Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
. .Vi hétköznapokra és ünnepekre készül Azt hiszem, nagyon sokan ismerik Csende Bélát, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődési csoportvezetőjét. És abban is biztos vagyok, hogy ezekben a napokban sokszor csengett a telefonja, és sokszor kopogtatott nála a táviratiki hordó gratuláló köszöntésekkel. Oka van ennek, természetesen. Az, akit kerestek telefonon, és akihez többszőr is bekopogtatott a táviratkihordó, megkapta a „Kiváló Népművelő” kitüntetést. Augusztus 17- én, Budapesten, a Fészek Klubban. Hat éve, hogy a megye köz- művelődési munkájánaik az élén áll. Hat éve érkezett Békéscsabára, a hazad föld, a — bárhová vetődünk is — felejthetetlen itthoni környezet Csende Bélát is visszahívta. A hat év, íme, sikerekkel teljes hat év volt, és nagy ígéretek alapja az elkövetkezőkre. Emlékszem, tavaly interjút készítettem vele a közművelődés elsőrangú gondjáról, a korszerűségről. Arról, hogy megújulni hogyan lehet, hogyan kell? Arról, hogy mire készül, mit tervez, mit javasol sokszáz békési népművelőnek? Érdekes, elgondolkoztató válaszokat adott, és mondatai mögött minden esetben ott éreztem a rá annyira jellemző megfontoltságot, megalapozottságot és a soha nem túlzott gesztusokban megnyilvánuló igaz, őszinte lelkesedést, vagy talán még pontosabban: optimizmust. A hitet abban, hogy az ember művelhető, jobbítható, többé tehető, a hitet abban, hogy a művelődés soha meg nem álló folyamat, hogy ez mélységesen igaz is, nemcsak szólam, vagy sztereotip frázis. Fellapoztam azt a tavaly tavaszi interjút. A kitüntetett akkor így beszélt: „Nekünk népművelőknek kell elősegítenünk azt, hogy a közművelődés meg. szerezze a maga rangját. Ez majd akkor következik be, ha mindenki otthonává lesz a művelődés központja. Ha a társadalmi. közösségi élet fóruma lesz, mint ahogy a legjobbak már régen azzá váltak. Közös feladata ez mindenkinek, a népművelőknek éppen úgy, mint a KISZ-nek, a szakszervezeteknek és másoknak... Megyénkben is az összefogáson múlik a korszerűség megteremtése, hogy a művelődési otthonok mindjobban betöltsék nagy szerepüket: egy-egy település közművelődésének rangos központjai legyenek. Olyan központok, ahová szívesen járnak az emberek, és ahonnan sokféle, szép élménnyel mehetnek haza.” Közben .,Kiváló Népművelő” lett. A kitüntetést is megkapta hozzá. Mondja, hogy új hétköznapokra, új ünnepekre készül. Mint rendesen Sass Ervin Járult a szociális ellátás megyénkben Emelkedő nyugdiiösszegek — Nyolcvannyolc és léi millió gyógyulásra A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságanak Békés megyei igazgatóságán ezekben a napokban készült el 1973 első félévének részletes mérlege. A tények, az adatok egyre bővülő, szélesedő szociális gondoskodásról, az egészségügyi ellátás színvonalának javulásáról tanúskodnak. Lakatos Mihály osztályvezető elmondotta, hogy megyénkben gyermekgondozási segélyre, gyógyszerre, rendelőintézeti és kórházi ellátásra, gyógyászati segédeszközökre összesen több mint 3 milliárd forintot fordítottak, figyelembe véve a táppénz és egyéb költségeket is. Ebben a nyugdíjra, járadékra kifizetett összeg nincs benne — ezt az adatot a főigazgatóságtól később kapják meg —, de az országos számok ismeretében az újonnan megállapított nyugdíjuk összege a bérszínvonal és a szolgálati évek növekedése következtében Békés megyében is állandóan emelkedik. A költségek átlagosan nagyobb mértékű növekedésében közrejátszik, hogy a kormányzat a tejtermékárak emelkedésének ellensúlyozására a nyugdíjasoknak, járadékosoknak, a gyermekgondozási segélyen levőknek havonta 50 forintos kiegészítést biztosít és ezt a támogatást a családi pótlékhoz is троя H тяПг A KORMÁNY a múlt évben és 1973 elején is több intézkedést hozott a nyugdíjasok és a nyugdíjba vonulók helyzetének javítására. Újabb munkakörökre terjesztették ki a kor- kedvezményt. Kedvezőbb, differenciáltabb lett a nyugdíj kiszámításának alapja is: a ledolgozott utolsó öt évből azt a hármat választják ki, amikor a legmagasabb volt a havi átlagos jövedelem. A jobb ügyvitel, a bizottságok magasabb szintű előkészítése következtében javult az adminisztráció is. Mind többen élnek a nyugdíjra igény- jogosultság megszerzése után a továbbdolgozás lehetőségével, és kapnak ösztönző nyugdíjpótlékot. A családi pótlék emelésére a múlt évben került sor. A három- és többgyermekes, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyermekenként a korábbinál 100 forinttal többet kapnak havonta, melyhez természetesen a plusz 50 forint is járul. Ez azt jelenti, hogy három gyermek után a korábbi 510 forinttal szemben havi 960 forintos ellátást biztosít az állam Kedvező intézkedés az is, hogy a több- gyermekes családok ezentúl akkor is részesülnek családi pótlékban, ha már csak egy gyermek jogosult rá. Az általános családi pótlékkal kapcsolatos kiadások 33,6 százalékkal, a termelőszövetkezeti családi pótlókra fordított összeg pedig 40,7 százalékkal emelkedett, és az első félévben csaknem 71 millió forint volt az erre a célra felhasznált költség. EGYRE TÖBB ANYA veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt: az első félévben számuk 7 ezer 288 volt. Gyermek- gondozási segélyre 27 millió forintot fizettek ki. Az első félévben a táppénzre kifizetett összeg az előző évihez képest nagymértékben emelkedett. Ez elsősorban az influenzajárvánnyal függ össze. Táppénzre az 1972 első félévinél csaknem 9 millióval többet: 52 574 ezer forintot fizettek ki. Az influenzajárvánnyal függ össze a gyógyszerkiadások növekedése is. Egy-egy receptre kiadott gyógyszer értéke átlagosan 20,84 forint volt. Ez az összeg 0,93 forinttal nagyobb az előző évinél. Az összes gyógyszer- kiadás pedig 56,5 millió forint volt, ami a bázishoz viszonyítva 14,1 százalékos emelkedést mutat. Kórházi, rendelőintézeti, körzeti orvosi ellátásra a tavalyinál többet, 88,5 millió forintot fordítottak. GYÓGYÁSZATI segédeszközökre, anyasági, temetési segélyre, útiköltségre 9 millió forint került felhasználásra. Seres Sándor Lakodalmi menef fambura-zeneszóra ... Megyénk különböző városában és községében, rendeztek lakodalmat az áj kenyér és az Alkotmány ünnepén. Battonyán például Podina Iván és Szl- mán. Mária járult többek között az anyakönyvvezető elé. E lakodalom érdekessége volt: a magyar, román és szerb nemzetiség lakta községben a szertartásokat ősi szokás szerint tartották, s különösen a szerbek sajátos szokásait elevenítették fel. A násznép tambura-zeneszóra vonult a vőlegényes háztól a menyasszony otthonáig, onnan a gyönyörűen feldíszített házasságkötő terembe. Az ifjú pár násznagya — a vőlegény és a menyasszony búcsúztatója — Keszthelyi Zoltán országgyűlés sí képviselő volt. Az anyakönyvvezető szerb szokás szerint a háromszínű nemzetiszínű szalag fölé népies díszítésű ing- vállat kapott. A KISZ-fiatalok külön köszöntötték az ifjú párt. Ott voltak a rokonok, jóbarátok, jó szomszédok, de érkeztek vendégek a szomszédos Romániából is. A nótázás és a beszélgetés magyar, szerb és román nyelven folyt. A menyasszony például egyik nagymamával szerbül, a másikkal románul, a fiatalsággal pedig magyarul társalgóit. A traktoros és a nevelőnő esküvőiéin a művelődési házban több mint kétszázan ültek az ünnepi asztalihoz. A tambura- zenekar hajnalig húzta a talp- alávalót. Gyakran csoportos szerb táncra perdült a társaság egy része, s reggel újból terítettek, hogy ^kmetk kedve tartja, másnap is mulathasson. A. Szabálytalanul szabályos Aki a szabálytól eltér, annak számolnia hell a következményekkel. Am minden szabály altalános formulaként írja elő, hogy mit szabad és mit nem. És itt nezdódnek a kérdőjelek. Mert a különböző esetek, melyekre a formulát alkalmazzák egyediek, s néha bonyolult ellentmondásokat takarnak. Szabó László és élettársa Szekeres Ferencné Orosháza, Retek u. 9. szám alatti lakosok fiatalok, életük sem botlásoktól, sem tévedésektől nem volt men. tes. A múlt év óta élnek együtt. Akkor úgy látszott, végre révbe értek, rendezni tudják életüket. Két gyermek eltartásáról gondoskodtak. Az egyik gyermek az asszony előző házasságából származott. Ezt a 9 éves kislányt azonban az orosházi tanács igazgatási osztálya állami gondozásba vette. A döntés indoka többek között a következő volt:. „A lakás rendkívül elhanyagolt, a kiskorú gyermek számára nincsenek biztosítva azok a feltételek, amelyek a helyes irányú testi és erkölcsi fejlődéshez szükségesek”. Az elhanyagolt lakás egy kétszer négyméteres szoba. Nem tévedés, nem elírás, kétszer négyméteres. Ebben a szobában laktak négyen. Ez volt a konyha, a fürdőszoba, a kamra, a hálószoba, egyszóval minden. Most hárman élnek a rendkívül szűk helyiségben. Van egy másik szobájuk, de abban egy albérlő lakik. Az albérlő viszont nem akar elköltözni. Hogy némiképpen segítsenek magukon, beépítették a folyosót, ez lett a konyhájuk. Ekkor újabb baj szakadt a nyakukra. Az orosházi tanács műszaki osztálya a konyha azonnali lebontására, ■ 200—200 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte őket. Ezenkívül felhívta a figyelmüket arra, hogy, ha a bontási kötelezettségüknek időben nem tesznek eleget, 1 000—1000 forint pénzbírsággal sújtják őket. A bírságolást újabb bírságolás követheti, mindaddig, amíg a konyhát le nem bontják. Természetesen nem bontották le. Vitathatatlan, Szabó László és Szekere* Ferencné szabálysértést követett el. Kérhettek volna építési engedélyt, fellebbezhettek volna a határozat ellen. Sem ezt, sem azt nem tették meg. Nyilván újabb bírsággal sújtják őket. A műszaki osztály teljesíti kötelességét. Kötelessége ugyani* betartatni az építési szabályokat. A városrendezési szempontokra is figyelemmel kéj lennie. Hiszen beláthatatlan következményekkel járna, ha mindenki ott építkezne, ahol akarna. Abban is igaza van a műszaki osztálynak, hogy a konyha nem felel meg az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak. Sőt sem szépnek, sem egészségesnek nem nevezhető. Am van egy roppant nagy előnye. F&y család gondján némileg enyhített, mégpedig úgy, hogy Orosháza arculatán nem ejtett foltot. Vajon csak a bírságolás segít? Nem lehetne más utat-módot találni? Igaz, a szabály, az szabály. Am arról sem szabad megfeledkezni, hogy Szabóéknak valahol lakniuk is kell. És ez legalább olyan súllyal esik a latba, mint az építési szabályzat. Ámbár így a mérleg szabálytalanul lenne szabályos, de legalább pontosan mérne. (Serédi) Belgrádiak záriák a szegedi fesztivált Befejeződtek Szegeden a sza- j bad téri játékok és ezzel pórim- ] zamosan az ünnepi hetek eseményei. Az elmúlt másfél hónap alaposan próbára tette a város „teherbíró-képességét”, amely félmillió hazai, külföldi vendéget fogadott. Az idegenforgalmi hivatal szerint a Szegedre érkezők átlagban több mint két ven. dégnapot töltöttek szállodákban, kempingben; naponta 5 ezer vendég elhelyezéséről gondoskodtak, s a 14 különjárattál érkezők mellett alaposan megnőtt az előzetes szervezés nélkül, egyénenként ideutazók száma is. A szabadtéri tizenhét előadásán — a hétvégi „prognózis” figyelembevételével — közel 80 ezren ültek a nézőtéren, illetve néhány .ezren még ezután látják a produkciókat. Az elmúlt héten csütörtökön este mutatkozott be a Belgrádi Opera. Borogyin Igor hercegét impozáns kiállításban. V. Mare- nics dekoratív díszletei, között, M. Szabiics nagyvonalú rendezésében, D. Miladinovics dirigálásával vitték színre. Az együttes május óta európai turnét bonyolít le, a madridi és lausanne-i fesztiválon összesen hét operát, zömmel szláv repertoárjukat mutatták be, s felléptek még Zágrábban, Ljubljanában is. Először jártak Magyarországon, nagyon bíznak abban, hogy a sikeres szegedi bemutatkozás nem marad folytatás nélkül szomszédaiknál. A jugoszláv művészek közül többen világjárók. Miroszlav Csangialovics, Dusán Popovics, Milka Sztojano- vics bárhol keresett énekesek. Szombaton, Bellini Normájának két női főszerepében nálunk is jól ismert művészeket köszont- hetett a publikum. Radmila Ba- kocsevicset és Gyurgyevka Csa- karevicset. A Belgrádi Opera augusztus 20-án, hétfőn este az Igor herceggel zárta a 15. Szegedi Szabadtéri Játékokat Nikolényi István (Fotó: Enyedl Zoltán)
