Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-05 / 182. szám

I Kommunista AZ ÉVFORDULÓNAPTÁR, az emlékezés eigy orvos egysze­rű névtáblájánál időzik ma. „Dr. Schönstein Sándor.” Ha élne, hetvenöt esztendős lenne, bete­geitől, a benne bízóktól s a nép legjobbjainak harcosaitól 28 éve, hogy örökre elbúcsúzott. Kommunista orvos volt, aki a testi bajok, szenvedések mellett a társadalmi bajokat, igazságta­lanságokat leleplezve, a megvál­toztatásért folyó harccal gyó­gyított. Aki életét áldozta a hi­vatásért. 1898-ban Sátoraljaújhelyen született, a nagy család első gyermeke volt, hét testvére kö­vette. Ifjan látta az első világ­háborút, a harcok közepette, 1916 őszén kezdte meg tanulmá­nyait Ja Budapesti Tudomány- egyetem orvosi karán. Az ellen- forradalom elüldözte hazájából, 1920-tól Prágában folytatta ta­nulmányait, 1932-ben hazajött, s csaknem egy évtizedig a Ka­szab poliklinikán (a mai Orvos­továbbképző Intézet) dolgozott. Már fiatal orvos korától kezd­ve „egynek látta” „ gyógyítást a társadalmi harccal. Alapító tagja volt a Magyar Szociálde­mokrata Párt úgynevezett orvos- csoportjának. E csoportnak a célkitűzéseit a mártírhalált halt Jahn Ferenc így fogalmazta meg: „Szervezetünk legfőbb fel­adata, hogy a széles munkás­tömegek előtt és az orvosok előtt leleplezzük a mai magyar egészségpolitika osztálytartal- mát és előkészítsük a dolgozók magasabb higiéniai védelmének útját, amely az egészségügy tel­jes szocializálásával valósulhat meg...” Megszervezték az egész­ségügyi tanácsadók működését, a rríunkásoknak előadásokat tar­tottak. Schönstein napi munkája mellett a magyar egészségfej­lesztés elméletét dolgozta ki. AZ ORVOSCSOPORT egyik nagy sikere az akkoriban szer­vezett jobboldali orvoskamara elleni fellépés volt. 1932 decem­berében fényes külsőségek közt a Vigadó termeiben orvoskong­resszust tartottak, ahol Gömbös Gyula is megjelent. A kommu­nista orvosok közbekiáltásaik­kal, felszólalásaikkal Gömbös és a kamara ellen fordították » hangulatot. Sallai és Fürst pe­rének statáriális bíeósága ellen tiltakozó aláírásokat gyűjtenek. Ez már sok volt a Szociáldemok­rata Párt jobboldali vezetősé­gének: feloszlatják az orvos­csoportot. Más formákat kellett keresni a harc folytatására. Schönstein cikkeket, tanúimé- ; nyokat írt a Kommunisták Ma- 5 gyarországi Pártjának legális ; lapjaiban, a 100 %-ban, a Tár- { sadalmd Szemlében, a Gondolat.- ! ban. Cikkei a kor magyar tár- : sadalmának aktuális kérdéseiről j szólnak. A „Munkásifjúság és a! nemi kérdés” című tanulmányé- ! ért perbe fogják, háromhavi fog- j házra ítélik. : 1933. március 11-én a Társa- j dalmi Szemle szerkesztőségében ; rajtaütésszerűen házkutatást ! tartanak. Az ott-tartózkodókat, : a többi közt Madzsart és Schön. : steint is, letartóztatják. Az j ügyészség vádirata hangsúlyoz- » za: „...a tömegek részére for- [ radalmi elméletet nyújtottak, ! Â ЩМШЕШ I ДОЗ. AUGUSZTUS 5. Verseny a biztonságért A megyei szövetkezeti munkavédelmi vetélkedő döntője Békéscsabán orvos volt a Szovjehmióbam bevezetett rendszer mellett célzatos pro­pagandát fejtettek ki...” Sohönstetn szerkesztette a „Marxizmus” című füzeteket. Néhány nyomtatásban megjelent száma kézről kézre járt az or­szágban, szinte tankönyv lett az illegális pártcsoportokban, s a forradalmi munkásmozgalom kü­lönböző szervezeteiben. A harmincas évek közepétől Szűcs István álnéven ír a Gon­dolatba, a párt legális folyó­iratába. Elméletét ragyogóan ai_ kalmazzg a külpolitikai esemé­nyek magyarázatánál