Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-04 / 181. szám

Vetőmaq-minösités Megyénkben is most folyik * szerződött vetőmagok minő. sítése. átvétele. A Vetőmagfel figyelőség kiküldöttei a hely­színen vizsgálják a termelt vetőmagokat. Képünkön Boskó Pál, a Vetőmagfelügyelőség munkatársa tisztasági vizsgála­tot végez a békéscsabai Lenin Tsz által 6C0 hektáron ter­melt búzából. (Fotó: Demény) ciBssiiiiiacniHUBEniEninmHmHHnaiimHmflimiiiiiiiniiimiiiHHMi A KISZ békéscsabai Városi Bizottságának tanácskozása Szabad szombat, szabad szombat... Hol tölti, hogyan tölti шли bad szombatját a férfidolgozóF Tegnap, pénteken délelőtt az ifjúsági és úttörőház nagyter­mében a legutóbbi időszak KISZ-munkájának tapasztalatai, ról tanácskozott a KISZ békés­csabai Városi Bizottsága. Békéscsabán a középfokú tan­intézetekben ötezren tanuknak. Közülük a legnehezebb élet- és munkakörülményeik a szak­munkástanulóknak vannak, mig a tananyag-túlterhelés » szak- középiskolákban a legerősebb. Igen sok problémát okoz a be­járó fiatalok helyzete. A KISZ mozgalmi életében a legnagyobb változást az úgynevezett verti­kális alapszervezetek létrehozá­sa hozta, amely jelentős tartal­mi fejlődéssel is járt: egyrészt növelte a diákok önállóságát, másrészt ez a szervezeti forma az eddigieknél több tanári irá­nyítást is kíván. Kiemelten szól. lőapám azt tanácsolta, hogy ta­gadjam le az igazi nemzetisé­gem, adjam ki orosznak magam, s hallgassak a külföldi rokonok­ról is. Úgy gondolta, hogy az őszinteség megakadályozná a karrieremet Megfogadtam a ta­nácsát. Eltitkoltam a német nyelv ismeretét is, amelyen gye­rekkoromtól beszéltem. Ma már a szüleim nem élnek. Én súlyo­san megsebesültem a finn fron­ton, le kellett szerelnem. Most pedig ideküldtek, s ha kiderülne, hogy szándékosan letagadtam a nemzetiségem és a külföldi ro­konaim... A hazugságot nem bocsátják meg nálunk. — Ezt nagyon jól tudom, Szergejev úr. Éppen erre épí­tettük a javaslatunkat. Arra, hogy ön a mi honfitársunk, akit a sors szeszélye idegenbe vetett E szempontból semmi jelentősé­ge nincs annak, hogy я neveiő- apjn orosz volt. Ismerjük azt a nagy, mindent eldöntő szerepet, amit a gyermek nevelésében az anya játszik. — Remélem, most, hogy min­dent elmondtam, nem kívánnak nekem kellemetlenséget okozni. —- Szó sincs róla! Mint honfi­társammal, teljesen nyíltan is­mertetem önnel, látogatásom célját. A történelem hatalmas feladatokat tűzött szülei hazája elé, a végrehajtást pedig a Füh- rerre bízta. Heokert felemelte a fejét, szemei kikerekedtek, mintha a Führer ott lenne valahol a szó. bábán. — Különösen Oroszországban várnak ránk nagy feladatok, aaéet odaadó emberekre van tak az előadók я fiatalok sza­bad idejének nem minden eset­ben jó kihasználásáról. Ebben az iskoláknak és a kulturális in­tézményeknek az eddigieknél többet keli segíteniük. A peda­gógusoknak ifjúságunk iskolán kívüli nevelésében betöltött sze­repe egyre nő — ezt is haté­konyabban kellene kihasználni. A továbbiakban a kereskedel­mi, hivatali és mezőgazdasági KISZ-szervezetek tagjainak po­litikai Internacionalista, haza­fias és honvédelmi neveléséről, a szervezeti, termelést segítő, érdekvédelmi és együttműködé­si tevékenységről, az alapszerve­zetek működési feltételeiről, va­lamint a káderképzés helyze­téről hangzott el beszámoló. Az ülés második napirendi pontjaként a választások patro­nál ási rendszerét vitattak meg a jelenlevők. szükségünk. Számítunk a segít­ségére Szergejev úr. — Az őszinteségre hasonlóval fizetek őrnagy úr. A lelkem, természetesen német. Ráadásul tiszt vagyok, s tökéletesen meg­értem, hogy mit kívánnak tőlem. Gyáva sem vagyok, sokszor szembenéztem a halállal, nem félek a megbízatásuktól, csak­hogy én... nyomorék ember va­gyok. Fizikai állapotom nem tes* alkalmassá erre я munkára. — Ô, Szergejev úr, olyan meg­bízatást adunk önnek, amelynek teljesítése egyáltalán nem árt az egészségének — sietett meg­nyugtatni őt Heckert, úgy gon­dolva, hogy Szergejev már bele­egyezését adta az ajánlathoz — Nem, nem vállalom — je­lentette ki Szergejev határozot­tan. — Akkor engedőimével, bemu­tatom önt a főnökömnek. Hiva­talos minőségben a követségen dolgozik, ö majd konkrétabban ismerteti az elgondolásunkat. — Kérem én nem mehetek be a követségre. A beszélgetés amúgy is fölösleges volna. — Mindent úgy csinálunk, hogy senki ne szerezzen tudo­mást róla. A főnöknek egysze­rűen önömet okoz, ha beszélget­het egy nehéz sorsú honfitársá­val. Szergejev nem válaszolt, meg­vonta a vállát. — És még egy apró formali­tás. Beszéljen részletesen a szü­leiről, я németországi rokonai­ról, s önmagáról. Megérti, hogy ki kell állítanom a szükséges ok­mányokat.. (Folytatjuk) A múlt héten a nők szabad szombatjával foglalkoztunk, most arról érdeklődtünk, mit csinál egy férfi munkás a sza­bad szombaton. A színhely a Szarvasi Vas-. Fémipari Szövet­kezet. Sinka Péter Először Sinka Péter műszerész csoportvezetővel beszélgetünk. Egyéniségének néhány vonását rögzítem csak ide: barna hajú, mai frizurájú férfi, arcbőre is barnás, szemei kereső periszkó­pok. A kezén kövér jegygyűrű csillog, tehát nős. Mit csinál most? — kérdezem, amint meg­ismerkedem vele munka közben. — Egyenáramú jelzőkürtöket ké­szítek valamelyik szénbánya megrendelésére. Balesetelhárítás céljára — mondja. — Hogy van a szabad szombattal? — Szeretem nagyon, hiszen aktív sportoló, kajakozó vagyok. Kell a tréningre és a versenyek­re az idő. Nekem az élet szeb­bik oldalát, az igazi életemet jelenti a szabad szombat. — Mire készül mostanában? — Országos kajak-kenu baj­nokság lesz Tatán pénteken, szombaton és vasárnap. Egyéni és páros kajakban indulok. — Nyerni akar? — El ne kiabáljuk, részt aka­rok venni a küzdelemben... Szép Sinka Péter a győzelmi emel­vényen a szarvasi kenuverse­nyen. a hely, szép a verseny, gyönyö­rűség a részvétel is. Nem igaz? — A felesége mit szól hozzá? — Segít a felkészülésben ha kell, együtt evez velem a Kö­rösön. Kituljah György Kitteg-kattog a sok gép. Ri­kácsol a lemezjátszó valamelyik üzemrészben. Még mindig a Szarvasi Vas-. Fémipari Szövet­kezetben vagyunk, csakhogy most az esztergályos részleg egyiu- csendesebb szobájában. A megkérdezett Kituljah György, 32 éves marós. Szemüvege mö­gül néz rám, tekintetében- aka­raterővel párosult csendes türe­lem ragyog. — Az én szabad szombatom tulajdonképpen építő, alkotó munka — mondja a bevezető kérdések után. — Nem értem egészen! — Pedig szó szerint kell ven­ni, amit mondok; családi házat építünk. A saját időm minden perce, és feleségem szabad szom­batjai is erre mennek rá. Rab­jai vagyunk a leendő hajléknak, elveszi anyagi és fizikai erőn­ket. De majd csak felépül és ak­kor... Talán akkor a miénk lesz a „legszebb” ház a környéken. Vermen Gábor Most a szövetkezet újabb részlegébe, a szerszámm űh elybe jutunk be. Rend, tisztaság, fe-, gyelem uralkodik itt. Vermes Gábor részlegvezető most a partnerünk. — Szabad szombat, szabad szombat? — vetjük fel címszerű fogalmazásban, kettőz­ve a kérdést. Megérti a szándé­kot és ő is ebben a stílusban felel: — Utazni jó, utazni szép, és ezt csak szabad szombaton le­het! — Hogyan, hová és mivel uta­zik? — Van egy Trabantom, „vele” megyünk az ország minden ré­szébe. — Legutóbb merre jártak, mit láttak és hogyan szervezték meg az utat? — Ez az összetett kérdés a he­lyes, mert szervezés nélkül nem megy a dolog. Nálunk úgy van, hogy ha már eldöntöttük hová megyünk, akkor együttes erővel minden esedékes házimunkát el­végzőnk, feltankolunk és már pénteken délután útnak eredünk. Legutóbb például a Bükkben, közelebbről a Szalajka-völgyben jártunk. — Nem akadt valami jó sztori az úton? — Induláskor jött az első probléma. A Trabant makacs- kodott és ha a késő délutáni órákban, munkaidő után nem adtak volna alkatrészt a szerviz­ben a barátaim, akikor otthon kellett volna maradnunk. No de segítettek, elindultunk és men­tünk vidáman, minden további akadály nélkül. A feleségem, le­ányom, a fiam és én. Este Mát­raházán a sóstói kempingben szálltunk meg a saját sáto­runkban. A nyári és az őszi betakart- I tású növények országszerte ked- ' vező terméskilátásait a szak­emberek részben annak tulaj­donítják, hogy a mezőgazdasági termelők ai év első hat hónap­jában még egyetlen évben sem használtak fel annyi műtrágyát és növényvédő szert, mint idén januártól június végéig. 1973. első fél évében az elmúlt év azonos időszakához képest — az AGROTRÖSZT vállalatai 22 százalékkal több műtrágyát hoztak forgalomba, ami azt je- lénti, hogy hat hónap alatt 2,8 millió tonna talajerőpótló anya­got adtak el. A legnagyobb volt az érdeklődés a nitrogén műtrágya iránt, ebből 1,4 mil­lió tonna fogyott, a tavalyinál jobb volt az ellátás foszfor és kálium műtrágyából is. A vegyi anyagok elősegítették a gabona fejlődését és — amint az a nyá­ri határszemléken máris lemér­hető — a kukorica növekedésé­re is igen jó hatással voltak. A minden eddiginél jobb műtrágyázással párosuló nö­vényvédelem is megtette a ma­gáét a terméseredmények javí­tására. Bár a kora tavaszi hó­napokban késtek az esők, emi­att a növényvédő szerek nem oldódtak fel, és így hatásukat sem fejthették ki, a szakembe­rek mégis úgy találják, hogy az ismételt vegyszerezés hatá­sára aránylag gyommentesek és egészségesek a növények. Ro­varirtó és gombaölő szerekből az igényeket kielégítették, s több mint 10 százalékkal több növényvédő szert adtak el hat hónap alatt, mint egy évvel ko­rábban. Néhány készítmény bői (Egy kicsit most mintha büsz­ke lenne, saját sátor; mégis va­lami !) — Reggel fel a sátrat, indulás a végcél felé. — Szép idő volt? — Gyönyörű. Azaz hogy meg­eredt az eső, de az út olyan döb­benetesen szép volt, hogy a leg­nagyobb festő sem tudná lefes­teni. Egy térképen nem szerep­lő meredek hegyi úton mentünk. Szakadékok tárták félénk sötét öblüket... És valami igézőén gyönyörű virágom mindenütt... Ősz hajú, alacsony ember Ver­mes Gábor. Alakra, tömegre ki­csi. De ha a természetről, az utazás szépségeiről beszél, meg­nő. Arcán ragyog a nap és min­den szava csábít a szép tájak, szép vidékek felé. Szabad szombat, szabad szom­bat Micsoda sok szépség eléré­séhez segíthet hozzá! A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetnél jól szervezte meg a szövetkezet­vezetés, a második és harmadik negyedévben minden szombat­juk szabad itt a dolgozóknak, viszont az első és negyedik ne­gyedévben szabad szombatok nélkül folyik a munka. Ez nem általános érvényű recept, de jó lenne, ha más vállalatok is meg­fontolnák hogyan, mikor adnak szabad szombatot dolgozóiknak. A kulturális szervek, no meg az IBUSZ illetékesei még több csemegét tálalhatnának fel a szabad szombatra-. Lészkó András hiány van; a lisztharmat elleni védekezéshez a termelők hiába keresik a tőkés importból szár­mazó kolloid-kén készítménye­ket, ezekből nincs elegendő. Ezeket azonban jól helyettesíti a hazai gyártmányú Fundazol, amelyből minden igényt kielé­gítenek az AGROKER vállala­tok. A KÖJÁL egyes hazai gyártású rovarölő szerek ki­sebb tételekben való forgalma­zását nem engedélyezi — eze­ket a vegyi anyagokat csak a nagyüzemekben lehet felhasz­nálni —, ezért a kereskedelem most más típusú, folyékony készítmények forgalomba hoza­talát tervezi. Ezekkel tökéle­tesen helyettesíteni tudják majd a háztáji termelők a kiskeres­kedelmi forgalomba hozatalra nem engedélyezett vegyszereket. A gazdaságok a korábbinál több műtrágyaszóró gépet vá­sároltak. Az év első hat hó­napjában több mint ezer be­rendezést adtak el az AGRO- KER-telepek. A másik típusú, az NDK-ból importált műtrá­gyaszóró adapterből nem volt elegendő a raktárakban, ezért a hódmezővásárhelyi MEZŐ­GÉP Vállalat kialakított egy újabb berendezést, amely teher­gépkocsihoz szerelhető, s ugyan­olyan munkára használható fel, mint az NDK-beli gép. Ennek a műtrágyaszóró adapternek a szállítását a vállalat a negyedik negyedévben kezdi meg. g BOß HÍEWszn 1973. AUGUSZTUS 4. Huszonkét százalékkal tibb miitrágyát használtak fel a termelők az első félévben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents