Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

мт шт ш щ пар a tizediken Világszép Margarita Azt vríndcnTH tudott, hogy hazánkat 700 tagú delegáció képviseli Berlinben, a X. Vi­lágifjúsági Találkozón. Azt már kevesebben tudják, hogy az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervezésében is utaztak két csoportban, több mint 800- an a nagy találkozóra. Ezekhez a helyekhez sem lehetett pén­zért hozzájutni, a legkiválóbb társadalmi aktivistáik vehettek részt jutalomként a VIT-en. Szabó Miklós, a Békés me­gyei KISZ MB első titkára is azok között volt, akik az Ex­pressz-szel Berlinbe utaztak. A napokban érkezett vissza és természetesen megkértük, hogy ■ élményeiről szóljon pár szót a \Mini Magazin olvasóinak. — Azzal kezdeném talán, hogy senlki se várjon tőlem részletes, pontos beszámolót. Még túlságosan frisseik az él­ményék, túl sok az, ami ben­nem kavarog. Azért megpróbá­lom, hogy ízelítőt adjak a VIT hangulatából. Panoráma autóbuszokkal in­dultunk él 25-én, több mint 400 fiatal. Már a buszban érezhető volt, hogy a VIT-re megyünk. Nagyon összebarát­bmered-e Európát? Közel egy éve kezdődtek el a selejtezők a versenyek ver­senyére. Ahogy ez egy tömeg- megmozdulásnál szokásos, elő­ször területi, aztán körzeti, majd országos versenyen vetél­kedtek a világverseny részvéte­li jogáért. Végül kialakult a mezőny és az athéni Herodes Atticus színházban felvonulhat­tak a lányok és munkához kezdhetett a zsűri. A szakér­tők az idei világszépévé a Fü- löp-szigeti Margarita Moran kisasszonyt választották. Egész jó ízlésük volt! koztunk és végigénékeltük az utat Prágáig. Ott aludtunk, majd másnap rövid városnézés után indultunk az NDK-határ felé. Ott ért bennünket az el­ső kellemes meglepetés. A ha­tárállomáson ugyanis hosszú, több kilométeres autókonvoj várakozott. Lelkiekben már fel­készültünk, hogy jó néhány órás ácsorgás után tudunk csak to­vábbmenni. Kiderült, hogy semmi ok az aggodalomra. Már vártak bennünket, pillanatok alatt elintézték a formaságokat és már roboghattunk is Berlin felé. Utunkat azonban hamarosan meg kellett szakítanunk, az el­ső kis városkában fellobogózott utcák és lelkes fiatalok vár­tak bennünket, ők is tudták érkezésünkről és a zuhogó eső ellenére több órán keresztül lesték jövetelünket. Zeneszóval, virágokkal köszöntötték csopor- „ tunkat. Hosszas ünneplésre per- ■ sze nem volt idő, sietnünk kel- Ï lett Berlinbe. ■ Pontosabban szólva nem a ! fővárosban laktunk, hanem ait- : tói egy órányi útra, egy ked- : vés üdülőhelyen. Ide több őrá- s nyi késéssel érkeztünk, este 11 : óra után, de itt is zenekar, fo­gadó bizottság várt bennünket. Általában bárhová mentünk mindenhol tapasztaltuk a né­metek, s különösen a berliniek figyelmességét, előzékenységét. Másnap, pénteken ismerked­tünk Berlinnel. A megnyitó ünnepség előtt egy nappal már lázban égett a főváros és az utcák, különösen az Alexander Platz volt tele fiatalokkal. Ar­ra a képre, hangulatra, amit ott tapasztaltunk méltán ráil­lik a közhely: ezt nem lehet elmondani, ezt látni kell! Nem is akarom tehát leírni ezt a fesztivált, hanem csak néhány élményemet mondanám el. azo­kat amelyek engem különösen megragadtak. Soha nem tapasztaltam még olyan közvetlenséget, nyíltsá­got, mint ezekben a napokban Berlinben. Bárki báridhez oda­lépett az utcán, jelvénycseré­re, autogramgyűjtésre, — ezt egyébként csak az ing, vagy trikó hátára illett kérni — biz­tos, hogy kedves fogadtatásban részesült Számtalan kedves is- merettség. barátság szövődött az utcákon Mi például Mud- zsibur Rahman sejk fiával fu­tottunk össze, aki Bangladesh delegációját vezette. A Mini Magazin teljes terje­delme is kevés lenne ahhoz, hogy csak vázlatosan is leír­jam .azokat az élményeket, be­nyomásokat. melyeket a X. Vi­lágifjúsági Találkozón szerez­tünk. Példaként a hangulatra csak az utolsó napunk, utolsó órájának egyik jellemző epizód­ját mondanám el. Csoportunk­ból vagy harmincán még beug­rottunk az Alexra, hogy elbú­csúzzunk a VIT-től. Körbeáll­tunk és elkezdtünk „sóderolni”. Pillanatokon belül 600—700-an vettek részt a táncban és leg­alább ötezeren vettek körül minket, hogy ütemes tapssal kísérjék a produkciót. Ezzel a felejthetetlen emlékkel búcsúz­tunk Berlintől. Lónya! László Fiatalok arcképcsarnoka Ki lépett ki a kirakatból? Európa „kettészakadása” i ■ • Még nem ért véget а П. világháború, amikor az imperialista : nagyhatalmak már megkezdték a Szovjetunió elleni aknamun- : kát. A háború után ez a tevékenység csak fokozódott. Fő törek- ; vésüfc a szocialista országok megdöntése a kapitalista társadat- ■ mi rend visszaállítása volt. Minden áron meg akarták akadá- ! lyozni, hogy kialakuljon a szocialista világrendszer. Ezeknek a ! törekvéseknek eredményeként végül is a háború utáni nemzetkö- : zi politikáiban két ellentétes irányvonal alakult ki. ■ Nyugaton. Európának az Egyesült Államok égisze alatt történő : egyesítése, ily módon gazdasági, majd politikai és katonai el- ■ lenőrzése volt a cél. Ezzel párhuzamosan a Szovjetunió befolyá- ; sónak visszaszorítására, majd elszigetelésére törekedtek. : A Szovjetunió és a népi demokratikus országok fő кСйройй- ■ kai törekvései a tartós béke biztosítására, a biztonság megte- ; remtésére, a kapitalista országokkal való békés kapcsolatok és 5 együttműködés fejlesztésére irányultak. : Egy játszmához azonban partnerek is kellenek és a nyugati [ hatalmak nem akartak fair-ul „játszani”. Elhangzott Churchill | hírhedt beszéde az amerikai Fultonban. Ebben a beszédében : — amely a hidegháború nyitányának tekinthető — meghirdette : az angolszász nemzetek összefogásának szükségességét — úgy- ; mond — a „zsarnoksággal” szemben. Ettől kezdve gyorsan kő- ! vették egymást az események. Kelet- és Nyugat-Európa külön- : állása egyre nyilvánvalóvá vált. inHHlHMIMIIIIllUHHIlMHMIIIIIIHIMUIHIdlHIHHHIHIIIIIIMIII Nem maguknak játszanak. Ha a névadóhoz teljesen hű­ek akarnak lenni, Lola—VIII.- nak neveznék zenekarukat. Ez volt ugyanis arra a nyeles fé­sűre írva, amit éppen kezükben forgattak, amikor választandó nevükön töprengtek. Zamankós volt 1971 februárja, mégis nyitott ablaknál játszot­tak első fellépéseiken, hogy mi­nél többen hallják zenéjüket. Akkoriban a gyuláé ifjúsági ; ház még kongott az ürességtől. ! Osztroluczki István, a ház igaz- ! gatója látott bennük fantáziát, j egyengette útjukat. Nemcsak Î termet, fejlődési lehetőséget biz. ■ tosátott, hanem méregdrága \ Laney erősítőket is vásárolt szá- ! mukra. De nemcsak az ifi ház ■ fiataljai ismerik már ókéit, ha- • nem a békéscsabai KISZ-tábor j lakói és az EDÜ idei vendégei : is. ! Varga György szólógitáros, I Varga László dobos és Szilágyi j Ferenc basszusgitáros két és fél ; évig dolgozott együtt. Nemrég ; Varga Laci bevonult katonának, ! így most Gál Mihály a dobos. • Ő