: „a magyar népdal olyan, mint a mezők virágai”. A sarkadi kisdobosok népijá- ték-csoportja kezd. Alig tíz­évesek; lihegve, de mosolyogva énekéinek: „kipp-kopp kala­pács”— „Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni”... „Kiskertem tele van zsályával”- Az együttes, amelynek ők is tagjai, három évvel ezelőtt ala­kult és jelenleg 180 páva-köröst számlál. besegítik a lépcsőn a kis pá- vásokat, aztán ’ az okányi gyer­mekkórus énekli a gyönyörű ,,A csitári hegyek alatt” erdé­lyi, és „A Vargáék ablakja” cí­mű Békés megyei gyűjtésű nép­dalokat. A dévaványai citerás gyerekek is nagy tapsot kapnak Tetszik a közönségnek a bőgőt helyettesítő köcsögduda. A békéscsabai szlovák, a vész­tői, a kétsopronyi általános is­kola igényes, szép munkáról ta­núskodó műsora közben Fa- sang Árpád bemutatja a közön­ségnek Dusné Szűcs Zsuzsan­nát, aki 1917-ben Békésen éne­kelt Bartók Bélának népdalo­kat. Szép hangja, jókedvű éneke most is élményt adó. — Hol találkozott Bartókkal? kérdezem a szünetben. —I A békési földeken, a R»- dolf majorban. — Vissza tud emlékezni, mft énekelt? — Néhányra egészen biztosan emlékszem. „Az ózesi gulyásle­gény jaj de nagyon beteg sze­gény”, aztán a „Szomorú ven­dég a bánat”. Mondják a pesti­ek, hogy Bartók tanár űr jegy­zetében az van, hogy a „Gyer­tek lányok ligetbe” népdalt éne­keltem. de ez a dal nem jut eszembe. — Milyen ember volt Bartók Béla? —J Három hétig volt ott. Min­dig zongorázott és csak népda­lokról beszélt. A gyermekműsor közben a művelődési házban Vas Lajos karnagy néhány szólista műso­rát hallgatja. A nemzetközi nép­dalfeszti válva válogat: —■ Pász­tordalt, balladát, régebbi stílusú népdalt nem tud? — kérdezgeti az éneklőket, örömmel figyeli a 82 éves Kádár Ferenc furu­lyajátékát, Nácsa János citera- muzsikáját. Fél ötkor a moziban Vas Ba­jos vezetésével tartanak össz- kari próbát a felnőtt Röpülj pá­va körök. Az Elveszett a lovam kezdetű népdalt harsogják. A dalt Bartók Béla gyűjtötte Vésztőn. Öt órakor a művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermé­ben Nagy János, a megyei ta­nács elnökhelyettese mond meg­nyitót. Elismeréssel szól a me­gyében dolgozó Röpülj páva kö­rök eddigi hagyományőrző és közösségformáló munkájáról. Ezután Vas Lajos mutatja be egymás után az együtteseket Tisztán csengenek a klasszikus szépségű magyar népdalok. A szünetben Vas Lajos kar­nagyot kérdezem: — Hogyan lehet tartós ez a nagyszerűen fellendült páva- mozgalom? —i Jogos a kérdés, hiszen csak akkor lesz tartós ez a munka, ha a páva körök igényesen dol­goznak, sokat tanulnak, erősítik kapcsolataikat egymással, kere­sik az új módszereket és a nép­daléneklést a fiatalok körében is vonzóvá teszik. (Réthy) Ehhez hasonló képet milliók láttak már a televízióban: Vas Lajos közös éneklést vezényeL pótó; Dem én y Gyula) Fasan# Árpád interjúja Dusné tizúcs Zsuzsannával Arányok, színvonal, műsorrend Nem tudom, van_e olyan, hogy „amikor minden összejön, szegény embert még az ág is húzza”. Feltehető, hogy van, mert я televízió szombat, va­sárnapi műsora valahogy ilyen volt. Persze tévedés lenne azt állítani, hogy nem volt érde­mes bekapcsolni az egyszemű masinát — erről szó sincs. Az viszont tény, hogy néhány megszokottan jó műsor .gyen­gébbre sikerült, akadt nagyon érdektelen is, és emlékezetes. Igaz az is, lia én most — so­kakkal együtt — azt állítom, hogy a két nap messze kiemel­kedő sikere Mensáros László Juhász Gyula-műsora volt, ak­ikor legalább annyian elhúzzák a szájukat, mondván: „ha any- nyira szereti a verseket, olvas­sa, nekünk jobb a Minden lé­ben két kanál. Inkább az lett volna, aikkor az egész család ott ül a tévé előtt.”, Régi öröme a középszerűnél is alacsonyabb igényűre sike­rült „kultúrem bernek” ez a műsortípus, nem tagadják ők sem; és mi sem mondjuk azt, hogy nálunk már nem lesz, hanem mindenki vers-, zene-, színházértőnék és élvezőnek születik. Volt idő, hogy úgy általában ezt állítottuk, az­tán sok kivétel erősítette a szabályt, miköziben rájöttünk, hogy ezek nem szabályerősí­tők, hanem egy másik színvo­nalkategória alaposan népes táborának egyedei. De visszatérve gondolatme­netünk elejére: egyetlen nép­művelő, köztük rangban élen a Magyar Televízió is, mint sok­sok népet, embereket művelő okos ember összefogása — sem akarja rátukmálni senkire Ju­hász Gyula költészetét. De ezút­tal nem egészen erről van szó. A televízió diszkrét volt és belátó, amikor főműsor után, az éjszakai órákra tette Men­sáros László csodálatos Juhász Gyula-estjét, hogy előtte a kabarén szórakozhasson az or­szág. Hogy ez a szórakoztatás most nem nagyon sikerült; hogy az elmúlt kabaré blődlí- zése most is kísértett; (hol vannak a kabaré igazi meste­rei és egyéniségei, főként?!), hogy fájdalmasan nem sokat adnak a színvonal átlagára; mindez újabbkori szokás, vagy éppen „művészi tartás”, illet­ve lezserség, amiből a nagyvo­nalúság azért kiáltóan hiány­zik. Nem baj, röhögni lehetett, és ha a végén — országosan számlálva — jő néhány ezren azon is röhögtek, hogy jól megetették a dolgozót idétlen- seggel (pl. a frenetikus humo­rú titkámő-jeienetben!), akkor még épültünk is. és jó irány­ban formálódott a személyi­ségünk. Lehetne azt mondani és jog­gal, hogy a kritika persze min­dig a rossz dolgokat, szedi ösz- sze, és azokból ítél, miért nem a jókat? Lehetne azt is mon­dani, hogy и megkritizált min­dig a jő dolgokat állítja előtér­be és követeli, hogy abból ítéljenek. Az is igaz, hogy már abban is eltérnek a vélemé­nyek, hogy mi a jő és mi a rossz? Megkockáztathatnám, hogy van ' erre jó válasz, és Marx Károly óta is egynéhá- nyan tovább kutatták és ösz- szefoglalták ezt. és mindeme kutatásaik: „marxista esztétika” címszó alatt szaklexikonokban tömörítve is megtalálhatók — bar szerintem nem kell ilyen tudományos messzeségekbe menm.J És itt, ezen a ponton vegyük fel újra a másik szálat, mely a szombat, vasárnapi tévémű­sort fogja össze, és szakítsuk meg az emberek esztétikai ne­velésének, ízlésformálásának elemzését, különös tekintettel я televízió egyes műsomap- jaira. Tehát a szombat, vasárnap. Jó Fradi-meccs az egyik na­pon, és jellegtelen-unalmas at­létika (nem az atlétika tehet róla!) a másikon. És egy kézi­labda-meccs a kis Csömörről, ahol az NB I listavezetője volt vendég és biztos győztesnek látszott. A csömöriek örülték a közvetítésnek, mondta nagyon okosan a tsz-elnök, de az lett volna a szép, ha olyan mécs­esét mutatnák meg ország-vi­lágnak, ahol keresnivalója is lett volna1 a csömöri csapat­nak. Egyetlen élmény még: vasár­nap este a színházi közvetítés, Peter Luke: VII. Hadrian-ja; Kálmán György remeklésével. Kitűnő előadás, jól rendezett képfelvétel, a ritka élmények közül való tévés-est. Előtte pe­dig az egyébként meglepően szürke és érdektelen Hét-adás­ban csak Horvát János chilei műsora volt a megrázó, a hi­teles és élő. A fiatal riporter már rég lekörözött vélt nagyo­kat. Jó lenne sokkal többször látni! Sas« Ervin Előkészületek a műszaki könyvnapokra Október 11-én, nehéziparurak egyik jelentős központjában, Salgótarjánban a Megyei Műve­lődési Központ épületében nyit_ ják meg az idei műszaki könyv napokat és egy 500 könyvből ál­ló kiállítást. A műszaki szak­mai és ismeretterjesztő jellegű könyvkiadók kellő felkészült­séggel fogadják az egyre nö­vekedő olvasói igényeket A könyvnapokon 45 újdonsággal találkozhatnak az érdeklődők, többek között E. Preusch: Így. gondozd a Trabantodat, Magyari Béla: Rádió kislexikon, Löbel— Peter—Hans : Számítástechnikai kislexikon, Bojarinos—Kafarov: Optimalizálás a vegyiparban cí_ mű könyvekkel. Az újdonságok között nagy érdeklődésre tart­hatnak számot az üzemszervezési gépi programozás és számítás technikai könyvek, valamint a Tankönyvkiadó gondozásába., megjelentetett Karapetjansz: Az anyag szerkezete című könyve is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat békéscsabai „Radnóti Miklós” Könyvesboltjában már az előkészületi munkák folynak. A könyvesbolt öt helyen — a Kner Nyomdában, a textilfel­dolgozó ktsz-ben, a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet_ ben a hűtőházban éfe a tervező­irodaiban — tart majd könyvvá­sárt. A 45 újdonság mellett a csabai boltok polcain több száz műszaki könyvből válogathatnak, vásárolhatnak a város olvasói.' 4 *»*№=? 1973. SZEPTEMBER 1«.

Next

/
Thumbnails
Contents