Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-13 / 214. szám
üii vagy férfi vezető? Békési versek HELYES-E az — hallottam már többször is —, ha egy kizárólag női munkaerőt fog]al_ koztató munkahelyen egyetlen férfi van, s az az egy is: főnök. Vajon van-e valahol is női főnök ott, ahol csak férfiak dolgoznak? Én még ilyenről nem hallottam — mondja a méltatlankodó, majd hozzáfűzi: — Ha a többség nő — nyilván a munka jellegéből adódóan —, akkor a vezető is nő legyen! A férfi vezető megértheti ugyan az irányítása alatt dolgozó nő gondját, de képtelen együttérez« ni vele. Megértés és együttérzés — nagy különbség... Oly nagy, hogy óhatatlanul ellentéteket szül a vezető és a beosztottak között. Akivel a közelmúítbem beszélgettem erről a témáról, nézetét bizonyítandó, elmondott egy — egyébként meglehetősen felháborító —esetet. Az egyik intézmény fontos — közügyekkel foglalkozó — osztályán kilencvenkilenc százalékban női munkaerőt alkalmaznak. A hiányzó egy százalék: az osztály- vezető, az egyetlen férfi. Zsarnok, hirtelenkedő. rosszindulatú.. ; s még jó néhány jelző tásra — táppénzre ment. A fő- Aök. aki számtalanszor megismételte már, hogy neki „a bizonytalan betegeskedések” felet, tébb gyanúsak, megkérdezte, mi baja? Természetesen nem a felvilágosításra legilletékesebbtől — hiszen 6 félve, suttyomban távozott —, hanem a kolléganőktől, akik egyébként megkapták a felhatalmazást a „vétség” közlésére. S a főnök megcsalatva-becsapatva csak ennyit préselt ki magából: nemrég kapott fizetésemelést; hát ez a hála?! Nos, mondta ki az áment vitapartnerem, ez я példa is igazolja, hogy nók főnöke nem lehet férfi, csak nő. Nincs igazam? Nincs! Az ilyen pé’da, s az ilyen vezető csak egészen kivételes. Kirívó. Kevésbé megfogható, árnyaltabb ellentétek vannak és még lesznek is sokáig. De a szembetűnő, vaev lapuló konfliktusok megoldásának. illetve feloldásának semmiképp se az az egyetlen módja, hogy nőket csak nő dirigáljon, férfiakat pedig csak férfi. Végtére is nem az elkülönítés, hanem a közelítés politikáját akarjuk érvényre juttatni. A vezető — legyen az férfi, vagy nő — ne legyen vezető, ha nem alkalmas rá. A tehetséget nem az határozza meg, hogy melyik nemhez tartozik az, aki irányit. A mérvadó: az alkalmasság. Az persze más kérdés, hogy a nők jogait szavakkal és tettekkel sértő férfi vezető uralkodását nem tűrjük meg. Törvény védi a nőket, s az egész társadalom ismeri az elveket, amelyek mérvadók. De azt a kívánságot is elmondtuk és leírtuk már jó néhányszor, hogy a nő is védje jogát, s ne hátráljon! Ne tegye ezt különösen akkor, ha egv egész kollektíváról -van szó. A MAGA NEMEBEN érthetetlen az eset, amit elmondtunk. Éppen ez mondatja ki velünk a talán kissé erős szavakat is: A társadalom védi a nők jogát. Am a nőnek az is joga — egy kollektívának meg egyenesen kötelessége! —, hogy harciasán szembeszálljon azokkal, akik ellenük szólnak és cselekszenek. Már csak azért is, mert ez nem kizárólag nőkérdés. Társadalmi ügy! Csal a László Surányi Ibolya előadóestje ráillik, a magatartása, a vezetési stílusa, legfőkéAt azonban a férfi és nő egyenjogúságát. a társadalom nőpo’itikáját semmibe vevő szavai és tettei alapján. Ez a vezető egyáltalán nem titkolja, kit tart — természetesen a nők között — jó munkaerőnek. „Jó munkaerő csak az lehet, akiről eleve feltételezhető, hogy belátható időn belül nem megy szülési szabadságra”. Ezek a hamis csengésű szavak, e balga fej szülte értékítélet, nem kér kommentárt. DE Ml TÖRTÉNIK akkor, ha az egyik ilyen munkaerő, aki a „legeslegfeltételezhetőbbek” közé tartozott, egy napon gyermekáldás elé néz? Itt, ezen a munkahelyen nem az történik mint máshol, ahol felnéznek a leendő kismamára, tisztelettel övezik és igyekeznek kedvébe járni. Az említett osztály mindaddig kiváló nődolgozója — va- lóhan az — négy hónapig jól eltitkolta főnöke előtt a „bűnét”. A kolléganők tudtak róla, de érthető módon osztoztak a titoktartásban. Ám meddig lehet rejteni azt, ami inkább büszkeségre érdemes, mintsem titkolásra? Ez esetben a kény- szerűség szólt közbe. A terhes asszony — szigorú orvosi utasíÜjabb leletekkel gyarapodott a szarvasi Tessedik Múzeum üjabb leletekkel gyarapodott a szarvasi Tessedik Múzeum. T. Juhász Irén régész irányításával, a Szarvasi városi Tanács jelentős anyagi támogatásával a várostól keletre, az állami gazdaság rózsási üzemegységében leletmentő ásatást folytattak. Késő avar temető került felszínre. Korábban csatomaásás közben bukkantak a temető nyomaira, s most 29 sírt tártak fel. Egyik sírban a korra jellemző igen díszes bronz övveretet találtaik. Egy másik sírban csak a töredéket sikerült feltárni, mivel a tavaszi munkák során megsérült a sírbolt. Ebben a sírban egy 12—14 éves ló és egy fiatal csikó csontváza pihent. Az emberi csontok külön sírból kerültek elő. Bronz és rosszezüst veretek töredékeit sikerült megmenteni. A temető többi sírjában a korra jellemző kések, fülbevalók, csatok és egyéb tárgyak votlak. Egyébként érdekes jelenséget figyelték meg a feltárás során: úgynevezett fülkés sírt akerült hitelesen feltárni. Ennek a szerkezete teljesen eltér a szakirodalomban ismert típusoktól. Ezen a lelőhelyen nem volt földgyalulás, így sértetlen volt a fülkés sír. Szabályosan megásták a sírt. megfelelő mélységben. Utána a délkeleti végén lépcsők hagyásával tovább mélyítették a sírt s álló helyzetben leeresztették a halottat. Valószínű a sírrablók félrevezetése miatt folyamodtak ehhez я szokatlan temetkezési módhoz. Az említett temető az időszámításunk utáni VIII. századból való. A körülmények arra utalnak, hogy 300—400 sírra lehet számítani. A. R. (Fotó: Bóctós Miklós) 4 Amíg Bessenyei György irodalom történész a Békési versek című összeállítás bevezetőjét mondja, Surányi Ibolya, a művek előadója kicsit ősz- szehúzott szemmel figyeli a közönséget: ismerkedik leendő hallgatóival, hogy ha majd ő lép eléjük, már ne legyenek neki idegenek. Aztán az így szerzett tapasztalattal gazdagabban kezdi Sinka István versét, a Fekete-Körösről írottat. És rögtön utána egy megrendítsen szép vallomást az édesanyáról. Majd gyerek-verseik következnek, Papp László színes mozaikkockái a horgászat örömedről, csúzlira alkudó fiúkról. Egyedül van az előadó- művész a színpadon, mégis mintha a két gyereket is látnánk, hallanánk. Csendesen - szomorúan pereg Hetidig- védelei a védelem? A lila ruhás nő L íta ruhás nő Szinyei Merse Pálnak ez az esztendő híján százéves festménye a magyar művészet történetének legismertebb alkotásai közül való. A modell vonzó egyénisége, a festő mesterségbeli tudása okán és mindezek mellett, mert jellegzetes műve korának: virágos mezőben, merengő arccal figyel a messzeségbe a képen egy fiatal, nyúlánk, vállára omló hajú hölgy. A tizenkilencedik század egyéniség-ideálja. M egszámlálhatatla- nul sokszor láttam reprodukciókon, különböző könyvekben, álmomból felébredve is elmondanám, mi van a kép alsó vagy felső harmadában, jobb vagy bal oldalún, s tahin kikeverni is tudnom a lila pontos árnyalatát. De nem láttam még az eredeti alkotást, s természetesen nem ismerhettem a modellt. 1874-ben született a kép. Néhány napja aztán találkoztam egv másik lila ruhás növel. Nem képpel, élő alakkal. A diplomáját vette át éppen, amelyet munkája mellett szerzett. Hét esztendő erőfeszítéseivel, sok-sok fáradságával, amelyet azért áldozott, hogy megismerkedjen a marxizmus-leniniz- mus filozófiájával, politikai gazdaságtanával, a munkásmozgalom történetével, a tudományos szocializmus elméletével. Az arcára nem emlékszem már, néhány perc — amíg tanuló- társai nevében megköszönte az elmúlt évek segítségét tanáraiknak, őket a tanulásban támogató munkahelyüknek — egy arc bevésésére kevés Semmi kétség nem lehetett azonban, most ő ugyanúgy a kor egyéniségideálja, mint az a másik asszony volt egy évszázada. Ha Szinyei ma élne, róla — о dolgozó, <s a társadalmi kérdésekben magas szinten eligazodni akaró emberről — festhetné a távoli utókornak is elevenen szóló „lila ruhását”... (d—ő) Ügyvédhiány volt három napig a bíróságokon. Ennyi ideig tartott az Országos Ügyvédtanácskozás, ahol az egyik fontos vitatéma a védelem ügye volt. A védői munka tapasztalatairól kérdeztük meg dr. Jacsó Istvánt, aki kiváló ügyvédi munkájáért az elsők között kapta meg a Landler Jenő emlékérmet. — A közvélemény egy része olykor rosszallóan fogadja, hogy az ügyvéd a bűnöst védi — kezdte válaszát. — Tudni keD azonban, hogy a vádlottat csak jogerős ítélet után tekinthetjük bűnösnek, és addig megilleti a jog, hogy mindent elkövessen védelméért Ez a védelem nem jelenti minden esetben azt, hogy a vádlottak padjára került személy a maga ártatlanságát akarja kimondatni, hanem esetleg csak azt, hogy az adott eset összes körülményeinek feltárásával állapítsa meg a bíróság: egyáltalán bűnös-e a vád alá helyezett, ha pedig igen, akkor milyen bűncselekményben. és ezért milyen büntetést érdemel. Ahhoz, hogy a védelem, szempontjai is felszínre kerüljenek, nekünk, ügyvédeknek kell segíteni nemegyszer védencünk akaratától függetlenül. sőt, esetleg annak ellenére is. Egyik legutóbbi ügyét említi, ahol egy 65 éves ember védelmét látta el. Vád : emberölés. Az idős férfi a rátámadó italos fiát az első keze ügyébe akadó hegyes szerszámmal szúrta halálra. Letartóztatása után teljes letargiába esett és bármilyen súlyos büntetést magára akart vállalni. A bíróság is helyeselte és figyelembe vette_ a védő által — védence akaratától függetlenül — felhozott enyhítő körülményeket, aminek alapján a jogos büntetést is kiszabták. — Meddig terjednek a védelem törvényes keretei? — Vegyük például a bizonyítékok ügyét. Védencem érdekében minden javára szolgáló bizonyítékot igyekszem megszerezni, de ha arra kér. hogy semmisítsek meg bizonyos okiratokat, azt már nem vá’lalom, mert meghaladja a törvényes kereteket. Egy csalással vádolt Simonyi Imre prózája, télek- bénító fájdalom árad a sorokból: valamikor árulkodásra késztette a kisiskolásokat igazgatójuk. Áldozattá vagy keretlegénnyé nevelve őket. Moccanás nélkül figyel a hallgatóság. Gyengéden megértón, megélve a veres minden színét mondja az előadó Pardi Anna szerelmes ciklusának darabjait. Villannak a rímek, villannak nyakán a piros gyöngysor fényes gombocskái. S villognak tovább is, mintha „fényes szellők” hintáztatnák valamennyit: Darvas Józsefnek a felszabadulás utáni éveket idéző írásából áradnák. S egy újabb ellentét: Darvas szobrásznak készüld fiatalembere után egy öreg csőszre irányul a figyelem. Az előadó hangja szinte megfeketedik, Filadelfi Mihály versének kegyetlenül vissza-vissza- térő refrénje: „András bá’ halott”. A csendes szó kiáltásnál is erősebb a közönség hallgatásában. Aztán oldódik a mozdulatlanság: „futnak a lovak” — Sans Ervin ritmusait pattogtat- ja-dobogtatja Surányi Ibolya, megmutatva tartalom és forma elszakíthatatlan szövetségét, szerves egymásra utaltságát. Mint egy faragott tükörkeret — ősi színeket idéz Kiss Anna emlékezése. Hogy aztán újra komollyá-szigorúvá legyen az est befejezése: a szülőföld iránti. szerelmes szeretetéről vall versében Ladányi Mihály. Egy pillanatnyi csönd, aztán taps. Köszönti az alkotókat, s az interpretátort Surányi Ibolya a megyében tizenkét alkalommal adta, adja elő a Békési verseket. Körútja ma fejeződik be: délután Vésztőn és a békéscsabai József Attila Diákotthonban, este 7 órakor a Kuhch Gyula Ifjúsági és Û ttörőházban hallgathatják műsorát az érdeklődők. ügyfél takarékkönyveinek eltüntetése például már bűnpártolás. Különösen nehéz a védelem helyzete, ha nincs tanú. Ilyenkor az ügyvédnek fokozottan tájékozottnak kell lennie я kihallgatás lélektanában csakúgy, mint a legkorszerűbb kriminál- technikai vizsgálatokat illetően. — Most éppen egy tanú nélküli ügyben képviselem a védelmet — mondta dr. Jacsó István. — Az eset'lényege: két fiatal italozásból hazafelé menet, egymásnak esett. Az egyik fojtogatni kezdte társát, aki védekezett. majd amikor földre kerültek, reggelig feküdtek egymás mellett, aztán a védencem hazament. Másnap derült ki, hogy az erdő szélén maradt barátját a verekedés közben agyonütötte. A védelem egyik legfontosabb feladata, hogy rekonstruálni tudjuk az ölre menés körülményeit, a verekedés kezdeménye, zőjét. A most lefolytatott orvos- szakértői vizsgálat a terhelt nyakán fedezett fel fojtogatási nyomokat és ezzel alátámasztotta a védelem számára fontos enyhítő körülményt, hogy a vádlott volt a védekező. Az ügyvéd először csak holt papíron látja az ügyet. Rajta múlik, hogy megismerje annyira, hogy aztán végül tisztét lelkiismeretesen tudja ellátni. I — Nem szabad sajnálni a fáradságot, hogy kimenjünk a
