Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-18 / 218. szám
Mini a mezők virágai Békés megyei Röpülj páva körök megyei találkozója Méltán aratott tapsokat köszönnek meg a ésabaszafcá di együttes tagjai Vésztő, 1973. szeptember 16. Ünneplőbe öltözött emberek százai gyülekeznek a mozi előtt. Rövid szoknyás kislányok, fehér galléros asszonyok, fényes csizmájú, fekete kalapos férfiak. A Röpülj páva körök IL megyei találkozója a gyermekek bemutatkozásával kezdődik. Komáromi Gábor, a nagyközség gí tanács elnöke nyitja meg az éneklő emberek nem mindennapos ünnepét. Köszönti a 24 együttes mintegy 300 énekesét és zenészét, a megyei tanács, a megyei művelődési központi Arad megye, a Népművelési Intézet képviselőit, majd Fasang Árpád karnagy lép a mikrofonhoz: —I Ünnepségen veszünk részt, a népdal ünnepén. Külön öröm számunkra, hogy a most bemutatkozó gyermekegyüttesek folytatják, amit' mi elkezdtünk és tánccal, citeramuzsikával, játékkal fűszerezve népszerűsítik a rendkívül gazdag magyar nép. dalokat. Jólesik látni, hogy felismerték Kodály Zoltán igazságát: „a magyar népdal olyan, mint a mezők virágai”. A sarkadi kisdobosok népijá- ték-csoportja kezd. Alig tízévesek; lihegve, de mosolyogva énekéinek: „kipp-kopp kalapács”— „Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni”... „Kiskertem tele van zsályával”- Az együttes, amelynek ők is tagjai, három évvel ezelőtt alakult és jelenleg 180 páva-köröst számlál. besegítik a lépcsőn a kis pá- vásokat, aztán ’ az okányi gyermekkórus énekli a gyönyörű ,,A csitári hegyek alatt” erdélyi, és „A Vargáék ablakja” című Békés megyei gyűjtésű népdalokat. A dévaványai citerás gyerekek is nagy tapsot kapnak Tetszik a közönségnek a bőgőt helyettesítő köcsögduda. A békéscsabai szlovák, a vésztői, a kétsopronyi általános iskola igényes, szép munkáról tanúskodó műsora közben Fa- sang Árpád bemutatja a közönségnek Dusné Szűcs Zsuzsannát, aki 1917-ben Békésen énekelt Bartók Bélának népdalokat. Szép hangja, jókedvű éneke most is élményt adó. — Hol találkozott Bartókkal? kérdezem a szünetben. —I A békési földeken, a R»- dolf majorban. — Vissza tud emlékezni, mft énekelt? — Néhányra egészen biztosan emlékszem. „Az ózesi gulyáslegény jaj de nagyon beteg szegény”, aztán a „Szomorú vendég a bánat”. Mondják a pestiek, hogy Bartók tanár űr jegyzetében az van, hogy a „Gyertek lányok ligetbe” népdalt énekeltem. de ez a dal nem jut eszembe. — Milyen ember volt Bartók Béla? —J Három hétig volt ott. Mindig zongorázott és csak népdalokról beszélt. A gyermekműsor közben a művelődési házban Vas Lajos karnagy néhány szólista műsorát hallgatja. A nemzetközi népdalfeszti válva válogat: —■ Pásztordalt, balladát, régebbi stílusú népdalt nem tud? — kérdezgeti az éneklőket, örömmel figyeli a 82 éves Kádár Ferenc furulyajátékát, Nácsa János citera- muzsikáját. Fél ötkor a moziban Vas Bajos vezetésével tartanak össz- kari próbát a felnőtt Röpülj páva körök. Az Elveszett a lovam kezdetű népdalt harsogják. A dalt Bartók Béla gyűjtötte Vésztőn. Öt órakor a művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese mond megnyitót. Elismeréssel szól a megyében dolgozó Röpülj páva körök eddigi hagyományőrző és közösségformáló munkájáról. Ezután Vas Lajos mutatja be egymás után az együtteseket Tisztán csengenek a klasszikus szépségű magyar népdalok. A szünetben Vas Lajos karnagyot kérdezem: — Hogyan lehet tartós ez a nagyszerűen fellendült páva- mozgalom? —i Jogos a kérdés, hiszen csak akkor lesz tartós ez a munka, ha a páva körök igényesen dolgoznak, sokat tanulnak, erősítik kapcsolataikat egymással, keresik az új módszereket és a népdaléneklést a fiatalok körében is vonzóvá teszik. (Réthy) Ehhez hasonló képet milliók láttak már a televízióban: Vas Lajos közös éneklést vezényeL pótó; Dem én y Gyula) Fasan# Árpád interjúja Dusné tizúcs Zsuzsannával Arányok, színvonal, műsorrend Nem tudom, van_e olyan, hogy „amikor minden összejön, szegény embert még az ág is húzza”. Feltehető, hogy van, mert я televízió szombat, vasárnapi műsora valahogy ilyen volt. Persze tévedés lenne azt állítani, hogy nem volt érdemes bekapcsolni az egyszemű masinát — erről szó sincs. Az viszont tény, hogy néhány megszokottan jó műsor .gyengébbre sikerült, akadt nagyon érdektelen is, és emlékezetes. Igaz az is, lia én most — sokakkal együtt — azt állítom, hogy a két nap messze kiemelkedő sikere Mensáros László Juhász Gyula-műsora volt, akikor legalább annyian elhúzzák a szájukat, mondván: „ha any- nyira szereti a verseket, olvassa, nekünk jobb a Minden lében két kanál. Inkább az lett volna, aikkor az egész