Békés Megyei Népújság, 1973. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

Több mint négyezer vagonnyi zöldséget dolgoz fel az idén a Békéscsabai Konzervgyár Az idei idényben hozta meg az igazi gyümölcsét a Békéscsabai Konzervgyárban az évék óta tartó gépesítési folyama* és a munücaszeirvezés korszerűsítése. Augusztus 15-től szeptember 5- jg a felvásárlás csúcsidőszaká­ban is 2»kkenőrnentesen folytak a munkák. Pedig most csak pa­radicsomiból is kétszer annyit kellett a gyárnak átvenni a ter­melőktől a szezonban, mint az elmúlt esztendőben. Tegnapig, szeptember 12-ig összesen 2040 vagon paradicsom érkezett be a tenmelőszövetke- -zetefktől a konzervgyárba. Ez egyébként 420 vagonnal több, 'mint amennyit 1972-ben szep­tember 12 jg felvásároltak és már csak 120 vagonnal kevesebb, mint amennyi az idei tervben szerepel. Minden remény meg­van tehát arra, hogy a para­dicsom termelési tervét a gyár ugyanúgy túlteljesíti, mint a zöldborsó-felvásárlásét, Zöld- barsóból ugyanis a 12 bázis­(Sazdasáigtól — melyek közül eredményeivel az eleki Lenin és a kamu ti Béke Tsz különö­sen kiemelkedik — összesen 374 vagonnyit terveztek átven­ni. Ezzel szemben a zöldborsó felvásárlási idény több min* 430 vagonos eredménnyel zárult. Hasonló jó eredményre van ki­látás a zöldbab termeltetésében ds, amelyet a Békéscsabai Kon­zervgyár holdanként! 500 forin­tos növényvédelmi hozzájárulás­sal segített élő. Fő gond ezen a területen — mivél az utóbbi két évben a zöldbab gépi be­takarításának szükségessége elő­térbe került — a gépi szedésre alkalmas zöldbabfajta kiválasz­tása, előállítása. Ezek az eredmények élőre jel­zik, hogy a megye ellátása pa­radicsommal, zöldborsóval, és zöldbabbal — mint az idén — jövőre sem okoz gon­dot. Nem mondható el ugyanez sajnos az ubor­ka és a-paprika esetében. Mind­két növény nagy kézi munka igényű, gépesítésük és a meg­felelő fajták meghonosítása még nem megoldott, így a támogatás éllenére sem elégítik kr a ter­melők a konzervgyár, illetve a megye igényeit. Az uborkáiéi'- mesztésben a kondorosi Dolgo­zók Tsz bloklkrendszerű fóliasát­ras technológiájának elterjeszté­se, a paprikatermesztésben pe­dig megfelelő minőségű vető­mag' biztosítása hozhatna előre­lépést a konzervgyár termeltető szakembered szerint, összességében az 1973-as kon­zervgyári idény tapasztalatai alapján azt lehet megállapítani, hogy a kormány által meghirde­tett zöldségprogram megvalósí­tása jó úton halad, hiszen 1972- ben a Békéscsabai Konzervgyár 3500 vagonnyi zöldséget vett át a megye mezőgazdaságától fel­dolgozásra, az idén ez a szám pedig előreláthatóan meghalad­ja majd a 4000-et is. 350 ezer forint gazdasági bírság ítéletet hirdetett a bíróság a Kútfúró és Kazánépítő Szövetkezeti Közös Vállalkozás ügyében Az Orosházi Kútfúró- és Ka1- zánépítő Szövetkezeti Közös Vállalatot 1970 januárjában az orosházi Új Élet és a tápiószent- mártoni Rákóczi Ferenc Terme_ lőszövetkezet létesítette. A nyilvántartásba vett működési engedély szerint a vállalat te­vékenysége az egész országra kiterjedt. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közös vállalat 1970—71. évi tevékeny­ségét vizsgálta meg. A vizsgálat­nak az volt a célja, hogy fel­tárja miként tartja be a vál­lalat a szocialista gazdálkodásra vonatkozó elveket és jogszabá­lyokat. Az elmúlt két évben a válla­lat belföldön 46 kutat épített, de ennél sokkal jelentősebb mun­kát végzett külföldön, elsősor­ban. NDK-ban. 1971-ben több mint 20 millió forint volt az árbevétele, s a nyeresége meg­haladta a 4 millió forintot. Bel­földi tevékenysége azonban veszteséges volt. Mintegy 600 ezer forint ráfizetéssel zárta az 1971-es évet. A Központi Népi marosan a Varsói