Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

Д közművelődési könyvtárak és a művelődési otthonok munkájának felügyeletét Jugoszláv partizánfilm és amerikai vígjáték a hét moziműsorán Válás Helytörténeti kiállítás a 250 éves MezÖberényben Vasárnap délelőtt 10 órakor nyílik a község l.számú általános iskolájában a 250 éves Mező- berény című helytörténeti, hon­ismereti kiállítás. A Megyei Le­véltár, a Munkácsy Mihály Mú­zeum és a mezőberényi helytör­téneti bizottság és a díszítőmű­vészeti szakkör rendezte kiállí­tás négy teremben mutatja be a község múltját, népviseletét, jellegzetes házbelsőit és népmű­vészetét. A magyar történettudomány kiemelkedően nagy alakja, Csánki Dezső 1933-ban Buda­pesten hunyt el. A megyénkből elszármazott Márki Sándor mel­lejt ő az, aki országosan is a leg­kiválóbb történészek sorába tar­tozott. Füzesgyarmaton született 1857-ben, és életének különböző szakaszaiban is vissza-visszatért szülőföldjére. Jogi és bölcseleti egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte, ám a jogi vagy a tanári életpálya helyett hivatá­sos gazdaságtörténeti kutatónak készült. Oknyomozó módszeres­séggel kívánta feltárni a Kárpát­medence gazdaságtörténetét a magyar honfoglalástól a múlt 1 század végéig Csánki Dezső fő érdeme, hogy a történészek sorában elsőként ismerte fel a történelmi földrajz szemléletének megalapozását. A történelmi földrajz valamely tá­jat, tájrészt, helységet nem a ge­ológiai múlt, nem is a jelen ar­culat, hanem a történelmi korok környezetváltozása szempontjá­ból vizsgál: egy-egy táj vagy helység egykori környezetrajzát rekonstruálja, a környezetválto­zás előidéző okait, körülményeit kutatja. E tudomány a korszerű történettudományok fontos se­gédtudománya. Ezzel a szemlélettel dolgozta fel Füzesgyarmat és Szeghalom középkori és XVIII. századi ada­tait A régi Szeghalom és Füzes­gyarmat népességi es birtok-sta­tisztikája című tanulmányában, • melyet a Békésvármegyei Régé­szeti és Közművelődési Társaság szeghalmi vándorgyűlésép, 1891. október 18-án dr. Karácsony Já­nos, a társaság főtitkára olva­sott föl. Az Országos Levéltár Csánki szervezőkészsége folytán lett korszerű tudományos kutatóin­tézet 1881-től, amikor ő lett an­nak irányító főtisztviselője. Szerkesztette a Levéltári Köz­lemények című folyóiratot, mely több nyelven jelent meg. Má­tyás király udvaráról írt nagy­szerű tanulmányával 1884-ben megnyerte a Tudományos Aka- démi3 pályadíját. E műve alap­ján egyúttal megbízást kapott Teleki József A Hunyadiak kora A „Haladás’’ Mg Tsz értesíti T. ügyfeleit, hogy a LÖKÖSHÄZI KAVICSBÁNYA 1 telefonszáma: Lökösháza, ZZ. Mindennemű érdeklődést és megrendelést a fenti telefonszámcm lehet lebonyolítani. 206283 egyetértésben az érdekelt fő­hatóságokkal — újonnan szabá­lyozta a művelődésügyi minisz­ter. Az utasítás hatálya — te­kintet nélkül az intézmények fenntartóira — kiterjed vala­mennyi közművelőd esi könyvtár, továbbá művelődési otthon ál­talános felügyeletére és szak- felügyeletére. A felügyelet cél­ja: az egységes művelődéspoli­tikai célok, valamint az intéz­mények munkájára vonatkozó Magyarországon című nagysza­bású művének folytatására és kiegészítésére. Sok irányú szer­vező, alkotó és tudományfejlesz­tő munkásságának elismerése­képpen lett 1891-ben az Akadé­mia levelező tagja, majd a szá­zadforduló évében az egyik leg­tekintélyesebb történész-akadé­mikus. 1890 és 1913 közt folyamato­san összeállította a Hunyadi-kor Magyarországának történelmi földrajzát. Majd ezt követően írt;, meg Nagy Lajos korára vo­natkozó, mindmáig megbízható hitelességgel eligazító gazdaság- történeti tanulmányait. Azután Lajos apjának, Károly Róbert- nek európai viszonylatban pá­ratlan gazdaságpolitikai koncep­cióján, hívta fel az európai tör­ténészek figyelmét. Később az Árpádok korának gazdaságtör­ténete felé fordult: minden pá­tosztól mentesen mutatta be Géza és I. István korát. Csánki Dezső kitűnő tollú is­meretterjesztő író is volt. Nép­szerű Mátyás-rajzolataival pél­dául közvetlen arra serkentette a sárréti szülőhelyére látogató — vele rokonságban álló — Koszta József festőművészt, hogy ked­vet kapjon Mátyás és Beatrice házasságkötése mozzanatainak festő-illusztrálására. A manapság fellendülő hely- történeti kutatás idején fontos­nak tartjuk felhívni a figyelmet Csánki Dezső munkáira, mint kiváló adatforrásokra is. Egyébként Csánki Dezső évti­zedekig irányította ügyvezető el­nökként я Történelmi Emlékbi­zottságot, miközben alelnöke is volt a Magyar Történelmi Tár­sulatnak. Alelnöke volt emellett a Magyar Néprajzi Társaságnak, és nagymértékben gazdagította mindmáig élvezetes históriai néprajzi ismertetéseivel ezt a tudományt is. Szülőfaluja, Füzesgyarmat, születésének 50. évfordulóján díszpolgárává választotta sok di­csőséget és hírnevet szerzett fi­át. Halálának 40. évfordulóján bízvást remélhetjük, a községi vezetés módot talál arra, hogy szülőházát emléktáblával jelöl­je meg. Miklya Jenő GEODÉZIAI MUNKÁK­BAN JÁRTÁS DOLGOZÓKAT felvesz: Mezőgazda­sági Tervező és Be­ruházási Vállalat. Jelentkezés: Békés­csaba, Szabadság tér 7—a 206470 foglalások érvényesülésének se­gítése. gyakorlati megvalósulá­suk ellenőrzése. A felügyelet egyúttal az intézmény vezetésé, nek munkáját is támogatja, elő­mozdítja az intézményekből fo­lyó művelődésügyi tevékenység fejlesztését. Az intézmények általános fel. ügyeletét a megyei városi, vá­rosi. továbbá a fővárosi kerületi tanácsok illetékes szervei, ille­tőleg a járási hiyatalok látják el. A szakfelügyelők megbízá­sa és munkájuk irányítása — valamennyi intézményre vonat­kozóan — a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi feladatot ellátó szákigazgatási szervének a fela­data. Az utasítás hatályba lépett. A szakfelügyelet megszervezéséről 1974. január 1-ig kell gondos­kodni. Felsőfok — Moszkvában Moszkva legnagyobb tere a Vörös tér, körülbelül 75 000 négyzetméter nagyságú. A leg­kisebb tér — az innen 200 mé­ternyire levő Kujbisev tér — te­rülete harmincad része A Vö­rös térnek. • * • A szovjet főváros legszélesebb sugárútja a Leningrad sugárút. Szélessége 120 méter • * • Moszkva leghosszabb utcája a 14 kilométeres Lenin sugárút. A legrövidebb — a Venyecianov utca — mindössze 48 méter hosz- szú. • * * Moszkva legnagyobb szállodá­ja a Rosszija. Egyszerre 6000 vendég befogadására alkalmas. * * * A Metró leghosszabb földalat­ti csarnoka az Arbatszkaja állo­más — hosszúsága 250 méter. * » * Moszkva leghosszabb hídja a Moszkva folyót átívelő kétszin­tes Metró-híd, amely Luzsnyi- kit köti össze a Lenin-heggyel. A híd hossza 2 kilométer. 8. Néhány nappal azután, hogy Szergejev Hodzsa Ali házába költözött, lépéseket hallott a másik szobából. Arra gondolt, hogy szomszédot, vagy szom­szédnőt kapott. Késő este, amikor már lefek­véshez készülődött, kopogtattak a két lakást elválasztó ajtón. — Tessék! — válaszolta Szer­gejev. Az ajtóba,, Heckert jelent meg Teátrálisan, karjait szélesre tárva a széken ülő Szergejev fe­lé lépett — Otto Heckert, a német fel­derítő szolgálat őrnagya — mu­tatkozott be a váratlan vendég. Szergejev felállt, meglepetten kepeste a megfelelő szavakat. — Üljön csak le, Szergejev úr, azt hiszem, sokáig kell beszél­getnünk egymással. Szergejev visszaereszkedett a székre, egy másikra lehuppant Heckert iát Nem A sortüz az első olyan film, amelyet a jugoszláv parti­zánok küzdelméről készítettek az alkotók, s minden bizonnyal jó néhány fogja még követni a sorban — a mai idősebb nem­zedéknek személyes élménye a második világháború, sokan a fasizmus ellem fegyveres harc­nak is résztvevői voltak; emel­lett a fiatalabbaknak sokat je­lent egy ilyen film a nemzeti múlt megismerésében, a hazafi- ság érzésének elmélyítésében. Vonatkoznak ez utóbbiak ter­mészetesen— ha nem is ekkora intenzitással — más országok nézőire is. A sortűz két jóba­rát. Visar és Mladen sorsát mu­tatja be, akik félelmet nem is­merve harcolnak я fasiszták el­len. Sikeres és sikertelen akciók követik egymást, végül elfogják Mladent. majd árulás következ­tében a kiszabadítására igyek­vő Visart. Egy esélyük van csak az életbenmaradásra : na­gyobb partizánosztag érkezik a helységbe. Támadásukat azon­ban visszaverik és másnap a — Bizonyára csodálkozik a tapintatlan betörésen és a nyílt­ságon, amellyel megneveztem magam. Nincs miért szerény­kednem. Néhány perc múlva úgyis megtudja, hogy és valójá­ban nem cserépedénnyel keres­kedem Iránban. Szergejev kíváncsian nézett Heckertre. A jövevény észrevet­te, hogy a házigazda keze eny­hén remeg a szék karfáján. „Izgatott... a váratlanság hatá­sa” — gondolta Heckert. —> Nyíltan beszélek önnel. Na­gyon érdekel minket, miért tit­kolja honfitársai előtt német nyelvtudását? — Honnan tud erről? Hodzsa Ali? — kérdezte felindultan Szergejev. — Igen, az öreg fecsegte el a mi embereinknaki. Szergejev felugrott a karos­székből — Akkor biztosan pletykált a kereskedelmi képviseleten is. amerikai módra. két fiatalembernek klvégző osz­tag elé kell állnia. Visar életé­nek utolsó perceiben tudja meg. hogy szerelme. Teuta nemsokára életet ad kettejük gyermekének. A tengerentúlról érkezett színes, szinkronizált vígjáték a Válás amerikai módra. A tör­ténet röviden: Richard Harmon válni akar feleségétől, Barbará­tól. ám ez az amerikai törvé­nyek miatt olyan fizetési köte­lezettségekkel jár, hogy a jö­vedelméből megmaradt pénz sa­ját létfenntartásához sem ele­gendő. Hacsak közben nem ta­lál új férjet Barbarának. Ez a törekvése már-már sikeresnek látszik, amikor újabb fordulat történik: férj és feleség vélet­lenül találkoznak egy lokálban. Ráadásul egy hipnotizőmő is ugyanebben az időben lép fel produkciójával, ami végleg ki­billenti szilárdnak hitt egyensú­lyából az eseményeket. A film fő értékei a kitűnő színészi já­ték és a forgatókönyv szatirikus elemei. — Üljön te. Szergejev ör, nyugodjék meg. Fölösleges az aggodalom. Embereink megpa­rancsolták Hodzsa Alinak, hogy tartsa a száját, különben elve­szítheti azokat a kedvezménye­ket, amiket á német áruk vásár­lásában élvez, ön is tudja, hogy az irániak, bár szenvedélyes fe- csegők, nyomban sült hallá vál­toznak, ha az érdekük úgy kí­vánja. Szergejev elővette a zsebken­dőjét. megtöröllte « homlokát. — Térjünk vissza a tárgyhoz. Tehát mi készteti rá, hogy eltit­kolja német nyelvtudását? — Alig hiszem, hogy ezek az okok érdekelnék a német hír­szerzést. — Engedje meg, hogy ezt mi döntsük el! — Nem érzem szükségét, hogy magyarázatot adjak. — Szergejev úr, ön nem Hod­zsa Alival beszél. Mi nagyon jól tudjuk, milyen következmények­kel járna, ha a főnökei meg­tudnák az igazat. Szeretném, ha nem kényszerítene minket e végzetes lépésre. Szergejev gondolataiba mé- lyedt. Heckert nem vette le róla a szemét. Előhúzta a cigarettatár­cáját, rágyújtott. A cigaretta már csaknem el­hamvadt, amikor Szergejev végi­re a vendéghez fordult: — Én német vagyok, bár Oroszországban születtem. Több rokonom él Németországban. Amikor apám meghalt, három esztendős voltam. Anyám orosz férfihez ment férjben aki őrök­be fogadott engem. Amikor be­léptem » katonai iskolába, newer jogszabályok és szaikmai állás­Negyven éve balt meg Csánki Dezső történész яаявавввяаявяявавявваввяввааввввавввввавшвавяаяввявввввввяввяяввяввяяввяашввввввяввяяяяявявааяваевяваввв»««! вавяяяввяаяяяяяаяявяяаЕавяа» V. JEGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE I szálak Schonísausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN Heckert őrnagy látogatása

Next

/
Thumbnails
Contents