Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-02 / 205. szám
Naponta 460 sertés Naponta ten sertést dolgoznak fel a Békés megye,- Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat gyulai gyáregységében. Ebbői a meny- nyiségből átlagosan 200 darab kerül tőkehúsként a megye hús- üzleteibe a lakosság igényeinek kielégítésére. Képünk a^ üzem bontóműhelyében készült. (Fotó: Deinény) •«aeBBeBeBefaBaBeeB95SssssB5assss9S29SB29Sfi9S£sss2ss5593S5seessg9ssBeBsesEMBen»BBBBBeBB«a Szeptember 4—8 kozott megkezdődik a cukorrépa-feldolgozás Kor&serÜHÍtett »átállítás Az Alföldön már megkezdték a cukorrépa felszedését, a Dunántúlon valamivel később érik be a termés, itt a gépek csak ezután látnak munkához. A mintegy 950—1000 betakarító gépsor a 92 800 hektáros termőterület 80 százaléfkárol szedi fel a cukorrépát, a munka 20 százalékát idén még kézi erővel kell végezni. A gyári alapanyagot 470 helyen veszik majd át a térmérőktől, naponta 12—13 ezer vagonnyi cukorrépát fogadnak a gyárak, amelyek a következő napokban — a környéken beérő cukorrépa átvételi ütemének megfelelően — sorra indulnak majd. Legelőször az alföldi gyárakban kezdik meg a munkát, szeptember 4—8. között négy cukorgyárban látnak hozzá a termés feldolgozásához. A szezon első napjaiban területi átcsoportosításra kerül sor, ameny- nyiben az Alföldről répát szállítanak a dunántúli gyárakba, ezzel tehermentesítik az alföldi üzemeket. A hazai cukorrépatermesztés fejlődésben van, a növénnyel 1217 mezőgazdasági üzem foglalkozik. Huszonhat nagyüzem cukorrépatermő-területe már meghaladta a 200 hektárt, s kialakulóban van a termelés koncentrációja. Előrelépést jelent, hogy a terület döntő többségén már egy esi rá jú vetőmag kerül a földbe. A cukorrépa szállítását is korszerűsítették: a Volán vállalatok 50 ezer vagonnyi répát közvetle- nfi a földeken vesznek át. AI gyárakba érkező termést korszerű gépekkel rakják le a vagonokról, teherautókból. Kézi erőt a cukorrépa mozgatására az iparban sehol sem használnak már. Az ipar eredményesen kooperál a termelőkkel. Több tízezer hektárra kötöttek eddig hosszú lejáratú, több éves szerződést. A mezőgazdasági üzemeket segítik azzal is, hogy már három olyan cukorgyára van az országnak, amelyben korszerű takarmányokat állítanak elő a ' répahulladékból, sajnos azonban egyelőre eléggé kicsi az érdeklődés, holott igen jó hatású takarmányokat kínálnak a termelőknek. Az ipar 310—320 ezer vagonnyi cukorrépa átvételére készül. A termés várhatóan alacsonyabb lesz a tavalyi országos rekordnál, a cukortartalom azonban kedvezően alakul, s amennyiben esőket kap a határ, úgy még javulhatnak a termésátlagok. A KPM Közúti Igazgatóság, Békéscsaba, felvételre keres 1 közgazdasági egyetemet végzett, gyakorlattal rendelkező közgazdászt. Jelentkezés az Igazgatóság személyzeti vezetőjénél. Békéscsaba, Szabadság tér 7—9. III. 312. 506930 Gyáróriás Orosházán Egy hónappal a kemence begyújtása előtt Mai- elkészült a nyersanyagtároló, az előkészítő és a keverőüzem az Orosházi Síküveggyárban. Pontosabban az Orosházi Üveggyár síküveg gyárrészlegében. Bár olyan óriási ez a részleg, hogy semmi esetre sem téveszthető össze mondjuk valamelyik háziipari szövetkezet játékkészítő részlegével. Több százmilliós beruházásról van szó, melynek a méreteit így egyszerűen nem leihet leírni, ráadásul tele automata és féiautomata gépekkel, berendezésekkel. Az egész síküveggyártás a myersanyagtároiásnál kezdődik, majd az előkészítőben és a keverőüzemben folytatódik. Ahogy Farkas János, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet (SZIKTI) kirendeltségének a vezetője mérnöki nyelven fogalmazza: ez a technológiai sor eleje. Itt már kezdődhet a próbaüzem. S az, hogy időben és kifogástalan minőségben elkészült, a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat (ÁÉV), Gép- és Felvonószerelő Vállalat, valamint a Villamosipari Vállalat érdeme. Végül minden jóra fordul Farkas János felelős az építkezés helyi lebonyolításáért és azért, hogy a tervező és a kivitelező vállalatok között a munka összhangban legyen. Ismeri az új gyár építésének sok gonddal, bajjal tarkított egész történetét. A munkások, technikusak, mérnökök szakértelme és törekvése nyomán azonban végül minden jóra fordul. Még arra is futja az erejükből, hogy teljesítsék a KlSZ-védnökség operatív bizottságának kezdeményezésére tett vállalásukat, vagyi,, azt, hogy a begyújtás 1973. december 31 helyett 1973. október l-ém legyen. A jeliek azt mutatják, hogy ennek nem lesz akadálya. Mert nézzük csak tovább a technológiai sort. A 31-es számú ÁÉV és az Országos Szakipari Válla, lat befejezte a huta építését. Igaz, a tető Itt-ott beázik, amit sürgősen ki kell javítani. A hutáiban befejezés előtt áll a kemence építése is, amit a szovjet szaktanácsadó véleménye szerint igen szépen és jól készítettek el az Orosházi Üveggyár kemenceépítésd osztályának dolgozói. Most a Csőszerelőipari Vállalat dolgozóin a sor, hogy mielőbb befejezzék a belső gáz és a levegőellátás vezetékeinek a szerelését. A Vdldamosipari Vállalatnak is van jócskán tennivalója. Egyébként a huta a gyár szíve. Itt van az ország legnagyobb kádkemencéje, melynek 64 méter a hossza és mintegy 29 méter a szélessége. Kétezer-egyszáz tonna üvegolvadék lesz majd benne. Másképp is fogalmat alkothatunk erről a menynyi ségről. Képzeljünk el egy 420 kilométer hosszú; 2 milliméter vastag és 1 méter széles üvegszalagot. Ennyit ad ki magából a kád. Ám itt 3—10 milliméter vastag és 2—3 méter széles üveg készül majd. Ez a művelet négy 2 méter és két 3 méter szeles üveghúzó gép feladata. amely a kádból meríti a „táplálékát”. Lassan készül a fürdő, öltöző A SZIKTI a szovjet szakemberekkel együtt júniusban felhívást intézett a dolgozókhoz: szeptember elejére vállalják az üveghúzó gépek beszerelései, hogy az úgynevezett hidegjáratást meg lehessen kezdeni. Nos, a felhívásnak eleget is tettek, mégpedig jó néhány nappal a kívánt határidő előtt. Az elismerés pedig ezért a szovjet szakemberekkel együtt szorgoskodó Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozóit illeti elsősorban. Az üveghúzó épület felső szintjein azonban lassan halad a fürdő, öltöző építése, pedig annak az elkészítése is nélkülözhetetlen a próbaüzem megkezdéséhez. Márls 400 termelő dolgozó áll „készültségben”, akik most az öblösüveggyár öltözőit, fürdőit kénytelenek még zsúfoltabbá tenni, mi lesz teljes létszámnál? Ez a feladat a 31- es számú ÁÉV-ra, a Csőszerelő- ipari Vállalatra, az Alföldi Közmű és Mélyépítő Vállalatra, valamint az Országos Szakipari Vállalatra vár. Farkas Jánosnak végül is az a véleménye, hogy az építkezés dolgozói eddig kitettek magukért. Ilyen szempontból nem is akadt különösebb gondja. Igaz, volt idő, amikor még ő is, más is kételkedett abban, hogy október elején elkezdődhet a próbaüzemelés. A 31-es számú ÁÉV főépítésvezető helyettese akkor tett is neki egy könnyelmű ígéretet: ha kés^ lesz határidőre a húzócsarnok épülete, akitor a tetőn megisznak egy-egy üveg sört. Fizeti. — Miért volt könnyelmű az ígéret? — kérdezem. — Mert kész a csarnok, ő azonban közben a Somogy megyei ÁÉV igazgatója lett. A vizsga még hátra van Száder Rudolf, az Üvegipari Művek műszaki tanácsadója. A kemenceépítés a legkényesebb munka, annak az irányítója volt. Az eredményt így foglalja össze: — Ilyen méretű üvegipari kemence még nem készült Magyarországon. Ebben a nagy munkában váltak a kemenceépítési osztály dolgozói igazi szakemberekké. Jövőre Salgótarjánban építenek majd egy hasonló kemencét, amihez már kitűnő gyakorlattal rendelkeznek. Elismeréssel nyilatkozik Száder Rudolf a más vállalatokkal való jó együttműködésről és arról a gondosságról, melynek eredményéként 13 hónap alatt egyetlen üzemi baleset sem fordult elő. Pedig 180-an dolgoztak a kemenceépítésen. Ezen a nagy munkán vált igazi szakemberré Holländer József művezető is. Volt ugyan már Kubában, de ott kisebb kemence épült. Olyantól, mint az itteni, valamikor álmodni sem mert volna. És arról sem, hogy ez a csoport ennyire összeko- vácsolódik. — El sem hiszi hogy milyen nehéz volt idáig eljutni — mondja. — Kik segítették a legjobban? — A három brigádvezető : Szabó Gyula, Fejes István és Berta István. Közülük is Szabó Gyula vállalta a legnehezebbjét. Olyan feladatokat, amelyek különlegesen pontos munkát követelnek. Az embereket először meg kellett tanítania arra, hogy egy milliméter eltérés sem engedhető megj — A vizsga persze majd ezután következik. — Nagyon remélem, hogy jó osztályzatot kapunk. — S mi lesz a jutalmuk? A válasz egy kicsit meglep, mert nem a pénzre gondol. — Már munka közben megkaptam. Ez pedig a dolgozók bizalma. Volt ugyan aki kilógott’! a sárból és meg kellett „•mosdatni”, de együttes erővel mindenkit a helyére tettünk Komolyabb fegyelmezetlenség nem fordult elő. Kőművesek és kemenceépítők A kemencében egymás mellett szorgoskodik Farkas József és Bartók Imre. Mindketten kőművesek. Tőlük kérdezem: — Van valami különbség az eredeti szakmájuk és a kernen- ceépitő kőműves szakma között? Farkas József válaszol : — Azelőtt fogtam a téglát, (kalapáccsal kiformáltam. Ha egy kicsit nagyobb darab tört le belőle a kelleténél, nem számított. Malterral pótoltam a hézagot. Itt pedig? Megfogom a szffikáttéglát vagy idomot. Ceruzával megjelölöm, hogy mekkora kéül. Lefaragom, de egy keveset ráhagyok, amit aztan a vonalig csiszolok. — Mennyit képes megcsinálna 8 óra alatt? — A kőműves egy családi ház építésénél 3—4 köbmétert falaz, itt an naiv a tiaedrészét is nehezen érjük eL «— Mennyi a keresetük? — A piros munkánál (téglánál) 70—80 forintot kerestünk, itt megkapjuk a 130 forintot. Fizikailag ez nem könnyebb, nagy figyelmet kíván és szí- likózisveszély is van. Az sem mellékes, hogy egy 3 rendes téglát kitevő szilikát- tégla ára például 150 forint és van sok más ennél jóval drágább anyag is, amit nem szabad elrontani. Szabó Gyula ezzel kapcsolatban említi meg. — Voltaik olyan kőművesek, akik képtelennek mutatkoztak ilyen munkára. Nem maradhattak nálunk. „Meleg” napok következnek A törzsgárda tagjai még a munka kezdeten megegyeztek, hogy nem veszik ki a szabadságukat, amíg el nem készül a kemence. Addig már nem sok van hátra, A legtöbben ott leszneu- majd a begyújtásnál. Bizony „meleg” napok lesznek. A lelkiismeretűk azonban nyugodt. Igyekeztek a feladatukat a legjobb tudásuk szerint végrehajtani. A kemence felfűtése 25 napig tart, az üvegolvadékkal való taleolvasztásáihoz pelig még 23 napra van szükség. És ha nem lesz különösebb javítani való, talán már november végén, vagy december elején megkezdődik a húzott síküveg próbagyártása, majd ezt követően egy nagy beruházás költségeinek a visszatérülése és az ország javára való kama tozása. Pásztor Béta Költöznek a fecskék — jönnek az ezüstsirályok Az esős, borongós idő beálltával megszaporodtak a közelgő ősz jelei a Velencei tó madárrezervátumában. A költöző madarak többsége már hozzálátott az úti előkészületekhez: összeült a fecskék „parlamentje” a villanydrótokon, s hangos vízi gyűléseket rendeznek a szárcsák százas csapatai. A közelgő ősz csalhatatlan jeleként megjelentek az első északi madárvendégek is a tóparton: feltűnt az ezüstsirályok néhány tagú előőrse. 1933. SZEPTEMBER 2.
