Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-05 / 182. szám
Apáról, fiúra Nagyon melyről indu» «4 a magyar mezőgazdaság. Negyed százada Európába® még egyike volt a legeJmaradottafobaknak. Ma az élenjárók közé tartozik. Évről évre jobb terméseredményekről ad számot. Elvárjuk, természetesnek tartjuk. Am nem volt könnyű az út idáig és persze van még további tennivaló is. Szolgáljon erre emlékeztetőül három generáció sorsa, élete. Id. Kiss Jántts tatástól vakolásig dolgozott id. Kiss János, hogy eltartsa héttagú családját. Műveibe a kis | földjét, s örült, ha holdanként 7—8 mázsa búzát és 20 m ázsa csöves kukoricát takarított be. Napszámosmunkája is eljárt. Mindenfajta paraszti munkához értett. Szántott, összefogva a lovát a szomszédéval, kapált, aratott, csépelt. Nem sajnálta az erejét Mégis alig jutott ruhára, cipőre. Spórolni kellett a kenyérrel, zsírral, szalonnával, krumplival. Felesége jó aszony volt. Varrt, mosott, vasalt, elátta a ház körüli teendőiket. Pihenésre sohasem jutott az idejéből. Ha megbetegedett valaki a családban, éjszakákon át őrködött felette. Zokszó nélkül. Múltak az évek. Kiss János sokszor találkozott a hozzá hasonló sorban élő társaival. Beszélgetett velük mindenféléről. Legtöbbet a nyomorúságról, s annak okairól. És megtudta, hogy Tóth István, Leszkó Ádám, Rusznák V. György, Kozmicz József, Valler Pál és Bagyinka András hasonlóan gondolkozik a világ dolgairól, mint ő. Az urak iránt érzett gyűlöletük nem is maradt titokban. Emiatt aztán néha csendőrök jelentek meg a tanyán: — Mutasd a fegyvertartási .engedélyed! — mordult rá a kakastollas járőr parancsnoka, aki puskával az oldalán felhatalmazva érezte magát az egyoldalú tegeződésre. — Nincs sem fegyverem, sem engedélyem — válaszolta Kiss János, bár tudta, hogy teljesen hiábavaló minden szava. A csendőrök házikutatást tartattak nála. Szétdobálták a család szegényes holmiját és röhögve eltávoztak. — Ezután is járasd csak a szád! — szóltak vissza búcsúzásul. Később rendőri felügyelet alá helyezték Kiss Jánost. Sehová sen mehetett el hazulról, csak a templomba. Mint veszedelmes felforgatót egy időre internálták is. A község felszabadulásának napján Gerendáson volt. Sokat hallott már előzőleg is a Szovjetunióról, a munkások, parasztok államáról. Tudta, hogy a szovjet hadsereg neki is, mint minden létfenntartási gondokkal küzdő szegény sorsú számára, az emberré válást jelenti. Elsők között lett a kommunista párt tagja. Azokkal együtt, akik előbb a bajban is társai voltak. A nyomorúságtól való megszabadulás reménye vezette őt ide. Ami volt, ne térjen vissza soha! Később jobban is megismerte a párt célkitűzéseit. A Dózsa Tsz szerveződésekor már határozott választ tudott adnj a kétkedők kérdéseire. Ö maga is alapító tagja lett az első tsz-nek, amelyből később a mai Petőfi Tsz alakult. Kezdetben éppen úgy dolgo- j zott, mint régen: lóval szántott, vetett, kézzel kapált és aratott, csépelt. A munka nem sokat változott, de szabad embernek érezte magát. Beleszólása volt a közös ügyekbe, s nem kellett tartania többé a csendőröktől. S ahogy múltak az éveik, úgy fejlődött a szövetkezet. Mind több és több lett a gép, amelynek nyomán könnyebbé vált a murika és magasabb lett a terméshozam. A jövőért dolgozott id. Kiss János, mint sok véle egykorú és hasonló