Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

ÄS ÄlfSM Mwürw­fcájáben most többször fordultak meg a népfront- trodán az elnökség tagjai. Ev végi számadásra készül, tek. Bankó Péter titkár az elnökség tagjait megkérte, hogy szakterületükről kü- lön-külön készítsenek fel­jegyzést. És miután a fel­jegyzéseket megkapja, ősz. szeállítja azokból az elnök, ségi ülésre a jelentést, melynek a’apján végleges szövegezésben jóváhagyják az évi beszámolót. Ezt terjesztik elő aztán a nép­frontbizottság ülésére. S az elnökség tagjai, amikor időt. tudtak szakítani, munkájuk megengedte, adatokat té­nyeket gyűjtöttek, hogy a feljegyzésük minél hűebben érzékeltesse a valóságot. Ezért keresték fel most oly’ sűrűn az irodát is, hogy az ottani jegyzőkönyvekben, adattárban kutassanak. Tes­tes dossziét szorongatott mindegyik a hóna alatt amelyben jegyzők önyv-ki _ vonatok, statisztikai részle­tek és sok-sok apró jegyzet lapult. Melyik géppel, me­lyik go'yóstollal vagy ép­pen ceruzával írva. Mikor milyen alkalom adódott. A tanács osztályain sem sike­rült mindig gépbe monda­ni a kiválogatott anyagot mert a gépírónők sokszor a saját munkájukat sem győzték. Halomba voltak rakva az írógépek mel­lett a küldésre váró le­velek, utasítások. meg a belső használatra szóló •jelentések. Annák pedig, aki már 15 éve verte a bil­lentyűket a jobb kezén a csuklója felett jókora cse­resznye nagyságú púp ke­letkezett Ha olykor nyom­kodta. mert csúfította a ke­zét az meglapirit és ügy érezte, mintha piciny, tö­mör gumilabda lenne a bő­re alatt. Bankó Péter örömmel új­ságolta Kóródi bajosnak, a felettes szerv előadójának, amikor az a jelentés elő­készületeit ment hozzá el­lenőrizni. hogy az e’nökség tagjai nagyon jól haladnak, lelkiismeretesen teljesítik a megbízatásukat — És ez a legfontosabb, mert egy ember önmagá­ban semmi, csak összefog­va képesek az emberek na­gyobb dolgokat véghez vinni I— mondta olyan hittel, mint a hivő a miatyánkot és sorolta, kinek mi van már a dossziéjában. Kóródi Lajos ezenv­telenül hallgatta Bankó Pé­tert miközben degeszre tö­mött aktatáskáját rátette a téglalap alakú, kicsiny asz­talkára. majd a ma’lette levő műbőr, fotelek közül az egyikre ráült Aztán aP- ró gombszemét az Íróasz­talra szegezte, mintha azon figyelne valamit Bankó Péter hirtelen arra is for­dult mi az isten csodája lehet az íróasztalán, de mi­vel nem vett semmi külö­nöset észre, csak az álló­naptár volt azon. meg né­hány brosúra. 6 is le­ült. A műbőr fotel nyiszor_ gott, amíg elfészkelte ma­gát rajta, mintha jelezné, a csavarjait meg kellene már húzni, mert 90 kilója alatt egyszer összerogy. Szólt ő már egy mesternek, de ki­nek van kedve ilyesmiért valahová is elmenni? Mert azt mondják, hogy az ilyen munkáért jóformán semmit sem lehet kérni. Ha meg annyit kémek, hogy kifi­zetődjön a jövés-menés is, akkor a megrendelő tér ki a hitéből és nem győzik hallgatni a nekik szánt égi áldásokat. Ebben van va­lami igazság, mert я múlt­kor, amikor az otthoni por­szívót elvitte megjavíttat­ni. 6 is ugyancsak emleget­te az istent, mert a szám- iáé M forint értékű anyag vní* feTtOnfeéve, mrrj egy alig 3 centiméter átmérőjű golyóscsapágyat jelentett és 80 forintot kellett fizetnie a javításért Még szeren, cse, hogy nem jött ki teljesen a sodrából, mert szétlapította volna a GEL_ KÁS-t. Az is olyan félbe­vágott óriás, mint Kóródi. Csak annak gömba'yű ar­cán fényesen simul a bőr, Kóródinak pedig oda van száradva a pofacsontjára. Ha mélyen ülő szeme nem fénylene, azt hihetne aki először látja, hogy most jött elő a sírból Olyan savanyú is az ábrázata, mint a pléhkrisztusnak. Kóródi Lajos akkor már az aktatáskájára szegezte a tekintetét amikor nagy sokára megszólalt. — Aztán milyen aspek­tusból indultak ki a jelen­tés készítői? Bankó Péter ügy fordí­totta a fejét, hogy a hang közvetlenül a fülébe jusson. — Ez most nem tartozik ide Csak úgy megjegyez­tem. mert az embert az is minősíti, hogy milyen ren­det tart m-iga körül. Az el­ső kérdésemre szeretnék választ kapni. Bankó Péter nyelt egyet, lesz. ami lesz, elmondja, amire gondolt, hogy meg­értesse magát Kóródival. mert hiszen annyiféle a kö­vetkeztetés, ahány témát felölel a jelentés. Megnyal­ta vastag ajkát, aztán Kó­ródi Lajosra fordította dús, fekete sörényű fejét. — A tényfeltárás során kitűnt hogy amíg a mi vá­rosunk fejlesztéséhez pénz­ben számítva egy lakos 29 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá éven te. addig a má6ik városban ez az összeg 96 forint. Eb- bő1 azt a következtetést vontuk le, hogy a tanáccsal karöltve két éven belül mi is el tudjuk ezt érni. A mi városunk lakosai is szeretik a szépet és szorgalmasak. várni az időt, a tanács sem tudja a műszaki munkákat akármikor elvégeztetni. — Vagy, ha a helytörté­neti kutatásoké vesszük — villant el egy pillanatra az aktatáskáról apró gombsze­me Kóródi Lajosnak —, ott áll kihasználatlanul a szélmalom. — De az nem a mi ha­tárunkhoz tartózik — emel­te fel csodálkozva dús, fe­kete sörényű fejét Bankó Péter. — Meg nyolcvan ki­lométerre van tőlünk. — Ez az. amikor nincs rugalmasság. Meg lehet szervezni egy épitőbrigádot. Az lebontaná. Aztán a szállítóeszközöket és ide­hordanák. Ha lenne, aki feltárná az emberek előtt ennek a perspektíváját, ak­kor vállalnák azt társadal­mi munkában. Merthogy nagyszerű lenne az, állandó helytörténeti kiállítás lehet­ne benne. — De hát mi az isten cso­dájából venné meg a ta­— Akkor meg Is kezd­hetnénk — simította le ke­ze fejével Kóródi Lajos a jelentést Az elnökség tag* laí egymás után kinyilvá­nították, hogy я jelentés megfelel a népfrontbizott­ság elé terjesztendő évi be­számolónak. Hűen vissza­adja tapasztalataikat, té­nyekkel. adatokka1 bizonyít­ja az eredményeket. Meg­okolja a szükséges teendő­ket és megjelöli azokat a módozatokat. amelyekkel az elképzelések megvalósul­hatnak. Bankó Péter most is szemben ült Kóródi Lajos­sal, nehogy elhalljon va­lamit. a többiek pedig úgy fordították a fejüket, hogy közvetlen a fülükbe kúsz- szón a hangja. — Csakugyan kitér a je­lentés я legfontosabb kér­désekre — mondta Kóródi Lajos, miközben golyóstol- lal írt jegyzetlapokat see­A SZÉLMALOM Cserei Pál novellája pedig soha nem volt baj a hallásával, de Kóródi La­jos olyan halkan szűrte ap­ró fogai közt a szavakat, hogyha nem ül vele szem­ben. hanem egy székkel ar­rébb. akkor nem érti meg. amit az mond, csak a már jól ismert szavait. Egv al­kalommal távolabb ült tőle és nem is értette, miről beszól .ezért a mindig