Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-16 / 217. szám
в У _ ^ л гг «• _ ^ *• в Якогняеги üzem epul A szarvasi Szirén Ruházató Szövetkezet új 2x500 négyzetméteres üzemet létesít Szarvason. Az épület földszintjén vegytisztító részleget is rendeznek be. Az ötmilliós beru- : házás jövő év március 21-re lesz kész, s a® új épület homlokzata hozzájárul majd Szarvas ; városképén«* kialakításához, (Fotó: Demény) «явЕВЕвеваЕваевЕВве9йЕНваяааввввггаваазгавв«вяя*Я£ае*я»*вяав*вв«*в*вЕвввя*яв«вш*ш1***йаа*вв*шяяяв*ие*«8»вв»вяввиав*аввваавэааемв*в**авя Csökkentek, de még nem szűntek meg az átszervezés gondjai A tavalyinál több téglát és középfalazó-blokkot gyártanak Á korábbi esztendőkben a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat termelési és gazdálkodási eredményei alapján mindig az iparág legjobbjai közé tartozott. Ezt a pozíciót valamelyest azonban megingatta az az átszervezés, melynek következtében 1973. január 1-től a vállalathoz csatolták a tíz Csongrád megyei gyáregységet. Ez érthető is, mivel az átvett gyáregységek műszaki és szociális felszereltsége messze elmaradt megyénk gyáraitól. Ezért nagy erőfeszítéseket kellett tenni ezekben az üzemekben a tavaszon a gyártási idény előkészítésére és megkezdésére — tájékoztatta lapunk munkatársát Árendás Béla, a vállalat tervgazdasági osztályának vezetője. Rosszul sikerűt az első félív Ám más okok is közrejátszottak abban, hogy az idei első félév termelése a sok éves átlagnál kedvezőtlenebbül alakult, Mindenekelőtt nehezedett a piaci helyzet, mert az elmúlt évekr tői eltérően csökkent a kereslet, főleg az üreges ára iránt. Ezért az ilyen terméket gyártó kapacitást kisméretű, tömör tégla előállítására kellett átszervezni. Mindez az átvett üzemekben okozta a legtöbb gondot, ahol korábban még a gyárakban is főként üreges árut termeitek. Márciusban az időjárás sem volt kegyes. Ennek következtében a gyártási idényt a tervezettnél két héttel később kezdhették el. Mindez nem maradt következmények nélkül. Az említett körülmények miatt az első félévben 15 millió nyers és 16 millió égetett téglával kevesebb készült, mint az előző esztendő azonos időszakában. Emiatt áprilisban és májusban nem tudták kielégíteni a lakosság igényeit. Sokkalta kedvezőbben alakult az égetett cseréptermelés. Nem volt lemaradás. Sőt, a bázisidőszakhoz képest csaknem egy millióval több cserepet gyártottak. Természetszerű azonban, hogy m termelés ilyen irányú csökkenése és azok a kényszerű költségnövekmények, amelyeket az átszervezés során átvett gyáregységek rendbehozatalára és a termelésre való felkészítésre költötték, a vállalat első félévi eredményességében is érzékeny visszaesést okoztak. Letörlesztik az adósságot A már említett iparág legjobbjai .közé tartozás, az eddig kivívott rang sem engedhette meg, hogy a vállalat vezetői és dolgozói belenyugodjanak a helyzetbe. Nem is nyugodtak bele. A vállalat vezetősége legfontosabb feladatának azt jelölte meg, hogy a harmadik negyedévben pótolják — elsősorban a nyerstégla-gyártásban —I keletkezett adósságot. Ezért valamennyi gyáregység párt-, gazdasági és társadalmi vezetőivel, szocialista brigádjaival megtárgyalták a-legsürgetőbb tennivalókat. Ennek tulajdonítható, hogy ezután jelentősen fellendült a termelés. Most már minden remény megvan ahhoz, hogy rövidesen sikerül az első félévi lemaradás pótlása. Ezt sem tekintik azonban elegendőnek. Ezért is született olyan elhatározás, mely ezerint а IV. negyedévben tovább növelik a nyers tégla mennyiségét. Céljuk, hogy a tavalyinál az idén végül is 15 millióval többet gyártsanak s ezzel megteremtsék a biztonságos forduló-készletet a jövő év tavaszára. Az égetett tégla és cseréptermelés mennyiségének alakulásában a piaci igények a meghatározók. Ezért a keresletek kielégítésének megfelelően programozzák az égetést. Ennek megfelelően az idén várhatóan 310 millió, a tavalyinál 15 millióval több nyers téglát termelnek Az égetett tégla előreláthatóan eléri a 270 milliót, az égetett cserép pedig a 86 milliót. A lakásépítésben még jelentős arányt képvisel a közép- falazó-blokk felhasználása. A tervek szerint ebből az építőanyagból az idén 24 ezer, a tavalyinál 2 ezerrel több készül. S hogy mindez megvalósuljon, abban már jónéhány Békés és Csongrád megyei gyáregység kitűnt eddigi mennyiségi és minőségi eredményeivel. Nemcsak a példa kedvéért, hanem az elismerés céljából is megérdemlik a név szerinti felsorolást a legjobbak. íme a névsor: a békéscsabai I-es számú, a körös- ladányi, az orosházi Il-es számú és a battonyai téglagyár, valamint a szentesi III-as számú gyáregység (ahol a múlt évihez képest többszörösére növekedett a termelés), továbbá a szegedi Il-es számú, a szentesi Il-es számú és a makói téglagyár. Fölgáztüzelés 12 kemencénél A fejlődésben nincs, nem is lehet megállás. Meggyőzően szemlélteti ezt, hogy miközben nagy erőfeszítéseket tesznek az idei esztendő eredményes befejezésére a jövő megalapozása legalább ennyire foglalkoztatja a vállalat vezetőit éj, dolgozóit. A korszerű energiahordozó hasznosításának elterjesztését tovább szorgalmazzák. A közelmúltban került sor a békési és a két mezőberényi gyár gáztüzelésre való átállítására. Ezzel a két megy ében immár 12 kemencében földgázzal égetik a termékeket. A jövő korszerű, automata üzeme valósiul meg a békéscsabai III-as számú cserépgyár üzembe helyezésével A beruházás program szerint halad, várhatóan az év végén már megkezdődhet az újfajta, jelentős keresletnek örvendő 269-es cserép próbagyártása. Az előzetes számítások szerint a jövő évben itt már mintegy 25 millió cserepet készítenek. Így minden valószínűsége megvan annak, hogy az 1976-ra tervezett évi 55 milliós mennyiséget már jóval előbb sikerül elérni. Ez viszont dupla haszonnal jár: jelentősen növekszik a cserépgyártás és ezzel meggyorsul a beruházás költségeinek visszatérülése is. P. P. iatal újságíró koromban, amikor még micisapkás fővel békekölcsönt jegyeztem és írásaimmal jegyzésre buzdítottam, sohasem gondoltam volna, hogy még mi mindent meg kell írnom, amin magam is elál- mélkodom. Emlékszünk a Co- ca-cola elleni keresztieshadjá- ratra? A beatzene körüli boszorkányüldözésre? A kötélhúzásra menő játékra, hogy hol végződik a realista ábrázolás és hol kezdődik a bűnös absztrakció? Vagy a fiatalok élet- megnyilvánulásainak egyes mozzanataira, amikor torzon- borz szakállas fiára úgy matatott az édesanyja: „gondoltam én valaha, hogy ilyen madárijesztő lesz a fiam? Nem gondolhatta ő sem, én sem. Nem azért írom le ezt, hogy hamut hintsünk a fejünkre, de önmagamat is bátorítanom kell. hogy legyeik fogékonyabb a változások iránt, még akkor is, ha azok meglepőek. Tudomásul kell vennünk, hogy nemcsak megtervezett változások vannak. Nemcsak a technika fejlődik, az ember szellemi, etikai igényei is gazdagodnak, módosulnak. Emellett persze vannak olyan dolgok, melyekre joggal kapjuk fel fejünket: „nálunk is megeshet ilyesmi?” Van, ami jóindulatból táplálkozik, mégis bálid üt ki, és el- almélkodunk a naivságán. A másik már komolyabb és veszélyesebb. Ezek az események az emberi kapcsolatok torzulásától a durva bűncselekményig fellelhetők. A sikkasztok, harácsolok olyan arcképcsarnokát állíthatnánk össze a közelmúlt bűnügyi krónikájából, hogy abban a raktárostól, az orvostól a közpénzeket herdáló tsz-el- nökig sok állampolgár-társunk előfordulna. Nem ezt tesszük. Két nagyon szélsőséges példát hozunk fel. ami azért kívánkozik ide, mert bizony meghökkentő az egyik is, a másik is. Az egyiket a jóindulat vezérli, a másikat a kapzsiság. Az egyik jelentésben olvasom az öregek megbecsülésére teendő intézkedések között: „az öregek klubjában erősítjük az olvasómozgalmat, szervezünk ki-mit- tud irodalmi vetélkedőt és kicsoda-micsoda játékot.” Mindezt az öregek tiszteletére. Mily’ naivsággal tűzdelt jóakarat, melyet jobban helyettesítene néhány szó a családtagokkal, azok becsületességére, szülői tiszteletére való buzdítása. A másik példa is mindennapos. Az egyik városi kórházunk dolgozója mesélte el — akár anekdotának is megfelelne. íme: — Jómódú tsz-tag hozzátartozóját műtötte meg a főorvos. A bácsdka saját belső, vagy kórházi ápolónői sugallatra a hálapénz összegén gondolkodott. Hiába harsogja a rádió, a tv, a sajtó, hogy hazánkban a gyógykezelés ingyenes, ő nem vett tudomást róla. Ezüst cigarettatárcát tett a főorvosúr asztalára. ...és következett a nem- várt jelenség. — Mit gondol, bazáros áruk gyűjtése a hobbym? Különben sem donányzom. (Ezt sajnos gyakran hangoztatják kisebb összegű hálapénz esetében egyes orvosok.) Nálam az első szó is 500 forintnál kezdődik. (?!) És ezzel leseperte az ezüst cigarettatárcát az asztaláról. ... és jött a másik nem • várt jelenség. A hálálkodó ember felvette az ezüst cigarettatárcát, felnyitotta ési huncutkodó mosollyal a hat Adyból egyet kiválasztott és átadta: „Tessék, főorvos úr!” — majd eltette a megmaradt 2500 forintot, tárcával együtt. Nehezen, de tudomásul kellett venni a főorvos úrnak, hogy az élet néha fügét mutat az elképzeléseknek. De sok ilyen füge kellene... Ez lenne a jó, mert tagadhatatlanul kialakult sokakban a vagyonos gőg. Idegen szóval élve státusszimbólummá vált nálunk a vagyonszerzés, a nyaraló és autó. S ez már semmiképpen nem örvendetes. És hogy ez nem csökken, hanem nő, annak oka: sajnos, nálunk még elég gyakori dolog, hogy utóbb sopánkodunk; éveken keresztül lophat valaki, vagy működhet bűnszövetkezet, mire „leleplezzük” már 100 ezrek, vagy éppen milliók „ugranak”. Aki ol- vastá Rideg Sándor: Indul a bakterház című regényét, az talán emlékszik a bakterra, aki jobbára akkor engedte le a sorompót, amikor már a gyorsvonat elrobogott. Ez egy kicsit tanmese is, mi, akik a nép sorsával foglalkozunk, nem lehetünk olyanok, mint a regénybeli, későn észbekapó, szórakozott bakter. — Bár sorsunk egyébként nem divaton, vagy hobbyn múlik. A társadalmi fejlődés kemény törvényszerűségét nem kezdhetik ki tartósan az ilyen meghökkentő, másrészről elítélendő magatartási formák. Rocskár János Gondoskodnak az öregekről és a nőkről a dévaványai Aranykalász Tsz-ben A 12,5 ezer holdas dévaványai j Aranykalász Tsz-nek jelenleg csaknem ezer tagja van. A tagok közül azonban 400-nál is többen lépték át már a nyugdíj- korhatárt. A termelőszövetkezet anyagi erőihez mérten igyekszik támogatni nyugdíjasait. Minden ! évben ünnepi ebéddel egybekötött találkozói rendeznek részükre és neves énekesek meghívásával gondoskodnak szórakoztatásukról — miként az idén szeptember 2-án is. A munkát már nem bírók | közül a rászorulók a nyugdíjuk mellett rendkívüli segélyt is kapnak a közöstől. Ilyen célra a termelőszövetkezet általában 250 ezer forintot fordít évente. De nem feledkeztek meg az öregekről a törzsgárdatagok idei meg jutalmazásakor sem, hiszen azok, akik a nyugdíjba vonulásuk előtt 20—15 vagy 10 évet dolgoztak a szövetkezetben, most 1500, 1000 és 500 forintos rendkívüli segélyt kaptak. Nemcsak az öregeknek, a „gyengébb nemzedékhez” tartozóknak is jó soruk van a dévaványai Aranykalász Tsz-ben, ahol összesen 160 asszony és lány dolgozik. A nők többsége a viszonylag könnyű munkát biztosító 50 holdas kertészetben dolgozik. Ugyancsak őket foglalkoztatja a gazdaság a két éve korai zöldségtermelésre létreho_ zott 5000 négyzetméter alapterületű fóliatelepen és a tavaly felállított 240 négyzetméter alap- területű üvegházban. Az élet néha fügét mutat