sorsú társa. Nehéz munkával és lemondással járult hozzá ő is ahhoz, hogy a korszerű mezőgazdaság anyagi alapja megteremtődjék. De azt is korán felismerte, hogy a nyomában következő fiataloknak már jóval több műveltségre, szakértelemre lesz szükségük. Ezért tanulásra ösztönözte őket Ma már a 70. életévén is túl van id. Kiss János. Szerényen él a nyugdíjából. Olykor elgondolkozik azon az óriási változáson. ami Gerendáson is végbe ment. Nem hiába dolgozott tehát. Id. Kiss László Idősebbik fia Kiss László, a Petőfi Tsz elnöke. Negyvenhét éves. Belekóstolt tehát a régi időkbe is. Igaz, még egészen fiatalon, de az is nagy hátránynyal járt. Az általános iskola VI. osztályának befejezése után mindjárt dolgoznia kellett, s így nem tanulhatott toválbb. A felszabadulás után apjával együtt gazdálkodott és 1949-ben, az akkor megalakult Dózsa Tsz tagja lett. Behívták tartalékos tiszti tanfolyamra, ahonnan hadnagyként tért haza. A községi tanácshoz került, később a földművesszövetkezet igazgatósági elnökének, majd a községi tanács elnökének választották meg. Már a tartalékos tiszti tanfolyamon sokat tanult. Itthon elvégezte az általános iskola VII—VIII. osztályát, utána Hódmezővásárhelyen a mező- gazdasági technikumot, majd 1966-ban vette át a felsőfokú mezőgazdasági technikumi oklevelet. Egyévi újabb tanulás után pedig növényvédő szaktechnikusi képesítést is szerzett A felszabadulás után bekövetkezett változást 17 évesen alig tudta még felfogni. Amit az édesapjától hallott, annak alapján bízott abban, hogy több lesz az ennivaló. De hogyan? Mi kell hozzá? Annyit tudott, hogy nagybirtokon sokkal kifizetődőbb a termelés, hiszen azok „elnyelték” a kisbirtokofcat. A tsz szervezésekor ezzel érvelt. Ám a megalakulás utáni években a közös gazdaság előnye alig-aldg mutatkozott meg. De majd lesz valami — gondolta. Csak a múlt vissza ne térjen! Édesapjával együtt biztatta gazdatársait. A viták során azonban sokszor nem tudtak választ adni a kérdésekre. A fejlődés mégis elkezdődött. Gépek érkeztek. Mind több és több. Műtrágya is. Több lett a termés, nagyobb a jövedelem. A korszerűsödő nagyüzemi termeléshez már kevés volt az egykori parasztember szakértelme. Tanulni kellett. Így haladt előre lépésről lépésre Kiss László. Mint sok-sok ezren mások is az országban. A második generáció már megteremtette annak a feltételeit, hogy megszűnjön a nehéz fizikai munka, miiközben a legfontosabb növényekből a termés megkétszereződött vagy háromszorozódott. Ebből már lehet fizetni a „nagybirtok” gazdáinak. Er természetesen az államnak is, hogy abból megteremtse a gépesítés és a kemd- zálás továbi fejlesztésének lehetőségeit. азвввввавваиааввввяаввявввя8вваавааввавававвавзвввваашияЕеаЕзвввЕяввиавив«вив8еявиввявяв»*_ egyezményhez. 'Az elmúlt évtizedben ez a különállás nem változott; éppen az elmúlt időkben kellett a világközvé’.emény- nék keserű szívvel leszögeznie: francia és kínai nukleáris fegy_. verkísérletek szennyezték be a levegőt. A szocialista országok politikája éppen azt kívánja el_ érni a politikai enyhülést szolgáló pozitív fejlemények felhasználásával, hogy előrelépjünk a leszerelést elősegítő katonai enyhülés területén is. Így lesz elérhető a légkör teljes megtisztítása, azaz az atomkísérletek végleges és teljes tilalma. Van még egy évforduló augusztus első hetében. amely mementóként figyelmeztet, mennyire az egész emberiség jövendőjét érinti я nukleáris fegyverek törvényén kívül helyezéséért folytatott, a szocialista világpolitika által vezetett küzdeleín. Huszonnyolc esztendeje. 