hasz­nált szavai alapján ezt vá­laszolta a kérdésére: „Ami­kor megfelelő aspektusból indulunk ki, akkor soha nem marad el az eredmény. Meg. ha figyelembe vesz- szűk a fő tendenciákat, merthogy rugalmasan kell cselekedni mindig”, Kóródi Lajos elégedetten nézett akkor rá. jó irány­ba halad Bankó, lassan be­letanul az 6 munkastílusá­ba. Bankó Péter most megér­tette Kóródi Lajos szavait és annak tudatában, hogy az elnökség tagjai a hely- történettől kezdve a társa­dalmi munkáig már min­dent összegyűjtöttek, csak rendezgetik még jegyzetei­ket, le1 késén kezdte monda­ni: „Abból indultak ki, hogy ne fényképet adjanak a helyzetről, hanem meg­felelő következtetéseket vonjanak le a tényekből, a társadalmi folyamatok­ból". — De milyen irányú kö­vetkeztetéseket? — vetette közbe Kóródi Lajos. — Mert a helyes értékrendet csak úgy állapíthatjuk meg. ha ismerjük a fő ten­denciákat. Bankó Péterben meg. akadt a szó. mi az isten csodája lehet az. amire most kíváncsi ez a kettévá­gott óriás? S mint aki nem tud mit kezdeni ma­gával, előredőlt, a térdét kezdte simogatni, majd iz­mos karjait a kicsi asztal­kára fektette és jobbra-baL ra dőlt, aminek következ­tében я műbőr fotel megint nylszorgott. — Ezt is meg kellett vol­na már csináltatni — intett Kóródi Lajos я nyiszörgő fotel felé. — Meg akartam, de... Bankó Péter nem tudta befejezni mondanivalóját, mert Kóródi Lajos leintet­te. — Ez már régen megle­hetne. csak mozgósítani kellett volna az embereket — szűrte a szót apró fogai közt Kóródi Lajos. És Ban­kó Péternek most úgy tűnt, mintha közben-kőzben szó­szegést hallott volna. Ezt még eddig nem vette észre. Vagy talán nem fogta fel a füle? Újabb és újabb fur­csaságot fedez fel Kóródi- nál. Fél évvel ezelőtt meg. említette neki. hogy fele­sége szívbeteg. Ha lehetne, segítené ahhoz, hogy egy kis időre szanatóriumba mehetne gyógykezelésre. Kóródi Lajos hümmögött egy sort. aztán úgy mondta, mintha harapófogóval húz­ták volna ki belőle a sza­vakat: „Megpróbálok utána, nézni”. Ezután történt, hogy kiszólt telefonon, hív­jon össze gyűlést, a beszé­det, 6 tartja. Nyáridőben bizony ez nehéz, mert eb­ben a kisvároskában sokan vannak mezőgazdasági mun­kások. akik aratnak, mások meg éppen szabadságukat töltik. Emiatt kevesen vol­tak a gyűlésen. S amikor vége lett annak és kijöttek a kultúrteremből, foghegy­ről odavetette neki Kóródi Lajos: „Ha feleségének ba­ja van, a gyűlésre azért le­hetett volna mozgósítani. A közösségi ügy nem szen­vedhet csorbát az egyéni érdek miatt”. Tudja 6 azt, hogy а társadalmi munkát is szer­vezni kell. nem várhatnak az égiekre, ezért tűzik ki a tanáccsal a két év alatt elérendő célt. Ebbe beletar­tozik a vízellátás javítása, ami a lakosság közvetlen érdeke és az emberek szí­vesen jönnek majd akkor, ha a vízvezető csöveket 'e kell takarni földdel. Aztán ott van a város peremén a mélyebben fekvő lakótelep, ott ősszel-tavasszal mindig megszalad a víz, amikor nagyobb esőzések vannak. Olyan is megtörtént már, hogy a legmélyebben fekvő házak konyhaküszöbéig ért a csapadékvíz. Oka ennek, hogy évtizedek óta я hor­dalék megtömte az árkokat, az átereszek eldugultak. Biztosra veszi amikor mé­lyíteni kell az árkokat, ak­kor ott lesznek az embe­rek. Mert erre is ki kell nács? — álmélkodott Bankó Péter. , — Ha a tendenciát felis, merik, akkor már csak a határozatot kell meghozni. És a tendencia ebben a kérdésben félreérthetetlen, я kultúrértékeket meg kell menteni a jövő nemzedék számára. Ezt a célt szolgál­ná a szélmalom. Azt hi­szem. ezt nem nagyon nehéz megérteni — húzta mosoly­ra a száját Kóródi Lajos, aztán Mcihe’ődött a mű­bőr fotelről és magára hagyta a még mindig áL mélkodó Bankó Pétert... Közeledett a karácsony, amikor az elnökség össze­ült hogy megtárgyalja a beszámoló végleges szöve­gét. Kóródi Lajos egy hét­tel előtte megkapta az el­nökség tagjainak feljegyzé­sei alapján készült jelen­tést. Bankó Péter már na­pok óta alig evett és nyug­talanul aludt, minden nesz­re felébredt. Nem bírt sza­badulni attól a gondolattól, hogy hiába kérte a tanács vezetőit, hallani sem akar­tak я szélmalom vásárlásá­ról. Pedig 6 el is ment abba a községbe, amelynek a tulajdonában van és tár­gyalt annak vezetőivel. Azok nem sokat gondolkoz­tak rajta, ha fizetnek ne­kik 300 ezer forintot, már vihetik is. Nekik nincs ter­vük vele, mert távol esik a községtől, meg a kövesút- tól is. A tanács veztői még ki is nevették őt, hogy mi­féle bolondéria ez. Majd­nem ahhoz hasonló, mint­ha most építenének egy vá­rat és azt mutogatnák, mint a törökök elleni harcok egyik gócát. Amikor az el­nökség taglalnak mondta el a dolgot azok is jókat ka­cagtak. Most. hogy körülülték a hosszú tárgyalóasztalt. Ban­kó Péter úgy érezte, mint­ha valami összeezorítaná a gyomrát. Kóródi Lajos ko­mótosan vette ki az akta­táskájából a jelentést és maga elé tette. Aztán for­gatta annak lapjait me­lyeken Itt-ott piros ceru­zával írt római számok ékeskedtek. Miután a töb­biek is ezt tették, a néma csendben jói lehetett halla­ni a papírlapok suhogását. dett elő az aktatáskájából. Ezek is piros ceruzával irt római számokkal voltak jelölve, melyek egyeztek a jelentés lapjain levő szá­mokkal. Egy-egy római számhoz öt-hat jegyzetol­dal volt csatolva és amint Bankó Péter megleste, a X_es számnál végződtek. — Mégis engedjék meg, hogy néhány megjegyzést tegyek a jelentéshez — folytatta Kóródi Lajos. — A társadalmi r*-’okáról szóló jelentés-’-<iszről úgy látom, kimaradt a szélma­lom lebontása ideszállításe és az, hogy a város melyik részén építik fel, Köztudott, a feladatokat rangsorolni szoktuk, még­pedig, hogy mi mikor ke­rüljön megvalósításra. A társadalmi munkáról szóló jelentés-részben is ezt meg kell tenni. Első helyre ke­rüljön a szélmalom komp­lex terve. Ebben a kérdés­ben nem szabad engedni semmiféle i kishitűségnek, mert az rossz tanácsadó, fékezi az alkotó erők ki­bontakoztatását Márpedig itt nagy szükség van ezek­re az erőkre, mert ez ösz- szefügg a haladó hagyomá­nyok ápolásávaL Ez meg nagy szerepet játszik a szo­cialista bazafiságra való nevelésben. És ez nem mel­lékes szempont. Azt hiszem, ezt könnyű megérteni. Kóródi Lajos apró gomb­szeme körüívillant az el­nökség tagjain, aztán az egvee számú jegyzetlap alá még csúsztatott vagy tízet. — Különben — folytatta —. hogy megkönnyítsem a beszámoló szerkesztőinek a munkáját, az egész téma­kört kidolgoztam és csato­lom a jelentés megfelelő részéhez. Úgy, hogy csak le kell a gépírónőnek má­solni. Az elnökség tagjai egy­másra néztek, felrántották vállukat, tenyerüket meg kifordították, jelezve egy­másnak, hogy érthetetlen nekik, amit Kóródi Lajos művel. Bankó Péter pedig az asztalra könyökölve, a kezét tördelte és ide-oda nézett, mi az isten csodája ez. hiszen a szélmalmot úgysem veszi meg a tanács nács. Ezt megmondta Kó­rod mák és mégis belesuly­kolta a beszámolóba Miért nem tudja megérteni, " a szélmalomra nincs pénze a tanácsnak és azt. hogy az­zal csak nevetségessé ten­nék a várost hiszen a .kör­nyéken emberemlékezet óta nem volt szélmalom. Minél jobban belegondolt Bankó Péter я szélmalom dolgába. annál nagyobb szorongás fogta el, hiszen, ha a népfrontbizottság jó­váhagyja az arról szóló elő_ terjesztést, akkor mi lesz? ö úgysem tud semmit tenni azért. Kóródi meg majd örökké azzal gyötri, mert­hogy azért hoznak'határo­zatot. hogy az végre legyen hajtva. S egész teste kitü- zesedett, arcizmai meg- megrándultak, torka pedig teljesen kiszáradt. Beszél­hetett ezután Kóródi Lajos bármiről, nem tudta követ_ ni szavait, csak hangfoszlá­nyokat hallott, mint akit a kábulat környékez. Csatol­hatta bárme’yik számú jegyzetét Kóródi Lajos a je­lentéshez. csak maga elé nézett. Mondhatta az, hogy a mezőgazdasági részben igaz a tehénállományra vo­natkozó megállapítás, mi­szerint fogyatékosságok vannak a tenyésztésben, de azt látni kell. hogy a ten­dencia azért felfelé ivei. Közbe is szólt az elnökség egyik tagja, aki a mező- gazdasági bizottság vezetője volt hogy akármilyennek nézik a tendenciát a te­hénállomány csökkent, ezért elsősorban üszőket kall ne­velni. — A részigazság csak részigazság ■— emelte fel mutatóujját Kóródi Lajos. — A gazdaságpolitika meg­követeli az összefüggések vizsgálatát Csak így tudjuk elérni, hogy átfogó bete­kintést nyerjünk a konkrét kérdésekbe, ne pedig torz- képet kapjunk. Ezért ezt a témakört is teljesen kidol­goztam és csatolom a je­lentés megfelelő részéhezi Ezt is csak le kell másolni, mint a többit. Azt hiszem a segítségadásnak ez a módja leghasznosabb a fe­lettes szerv részéről. Amikor Kóródi La­jos valamennyi jegyzetét már behelyezte я jelentés lapjai közé. felállt és elé­gedetten szólt — Igaz, hogy fárasztó volt ez a délután de meg­érte. Jó munkát végeztünk. A városi népfrontbizottság olyan beszámolót kap, amely megmutatja a kibon­takozás útját-módját. Ezután összefogta a jegy­zeteivel teletűzdelt jelentést és Bankó Péter elé tette. — Most már jöhet a ka­rácsony. Kipihenhetjük ma­gunkat. nyugodtan várjuk, hogy újév után összeüljön a bizottság. Bankó Péter csak annyit vett észre, hogy Kóródi La­tos felállt, amiből érezte, hogy menni készül. Ettől mintha új erő költözött vol­na belé. megragadta a kan- csőt és teleöntőtt vízzel1 egy kétdecis poharat s egy szuszra megitta. — Hát bizony ilyenkor nagyon jólesik egy pohár viz — mondta Kóródi La­jos. miközben becsatolta degeszre tömött aktatáská­ját. Aztán felvette télika­bátját és búcsút vett. — Kellemes ünnepeket kívánok és jó munkát. — Hasonlókat — mond­ta az e’nökeégnek az a tag_ ja. aki az üezőnevelésről beszélt. Miután Kóródi Lajos el­hagyta az irodát, az abla­kon utánanéztek, de sem­mit nem láttak, mert már a kapuban beleveszed: a decemberi ködbe

Next

/
Thumbnails
Contents