Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-04 / 181. szám
a KSH megyei jelentése Munkahelyi ismeret Tulajdonosi tudat (Folytatás az 1. oldalról) melés-növekedósből a termelékenység emelésével fedezett hányad 52 %. Az állami élelmiszeriparban tovább mérséklődött a termelékenység. Extenzív jellegűnek tekinthető az állami ipar, ezen beiül a nehéz- és a könnyűipar termelésemeükedése. A szocialista iparban foglalkoztatottak átlagos havi keresete 1973 első félében 2 372 forint volt, 7 %-ka] több az 1972 első félévinél. Az állami iparban dolgozók átlagkeresetének 9, ezen belül a munkásokénak 10 %-os növekedése elsősorban a márciusi béremelés eredménye. t Élelmiszergazdaság A megyében a mezőgazdasági termelés, a betakarítási munkák tapasztalatai, a növényzet jelenlegi állapota, s az állatállomány alapján értékelve a ter. vezeti 2 %-os növekedést várhatóan él fogja érni A szántóföldi növénytermelés szerkezete 1973-ban többségében a tervnek, illetve az igényeiknek megfelelően alakult. Az évről évre csökkenő szántó- területen a vetésterület 1966— 1Ö70 évek átlagához viszonyítva 3 %-kal nőtt, a vetetlen pedig egyharmadára csökkent (1972-höz képest a szántóföldi vetésterület és a vetetlen szántó nem változott.) A kalászos gabonafélék együttes vetésterülete csaknem 10 900 hektárral kevesebb az előző évinél: a búza vetésterülete 10 400, a zabé 1100 hektárral csökkent, a tavaszi árpáé pedig 600 hektárral növekedett az 1972. évihez viszonyítva. Az állatállomány abraktakarmánnyal való ellátása szempontjából kedvező, hogy 1973- ban a megyében — 7 600 hektárral — tovább nőtt a kukorica vetésterülete. A fehérjeellátás szempontjából pedig jelentős, hogy az évelő szálastakarmányok együttes vetésterülete is meghaladta a korábbi évekét A kereslet kielégítésére 1973- ban, az előző évhez viszonyítva napraforgót 1 260, cukorrépát 1 634, zöldség-és főzelékféléket 66 hektárral nagyabb területen termeltek. A megye nagyüzemi gazdaságai a gabona betakarítását augusztus első napjaiban befejezik. Az eddigi termésbecslések szerint búzából a tavalyinál 7 %-kal kisebb területről a múlt évivel azonos mennyiségű termés betakarítására számítanak. A gabona betakarítása és értékesítése, valamint az alkatrészellátás — néhány kisebb fennakadástól eltekintve — zökkenőmentes volt. Békés megyében 1973. június 30-án 126 500 szarvasmarhát és 725 900 sertést tartottak. A szarvasmarha-állomány — a vágómarha-értékesítés 34 %-osnö. vekedése ellenére — nem csökkent; a sertések száma azonban 15 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az 1973. évi kedvező terméskilátásokra alapozva a malac- és süldőárak igen magasak; ennek következtében nőtt a kocatartási kedv — ilyen magas kocaállomány még nem volt a megyében —, s ez a sertésállomány újabb növekedésének alapja. 1973 első hat hónapjában a fontosabb vágóállatokból és állati termékekből 2 %-kal (országosan 10 %-kal) kevesebbet értékesítettek, a kiemelkedően magas 1972 első félévinél. A csökkenés lényegében a sertésfelvásárlás visszaeséséből adódott. A vágósertés-értékesítés az idén 348 600 mázsa volt, 62 000 mázsával, 15 %-kal kevesebb mint egy évvel korábban, de az 1971 első félévinél még így is 11 %-kal több. A mezőgazdasági üzemek továbbá kevesebb tojást, több vágómarhát, baromfit! és tejet értékesítettek. mint a múlt év első felében. A megye szocialista élelmiszeripara 1973 első fél évében kb. 1 százalékkal termelt kevesebbet, mint egy évvel korábban. Közlekedés A közlekedéspolitikai koncepció alapján Békés megyében kitűzött főbb feladatokból az 1973. évi program végrehajtása az előirányzott ütem szerint halad. A mezőhegy esi gazdasági vasút teljes személy- és áruforgalmának közútra terelése ez évben megkezdődött és végleges befejezési ideje 1975. december 31. A Volán 8. e. Vállalat 1973 első félévi áruszállítási teljesítménye 4. fuvardíj bevétele 8 %-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Júliusban helyezték üzembe a vállalat mintegy 70 millió forintos költséggel létesített forgalmi és műszaki karbantartó telepét. Foglalkoztatottság — jövedelem 1973 első fél évében az összes foglalkoztatottak száma az iparban és kereskedelemben 4, illetve 3 %-kal nőtt; a szállítás és szolgáltatás területén nem változott; az építőiparban 7, a mezőgazdaság állami szektorában 2 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A megye szocialista iparában foglalkoztatottak száma átlagosan több mint 54 000-re, a kereskedelemben dolgozóké 15 000-re növekedett. Az összes foglalkoztatottak átlagos havj keresete minden népgazdasági ágban emelkedett; legdinamikusabban az iparban, az építőiparban és a szolgáltatásban. Legmagasabbak az átlagkeresetek továbbra is az állami mezőgazdaságban (2 583 Ft), a ' szocialista építőiparban (2 553 Ft) és a szállítás területért (2 523 Ft). A lakosság pénzbevételei 1973 első felében az országossal azonosan, 8 %-kal emelkedtek. A munkabérek 10, a bér- és személyi jellegű kifizetések 19 %-kal haladták meg a tavalyit. A vállalati és a szövetkezeti munkabérek növekedése az átlagossal csaknem azonos, a költségvetési szerveké viszont annál jobban, 13 %-kal emelkedett. I A mezőgazdaság! termeléssel kapcsolatos lakossági bevétel az év első felében 1 %-kal emelkedett. Ezen belül a termékértékesítésből származó pénzbevétel 3 %-kal csökkent; a tsz-tagok munkád!ja 6, az alkalmazottak munkabére 10 %- kai nőtt A társadalombiztosítási kifizetések hat hónap alatt 32 %- kai emelkedtek, elsősorban a családi pótlék és a nyugdíjak összegének növekedése következtében. A lakosság 1973. június 30-i takarékbetét-állománya 13, hitelállománya 15 %-kal emelkedett egy év alatt. élvezeti cikkek eladása Jelentősen (13 %) emelkedett, ugyanakkor a vendéglátás és a ruházati cikkek forgalmának növekedése nem érte el az átlagost. 1973 első felében a kiskereskedelem hálózata tovább bővült; üzembe helyezték többek között a gyomai és a dévavá- nyai ÁFÉSZ egy-egy 80 személyes befogadóképességű vendéglátó egységét, valamint a gyomai ÁFÉSZ 216 négyzetméter alapterületű élelmiszerboltját. A bolti kiskereskedelem árukészlete 1973. június ЗО-án 2 %- kai alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élelmiszer- és ruházati készletek 3, illetve 5 %-kal emelkedtek, a vegyes iparcikkeké viszont 7 %-kal csökkent. Lakásépítés 1973 első fél évében csaknem 30 %-kal kevesebb lakás épült a megyében, mint az előző év azonos időszakában. Az épített lakások számának csökkenése a városokban még annál is nagyobb. Bár az időarányos teljesítés lemaradást jelez, a cél- csoportos lakásépítés helyzete az éves előirányzat megvalósítása szempontjából kedvezőbb, mint egy évvel korábban volt. Egészségügy 1973 első fél évében a megye egészségügyi helyzete számottevően nem változott, bár egyes területeken visszaesés tapasztalható. Az orvosok száma változatlanul 627, a körzeti orvosoké azonban 3-m-al csökkent, s ezzel a betöltetlen általános orvosi körzetek száma 17-re, aránya 10,3 %-ra emelkedett. Az év első felében az állandó területi bölcsődék férőhelyeinek száma 115-tel, a szociális otthonoké 10-el növekedett. A táppénzes napok száma 18 %-kal volt több, mint 1972 azonos időszakában. A táppénzesek aránya a legtöbb nőt foglalkoztató könnyű- és élelmiszeriparban volt a legmagasabb. Az üzemi balesetek száma az év első felében a szállítás, illetve az egyéb ipar területén emelkedett a legnagyobb mértékben (26, illetve 30 %-kal). A balesetek gyakorisága általában csökkent, az állami iparon belül a könnyűiparban, valamint a mezőgazdaságban volt a legalacsonyabb. Művelődésügy Az 1972/73. tanévben az általános iskolák VIII. osztályaiban az előző tanévinél 500-zal kevesebben, mintegy 5 700-an fejezték be tanulmányaikat. A továbbtanulási kedv fokozódott, amit a továbbtanulásra jelentkezetteknek a korábbi éveknél jóval magasabb — 93 %-oe aránya is mutat. A végzett tanulók 43 %-a középiskolában, 49 %-a szakmunkásképző iskolában, 1 %-a gép- és gyorsíró iskolában kíván továbbtanulni A nekdotának tűnő történet: a nyugdíjba vonuló portás meghatód ottan átvette az ajándékokat, kezet fogott a rögtönzött ünnepség résztvevőivel, és mielőtt elbúcsúzott volna, zavartan megkérdezte, hogy kérhetne-e még valamit. Szerette volna megnézni az üzemet, a műhelyeket. Még sohasem látta belülről azt a gyárat, amelyiknek másfél évtizedig őrizte a kapuját S hányám vannak még olyanok, akik éveken át könyvelik az üzembe érkező anyagokat, de nem látták a gyártást, számolják a teljesítményeket és béreket, de nem voltak azok között, akiknek a neveit és keresetét rendszeresen papírra róják. Sok munkás keveset tud arról, hogy a keze munkája hová kerül, mennyiért tudják eladni s mát mondanak róla a vevők. A szomszéd műhelyről olykorolykor még csak tudnak valamit, de az iroda életéről jóformán semmit. Igaz, személy szerint ettől látszólag nem lesznek szegényebbek. Ám a társadalom valójában szegényebb marad, ha a közösség tagjai szőkébb környezetükbe zárkózva élnek, dolgoznak egymás mellett, és csak mechanikusan, saját helyük, szerepük ismerete nélkül teljesítik a társadalmi munkamegosztásban kapott feladatokat. Áz állampol. gár nem tudhatja sajátjának az országot, ha nem érzi magáénak a sokkal szűkebb környezetét, azt a vállalatot, szövetkezetei községet, amelyikben él és dolgozik. Az ország szeretete, a ha- zafiság csak az üzemi és lakóhelyi mikrovilág ismeretére, szeretetére épülhet Csakhogy a tulajdonosi tudat nem automatikusan fejlődik ki az emberekben. Ahhoz ösztönzésként kedvet, érdeklődést kell kelteni bennük, hogy szívesen ismerkedjenek a munka, és lakóhely életével, jövőjével, problémáival Ismerjék meg a gyár gazdasági helyzetét, műszaki és anyagellátási gondjait. Mindezek hatását megtalálják ugyan a maguk szűkebb világában is, mert érzik a gépük mellett, érzik a keresetükön. De mennyire más, ha mindennek az összefüggéseit, okait is tudják! Ha ők is elmondhatják az észrevételeiket, vitatkozhatnak a különböző terveken, elképzeléseken és lehetőségeken. H a az ember azt tapasztalja, hogy egy döntés megszületése előtt az ő véleményét is mérlegelték, akkor máris* félig-meddig sajátjának érzi az ügyet, mert személy szerint valami köze volt a végleges álláspont kialakításához. Aki közreműködőnek tekintheti önmagát, az a határozat értő magyarázója, a közös feladat népszerűsítője lesz. S eközben önmaga is megváltozik, mert a nagyobb közösséget érintő problémákhoz fűződő személyes kapcsolata kialakítja a feltételes reflexét arra, hogy a saját munA litván tudományos akadé- | mia 400 kutatási témát hagyott ' jóvá az idén. Van köztük elméleti probléma és a köztársaság népgazdasági feladataival kapcsolatos kérdés is. A litván matematikusok és asztronómusok például tovább dolgoznak a Galaktika eredetének kutatásán, míg a kibernetikusok az iparági automatizált irányító rendszereket tökéletesítik. kaja mellett az egész üzem tevékenységét vizsgálja, rendszeresen egy tágabb horizont prob, lómáin töprengjen, vállalati, társadalmi méretekben gondolkodjon. így alakul ki a szocialista demokrácia termelésiben és közéletben egyaránt aktív munkása. Persze, kettőn múlik a vásár. Ha a munkás is és a vezető is akarja, akkor könnyen megismerhetik, megérthetik egymás problémáit. Csupán akkor van baj, ha az ipari, vagy mező- gazdasági dolgozóiban ébredezik az érdeklődés, de a kimondott vagy jelzett kérdéseire nem kap választ, vagy ha kap, azt nem érti. Jól ismert üzemi tájkép: egy. egy vállalati munkaértekezleten sokan szundikálnak. Nemcsak a fáradtságtól és a melegtől, hanem azoktól az álmosítóan zsongó szürke szavaktól is, amelyekkel elhadarják a formális beszámolókat. A valójában érdekes, az embereknek személy szerint is húsba vágó pénzügyi és műszaki problémák gyakran olyan szakzsargonban hangzanak el — töméntelen adattal megspékelve —, mintha nem is mar gyárul beszélne az előadó. em a legszerencsésebb módszer az sem, ha a dolgozók tájékoztatása kizárólag 8—300 személyes gyűlésekre korlátozódik. A nagy nyilvánosság előtt sokan nem szólalnak meg, s nem js mindenki juthat szóhoz. Ezért nemrégiben egy vasipari üzem és egy tsz főkönyvelője új módszerrel kísérletezett. Mindketten sorra járták az üzemegységeket, ahol tömören ismertették a vállalat helyzetét s azután elemezni kezdték a meglátogatott üzemegység munkájának pénzügyi jellemzőit a selejt, a bér, az állásidő, a rezsi költségeit Ebből olyan parázs vita kerekedett hogy a főkönyvelők alig győzték jegyezni a sok észrevételt az önköltségcsökkentés lehetőségeiről. Másnap volt mit mondaniuk a műszaki kollégáiknak, akik ugyan majdnem minden nap ottjártak az üzemben, de a megszokás már eltompította kritikai érzéküket. Gondolatkörünk csattanójának tartogattuk az öreg portás történetének végét. Nyugdíjasként 6 is megismerte a gyárat. S az egyik kerítés menti műhelyben, ahol az apró alkatrészeket gyártják, megkérdezte, hogy miért az új lemezekből vágják, darabolják, amikor egy másik üzem tízszer ek- korányi hulladékdarabokat küld az olvasztóba, ö naponta látta ezt a portán, de akkor kellő ismeret híján nem segíthetett y H a későn is, most ezt megtehette, tevékeny köze lehetett a kolleiktíva munkájához, amelynek eredményét az ilyen „hétköznapi” tettek százai, ezrei alakítják. Rátkai J. István A litván tudományos akadémia — amely 30 éve alakult — ma több tucat, néhány ezer munkatársat foglalkoztató tudományos intézményt egyesít. BÍKÍS Mcmsisa 2 1973. AUGUSZTUS «. П kiskereskedelem forgalma A megye lakossága az év első felében pénzbevételeinek növekedését meghaladó ütemben vásárolt; a lakossági forgalom 10, a közületi 5 %-kal nőtt. így a megye kisikereske- j delmi forgalma fogyasztói folyóáron számítva 9, volumenében kb. 5 %-kal emelkedett. A forgalom összetétele a tavalyival azonosan alakult: az összforgalom 43 %-a élelmi- j szerek és élvezeti cikkek, 57 j %-a iparcikkek eladásából re- j alizálódott. Az élelmiszerek és I A fizikai dolgozó szülők gyermekeivel való kiemelt foglalkozás eredményeként a tavalyi 87-ről 92 %-ra emelkedett a továbbtanulni szándékozók aránya. A megye középiskoláinak I. évfolyamára 2 000 tanuló iratkozott be; a gimnáziumokba 3 %-kal több, a szakközépiskolákba viszont 3 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A beiratkozott tanulók 59, illetve 71 %-a fizikai dolgozó szülők gyermeke. A kollégiumi elhelyezést nyert I. évfolyamos tanulók száma 2 %-kal több, mint egy évvel korább«n. a felvettek 78 %-a fizikai dolgozók gyermeke. Kutatások—400 témában