is. „Fasiz­mus és a középrétegek” című cikkében összehasonlítja az ak­kori rendszer jelszavait a té­nyekkel. A gazdasági helyzet glemzése során felveti egy újabb gazdasági világválság lehetősé­gét (1937-et írunk!), de írja: „1914 példája is megismétlőd­het, amikor az ipari válság ki­törését a világháború akadá­lyozta meg.” Jóslata beigazo­lódott. Kitört a második világ­háború, s ekkor háttérben kel­lett maradnia, illegalitásban dol­goznia. TiszaMLdvárra megy OTI körzeti orvosnak, úgy gondolja, ott szinte ismeretlenül tudja hivatását teljesíteni. Felesége — francia—német szakos tanárnő — követi férjét 13 éves Vera. 9 éves Péter nevű gyermekük­kel. De a kör szűkült, a csendőr, nyomozók elől nem tud elme­nekülni. Nagykanizsára viszik, onnét a „hosszú utazás”, zárt vagonban Auschwitzba. Kisfiát azonnal, lányát később gáz­kamrába küldik. Az erős, ki- sportolt orvost Bergenbelsenbe viszik. 1945 tavaszán, a felsza­badulás előtt néhány nappal egy SS katona öli meg. Egy szem­tanú elmondta : a teljesen lerom­lott, kiéhezett orvos munkába menet lehajolt a földre egy ré­páért. Ekkor érték a halálos golyók. EMLÉKŰT mélységes megbe­csüléssel őrzik mindazok, akik ismerték, akik tisztelik az új és igaz gondolatok bátor hitval- lóit Volt munkahelyén, a mai Orvostovábbképző Intézet falán emléktábla őrzi nevét, s születé­sének háromnegyed-százados évfordulója alkalmából emlék­album jelenik meg életéről. (KS) Még az év elején hirdette meg az OKISZ az ipari szövetkeze­tek országos munkavédelmi ver­senyét. Nagy szükség volt erre, ugyanis annak ellenére, hogy egyre nagyobb összegeket fordí­tanak munkavédelemre, a bale­ketek száma nem csökkent elég­gé. Megyénkben a Békés megyei KIS2ÖV és a megyei szövetkeze­ti bizottság kezdte meg a vetél­kedő szervezését. Felhívásukra a megye 39 szövetkezetéből 27 je­lentkezett és ők 40 csapatot ál­lítottak ki. Rendkívül nehéz, sok irányú kérdésekre kellett választ adniuk a selejtezők so­rán a versenyzőknek. Közülük a legjobb hat csapat szerepelt tegnap, szombaton délelőtt Bé­késcsabán, az ifjúsági és úttö­rőház nagytermében, a megyei döntőn. Goldberger Jánosnak, a KI- SZÖV elnökének megnyitó sza­vai után Gazsy Endre, a játék­vezető vette át a szót. О mutatta be a zsűri elnökét, Somogyi Ilonát, az OKISZ képviselőjét, tagjait: Goldberger Jánost és Vágréti Józsefet. Az idegességet feloldó néhány vidám mondat után megkezdődött a vetélkedő. Egy 13-j-l-es munkavédelmi to­tót kellett 10 perc alatt kitölte­ni a csapatoknak. Ezt az „elekt­romos” kérdések hosszú sora követte. Sokféle érintésvédelmi, A Belkereskedelmi Minisztéri. i um illetékes főosztályának tájé-1 koptatása szerint a ruházati ke- I reskedélem augusztus 6-tól 18-j ig rendezi m,eg országszerte a hagyományos nyári szezon végi vásárt. A két hét alatt a kije­lölt boltok 20—40 százalékos kedvezménnyel árusítanak. Eb­ben az évben az eddiginél na­gyobb szabású lesz a vásár a tavalyinál, 30 százalékkal több, 750 millió forint értékű árut hoznak forgalomba kedvezmé. nyesen, A vállalatot; egyebek között pamut és selyem nyári ruhaa­nyagokat. bútor-vásznakat, egy- és többrészes női és leánykaru. hákat, blúzokat, férfi öltönyökéi rövid ujjú női pulóvereket, strandcikkeket, fürdőruháikat és iaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaMaaaaaaaaaaaaaaBaBBi balesetelhárítási és elsősegély­nyújtási kérdésere kellett vála­szolniuk a versenyzőknek. A népes közönség nagy derültség­gel fogadta az „ügyességi” fel­adatot. A férfi versenyzők egy- egy porszívót kaptak, s azzal kellett — a kéz érintése nélkül — pingpong-labdákat egyik ко. sárból a másikba átrakni. Sok balesetvédelmi és munka­jogi kérdésre válaszoltak a ver­senyzők, de hogy ne váljék egy­hangúvá a vetélkedő, közben a gyomai művelődési ház és a szövetkezetek Körös-menti Nép­tánc-együttese szórakoztatta a résztvevőket A KERMI az első félévben több mint 900 fővárosi és vidéki boltban eilenőrizibe a fogyasztási cikkek minőségét Ezúttal is fel­tártak sok szabálytalanságot, ugyanakkor az ipar korsaerűsö. dése nyomán kedvező tendenciá­kat is tapasztaltak. Lényegesen javult például a ruházati méter, áruk minősége. Sok korszerű, 'hurkolt kelme, szintetikus szá­úszónedrágofcat kínélnek olcsóbb áron. Leszállítják a nyári bőr és műbőr cipők, a szandálok és ví- kend-cipők árát ia. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a vállalatok maguk jelölik ki я vásárban részt vevő boltokat határozzák meg az ak_ cióba bevont cikkek körét, az árualap választékáit az árenged, mény mértékét. Az árengedmény a vásár alatt nem változik, idő­tartamát nem hosszabbítják meg Ebben az évben a korábbinál is több olyan árucikk lesz a Iе" , szállított árucikkek között, ■ amely egész évben kelendő, kor. szerű és divatos. A lakosság megtakarítása a kiárusítás kö­vetkeztében 200 millió forint kö­rül várható. (MTI) ■ ■■■■ ..«Я» 1ПННППИНИИЯИИ1Н<1 Ez egy olyan vetélkedő volt, melynek vesztesei nem voltak, győztesei azonban igen. Az első helyezett csapat 2000 forintot, a második 1500, a harmadik 1000 forintot kapott. Ezenkívül szö­vetkezetük 20 ezer, 15 ezer, il­letve 10 ezer forintot kapott biz­tonsági berendezésekre. Me­gyénket a szövetkezeti területi döntőn az első két helyezett, a Szarvasi Vasipari Szövetke t't. műszaki osztályának csapata és a Battonyai Asztalos Ktsz „Fe­nyő” csapata képviseli. Harma­dik a békéscsabai Bútoripari Ktsz lett. ba. Általában a méteráruk ellen jóval kevesebb most a panasz, mint korábban. Más a helyzet a cipőfrontom, ahol továbbra is sok a jogos panasz. Az ellenőrzés alkalmá­val а IV. és a XV. kerület bolt­jaiban minden második meg­vizsgált cipőnek volt valami hi­bája. Némelyiknél * durva él- dolgozás, másutt a helytelen ké_ regmagasság, » számozásnak meg nem felelő méret, vagy ép­pen a hullámzó talpbélés vonta magár* az el Lenőrök figyelmét. A bútorok minőségében a könnyűipari rekonstrukció még csak részlegesen hozott kedvező változást. A bútoripari nagyvál­lalatok technológiája korszerűb. bé vált, bővült a szekrénysorok, a szekrényfalak’ választéka, s bár minőségük is javult, a kisebb ki­vitelezési. szerelési hibák még mia sem ritkák. A legtöbb hibát a kisüzemek bútoraiban találták, némelyik kisüzemben vagy szö­vetkezetnél gyártott bútor leg­feljebb a 25—30 évvel ezelőtti igényeket elégíthette ki, ma már elfogadhatatlanok. A vizsgálatok nyomán a KERMI az első félévben több mint 900 esetben tiltotta meg vagy kötötte meghatározott fel­tételekhez, például a hibák ki­javításához, más osztálybn soro­láshoz, a nem megfelelő minő­ségű termékek árusítását. аааа«ааааааааааааааааав—aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaas Hétfő löl kéthetes engedményes nyári ruházati vásár Korszerűbbek a ruhaanyagok, sok a panasz a cipőkre A KERMI vizsgálata lias ruhaszövet került forgalom­V. JEGOROV DÓKUMENTUMREGËNYE A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN AJTÓSTÓL A HÁZBA? 9. Másnap reggel Heckert be­számolt főnökének a Szergejev- vel folytatott beszélgetésről. Schönhausen a rátarti szava­kat hallgatva kinyújtotta a lá­bait, elmerült a hatalmas bőr­fotelben. — Hogyan Hecíkert úr. min­den előkészítés nélkül, ajtóstól rohant a házba? Tudja, még a császár idejében volt egy Ha­gelberg ezredes nevű főnököm... Ha megtudja, hogy én hasonló módszerrel toborzom az embe­reiket, legalább egy évre fel­mentett volna a szolgálat alól. Egyszer például... Felhasználva, hogy Schönhau­sen emlékeiben motozva egy pillanatra elhallgatott, Heckert gyorsan közbeszólt: — Excelleneiás uram, Szerge- jev — katonatiszt, tapasztalt ember, aki néhány szóból is megértette jövetelem célját Ingadozását annak tulajdoní­tom, hogy ugyancsak zavarban volt. — S nem gondolja, hogy vé­gül is kárba vész a fáradsá­gunk? — dörmögte Schönhau­sen, láthatóan bosszankodva, hogy megzavarták visszaemlé­kezésében. — Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb elfogadja javasla­tunkat. Itt majd, a követség hivatalos helyiségében másként fog viselkedni, a körülmények hatással lesznek rá. Vélemé­nyem szerint Szergejev első­sorban hazafi. Excellenciád, nem tudja feltételezni, hogy egy ember — szülessen bár kül­földön — neveltetése alapján igazi németté váljék? Én hi­szek az érzések öröklődésében és mélységében. Az ő anyja tisztességes, bajor családból származik. A fivére él. Egy kis faluban lakik, Königsberg mel­lett — Feljegyezte a szükséges információkat ? — Természetesen, von Schön­hausen úr. Már érdeklődtem Berlinben is. — Ennék ellenére, Szergeje- vet alaposan próbára kell ten­ni. — Egyetértek. Amikor meg: érkezik a követségre, egy órács­kára átadom Fritznek, vigye le magával a pincébe. Bármit for­gat is a fejében, Fritz kiszedi belőle. — Magának elment az esze, Heckert! Szergejev beteg em­ber, az első percben belehal, ha az a gorilla megüti őt De, ha túl is éli: hogyan tekintene ránk ilyen „ellenőrzés” után? Hogyan működne együtt ve­lünk?! — Megmagyarázom ' neki, hogy ez elengedhetetlen proce­dúra — a haza érdekében. Nem ostoba ember, megérti. — Nem, nem Heckert... — Nem tartaná szükségesnek excellenciád, hogy Berlint tá­jékoztassuk Szergejevről? — szakította félbe ismét a főnö­két, nehogy újabb történetbe kezdjen. Schönhausen szinte belepi­rult a gondolatba: milyen viha­ros tetszést arat majd a hír az Abwehrben, egy szovjet tiszt­viselő beszervezéséről. Nagy csábítást érzett a jelentés azon­nali elküldésére, de óvatossága felülkerekedett. — Ne siessük el a dolgot. Előbb magam is találkozom vele, azután összeállítjuk a je­lentést. • Másnap este Heckert elment Szergejevért. Az utcák népte- lenefc voltak: a teherániak es­te nem szívesen mozdulnak M az otthonukból. Tíz óra felé már álomba merül a város. A világosszürke Opel a sarok mögött várakozott. Heckert a volánhoz ült, s egy szőnyeget dóbva a hátsó ülésen elhelyez­kedő Szergejev lába alá, fi­gyelmeztette őt: — Szergejev ár, úgy kell öl­nie. hogy kívülről ne láthassák meg. Ne haragudjon a kényel­metlenségért, de az ön érde­kében történik. Szergejev lejjebb csúszott az ülésen és mélyen előrehajolt. Tíz perc múlva a gépkocsi már a Doule-allén járt, vagyis a „követség útján” — így nevez­ték ezt az árnyas-zöld utcát, amelyen a diplomáciai képvi­seletek többsége összpontosult. A német követség épülete előtt Heckert megnyomta a kürtöt. A kapu zajtalanul kitárult, mintha a kürtjei egy rejtett mechanizmust működtetett vol­na. A gépkocsi behajtott az épületet övező parkba ée meg­állt egy oldalbejárat előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents