Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-23 / 196. szám

. .Vi hétköznapokra és ünnepekre készül Azt hiszem, nagyon sokan is­merik Csende Bélát, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának közművelődési cso­portvezetőjét. És abban is biz­tos vagyok, hogy ezekben a napokban sokszor csengett a telefonja, és sokszor kopogta­tott nála a táviratiki hordó gra­tuláló köszöntésekkel. Oka van ennek, természete­sen. Az, akit kerestek telefo­non, és akihez többszőr is be­kopogtatott a táviratkihordó, megkapta a „Kiváló Népműve­lő” kitüntetést. Augusztus 17- én, Budapesten, a Fészek Klub­ban. Hat éve, hogy a megye köz- művelődési munkájánaik az élén áll. Hat éve érkezett Bé­késcsabára, a hazad föld, a — bárhová vetődünk is — felejt­hetetlen itthoni környezet Csende Bélát is visszahívta. A hat év, íme, sikerekkel teljes hat év volt, és nagy ígéretek alapja az elkövetkezőkre. Emlékszem, tavaly interjút készítettem vele a közművelő­dés elsőrangú gondjáról, a kor­szerűségről. Arról, hogy meg­újulni hogyan lehet, hogyan kell? Arról, hogy mire készül, mit tervez, mit javasol sokszáz békési népművelőnek? Érdekes, elgondolkoztató vá­laszokat adott, és mondatai mögött minden esetben ott érez­tem a rá annyira jellemző megfontoltságot, megalapozott­ságot és a soha nem túlzott gesztusokban megnyilvánuló igaz, őszinte lelkesedést, vagy talán még pontosabban: opti­mizmust. A hitet abban, hogy az ember művelhető, jobbítha­tó, többé tehető, a hitet abban, hogy a művelődés soha meg nem álló folyamat, hogy ez mélységesen igaz is, nemcsak szólam, vagy sztereotip frázis. Fellapoztam azt a tavaly ta­vaszi interjút. A kitüntetett ak­kor így beszélt: „Nekünk nép­művelőknek kell elősegítenünk azt, hogy a közművelődés meg. szerezze a maga rangját. Ez majd akkor következik be, ha mindenki otthonává lesz a mű­velődés központja. Ha a társa­dalmi. közösségi élet fóruma lesz, mint ahogy a legjobbak már régen azzá váltak. Közös feladata ez mindenkinek, a népművelőknek éppen úgy, mint a KISZ-nek, a szakszer­vezeteknek és másoknak... Me­gyénkben is az összefogáson múlik a korszerűség megterem­tése, hogy a művelődési ottho­nok mindjobban betöltsék nagy szerepüket: egy-egy település közművelődésének rangos köz­pontjai legyenek. Olyan köz­pontok, ahová szívesen járnak az emberek, és ahonnan sokfé­le, szép élménnyel mehetnek haza.” Közben .,Kiváló Népművelő” lett. A kitüntetést is megkap­ta hozzá. Mondja, hogy új hét­köznapokra, új ünnepekre ké­szül. Mint rendesen Sass Ervin Járult a szociális ellátás megyénkben Emelkedő nyugdiiösszegek — Nyolcvannyolc és léi millió gyógyulásra A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságanak Békés megyei igazgatóságán ezekben a napokban készült el 1973 el­ső félévének részletes mérle­ge. A tények, az adatok egyre bővülő, szélesedő szociális gon­doskodásról, az egészségügyi el­látás színvonalának javulásá­ról tanúskodnak. Lakatos Mi­hály osztályvezető elmondotta, hogy megyénkben gyermekgon­dozási segélyre, gyógyszerre, rendelőintézeti és kórházi ellá­tásra, gyógyászati segédeszkö­zökre összesen több mint 3 mil­liárd forintot fordítottak, fi­gyelembe véve a táppénz és egyéb költségeket is. Ebben a nyugdíjra, járadékra kifizetett összeg nincs benne — ezt az adatot a főigazgatóságtól később kapják meg —, de az országos számok ismeretében az újonnan megállapított nyugdíjuk össze­ge a bérszínvonal és a szolgá­lati évek növekedése következ­tében Békés megyében is ál­landóan emelkedik. A költségek átlagosan na­gyobb mértékű növekedésében közrejátszik, hogy a kormány­zat a tejtermékárak emelkedé­sének ellensúlyozására a nyug­díjasoknak, járadékosoknak, a gyermekgondozási segélyen le­vőknek havonta 50 forintos ki­egészítést biztosít és ezt a tá­mogatást a családi pótlékhoz is троя H тяПг A KORMÁNY a múlt évben és 1973 elején is több intézke­dést hozott a nyugdíjasok és a nyugdíjba vonulók helyzeté­nek javítására. Újabb munka­körökre terjesztették ki a kor- kedvezményt. Kedvezőbb, dif­ferenciáltabb lett a nyugdíj ki­számításának alapja is: a le­dolgozott utolsó öt évből azt a hármat választják ki, amikor a legmagasabb volt a havi átlagos jövedelem. A jobb ügyvitel, a bizottsá­gok magasabb szintű előkészí­tése következtében javult az adminisztráció is. Mind töb­ben élnek a nyugdíjra igény- jogosultság megszerzése után a továbbdolgozás lehetőségével, és kapnak ösztönző nyugdíjpót­lékot. A családi pótlék emelé­sére a múlt évben került sor. A három- és többgyermekes, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyer­mekenként a korábbinál 100 fo­rinttal többet kapnak havonta, melyhez természetesen a plusz 50 forint is járul. Ez azt jelen­ti, hogy három gyermek után a korábbi 510 forinttal szem­ben havi 960 forintos ellátást biztosít az állam Kedvező in­tézkedés az is, hogy a több- gyermekes családok ezentúl ak­kor is részesülnek családi pót­lékban, ha már csak egy gyer­mek jogosult rá. Az általános családi pótlékkal kapcsolatos kiadások 33,6 százalékkal, a termelőszövetkezeti családi pót­lókra fordított összeg pedig 40,7 százalékkal emelkedett, és az első félévben csaknem 71 mil­lió forint volt az erre a célra felhasznált költség. EGYRE TÖBB ANYA veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt: az első félévben szá­muk 7 ezer 288 volt. Gyermek- gondozási segélyre 27 millió forintot fizettek ki. Az első fél­évben a táppénzre kifizetett összeg az előző évihez képest nagymértékben emelkedett. Ez elsősorban az influenzajár­vánnyal függ össze. Táppénzre az 1972 első félévinél csaknem 9 millióval többet: 52 574 ezer forintot fizettek ki. Az influen­zajárvánnyal függ össze a gyógyszerkiadások növekedése is. Egy-egy receptre kiadott gyógyszer értéke átlagosan 20,84 forint volt. Ez az összeg 0,93 forinttal nagyobb az elő­ző évinél. Az összes gyógyszer- kiadás pedig 56,5 millió fo­rint volt, ami a bázishoz vi­szonyítva 14,1 százalékos emel­kedést mutat. Kórházi, rendelő­intézeti, körzeti orvosi ellátás­ra a tavalyinál többet, 88,5 mil­lió forintot fordítottak. GYÓGYÁSZATI segédeszkö­zökre, anyasági, temetési se­gélyre, útiköltségre 9 millió fo­rint került felhasználásra. Seres Sándor Lakodalmi menef fambura-zeneszóra ... Megyénk különböző városá­ban és községében, rendeztek lakodalmat az áj kenyér és az Alkotmány ünnepén. Battonyán például Podina Iván és Szl- mán. Mária járult többek között az anyakönyvvezető elé. E la­kodalom érdekessége volt: a magyar, román és szerb nem­zetiség lakta községben a szer­tartásokat ősi szokás szerint tar­tották, s különösen a szerbek sajátos szokásait elevenítették fel. A násznép tambura-zeneszóra vonult a vőlegényes háztól a menyasszony otthonáig, onnan a gyönyörűen feldíszített házas­ságkötő terembe. Az ifjú pár násznagya — a vőlegény és a menyasszony búcsúztatója — Keszthelyi Zoltán országgyűlés sí képviselő volt. Az anyakönyv­vezető szerb szokás szerint a háromszínű nemzetiszínű sza­lag fölé népies díszítésű ing- vállat kapott. A KISZ-fiatalok külön köszöntötték az ifjú párt. Ott voltak a rokonok, jóbará­tok, jó szomszédok, de érkez­tek vendégek a szomszédos Ro­mániából is. A nótázás és a be­szélgetés magyar, szerb és ro­mán nyelven folyt. A meny­asszony például egyik nagyma­mával szerbül, a másikkal ro­mánul, a fiatalsággal pedig ma­gyarul társalgóit. A traktoros és a nevelőnő es­küvőiéin a művelődési házban több mint kétszázan ültek az ünnepi asztalihoz. A tambura- zenekar hajnalig húzta a talp- alávalót. Gyakran csoportos szerb táncra perdült a társaság egy része, s reggel újból terí­tettek, hogy ^kmetk kedve tart­ja, másnap is mulathasson. A. Szabálytalanul szabályos Aki a szabálytól eltér, annak számolnia hell a következmé­nyekkel. Am minden szabály al­talános formulaként írja elő, hogy mit szabad és mit nem. És itt nezdódnek a kérdőjelek. Mert a különböző esetek, melyekre a formulát alkalmazzák egyediek, s néha bonyolult ellentmondáso­kat takarnak. Szabó László és élettársa Sze­keres Ferencné Orosháza, Retek u. 9. szám alatti lakosok fiata­lok, életük sem botlásoktól, sem tévedésektől nem volt men. tes. A múlt év óta élnek együtt. Akkor úgy látszott, végre révbe értek, rendezni tudják életüket. Két gyermek eltartásáról gon­doskodtak. Az egyik gyermek az asszony előző házasságából szár­mazott. Ezt a 9 éves kislányt azonban az orosházi tanács igazgatási osztálya állami gon­dozásba vette. A döntés indoka többek között a következő volt:. „A lakás rendkívül elhanyagolt, a kiskorú gyermek számára nin­csenek biztosítva azok a feltéte­lek, amelyek a helyes irányú testi és erkölcsi fejlődéshez szükségesek”. Az elhanyagolt la­kás egy kétszer négyméteres szoba. Nem tévedés, nem elírás, kétszer négyméteres. Ebben a szobában laktak négyen. Ez volt a konyha, a fürdőszoba, a kam­ra, a hálószoba, egyszóval min­den. Most hárman élnek a rend­kívül szűk helyiségben. Van egy másik szobájuk, de abban egy albérlő lakik. Az albérlő viszont nem akar elköltözni. Hogy né­miképpen segítsenek magukon, beépítették a folyosót, ez lett a konyhájuk. Ekkor újabb baj szakadt a nyakukra. Az oroshá­zi tanács műszaki osztálya a konyha azonnali lebontására, ■ 200—200 forint pénzbírság meg­fizetésére kötelezte őket. Ezen­kívül felhívta a figyelmüket ar­ra, hogy, ha a bontási kötelezett­ségüknek időben nem tesznek eleget, 1 000—1000 forint pénz­bírsággal sújtják őket. A bírsá­golást újabb bírságolás követhe­ti, mindaddig, amíg a konyhát le nem bontják. Természetesen nem bontották le. Vitathatatlan, Szabó László és Szekere* Ferencné szabálysértést követett el. Kérhettek volna épí­tési engedélyt, fellebbezhettek volna a határozat ellen. Sem ezt, sem azt nem tették meg. Nyil­ván újabb bírsággal sújtják őket. A műszaki osztály teljesíti köte­lességét. Kötelessége ugyani* be­tartatni az építési szabályokat. A városrendezési szempontokra is figyelemmel kéj lennie. Hiszen beláthatatlan következmények­kel járna, ha mindenki ott épít­kezne, ahol akarna. Abban is igaza van a műszaki osztálynak, hogy a konyha nem felel meg az Országos Építésügyi Szabály­zat előírásainak. Sőt sem szép­nek, sem egészségesnek nem ne­vezhető. Am van egy roppant nagy előnye. F&y család gond­ján némileg enyhített, mégpedig úgy, hogy Orosháza arculatán nem ejtett foltot. Vajon csak a bírságolás segít? Nem lehetne más utat-módot ta­lálni? Igaz, a szabály, az szabály. Am arról sem szabad megfeled­kezni, hogy Szabóéknak valahol lakniuk is kell. És ez legalább olyan súllyal esik a latba, mint az építési szabályzat. Ámbár így a mérleg szabálytalanul lenne szabályos, de legalább pontosan mérne. (Serédi) Belgrádiak záriák a szegedi fesztivált Befejeződtek Szegeden a sza- j bad téri játékok és ezzel pórim- ] zamosan az ünnepi hetek esemé­nyei. Az elmúlt másfél hónap alaposan próbára tette a város „teherbíró-képességét”, amely félmillió hazai, külföldi vendé­get fogadott. Az idegenforgalmi hivatal szerint a Szegedre érke­zők átlagban több mint két ven. dégnapot töltöttek szállodákban, kempingben; naponta 5 ezer vendég elhelyezéséről gondos­kodtak, s a 14 különjárattál ér­kezők mellett alaposan megnőtt az előzetes szervezés nélkül, egyénenként ideutazók száma is. A szabadtéri tizenhét előadásán — a hétvégi „prognózis” figye­lembevételével — közel 80 ezren ültek a nézőtéren, illetve néhány .ezren még ezután látják a pro­dukciókat. Az elmúlt héten csütörtökön este mutatkozott be a Belgrádi Opera. Borogyin Igor hercegét impozáns kiállításban. V. Mare- nics dekoratív díszletei, között, M. Szabiics nagyvonalú rende­zésében, D. Miladinovics dirigá­lásával vitték színre. Az együttes május óta európai turnét bonyo­lít le, a madridi és lausanne-i fesztiválon összesen hét operát, zömmel szláv repertoárjukat mutatták be, s felléptek még Zágrábban, Ljubljanában is. Először jártak Magyarországon, nagyon bíznak abban, hogy a sikeres szegedi bemutatkozás nem marad folytatás nélkül szomszédaiknál. A jugoszláv művészek közül többen világjá­rók. Miroszlav Csangialovics, Du­sán Popovics, Milka Sztojano- vics bárhol keresett énekesek. Szombaton, Bellini Normájának két női főszerepében nálunk is jól ismert művészeket köszont- hetett a publikum. Radmila Ba- kocsevicset és Gyurgyevka Csa- karevicset. A Belgrádi Opera au­gusztus 20-án, hétfőn este az Igor herceggel zárta a 15. Sze­gedi Szabadtéri Játékokat Nikolényi István (Fotó: Enyedl Zoltán)

Next

/
Thumbnails
Contents