vésztői, az ottani MÁV fűtő-.: ház szerelője. Szilágyi Ferenc a ; KÖVIZIG-nél dolgozik (melles- ; leg аг ifjúsági és úttörőház fo- ! tószakkör-vezetője is), Varga : Gyuri pedig az Erkel Gimnázi- ■ um harmadikos francia tagoza- S tos tanulója : Közönségükkel együtt még : maguk is teenagerek. Legszíve- ; sebben Creedence, Slade és Ten ! Years After számokat játsza- : nak mostanában. : A Lola tagjai vallják: nem ! maguknak, hallgatóiknak, a fia- S tatoknak játszanak. Vagyis slá- 5 gerzenére törekednek, a divat ; diktálja repertoárjukat. ■ F.l : Hogy néz ki az. aki most fép ki a kirakatból? A közhit sze­rint csinos. elegáns, szóval olyan, akit ki lehet tenni a ki­rakatba. Gyumbier Éva. az Uni_ verzál Kiskereskedelmi Vállalat kirakatrendezője is most jött ki az előbb említett helyről és pa­takzik róla a veríték. Az üveg­fal mögött 50 fok a meleg. Így néz ki egy „divatos” munka­hely. Valóban rejtély, hogy egyes szakmák mitől válnak olyan iri­gyelté. Akik ostromolják kérel­mükkel a kirakatrendezői fő­iskolát talán nem is látták még közelről, hogy mit is kell egy kirakatrendezőnek csinálni. Mert nem abból áll az egész, hogy beül az üvegkuckóba és ott. el­rak néhány szép holmit. Ez már csak az utolsó fázis, ezt sok terv. kemény munka előzi meg. Így volt ez Szegeden is. ahol országos kirakatversenyt ren­deztek az ünnepi hetek alkal­mából. Megyénket az Univerzál idsker., illetve két fiatal kira­katrendezője, Gyumbier Éva és Gál Sándomé képviselte. Ver­senyművük egy divatárukirakat volt és az erős mezőnyben el­hozták a harmadik díjat. Minden munkát többfélekép­pen lehet csinálni. Lehet úgy is. hogy összevágjuk, csak meg­legyen. és lehet szíwel-lélekkel. hogy mindenkinek öröme teljen benne. Akik versenyen indul­nak, azok általában az utóbbi módon dolgoznak. De a siker­hez a lelkesedés, az odaadás még nem elég. Tehetség is kell hozzá és ezzel Éva „jói el van eresztve”. Már gimnazista ko­rában kitűnt ügyes rajzkészségé­vel, jó ízlésével. A főiskolán csak tovább fejlődött és az első siker sem váratott magára. 1971-ben első díjat nyert egy országos ifjúsági kirákatver- senven és jutalmul egy kéthetes csehszlovákiai utazást kapott. A verseny érdekessége, hogy ki­rakatával megdöntött egy tév­hitet A szakmában ugyanis esküdtek rá. hogy я lilát a zöld­del nem lehet kombinálni. Ki­rakatában minden lila és zöld volt és olyan jól sikerült, hogy utcahosszal nyerte я versenyt. Akárcsak a sportban, itt is a versenyeket a szürke hétközna­pok követik — sók kemény munkával. Most a Békés me­gyei Ipari Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár rendezésével van elfoglalva, a többi Univerzál kiskeres kirakatrendezővel együtt. Hajtja őket az idő. au­gusztus íó-re mindennek ra­gyogni kelL ók viszont addig fülig ragasztósak, festékesek. Nem úgy néznek ki. mint. akik most léptek ki a kirakatból. Lo. La. g ШЁШШЖ 1973 AUGUSZTUS 5. A Mini Magazint öesso- állította: Lónyaá László HUMOR Árvíz van. Az optimista a ház­tetőn ül és nézi a ház körül hul­lámzó vizet. A szomszédja csó­nakon odaevez és így szól: — Az egész baromfiudvart el­mosta a víz. — Nem baj, a Rbák és a ka­csák tudnak úszni. — A kert is tönkrement. — Annyi baj legyen, úgyis gyenge volt az idei gyümölcster­més. — A víz elérte a ház ablakait. — Úgyis le kellett már mosni őket. T*rga György, Gál Mihály * Szilágyi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents