Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-10 / 186. szám
Totó tavaszra és nyárra Egymillió pár cipő ajánlás a kereskedelemnek Ar at6bbí évek legrangosabb ctpóbarzéjét rendezte meg szerdán a Savaria Cipőgyár Szombathelyen, az Isis Szálló külön- Bermében. A börzén az ország oipőnagykiereskedelmi vállalatait képviselő szakembereknek mintegy kétszáz modellt mutattak be, a jövő tavaszra és nyárra szánt kollekciót A gyár 1100000 pár depót ajánl a kereskedelemnek, a férfi-, +5i és gyermekcipőiméi, szandáloknál egyaránt figyelembe vették az egészségügyi követelményeket. Valamennyi zárt gyermekcipő például egészségügyi betéttel készült, s egy szandál modellnél is alkalmazták ezt a betétet Üjdonsááiént mutatták be a poliuretán talpas férfi és női cipőket, sa varrott technológiával készült gyermekcipőket. A női zárt félcipőiméi most is főleg a hagyományos modellek nyerték meg a kereskedelmi szakemberek tetszését. A női szandáloknál a gyár számos új technológiát alkalmazott, újfajta anyagokkal jelent meg a borzén, bővítette az igényeknek megfelelően a választékot. Különösen tetszetős a puha, kényelmes járást biztosító könnyített porótal- pas szandál, középmagas sarokkal, s a vékony talpú műanyag sarkas, műbőr fpisőrészű szandál. Nagy volt a választék férfi, női és gyermek műlakk cipőkből, szandálokból ist Félévenként értékelik a szocialista brigádok versenyét a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyárában. Legutóbb a Zalka Máté brigád került az első helyre. Sőt már az előző félévben is övé volt a pálma. Nem csekélység ilyen sikert elérni. Nehezek a vállalat áL tál megszabott feltételek. Ráadásul sok a pályázó is. Az elsőnek 16 szocialista brigádot kell megelőznie. Olyanokat, amelyek ugyancsak az élre j szeretnének jutni. Rendszerint j alig van különbség közöttük. De ' ezért a kevésért alaposan meg kell küzdeni. Fejes István a „fejes” Fejes- István a 13 tagú brigád vezetője. Mai kifejezéssel (és nem babonából) úgy is lehet mondani, hogy 11 + 2 tagú a brigád. A + 2 pedig Hargitai Péter diszpécser, meg a felesége, aki szerszámkiadó. Az ilyen megkülönböztetésnek pedig az az oka, hogy csupán ők ketten nem lakatosok, bár teljes egyenjogúságot élveznek. A kötelességük sem kevesebb. Sőt Fejes Istvánnénak van még egy külön feladata is. Ö vezeti a brigádnaplót. Szépen, ízlésesen. A lakatosok inkább a vas formálását szeretik. A kezük is ahhoz igazodott. Azt mondják, hogy Fejes István a „fejes”. A legjobban ért a szakmához és az emberekhez is. Ismeri valamennyiüket. Tudja, hogy kire milyen feladatot lehet bízni. S ez a legfontosabb. A képességet ki kell használni, így lehet jobb eredményt elérni. Az elbírálásnál pedig elsősorban a munka a mérvadó. Az, hogy egy-egy brigád mit tesz a vállalat asztalára. És hogy ebben mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt a Zalka Máté brigád vezet, azt Cseke Gábor művezető tanúsítja. Пуеп üzemben nem használnak hangzatos szólamokat. A vasas szakma „földönjáróvá” formálja az embert. Cseke Gábor is egyetlen mondatba sűríti a brigádról alkotott véleményét: — Rájuk lehet bízni a munkát — jelenti ki, s enné! nagyobb elismerésre talán nincs is szükség. ígv csináld Gabi! Gyenge művezető mellett persze aligha érhet el egy brigád kimagasló eredményt. Cseke Gábor azonban a legelismertebb szakemberek egyike a gyárban, így hát az érdem egy része vitathatatlanul őt illeti meg. Sokat jelent, hogy Nagy Gáspár Gábor géplakatos személyé, ben sikerült egy jó brigádveze- tő-he’.yettest is találni. Igaz, Utat és terményszárítót építenek Békésszentandráson Békésszentandráson, a községi tanács és a termelőszövetkezetek összefogása ismét gyümölcsöző: mintegy négy és fél millió forint ráfordítással három és fél kilométer hosszúságú műutat építenek. A képen a nagy tel jesítményű úthengereket láthat juk munka közben. A két termelőszövetkezet együttműködésének eredményeként 1974-re teljesen elkészül a csaknem négy és fél millió forint beruházással épülő terményszárító telep. Felvételünkön a szárítótorony is mellette az épülő gépterem látható. (Foitó, szöveg: Ambrus György) Elsők a legjobbak között hogy még npoyon fiatal, de ért j a dolgához és gondot csinál magának a munkából. Ö így | beszél magáról: :— Már tanulókoromban igye_ ! keztem ellesni a fogásokat. A ! legtöbbet Kiss Sanyi bácsitól tanultam, aki most a kísérleti műhelyben dolgozik. Nem titkolta, amit tud, sőt még figyelt is és nem egyszer rám szólt: — Így csináld Gabi! — Nem rossz helyen próbálta tehát „ellesni” a fogásokat. — Sanyi bácsi nemcsak a legjobb szakember, hanem nevelő is. Valahogy így mondta: a géplakatos ne csak magyar állampolgár legyen. Váljon valakivé a szakmában is. Talán nem fog megsértődni Sanyi bácsi, hogy egy fiatalember így beszél a „háta mögött”. És remélhetőleg Nagy Gáspár Gábor menyasszonya sem veszi rassz néven, hogy az újság eny- nyi mindent elárul a vőlegényéről. Hasonlóan fiatal ember Lipcsei Sándor lakatos is. A gyárban tanult, két éve lett szakmunkás. Mindenkit jól ismer. A brigádvezetőt is, cilát nagyra- becsül: — Mindent rendj én valónak tart, vagy szoktak bosszankodni is? Váratlanul éri a kérdésem. Egy kis gondolkozás után válaszol:-— Hát előfordul, hogy nem megfelelően készítenek el egy alkatrészt, amit össze kellene szerelni. Kijavítjuk. Lassítja a munkánkat. Akad olyan is, hogy szerelésnél valaki a brigádban „elszúr” valamit. Szétszedjük, rendbehozzuk. A leginkább azt nem szeretem, ha „lazít” valaki. De hát emberek vagyunk. Bejövünk a gyárba és nem mindig tudjuk otthon hagyni kisebb-nagyobb gondjainkat. Megszelídül a vas Sokat lehet rábízni Varga Gábor lakatosra is, aki ugyancsak fiatal ember. — Csak kedv kell hozzá, ami többnyire van — mondja. — Mikor nincs? — Attól függ, jó, vagy rossz munkát bíznak-e az emberre. — Mit szeret csinálni? — A precízebb dolgokat és nem a köszörülést vagy a hegesztést. De ha azt mondja Fejes István, hogy köszörülj! — akkor csinálom. Nálunk nincs visszabeszélés. A gyárban volt szakmunkástanuló és örül, hogy mindjárt ebbe a brigádba került. Éppen három éve. Közben beiratkozott a gimnázium esti tagozatára és szeptembertől III. osztályos gimnazista lesz. Többet akar tudni a világról. Ha kedvet érez majd, akkor talán továbbtanul. De itt is jól érzi magát es az érettséginek lakatosként is csak a hasznát látja. A brigád pedig jónéven veszi tőle a tanulást. Egyébként valamennyien képezik magukat. Szakmailag és politikailag is, különösebb látványosság és dicsekvés nélkül. Azért, hogy okosabban tudjanak dolgozni. Ennek tulajdonítható, hogy sok ötletük támad, amit természetesen közkinccsé tesznek. Az ötletek megvalósulása nyomán megszelídül a vas és engedelmesebbé válik. Időt és fáradságot takarítanak meg vele. 0 szavuknak súlya vau Csinálni, ez a lényeg. A csevegés senkinek sem a kenyere. Pedig volna még miről beszélgetni. Ám az eddigiekből is eléggé kitűnik, hogy voltaképpen hogyan él, dolgozik és gondolkozik a brigád. De nem lenne teljes a kép. ha azt is fel nem jegyzem, amiről búcsúzás előtt a brigádvezetővel még eszmecserét folytatok. Ö kezdi. — Tudjuk, hogy ha jó ötletekkel megkönnyítjük a munkát és elősegítjük a termelékenység növelését, jól járunk valamennyien. — Főként persze a vállalat — szólok közbe. — Az igaz. A vállalatnak nagyobb lesz a nyeresége, amiből a bért jobban tudja emelni, több lesz a kifizethető nyereségrészesedés és a fejlesztésre is nagyobb összeg jut. Ezt a kis közgazdasági eszme- futtatást pedig mindnyájan jól ismerik a brigádban. Egymás között beszélnek róla. Arról is, hogyan lehetne itt-ott jobban megszervezni a munkát. Ezért is tudnak termelési tanácskozásokon helyesen beleszólni a gyár ügyeibe. S a szavuknak súlya van. Céljuk, hogy harmadszor is első helyezettek legyenek. Törekedni fognak rá. De Fejes István éppen az előzők alapján kijelenti: — Ha lesz jobb nálunk, nem fogunk irigykedni rá. A nemes vetélkedőnek nem lehet vesztese. Pásztor Béla Bő termést hoz a vöröshagyma a megyében Hagymatermő körzet, valóságos „új Makó” alakult ki az utóbbi években Békés megyében. Kaszaper, Békéscsaba, Bé- késsámson környékén bő termést hoz a vöröshagyma, s minősége is vetekszik a világhírű makói hagymával. Nemcsak hazai, de külföldi értékesítésre is egyre nagyobb mennyiséget küldenek. Az idén mintegy 1400 vagon vöröshagyma betakarítására számítanak,’ amiből legalább ezer vagonnal külföldre szállítanak. A vöröshagyma export megkezdődött. Elsőként az NSZK-ba és Angliába szá'lítot_ tak 250 vagon kiváló minőségű vöröshagymát, piros necczsákok. ban. Hétezer szarvasmarha-férőhely A MÉM illetékeset szerint а szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére hozott kormányhatározat óta érezhetően megnőtt az érdeklődés az istállóépítés iránt. Különösen örvendetesnek tartják, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek — az * előjelek szerint — nagy mérték-1 ben kívánnak élni az elkülöní-l tett támogatás kedvezményével. Az élénkülésre jellemző, hogy az év első hat hónapjában 7 000— 8 000 szarvasmarha-férőhelv beruházási programja indult meg Sokfelé most készültek él az új tervek, a létesítmények felújítására, illetve új istállók építésére.