Szerződés tag­államai Politikai Tanácskozó Testületé ülésein közösen ki­dolgozott dokumentumok for­májában tovább is léptek a kö­zös külpolitikai programok ki­dolgozásának útján. A jelen, a hidegháborús időszak lezárulása utáni átmenet, az enyhülés idő­szaka éppen egy ilyen közös külpolitikai lépéshez kapcsoló­dik. A Budapesti Felhívás, a szocialista közösség nagy jelen­tőségű békefelhívása indította meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kon­krét előkészítését. Nem fölösleges újra emlékez­tetni a biztonsági értekezlet má­sodik szakaszának kezdete előtt azokra a nyugati kísérletekre, amelyek most a konferencia munkájának lassításával pró­bálják meg messzire kitolni az értekezlet mielőbbi eredményes befejezését. Ha majd szeptem­ber 18-án a Genfi-tó partján összeülnek a konferencia részt­vevői, tárgyalniuk kell arról a szovjet javaslatról, amely az európai államok közötti kap­csolatokban tíz, alapelv tiszte­letben tartását és érvényre juttatását kívánja nemzetközi törvénnyé tenni. A tíz elv: a szuverén egyenlőség, az erőszak alkalmazásának elvetése^ a ha­Ellenőrzési Bizottság a belfal- [ dön végzett. tevékenységet vizsgálta meg. Megállapította, hogy a vállalat megsértette a szocialista gazdálkodás elvét; a tervszerűséget, az együttműkö­dési kötelezettséget, a megbí­zók érdekvédelmét. A jogsza­bályok és a hatósági rendelke­zések megkerülésével jelentős anyagi előnyre tett szert. A kö_ zös vállalat ugyani a fő hang­súlyt a nagy nyereséget bizto­sító külföldi munkákra helyezte, sa belföldön végzendő munkát elhanyagolta. Néni gondoskodott a szükséges munkáslétszámról, sem a megfelelő gépek beszer­zéséről. A rossz munka- és üzemszervezés következtében jelentős többletmunka merült fel, mely természetesen többlet­munkadíjat vont maga után. A közös vállalat a beruházó vál­lalatokkal szemben több eset­ben a megengedettnél maga- ! sabb egységái'on számolt el. De j az is előfordult, hogy el nem j végzett munkát is feltüntetett | a számlákon, vagy íredig dup- I tárok sérthetetlensége, a terüle­ti sérthetetlenség, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jo­gok és az alapvető szabadság- jogok tiszteletben tartása, a né­pek önrendelkezési joga, az ál­lamok közötti együttműködés, a nemzetközi jogból eredő köte­lezettségek teljesítése. Ha ezt a tíz elvet végigpil- lantjuk, nagyjából együtt talál­juk mindazokat a lényeges gon­dolatokat, amelyeket a szoci­alista békepolitika esztendők óta hirdet és védelmez a nem­zetközi fórumokon. Ezek a gon­dolatok hatották át azt a meg­fontolt, sokoldalú elemzést, amelyet a nemzetközi politiká­ban tapasztalható pozitív vál­tozásokról a szocialista országok nyári Krím-félszigeti csúcsta­lálkozóján dolgoztak ki. Az eddigi eredményeket; a nemzetközi porondon történt jelentős változásokat; a békés egymás mellett élés elveinek fokozotabb érvényesülését e közösség összeforrottsága, koor­dinált politikája vívta ki. Ezért minden további lépés biztosíté­kaként, az eddiginél is nagyobb jelentősége van a szocialista or­szágok összefogásának és akció­egységének. G, M lan számította fel a munkádi- jat. A belföldi tevékenységből származó veszteség egy részét igyekezett jogellenes módon a beruházóra hárítani. A terve­zési szerződéseket is a közös vállalat' kötötte meg a beruhá­zóval, s így nyilván háttérbe szorította a beruházók jogos érdekét. Ugyanis megfosztotta a beruházó vállalatot a tervezői művezetés lehetőségétől, az az a végzett munkák ellenőrzésé­től. Mindezek alapján a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság gaz­dasági bírság kiszabására tett indítványt. A közös vállalat ügyét a gyulai Megyei Bíróság polgári tanácsa tárgyalta. A