Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-07 / 183. szám
B&fei nipÄGlök munka-kirándulása Augusizitus hetedikétől tizedx. kéig több, mint hetven Békés megyei főhivatású és tisztelet- díjas művelődési ház igazgató ée munkatárs, tanácsi vezető ismerkedik négy megyére terjedő tapasztalatcsere-kiránduláson a közművelődés néhány fontos kérdésével. Derecskén' я termelőszövetkezetek és állami gazda. Ságok szociálist» brigádjainak kulturális tevékenységle, Miskolcon a közoktatás és közművelődés kapcsolata, a művelődési otthonok és azok társadalmi vezetőségeinek viszonya, Egerben » művelődési házaknak a fiatalok és a nők kulturálódását segítő tevékenysége, valamint a művelődési feladatokat is szolgálni képes dcsó faházak építése lesz a téma, míg a salgótarjáni látogatás programja: megbeszélés a felnőttnevelés, munkásművelő, dés kérdéseiről, valamint egyes üzemek kísérleteiről, „ „munka és művelődés napjai”-ról. Idegenforgalmi csúcs Szegeden Szeged nagy kiütnráös eseménysorozata. a szabadtéri játékok vasárnap kezdődött „második félideje” egyben idegenforgalmi csúcsot is jelentett: a hét végén a tiszaparti városba érkezeibt hazai és külföldi vendégek, turisták száma megközelítette az ötvenezret. Az erre az al kálómra, rendszeresített ven. aeglátói diszpécserszoigálait számos autós turistának már csak a szomszédos városok: Hódmezővásárhely, Szentes, Makó szállodáiban talált csak helyet Változatlanul nagy volt az érdeklődés a fűvészkert látványos, ságai iránit, ahol szinte az ünnepi hetekre „időzítve” ki bontották szirmaikat az indiai lótuszok gyermekfej nagyságú, rózsaszínű virágai, „nyitnak” az illatozó orchideák és más növényritkaságok. I származnak. így abból, hogy a szocializmus viszonyai között vannak bizonyos részleges eltérések, sót ellentétek az egyes társadalmi osztályok, rétegek, csoportok, illetve az össztársa- dalom, a kisebb közösségek és az egyének közvetlen érdekei között. Ellentmondások forrása, hogy a szocializmus által létrehozott gazdasági és társadalmi viszonyok egyes oldalai, vonásai, formái a fejlődés folyamán elavulnak, az előrehaladás fékjévé válnak. Vagy egyes területeken gyorsabb az előrehaladás, másutt lassabb, s az ütem különbsége okoz ellentmondást .így került ellentmondásba például a hatvanas évek közepén a gazdaságirányítás akkori rendszere az intenzív fejlődés szükségleteivel. Ilyen ellentmondás tapasztalható ma több területen a termelés igényei és a dolgozók szakképzettségi színvonala között, és így tovább. N em lehet természetesen minden tapasztalt ellentmondást a fejlődés objektív, szükségszerű következményének tekinteni. Keletkeznek ellentmondások szubjektív okokból: hibákból, tévedésekből, kellően át nem gondolt intézkedésekből, egyes személyek felelőtlenségéből is. Ezek közül egyik sem tekinthető szükségszerűnek (bár az alighanem természetes és törvényszerű, hogy mindig lesznek bizonyos szubjektív fogyatékosságok, tévedések és soha nem érhetünk el egy teljesen hibamentes állapotot). A társadalom szubjektív erőin — * vezetésen és a tömegeken egyaránt! — múlik, hogy lehetőleg elkerüljük azokat, s számuk minél csekélyebb legyen. A szubjektív erők szerepe Л Minisztertanács tárgyalta ,,. fiz anyavállalatok „gyermekei” Előrelátóbb fejlesztést, gazdaságosabb üzemeltetést Az elmúlt évtizedben történt iparfejlesztés legszembetűnőbb módja a vidéki ipartelepítés volt, ami kettős célt szolgált: egyrészt a termelőerők tervszerűbb, egészségesebb területi elhelyezését. az ipar „Budapest- eentrikusságának” mérséklését; másrészt a kisebb városok, sőt a falvak szabad munkaerejének foglalkoztatását E folyamat eredményeként jelentősen megnőtt az ország ipari termelésében az iparilag korábban fejletlen területek szerepe, megoldódtak vagy legalábbis enyhültek az érintett körzetekben a foglalkoztatási gondok, emelkedett a lakosság életszínvonala. Az új ipartelepek jelentősen hozzájárultak a városok és a 1 nagyközségek fejlődéséhez. a munkaerő pedig a városokba, illetve a fejlettebb infrastruktú. rával rendelkező településekre áramlott Ezek a — vázlatosan áttekintett — eredmények azonban egyúttal bizonyos gondokat is jelentettek. Az iparosítás szempontjából ügyes húzás volt (például Bács megyében), hogy a hatvanas évek elején erőteljesen feljesztették » tanácsi ipart, majd az így létrehozott „ipari magokat” többnyire minisztériu. mi vállalatoknak adták át  megoldás a telepítő vállalatok számára sem volt rossz üzlet, mert nagyobb beruházás nélkül juthattak hozzá a fejlesztési le- hetőiségeket nyújtó kisüzemekhez. Viszont az efféle ipartelepítés többnyire az elavult technika konzerválását is jelentette, hiszen a sietősen szaporított tanácsi kis vállalatokat általában a nagyüzemektől átvett, ki örege dett gépekkel, berendezésekkel szerelték fel. Az iparosítás során első számú ezempont volt általában a №■■■■■■■■■■■■■■■■»■—UMWBMVHWHWO azonban nem merül ki ebben. Nagyon fontos, hogy helyesen foglalkozzanak az objektíve, szükségszerűen keletkező és létező ellentmondásokkal. Ezeket idejében feli kell ismerni, le kell belőlük vonni a szükséges következtetéseket a cselekvés módjára vonatkozóan, s ha megérett rá az idő, intézkedni kell megoldásuk érdekében. A szocialista építés számos hazai és külföldi tapasztalata igazolja: éppoly káros lehet a megoldás halogatása, mint a túl korán, túl radikálisan történő fellépés: konfliktust okoz az adott ellentmondás lekicsinylése, ba- gatellizálása csakúgy, mint a „túldramatizálása”, szükségtelen kiélezése. De még több tapasztalat tanúskodik amellett, hogy a szocialista építést irányító kommunista pártok képesek az ellentmondások időben történő felismerésére és helyes irányú megoldására. Nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy az utóbbi csaknem tizenhét esztendőben ez jellemezte a mi pártunk politikáját, s az 1972 novemberi párthatározat ezt ismételten tanúsította. A zt azonban tudnunk kell: a megoldott ellentmondások helyébe szükségszerűen mások lépnek, s ha azokat feloldottuk, megint csak újak keletkeznek. Ez a fejlődés egyetlen lehetséges útja a mi társadalmunkban is. Az ellentmondások szüntelen keletkezésén és megoldásán keresztül visz az út mind előbbre, mind messzebbre és magasabb' ra. De sohasem visz el egy olyan állapothoz. amelyben már nem lesznek — megoldandó és megoldható — ellentmondások. Gyenes László létszámnövelés, a foglalkoztatottság színvonalának emelése. Ahol szabad munkerő volt. oda telepítettek. Mindegy, hogy mi_ lyen ipart és mindegy, volt, hogy mi lesz a telepítés későbbi következménye. Mindezek persze erősen befolyáso’ták az ipartelepítés során létrehozott üzemek termelését, gazdaságosságát, termelékenységi eredményeit. A gondok egyre súlyosabbá váltak s ezért tavaly a kormány is foglalkozott az ipartelepítés problémáival. Az akkori határozat értelmében, a Munkaügyi Minisztérium most széles körú vizsgálatot végzett 189 vidéki ipartelepen, hogy kiderítsék: hogyan alakult az utóbbi 3—i évben az ipari és más telephelyek terme,’ éken у sége, illetve a munkaerő gazdaságos foglalkoztatál sa- A vizsgálatról készült jelentést a legutóbbi kormánygyűlésen tárgyalták. A vizsgálat leglényegesebb megái’apitása, hogy a telephelyek zöménél a* átlagosnál jobb szervezési és egyéb munkafeltételeket találtak. A könnyűipari vállalatok által telepített egységek felénél például már elérték vagy megközelítették az anya- vállalat termelékenységi színvonalát. A KGM-vál falatoknál ez az arány 77 százalék. Változatlanul gond azonban, hogy a telephelyeken még mindig nincs megfelelő szervező tevékenység, többnyire azért, mert a telepítő válla’atok sorsukra hagyják vidékre kihelyezett üzemeiket. Ennek következtében sokszor hiányzik az átgondolt fejlesztési program, a működtetett géppark elavult gazdasáetalan a termékstruktúra, hiányzik a telep megfelelő önállósága, illetve az önelszámoló egységek kialakítása vontatottan halad, s mindezeket tetézi a szakember- hiány. • A gazdaságos termékszerkezet : kialakítása, a géppark modemi- ; zá’ása és az ezekhez hasonló I bajok orvoslása persze nem csu. ! pán a vállalatok elhatározásán : múlik. A tevékenységi kör bó• vítése minden esetben kisebb■ nagyobb fejlesztéseket. beruhá. ! zásokat követel s a vidéki te• lephélyek jó része bizony pénz„ • szűkével bajlódik. A vizsgálat■ bél leszűrhető egyik tanulság, ; hogy a telepítő vállalatoknak ■ bizony sokkal többet kell töu ■ rödniük vidéki termelőegysége- : ikkel. De legalább ennyire fon■ tos a soron következő telepíté- » sek helyes megválasztása. Jó ■ néhány vidéki ipartelep intő • példa a telepítés gondolatává^ ■ foglalkozó vállalatok, intézmé- : nyék számára: szabad-e pilla. ; natnyi célok érdekében o’yan > megoldásokat alkalmazni, ame_ : lyek a jövőt teszik bizonytalan : ná? V. Cs. Ülést tart j az SZMT elnöksége j A Szakszervezetek Megyei Ta. ; nácsának elnöksége augusztus ■ 10-én, pénteken délelőtt 9 órai : kezdettel ülést tart * A tanácskozás«,, elsőként az ■ SZMT elnökségének intézkedési j tervét vitatják meg, amely a ; szocialista munkaverseny, ezer, : belül я szocialista brigádmozga- ; lom továbbfejlesztésére vonat• kozó feladatokat jelöli meg. Az I elnökség ezütán az 1973. I. félévi I üzemi balesetek alakulásáról : készített jelentést tárgyalja mpg. Mi hoztuk az időt „Repülj dalunk zúgva!” — énekelte szombaton délelőtt a Munkácsy Mihály Múzeumban a Békéscsabai Általános Munkás Dalkör a Mi hoztuk a? időt című kiál’ítás megnyitóján. A kórust Sutyinszky János vezényelte. ..Részünk volt a történelem alakulásában" — mondta köszöntőjében Gercsi Imréné, a Békés megyei Tégla- és Cserépipar; Vállalat Tyitov szocialista brigádjának vezetője. „Tartalmas, szép kiállítás” — ez volt a véleménye a megnyitón megjelenteknek, akik érdeklődéssel szemlélték a tablók grafikonjait, gazdag fényképanyagát. (Fotó: Demény Gyula)