család ott ül a tévé előtt.”, Régi öröme a középszerűnél is alacsonyabb igényűre sikerült „kultúrem bernek” ez a műsortípus, nem tagadják ők sem; és mi sem mondjuk azt, hogy nálunk már nem lesz, hanem mindenki vers-, zene-, színházértőnék és élvezőnek születik. Volt idő, hogy úgy általában ezt állítottuk, aztán sok kivétel erősítette a szabályt, miköziben rájöttünk, hogy ezek nem szabályerősítők, hanem egy másik színvonalkategória alaposan népes táborának egyedei. De visszatérve gondolatmenetünk elejére: egyetlen népművelő, köztük rangban élen a Magyar Televízió is, mint soksok népet, embereket művelő okos ember összefogása — sem akarja rátukmálni senkire Juhász Gyula költészetét. De ezúttal nem egészen erről van szó. A televízió diszkrét volt és belátó, amikor főműsor után, az éjszakai órákra tette Mensáros László csodálatos Juhász Gyula-estjét, hogy előtte a kabarén szórakozhasson az ország. Hogy ez a szórakoztatás most nem nagyon sikerült; hogy az elmúlt kabaré blődlí- zése most is kísértett; (hol vannak a kabaré igazi mesterei és egyéniségei, főként?!), hogy fájdalmasan nem sokat adnak a színvonal átlagára; mindez újabbkori szokás, vagy éppen „művészi tartás”, illetve lezserség, amiből a nagyvonalúság azért kiáltóan hiányzik. Nem baj, röhögni lehetett, és ha a végén — országosan számlálva — jő néhány ezren azon is röhögtek, hogy jól megetették a dolgozót idétlen- seggel (pl. a frenetikus humorú titkámő-jeienetben!), akkor még épültünk is. és jó irányban formálódott a személyiségünk. Lehetne azt mondani és joggal, hogy a kritika persze mindig a rossz dolgokat, szedi ösz- sze, és azokból ítél, miért nem a jókat? Lehetne azt is mondani, hogy и megkritizált mindig a jő dolgokat állítja előtérbe és követeli, hogy abból ítéljenek. Az is igaz, hogy már abban is eltérnek a vélemények, hogy mi a jő és mi a rossz? Megkockáztathatnám, hogy van ' erre jó válasz, és Marx Károly óta is egynéhá- nyan tovább kutatták és ösz- szefoglalták ezt. és mindeme kutatásaik: „marxista esztétika” címszó alatt szaklexikonokban tömörítve is megtalálhatók — bar szerintem nem kell ilyen tudományos messzeségekbe menm.J És itt, ezen a ponton vegyük fel újra a másik szálat, mely a szombat, vasárnapi tévéműsort fogja össze, és szakítsuk meg az emberek esztétikai nevelésének, ízlésformálásának elemzését, különös tekintettel я televízió egyes műsomap- jaira. Tehát a szombat, vasárnap. Jó Fradi-meccs az egyik napon, és jellegtelen-unalmas atlétika (nem az atlétika tehet róla!) a másikon. És egy kézilabda-meccs a kis Csömörről, ahol az NB I listavezetője volt vendég és biztos győztesnek látszott. A csömöriek örülték a közvetítésnek, mondta nagyon okosan a tsz-elnök, de az lett volna a szép, ha olyan mécsesét mutatnák meg ország-világnak, ahol keresnivalója is lett volna1 a csömöri csapatnak. Egyetlen élmény még: vasárnap este a színházi közvetítés, Peter Luke: VII. Hadrian-ja; Kálmán György remeklésével. Kitűnő előadás, jól rendezett képfelvétel, a ritka élmények közül való tévés-est. Előtte pedig az egyébként meglepően szürke és érdektelen Hét-adásban csak Horvát János chilei műsora volt a megrázó, a hiteles és élő. A fiatal riporter már rég lekörözött vélt nagyokat. Jó lenne sokkal többször látni! Sas« Ervin Előkészületek a műszaki könyvnapokra Október 11-én, nehéziparurak egyik jelentős központjában, Salgótarjánban a Megyei Művelődési Központ épületében nyit_ ják meg az idei műszaki könyv napokat és egy 500 könyvből álló kiállítást. A műszaki szakmai és ismeretterjesztő jellegű könyvkiadók kellő felkészültséggel fogadják az egyre növekedő olvasói igényeket A könyvnapokon 45 újdonsággal találkozhatnak az érdeklődők, többek között E. Preusch: Így. gondozd a Trabantodat, Magyari Béla: Rádió kislexikon, Löbel— Peter—Hans : Számítástechnikai kislexikon, Bojarinos—Kafarov: Optimalizálás a vegyiparban cí_ mű könyvekkel. Az újdonságok között nagy érdeklődésre tarthatnak számot az üzemszervezési gépi programozás és számítás technikai könyvek, valamint a Tankönyvkiadó gondozásába., megjelentetett Karapetjansz: Az anyag szerkezete című könyve is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat békéscsabai „Radnóti Miklós” Könyvesboltjában már az előkészületi munkák folynak. A könyvesbolt öt helyen — a Kner Nyomdában, a textilfeldolgozó ktsz-ben, a 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet_ ben a hűtőházban éfe a tervezőirodaiban — tart majd könyvvásárt. A 45 újdonság mellett a csabai boltok polcain több száz műszaki könyvből válogathatnak, vásárolhatnak a város olvasói.' 4 *»*№=? 1973. SZEPTEMBER 1«.
