Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

Ideológiai feladatok az alapszervezetben G yakorlati tapasztalatok tanú­sítják a gazdaság és ide­ológia:, politika és ideológia, kommunista nevelés és ide­ológia elválaszthatatlan egységét a pàrtaila pszervezeti munkában is. A pártsaervezefcek_ nek nemcsak kötelességük, ha­nem többnyire a lehetőségeik és képességeik is adottak, hogy te­vékenyen hozzájáruljanak a marxizmus—leninizmus elsajá­tításához, alkotó alkalmazásához, egységének és tisztaságának vé­delméhez, a kommunisták és pártankívüliek szocialista szelle­mű neveléséhez. Egyszóval: a hatékony ideológiai tevékeny, séglhea Nincs olyan ' alapszervezet, amely ne járulhatna hozzá tag­jai marxista műveltségének gya. rapításához. Hiszen itt kezdetné, nyezik a tanulást, tesznek javas­latot a felsőbb szervek által ki­választottak iskoláztatáséra. Az alapszervezet dönt, kiket von­nak be a pártoktaitásba hallgató. ként, illetve propagandistaként. Itt dől el, kapnak-e „testhez ál. ló” megbízatást a magasabb po­litikai végzettségűék, és hogy a választások alkalmával ezek be­kerülnek-e a vezetőségbe. Mind­ez pedig fontos ideológiai tevé­kenység. Kézzel fogható ideológiai fel­adat az is, hogy a pártszerveze­tek következetesen ellenőrizzék a Vállalati, intézményi oktatási tervek, az ezekben; rögzített po_ litikai képzési programok meg­valósítását. Ennek alapján időszerű fela­dat, hogy a most következő ok­tatási évad előkészítésében nagy figyelmeit fordítsanak az alap- sízervezet titkárának, vezetőségi tagjainak, a tömegszervezetek irányítóinak, aiz üzemek, válla­latok, intézmények felső- és kö­zépszintű vezetődnek intenzívebb politikai képzéséire. A pártalapszervezetelk ideoló­giai teendője, hogy a propagan. disták munkájukhoz megkapják az összes lehetséges információt. Itt kell törődn,- azzal is, hogy mielőbb szerezzék meg a mun­kájukhoz nélkülözhetetlen, peda. gógiai-módszertani felkészültsé­get: ne csupán „ismeretközlők” legyenek, hanem rendszeres ne­velő hatást gyakoroljanak a rá­juk bízottakra,, egész környeze­tükre. Bizonyos kispolgári tünetek láttán kifejezetten alapszervezeti ideológiai feladat kritikusabbá tenni a párttagságot a kispolgári életvitel, ízlés elleni harcban. Nem elég ezeket a jelenségeket általánosságban elmarasztalni, vagy tünetileg kezelni, hanem alkalmanként konkrét tények, esetek, megnyilvánulások kap­csán szükséges fellépni az álra- dikalizmus, a közöny, a közpén­zen történő „rongyrázás”, a ha- rácsolás, az elkényelmesedés, s minden effajta jelenség ellen, Halaszthatatlan feladata az alap- szervezeteknek, hogy működési területüket ebből a szempontból is folyamatosan, vizsgálják, s elemezzék a tapasztalatokat. A pártszervezet tagjai az őszinte­ség jegyében pártszerűen, jó­szándékú elvtársi figyelmezte­téssel, kommunista bátorsággal és következetességgel — ha kell, a személyi konzekvenciák levo­násával is — lépjenek fel a kis­polgári tünetekkel szemben, mindenekelőtt a kommunisták, nál. Különös figyelmet érdemel az alapszervezeti ideológiai munká­ban. az ifjúság. Igen fontos és hasznos az ifjúsági szervezetek kommunista jellegét erősítő, az ifjúság érzelmi nevelését szolgá­ló helyi megmozdulások kezde­ményezése és ösztönzése. A politikai irodalom, a külön, böző kiadványok, folyóiratok, a sajtó terjesztése és felhasználá­sa ugyancsak fontos alapszerve- zeti feladat. Az üzemi és közmű­velődési könyvtárak látogatott­ságának növelése, az általános és szakmai műveltséget gyarapító tanfolyamok, szocialista brigá. dók művelődési jellegű vállalá­sai, s még sok más helyi teendő kötelezi a pártszervezeteket, a közművelődéssel történő haté. kony foglalkozásra. Kezdeményezhetik a komplex, jól összehangolt művelődési programok öszeállítását és meg­valósítását. íme, csupán néhány az állan­dó jellegű feladatok közül annak bizonyítására, hogy az ideológiai munkQ nem valami megfogha­tatlan, misztikus dolog az alap- szervezetekben, hanem a párt­élet szerves része, a mindennapi munka hatékonyságának nélkü­lözhetetlen emelője. Dézsi Mátyás Ismét megrendezik a körösi napokat Nagy közönségsikert aratott я.1 múlt évben az a nagyszabású termény- és termékbemutató, melyet körösi napok keretében rendeztek Körösladány mező- gazdasági és ipari szövetkezetei, a különböző nagykereskedelmi vállalatok, s a fogyasztási szö­vetkezet. Hétfőn délelőtt Stein- kohl Imre ÁFÉSZ-elnök aláírá­sával ismét meghívót hozott a posta. Mint írja, augusztus 11 és 17 között — a társadalmi és gazdasági szervek közreműkö­désével — ismét megrendezi a fogyasztási szövetkezet Körösla- dánvban a körösi napokat. Az impozáns rendezvénynek — akár­I csak tavaly — most is a gim­názium ad otthont. A fogyasztási szövetkezet a körösi napok céljául tűzte ki az ipar által legyártott legújabb termékek sokoldalú bemutatá­sát. A múlt évinél is jobban kívánják az új cikkek alkalma­zásának a hogyanját hangsú­lyozni. Ezt szolgálják a kü­lönböző használati eszközök mű­ködés közbeni bemutatásai. Az idei körösi napokait au­gusztus 11-én, délelőtt tíz óra­kor nyitják meg. (Balkus) Holdanként 10 mázsával több kenderre számítanak Megyeszer te megkezdődött а kender aratása. A korábbi éveknél jobb termésre számíta_ nak a mezőgazdasági üzemek. A battonyai Dózsa Termelőszö­vetkezet 150 holdas kendertáb­láján két gép vágja a rost alapanyagát. A gazdaság veze­tői elmondták, hogy 1972-ben egy holdról 46 mázsás átlagot takarítottak be. Az idei termé­sük szerény becslések szerint 10 mázsáséi ad többet holdanként. «fő a bag*; matermés A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezet több mint száz holdas hagymatábláján megkezdték a termés felszedését. Az idei nyár kedvezett ennek a növényi kultúrának. A termelőszövetkezet holdanként mintegy 120 mázsát takarít be. A géppel kifordított hagymát a termelőszövetkezet nyolcvan dolgozója kézzel szedi fel és rakja zsákokba. Képünkön Te­lek Zoltán és felesége munka közben. (Fotó: Demény) Lassan halad a közművesítés Lakásépítés magánerőből Vállalati kölcsön Az utóbbi évtizedben új len­dületet kapott a magánerős la­kásépítés. Napjainkban három formája van: az OTP beruhá­zású társasház. lakásépítő szö­vetkezet és a családi ház. A „magánerős” építkezés kifeje­zés bár ez a hivatalos nyelv- használat, nem pontos, csak fé­lig igaz. Hiszen az OTP-társas- házak, s a lakásépítő szövetke­zeti lakások kölcsönpénzen épülnek, de a családi házak építésének nagy hányadát is az OTP finanszírozza. A tervidőszakban 13 ezer 600 lakás építését irányozták elő megyénkben. Döntő többségük OTP-társasház, szövetkezeti ,il­letve családi ház lesz. Mivel megnőtt a családi házak iránti igény, várható, hogy a magán­erőből épülő lakások száma az ötéves terv végére 12 ezer 448- ra emelkedik. Megyénk lakás­állomány összetételére még hosszú időn keresztül hatással lesz a felszabadulás előtt épült lakások alacsony használati ér­téke. Mindez visszahúzó kísérő jelensége a lakásprogram meg­valósításának. Hiszen ezeknek a lakásoknak az állaga évről évre romlik. A tervidőszak első felében megyénkben 7183 lakás épült, s 4123 lakás szűnt meg. A negyedik ötéves tervben 3300 OTP-társasház, 328 szövet­kezeti lakás és 8820 családi ház építését vették tervbe. -Több­szintes lakóházakat 18 község­ben, városban építenek. Békés­csabán, Gyulán, Szarvason, Bé­késen külön lakótelepeiken épí­tenek szövetkezeti és külön az OTP-házakat. Megyénkben 11 lakásszövetkezet működik, több­ségük Békéscsabán. A lakás- építési program szerint OTP- társasházakat 16 községben, vá­rosban építenek. A legnagyobb hányadot a családi házak kép­viselik. 1960 és 1970 között évente 1491 családi ház épült, a negyedik ötéves terv első két évében viszont már 5714. Az építési kérelmek száma a vá­rosok közelében levő kisebb te­lepüléseken sokkal több, mint a nagyobb településeken. Meg­gyorsult a családi házak épí­tése Újkígyóson 'és Mezőmegye- ren. Egyre nagyabb számban költöznek a külterületiek a városokba és községekbe. Leg­nagyobb a betelepülők aránya a szarvasi járásban. Szarvasra évente mintegy 30 tanyai csa­lád köÜőzik» Az új lakótelepek zöme a te­lepülések szélén kapott helyet. Ennek az a következménye, hogy az építéshez kapcsolódó beruházások lassan haladnák. A lakásépítés; ütemét döntő módon befolyásolja a közműve­sítés. A tervidőszakra terve­zett OTP-beruházású lakások­nak csupán 25 százaléka épült meg, mert a terület előkészíté­se és a közművesítése vontatot­tan haladt. Gyulán és Békés­csabán a gázvezeték építése okozta a határidő-eltolódást. A lakásépítő szövetkezetek részére megyénkben a területet kijelöl­ték, a közművesítés azonban itt is nagyon lassan halad. Hátrál­tatja a szövetkezeti lakásépítést az is, hogy a tagok az előtör­lesztés összegét nem tudták időben befizetni, s emiatt sem az OTP-vel, sem a kivitelező vállalattal nem kötöttek szer­ződést. A szarvasi lakásépítő szövetkezetei a tanács is segíti. Ez a szövetkezet működik a legjobban megyénkben. Békés­csabán eddig 56 szövetkezeti lakást adtak át. Sok gondot okozott a Lencsési úti terület előkészítése. A békési lakásépítő szövetkezet pedig a közelmúlt­ban feloszlott. A családi házak építésére ki­jelölt telkek többsége a tele­pülések szélén helyezkedik el. A felmérés szerint sok az üres telek. Mintegy kétezer telekkel több, mint amennyit a tervidő­szak végére beépítenek. Jelen­tős a személyi tulajdont meg­haladó többlet-telkek száma, eléri a 3200-at. A lakásépítési tervek meg­valósítását elsősorban az épí­tőanyag-ellátottság befolyásol­ja. Megyénkben a kerámia- panelgyártás évi kapacitása 400 lakás. A közóptégla-blokkiból évente 12 ezer 600 köbmétert állítanak elő, noha ebben az évben 21 ezer 388 köbméterre volna szükség. A különbözet 439 lakást jelent. Nagyon is in­dokolt tehát a panel- ésa kö- zéptéglablokk-gyártás kapacitá­sának továbbfejlesztése. Gyak­ran okoz bosszúságot különösen a családi házak építőinek az építőanyag hiánya, illetve a helytelen élosztás a városok és községek között. A lakások 72 százalékát, tehát a többségét állami építőipari vállalat építi, mégpedig kerámia paneles és középtéglablokk technológiával. к tanácsi és a saöwetísezetí, épí­tőipar középtéglablokkokkal dolgozik, a tsz-ek közös vállal­kozása és a kisiparosok hagyo­mányos módszerrel építkeznek. A ktsz-ek a tervidőszak első felében 687 lakást építettek. A lakásprogram megvalósításából a''kisiparosok is kiveszik részü­ket. A múlt évben 1228 kis­iparos dolgozott családi ház építkezésen. A családi házaik építésére ki­jelölt területek kommunális el­látottsága messze elmarad a lakótelepekétől. A peremszéli területeket a vízellátás, a kor­szerű szennyvízelvezetők hiá­nya, s a rossz utak jellemzik. Az óvodai és bölcsődei ellá­tás azonban a többszintes la­kótelepeken sem megfelelő. 1970- ben 52 településen nem volt. bölcsőde, nyolc községben óvoda. A kereskedelmi hálózat az elmúlt két évben sokat fej­lődött, de ma sem kielégítő. Ezért a jövőben a telepszerű lakásépítésnél erre is nagyobb figyelmet kell fordítani. Vitat­hatatlan azonban, hogy a la­kásépítés egyik alapvető kérdé­se a közművesítés. Az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium mintalakótelep pályáza­ta is erre ösztönöz. A minta­lakótelep beruházási program­ját a minisztérium jelentős összeggel támogatja. Hogy Bé­késcsabán, vagy Gyulán épül meg, az attól függ, hogy melyik város tud megfelelő közműve­sített területet biztosítani. A tervidőszak első két évében megyénkben lakásépítésre egy- milliárd 800 millió forintot for­dítottak. Az összeg 22,2 százalé­kát állami lakások építésére költötték, 77,8 százalékát pedig OTP-, szövetkezeti és családi házak költségeinek előlegezésé­re. A felmérés szerint szociál­politikai kedvezmény mintegy ötezer családot érint. Az OTP 1971— 72—73-ban 983 többszin­tes lakás építéséhez, illetve vá­sárlásához nyújtott kölcsönt, s 902 lakás építője, vásárlója ré­szesült szociálpolitikai kedvez­ményben. A vállalatok is tá­mogatják dolgozóikat lakásvá­sárlásaikban. A vállalati köl­csönt azonban legtöbbször ki kell egészíteni. 1971 és 72-ben vállalati kölcsönből 24, OTP- és vállalati kölcsönből pedig 138 lakás épült. tm лтешггш % f-p'nirtifrilift "Сулвлс:«

Next

/
Thumbnails
Contents