1945. augusztus 6_án jelent meg ugyanis Hirosima fö_ lőtt az amerikai légierő В—29- es bombázógépe — reggel 8 óra volt: a gépen kioldották a bombáit, és két perc múlva a japán nagyváros nem volt többé. A hirosimai gombafe’hő meg_ jelenése óta eltelt huszonnyolc esztendőben jó néhány tiltakozó mozgalom, harcos fellépés, békés tüntetés zajlott le szinte a világ minden nagyvárosában a jelszóval: „Soha többé Hirosimát!” S tartozunk az igazságnak annak megállapításával, hogy ugyanezeknek a tüntetéseknek, mozgalmaknak az idején ugyanazok a szakember rek. akik a hirosimai atombombát kidolgozták, újabb meg újabb, még pusztítóbb hatású fegyvereket, és fegyverrendszereket terveztek meg és állítottak ölő. Valahogy jelképesnek tűnik, hogy éppen csak huszonnégy óra különbség van a két év for. dúló között; az emlékezésben összefonódik az atomhalál elleni tiltakozást kiváltó hirosimai robbanás szörnyű emléke azzal a felemelő visszaemlékezéssel, hogy tíz esztendővel ezelőtt, — я szocialista világpolitika javaslatára — megtörtént az első lépés az atompusztulás elleni küzdelemben. Gardos Miklós — Hol van már az az idő, amikor látástól vakulásig, éb- bérért kellett dolgozni? Persze ez nem minden. Óriásiak még a lehetőségek, aminek kiaknázásához egyre több hozzáértő szakemberre van szükség — vélekedik Kiss László. Ifj. Kiss László Ezért tanul 19 éves fia, ifj. Kiss László is, aki jövőre fejezi be a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Csakhogy neki már jóval kedvezőbb a helyzete. Nem kell közben a mindennapi megélhetésért is dolgoznia. Es már most latolgatja magában, hogy a felsőfokú technikum befejezése után elvégzi az agrártudományi egyetemet is. Hogy apja nyomdokain haladva, még eredményesebben segítse elő a mezőgazdaság fejlesztését. Az ő élete történetének az érdekesebb fejezete tehát majd ezután kezdődik. Pásztor Béla 3 Mis шгеша AUGUSZTUS 5. Próbaüzem a békéscsabai új cserépgyárban Amint arról már lapunkban! több alkalommal beszámoltunk j Békéscsabán a Téglát, és Cserép- [ ipari Vállalat 310 millió forint költséggel új, automatizált cserépgyárat épít: A beruházó vállalat szerint ütemezett határidő, két a mintegy 20 kivitelező, a jól előkészített tervezés eredményeként, tartja. A napokban jártunk az új épí. tőanyaggyártó üzemben, ahol július 13-tól már próbaüzemelést hajtottak végre, hidegbejáratás! sál, az agyagszállító, illetve etó- ; készítő gépsorokkal. Eddig kö- 1 rülbeUM. két hétre elegendő nyersanyagot juttattak el a P»- hentetőbe. Tájékoztatás szerint a megye második legnagyobb ipari beruházása a jövő évben я tervezett évi 500 millió cserépből 25 milliót már elkészít. Azt is elmondták a beruházó vállalat szakemberei, hogy előrelátható, an az egész üzem megépül a kitűzött határidőre. Kocsis Mihály művezető az automatizált gépsor vezérlőpultját kezeli Lípták Pál és Ancsln Tibor, a Tégla- és Cserépipari Vállalat villanyszerelői beállítják 4 cserépgyártó gép vezérlőpultját A Budapesti Hőtechnikai Vállalat szakembere; anyagot készítenek elő az alagútkemence építéséhez (Fotó; Demeny Gyula)