hosszúra nyúlt bizonyítási el­járás során igazolást nyert, hogy a közös vállalat a rossz munka_ és üzemszervezés kö­vetkeztében jelentkező jelen­tős ráfizetését különböző módon a beruházó vállalatokra hárí­totta át. S így jogtalan anyagi előnyre tett szert. A vállalat jogtanácsosa azzal érvelt, hogy a kifogásolt helytelenségeket a közös vállalat felszámolta, a' hibákat elkövető vezetőket le­váltotta, s a külföldi tevékeny­ségre jogosító engedélyt az il­letékes hatóság visszavonta. ffi_ vatkozott az elévülésre is. Kér­te a bíróságot, hogy a gazdasági bírság kiszabását mellőzze, il­letve az összeget mérsékelje. A megyei bíróság nem fogadta el a védelem álláspontját. A vál­lalat tevékenysége során ugyan­is több vonatkozásban megsér­tette a jogszabályokat, s a hatósági rendelkezéseket és figyelmen kívül hagyta a szo­cialista gazdálkodás élveit, s így mintegy 300 ezer forint jogtalan anyagi előnyhöz ju­tott. Tegnap, szeptember I2-én hirdetett ítéletet a gyulai Me­gyei Bíróság. Az Orosházi Kút­fúró és Kazánépítő Szövetkezeti Közös Vállalattal szemben 350 ezer forint gazdasági bírságot szabott ki. Ezenkívül kötelezte a vállalatot mintegy 21 ezer forint eljárási költség és 10 ezer forint eljárási illeték megfi­zetésére. Az ítélet nem jogerős. (Serédi) шшшш 3 ОШ, SZEPTEMBER 13, i •luiiniiiiimiHiiituiiiiiniiifiiiiMiiiiiiiivunniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHi Pénzbe sem kerül M ásodik otthonunk. Néha úgy tűnik, hogy szokvá­nyos szóhasználat, pe bár­mily szokványosnak tűnik, mé­gis napi életünk elmaradhatat­lan velejárója. Életünk nagy ré­szét ugyanis a munkahelyünkön töltjük, munkával. Hiszen a munka az életünk alapja, mun­kánk, jól végzett munkánk pe­dig az élet kelesztője, kovásza. Ezáltal jön létre minden. Ennek nyomán értünk el s érhetjük el a jövőben Is sokszor megálmo­dott vágyainkat. S hogy éle­tünk vidám-e vagy keservesen zajlik, örömünk több-e vagy bá­natunk, az javarészt a munka­helyünkön dől el. A gyári mű­hely, a tsz-brigád. a hivatal, az intézmény szűkebb kollektívá­jának légköre, a kollektívákat alkotó emberek magatartása, a munkahelyek külső rendje és esztétikája, a dologban fára­dozó ember jó vagy rossz köz­érzetének megannyi összetevője. Az emberek, akikkel munka­helyünkön találkozunk, többnyi­re „csak” munkatársaink. Talán nem is ismerjük behatóbban magánéletüket, nem is mindig illik kutatni azt, hacsak magán­életük nem ütközik a közösségi élet törvényeibe. Egy célért küzdünk: a társadalom s benne saját boldogulásunkért. Eköz­ben sok örömet, de ha nem vi­gyázunk, sok keserűséget is okozhatunk egymásnak. Nemrég hallottam a követke­ző esetet. Egy fiatalasszony — jelesen dolgozó brigád tagja —, aki mindig víg kedélyű volt és fáradhatatlan a munkában, aki másokat magával ragadó len­dületével, nyílt szívével lelke volt ennek a kollektívának, má­ról-holnapra mintha kicserélték volna — búskomor lett. Már nem volt a régi. Pedig látszó­lag semmi oka nem volt, sőt örülnie kellett volna, hiszen még a tinta is alig száradt fel azon a Kiváló Dolgozó oklevélen, amit jó munkája elismeréseként kapott. A munkában tette a magáét továbbra is, de hallga­taggá vált. Nem érdekelte már mások gondja, baja. Nem vi­gasztalta már munkatársát az otthon maradt beteg szülő, be­teg gyermek miatti aggódásában. S a munkahelyén megindultak a találgatások. Nemsokára olyan is akadt, aki rásütötte a bélye­get: Pappné az utóbbi időben felvág. Nehezére esik szóba áll­ni velünk. Kitüntetést kapott s úgy látszik, fejébe szállt a dicső­ség. Csatlakoztak ehhez a hí­reszteléshez mások is. A szó­beszéd, a különböző suttogó megjegyzések az ő fülét is meg­ütötték, mígnem sírva fakadt s tárt szívvel