Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
Kincsünk és gondunk, a szabad idő 1. Egy fogalom karrierje Д pálya kezdetén „Minden lét; alapformái a tér és az idő” — írta Engels, s e tudományos igazságot a modem ember apró, hétköznapi dolgai ban is tapasztalhatja. Az időszámításunk előtti harmadik év_ ezredben már használtak napórákat Egyiptomban, Indiában, Kínában, ám ezek gnomonja, árnyékot vető tudja csupán tájékoztatást adott arról — s azt is csak nappal, derült időben —, hány „óra” van még délig, napnyugtáig. Mindössze 600—650 esztendeje, hogy elkészültek az első mechanikus órák, s jövőre lesz háromszáz éve annak, hogy 1674-ben a holland Huyghens \ szabadalmaztatta a hajszálrú- gót, összeállította a másodperceket is mutató időmérő szerkeze, tét Több, kevesebb? Ugyanúgy huszonnégy órából áll számunkra a nap, mint elődeinknek. Mégis úgy tűnik, nekik mindenre volt, nekünk sem. mire nincs időnk. „Meghalni sem érünk rá”, ha „szétszakítjuk magunkat”, akkor sem futja mindenre, amire kellene, amire szeretnénk. A látszat csal, ma természetesen több a szabad idő, mint száz, ötven esztendeje. Jóval kurtább az iparban dolgozók munkaideje; a mező- gazdasági technika örökös robottól szabadította fel az embert; az életkörülmények váltó, zása — az otthoni kerfyérsütés, fonás stb. eltűnése — órák sokaságát ajándékozta főként az asszonyoknak, de a férfiaknak is. Más igényeink,' új szükségleteink vannak. Tanulunk, olvaslak, televíziót nézünk, kirándulunk, szórakozunk, s közben azt mormoljuk: nincs semmi időnk. Mármint szabad időnk. De mi az, hogy szabad idő? Változó mérce Az az időmennyiség, amellyel szabadon — megkötöttség nélkül — rendelkezünk. Elvben. A gyakorlatban ugyanis másként fest a dolog. A háziasszonyként második műszakot teljesítő dől. gozó nő a szabad idejéből áll sorban az üzletben, futkos szerelő után, főz, mos, vasal, varr... Az ingázóknak kevesebb tetszés szerint fölhasználható idejük marad, mint azoknak, akik helyben keresik kenyerüket Aki a munka mellett tanul, az kény. télén lemondani sok mindenről, amivel egyébként szabad idejében szívesen foglalkozna. Szabad ideje mindenkinek van, ám hasznosítására kinek több, kinek kevesebb a lehetősége, ked. ve, igénye és pénze. Egy amerikai szociológus — Г avid Riesman — szerint: ahány egyén, annyiféle szabad idő. Közelítsünk tehát a válaszhoz más gondolatsorral. Hazánkban a törvényesen előírt munkaidő heti. 48 óra vagy annál kevesebb. Az iparban, az építőiparban a 3304/1969. sz. kormányhatározat kimondta a 44 órás munkahét bevezetését. 1968_ban 210 000 volt a hetente 48 óránál kevesebbet dolgozók száma, 1970-ben viszont már 1,9 millió! Ma jó néhány területen — egészségre ártalmas, kedvezőtlen munkakörülmények miatt még kevesebb a ledolgozandó órák mennyisége. Ötnapos munkahetet teljesít az ipar minden száz munkásából hét; az alumíniumkohászat, a gyógyszeripar, a cementgyártás létszámának harmada, negyede így tevékenykedik. 1973. június 1- töl az államigazgatásban i,s bevezették a 44 órás munkahetet. A szabad idő fontos társadalmi kérdéssé válik, mivel növekedése fokozatosan az egész társadalomra kiterjed. Órákból napok A rövidebb munkahét épp úgy hozzájárul a szabadidő bővüléséhez, mint az évi szabadság- napok gyarapodása, s természetesen ide tartoznak a vasárnapok, ünnepnapok ugyancsak. (Nem feledve a megszolásbéli különbségeket, hiszen a pék éjjel dolgozik, a közlekedési alkalmazottaknál nem ritka a 24 órás szolgálat utáni 48 órás szabadnap, a földművelőknél az évszakok írják át a szabad idő naptárát). Ma még a munkaidő csökkenése nem okoz alapvető változást — szociológusok kifejezésével; szabadidő-robbanást — szokásainkban, mivel mértéke viszonylag csekély. Távlatokban azonban nem irreális az öt-, majd a négynapos munkahét megteremtése, s annak elérése, hogy a szabad idő ténylegesen szabad lehessen, legyen. Ennek' szigorú gazdasági feltételei vannak ; nem „elrendelés” kérdése. Ahogy a szabad időnek is megvan a maga közgazdaság, tana. Ellentmondások» összefügg esek Szociológiai vizsgálatok szerint szoros összefüggés fedezhető fel a munka jellege és a szabadidő-tevékenységek jellege között. Lehet. A mostani kép mindenesetre túlzottan sokszínű. Lehet barkácsolni, kertészkedni, sportolni, utazni, szórakozni, tanulni a szabad időben. Utóbbira például egyre többen kényszerülnek rá, mivel a szakmai ismeretek elavulása gyorsabban megy végbe, mint korábban, egy életen belül esetleg kétszer. háromszor is felfrissítésre szorulnak az ismeretek. Tért hódít a művelődési házak klubmozgalma, de — csak egyetlen apróságot kiragadva — mit csináljon a gyermekkel a házaspár, ha színházba szeretne menni? Moziba. Bárhová. Hol fogadják be a csupán kedvtelésből sportolni szándékozót, aki ráadásul negyvenéves, s kicsit pocakos? Vágyik-e kertjébe az, aki, míg odaér, két órát szorong a zsúfolt vonaton, autóbuszon, s visz. szafelé ugyanez a tortúra várja? Van, aki az ördög bibliáját , forgatja, mások mellekmunkát vállalnak, végeznek szabad idejükben. A családanya olcsóbbnak ítéli, ha maga főz, mintha konzervet, készételt tálalna fél, a vendéglői étkezésről nem beszélve. Akad, aki tévét néz és alszik, másokban lenne igény, de az új lakótelepen „elfelejtették” megteremteni a művelődési, szórakozási lehetőségeket ezért sokak számára marad a bezárkózás a lakásba, a lődör- gés, a fiatalok e;iy részének a „valami hecc”-csvnálás... Mészáros Ottó Következik: Az igények váIaszútja. Nagyméretű, csinos házak épülnek Békéscsabán, a Tulipán utca közepe táján. Élénk színük messzire látszik és szinte hív- ja-vonzza a látogatókat. Ez a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai „poligon” építkezése — mondja a kölcsönös üdvözlés után Put- nika György, a Dózsa szocialista brigád vezetője. — Van-e fiatal pályakezdő dolgozó a brigád tagjai között? — kérdezem. — Van ám. Talán róla akar írni az újságban? — Igen, eltalálta a szándékomat. — Pali, Botás Pali, gyere ide gyorsan — kiáltja. Nem telik bele egy perc és már előttem is van a fiatalember. Kalapja „arizóniai módon” van a fejére csapva. Derékig mezítelen testén szürke porréteg van, barna szemében meleg érdeklődés ragyog. — Sak szakma van a világon. Miért éppen a kőművességet választotta? —Édesanyám húgáák házat építettek, segítettem az építkezésnél, akkor kedveltem meg a szakmát. — Mikor lett szakmunkás? — 1973. július 24-én. Ügy mondja ezt az adatot, 14. .Jtumjencev végre talált egy kis időt rá, hogy elmenjen Ku- lijevhez, megtekintse a miniatűröket. Aligha gondolta volna valaki is, hogy ez a magas, szürke szemű, gesztenyebarna férfi már ötven esztendős. Hajába még egyetlen ősz hajszál se vegyült, arcának üde pirossága pedig különösen megfiatalította. Érdekes ez, mert Rumjancev szinte sosem alhatta ki magát, ma is tíz órán át megszakítás nélkül dolgozott a népbiztosságon. Egy órája írta alá javaslatát Kulijev előléptetésére a következő katonai rendfokozatba, s még mindig az átolvasott személyi jellemzés hatása alatt állt. A személyi dokumentumokból kibontakozott Kulijev apjának nagyszerű alakja. Dzsafar Kulijev segédmunkásként dolgozott a bakui olajiparban. 1902-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz, s rövi_d idő alatt hallatlan szorgalmámint életének valóban jelentős történelmi dátumát. — Nehéz volt a vizsga? Mosolyog. — Nekem kedves ez a foglalkozás, szívesen csinálom, ezért elég jól sikerült. „Állványok, frissen rakott falak”... ismeri Illyés Gyula sorait? Nekem ez a vers jutott eszembe a vizsga előtt. — Tudom, hogy vállalatuknál tanfolyamokat, belső vállalati oktatást rendeznek a fiatalok számára. Mivel segítették a maga munkáját? — Mindennel, ami csak elképzelhető — hangzik válasza. Őze Feri bácsi, a brigádveaető- helyettes, meg Stumpf János megtanított a munka jó megszervezésére, megmutatott több olyan szakmai „fogást”, amelyek segítségével könnyebb és gyorsabb a munka. — Mennyi most a keresete? — Teljesítményben dolgozom, de 12,50 forint esik egy órára, ha órabérbe számítom át a fizetésemet. — Bizony ez nagyon szép egy pályakezdő fiatal számára. És mennyit ad haza a Ikeresetéből szüleinek? — Hazaadom minden pénzemet, az utolsó fillérig. TizenA hazai ipari szövetkezetek j az idén is több komplett kis- j üzemet exportálnak a HUNGA- ROCOOP útján és szervezésében, elsősorban a fejlődő országok ipartelepítésének elősegítésére. 1970-től napjainkig főként a VDK-ba szállítottak ilyen ikisüzemeket az egyszerűbb fogyasztási cikkek — faipari termékek, kerámia- és cementmozaik előállítására. Legutóbb Nigéria érdeklődött faipari, valamint drótfonó-, kovácsoló-, krétaüzem és kézi szövődé val az írástudatlan munkásból Marxot, Lenint olvasó aktív küzdőtárs vált, akit energiájáért, elvhűségéért nagy tisztelettel illettek a bakui munkásak. Nem érhette meg a győzelmet: a rendőrség bérgyilkosai orvul megölték. A három kiskorú gyermeket Mehtyi anyjának kellett felnevelnie, de elvtáüsai nem feledkeztek el a családról, rendszeresen támogatták anyagilag. Nemsokára Bakuban is megalakult a szovjethatalom, Mehtyi elvégezte a középiskolát, majd az egyetemet. Néhány észtén de. ig mérnökként dolgozott, azután az ifjúsági szervezet mozgósítására az OGPU szervezetébe került. Rumjancev arra gondolt: mily sokat örökölhet egy gyermek az apjától. Mehtyi Dzsa- farovics mindig vállalta és végrehajtotta a legnehezebbnek lát. szó feladatoké is. Estire sem vette, hogy megérkezett Kulijev hét éves vagyok, nincs még sok kiadásom, amire kell, arra mindig kérek Anyutól. — Gondolt-e az önképzésre, a szakmában való további fejlődésre? — Igen, részt veszek majd a vállalati oktatásban, később megszerzem a technikusi képesítést is. — Mivel tölti mostanában a szabad idejét? — Ritkán olvasok, esetleg sétálok egyet a lányokkal... A legtöbbször azonban elhívnak az ismerősök egy kis magán* munkára. Sokat építenek az én falumban, Eleken a nyár folyamán. Nem szól senki ránk, nem gátolja senki a beszélgetést, de Botás Pali egyre jobban a társai felé nézeget — Sürgős? — kérdezem egy kicsit csipkelődve. — Sürgős bizony, kell az épülő 28 lakás, kell a pénz is. Kezébe veszi újra a szerszámot, dolgozik, én pedig elköszönök. Az új épületek ragyognak a nyári napsütésben... Egy kicsit irigylem ezeket a kőműveseket, lám, milyen szép emlékművet állítanak saját maguknak! iránt. A Jemeni Arab Köztársaság igényeinek megfelelően acél- és épületszerkezetek, mezőgazdasági szerszámok, műanyagok, elektromos szerelvények és evőeszközök gyártására alkalmas üzemek szállításáról küldtek ajánlatot a távoli országba. A vállalkozók között van a miskolci vasipari, a FŐNIX, a budapesti építőipari, a minőségi bőrdíszmű és a jász- fényszarui vegyesipari szövetkezet is. nyitott ajtót. — Ó, ön az? —- Méhtyi örömteli mosollyal szorította meg a kezét A szobába vezető nyitott ajtón át Rumjancev belátott aZ egyszerű. európai módon berendezett lakásba, amelyről ennek el_ lenére érződött, hogy kaukázusi emberek lakják. Meggyőzően bizonyította ezt az egyik sarokbari álló szénserpenyő és я nagy méretű agyagkorsó, amelyben — az azerbajdzsán otthonokban — az ivóvizet tartják. A konyhában faggyúban készített keleti pecsenye illata szállongott Rumjancev és Kulijev a vendégszobában, egy mintás térítővel letakart kerek asztal körül helyezkedett éL fRumjan-t oev figyelmét az asztalon álló, kristály petróleumlámpa vonta magára. Nagyon szép, régi vilá_ gítóeszköz volt s bár most elektromos izzó égett benne, az eredeti sugárzás hatását keltette. Mehtyi a szekrényből elővette a miniatűröket, s örömmel az asztalra tette. — A feleségem nagyapja hagyta ránk. Képzett, művészetszerető ember volt Váratlanul kicsapódott az ajtó és egy ötéves kislány szaladt be a szobába^ kerek szemei, fényes, fekete, göndör haja teljesen az apjára emlékeztetett. — Papa, a mama azt mondja, hogy szófogadartüan vagyok. Ugye nem igaz? — Felkapaszko. dott az apja térdére, érdeklődve nézegette a vendéget. Látszott, hogy nem annyira a vigasztalás vágy., hajtotta be, mint inkább a kíváncsiság; ki az a vendég; akinek oly nagy gonddal kéGabonafelvásárlió és Féldol gozó Vállalat Körzeti Üzeme Gyu_ la, felvételt hirdet 1 fő nappali és 1 fő éjjeli portás felvételére Nappali portásnak női személy üs jelenkezhet Fizetés vállalat kollektív szerződése szerint. Jelentkezni lehet; Gyula malom irodahelyiségében, minden munkanapon. ‘■вввввввввввимвввввввввввввввавяввввввввввввввввввв"мвввввввввввввввввв«ввввввввввпвв*в*пвввввпввввввввввввввшвввввпвввввввввввввв* V. JEGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE I fl szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN VARAT LAN HÍR házához. Mehtyi Dzsafarovic» Lészkó András Exportálnak szövetkezeteink