mondta el: szótlan­ságának, magába fordulásának az az oka, hogy férjével az utób­bi időben nem egyeznek. Túl­néz rajta. A fizetéséből alig lát a család valamicskét s a gyer­mekek, az öreg szülők istápo- lása, anyagi ellátása az ő nya­kába szakadt Feltárta hát gondjait, meg­változott magatartásának okait, de mégiscsak hosszadalmas és kínos magyarázkodás után hit­ték el neki, hogy ez így van. Az viszont, aki elindította a vádas­kodást, nem vette észre, hogy durva tapintatlanságával mi­lyen mélységes fájdalmat oko­zott munkatársának. A különféle munkahelyeken sajnos nerrf ritka az ilyen be- feketítésre, rágalmazásra alkal­mat kereső ember. S mennyi keserűséget okoznak környeze­tüknek! Ha a dolgok mögé te­kintünk, legtöbb esetben ta­pasztaljuk: ezek az emberek maguk is elkeseredettek. Ha ku­tatjuk az okát miért békétlenek, gyakran rájövünk hogy valami­lyen balsiker törést okozott az életükben s lelkileg meghason- lottak. Ezért hajlamosak arra, hogy mindenkiben rosszat lássanak. Ha tudva tud­ják valakiről, hogy becsületes, jóérzésű, akkor is keresik az al­kalmat, hogy besározzák. Nem tudják megbocsátani az illető­nek, hogy különb mint ők. Nagyon nehéz bánni az ilye­nekkel. A munkahelyi kollek­tívának s a vezetőknek felada­ta felfigyelni rájuk. Jóindulat­tal és megértéssel segíteni őket, fcogy megváltozzanak. De ha türelmes, segíteni akaró szónak nincs foganatja, akkor a be­csület. a közösség becsülete ér­dekében keményebben is fel kell lépni velük szemben. A munkahelyek vezetői külö­nösen sokat tehetnek azért, hogy kialakuljon a jó kollektív 'szellem. Hiszen ha a vezető megfelelően törődik a beosztot­taikkal, ha figyelmet tanúsít gondjaik, örömeik iránt, ezzel sok baj, felesleges idegeskedés, oktalan összeütközés elkerül­hető. Persze nemcsak a bajkeverő emberek, hanem a piszikos, 'en~ detlen munkahely is elkedvet­lenít Ezen segíteni pedig mind- annyiuk feladata. Mert így igaz: a barátságos, higiénikus kör­nyezet felfrissít, segít kialakí­tani a jó hangulatot. Bizonyára így van ez a 8-as számú Volán egyik műhelyében is, ahol dur­va fémeket formáló emberek keze nyomán készültek társadal­mi munkában finomművű virág- állványok és a rideg fémek ko­mor egyhangúságát felvidítja a maguk ültette, ápolta, vala­mennyiük szívét-lelkét gyö­nyörködtető virág. Valamennyien sokat tehetünk azért, hogy segítsük a munka­helyi jó összhang kialakítását. Biztosíthatjuk egymás számára a kiegyensúlyozottságot, az ered­ményesebb munkát, a nyugodt, barátságos légkört. Egy kis jó­akarattal megkímélhetjük egy­más idegeit, kölcsönösebben el­viselhetővé tehetjük a munka közbeni fáradtságot és bősz- szúságok helyett munkahelyünk derűjével érhetünk haza ottho­nunkba. M indez csupán jóindulaton, sokszor apró figyelmessé­gen múlik és pénzbe sem kerül. Deák Gyula Tudományos ülésszak Ш « 4r ш В ЛРв a kerteszet szerepéről Szerdán a kertészeti egyete­men megnyílt a Lippai János tudományos ülésszak, amelyen öt ország szakemberei tanács- koznak a kertészet szerepéről az ember és természeti környezetéi­nek védelmében. A megnyitó ünnepségen ott volt Bencsife István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. A kétnapos tanácskozást dr. Gyúró Ferenc rektorhélyettes nyitotta meg, majd dr, Mada» András mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást a környezetvé­delem jelentőségéről. A miniszterhelyettes bejelen­tette, hogy a következő évek­ben nagy erőfeszítéseket tesz­nek a városi zöldövezetek bőví_ tésére, ezen a téren ugyanis eléggé nagy a lemaradás, oly­annyira így van ez, hogy még az új lakótelepek erdészeti— kertészeti rendezéséről is gon­doskodni kelL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents