Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-23 / 196. szám
Szocialista szerződés - Három hónappal a tervezettnél korábban üzembe helyezik a nagyzugi belvízrendszert Békés é|s Mezöbprény közötti | 1га tJáirész sokat szenvedett a tél ! végi, kora tavasai belvíztől az i elmúlt években. I Vízügyi szakembereink keres-! ték a megoldást, hogy a mező- j gazdasági termelést egy egységes i belvízrendszer megépítésével ho-1 gyan lehetne biztonságossá tenni a Kettős-Körös bal partjához] simuló területen. így született i meg a nagyzugi szivattyútelep és csatornahálózat megépítésének ; gondolata. A munkálatokon két! »в*вяяв*ввввяв*вяяя1яярввяяя*в***вяя1ввв*яяв1 éve dolgoznak. A belvízrendszert december 31-én üzembe helyezik. Erre az a szerződés, a garancia, amely az elmúlt napokban született meg a Körösvi_ déiki Vízügyi Igazgatóság éu, a Ganz-M АVAG Gépgyár között. A gépgyáriak vállalták, hogy a szivattyútelep gépszerelését határidő előtt három hónappal befejezik. Így az 1974. évi tél végi, kora tavaszi belvizek elvezetésére lehetőséget teremtenek!. Nukleáris műszer az öntözés szolgálatában Győr megyében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet egy csoportja nukleáris műszerrel vizsgálja a talajnedvességet. A kapott adatokat számítógéppel dolgozzák fel, a megye mezőgazdasági üzemei pedig közvetlenül az öntözésben hasznosítják. Ezt a munkát a VÍTUKI .a későbbiekben országos méretűre kívánja kifejleszteni. A képen a sugárforrás elhelyezése az ún. merőkutra. (MTI fotó: Bajkor József felvétele—KS) вввяяявяяя*яяг1явв11мт1 kozata már a lehető legélesebb hangon ítélte el a különböző maoista csoportok tevékenységét és határolta el a kínai politikát ezektől a csoportoktól). A szakadár tevékenység ebben az új szakaszában — híven ahhoz, hogy a szovjetellenesség abszolút elsőséget kapott a kínai külpolitikában — a szocialista tábor egységének megbontására irányuló törekvésekben fejeződik ki. Rendkívül sokatmondó fogalmazásban fejti ki a Mezsdunarodnaja Zsizny idézett tanulmánya: ,, A maoista vezetés fő célja, hogy szembefordítsa egymással a szocialista országokat... Ennek a célnak a szolgálatában a kacérkodás, a hízelgés és a zsarolás módszereit alkalmazza. Nemrégiben a kínai vezetés nagylelkűen úgy döntött, hogy Kína és Albánia mellett más országokat is hajlandó szocialista országnak tekinteni..." Természetszerűen a szovjetellenesség legdurvább és a kínai hatalmi célokat legvilágosabban leleplező megnyilvánulása a Szovjetunióval szemben támasztott kínai területi követelések. Legutóbb 1973 márciusaiban a Zsenmin Zsipao provokatív cikket közölt arról, hogy a szovjet Távol-Kelet milyen városainak kell ..visszanyerni- ök kínai nevüket”, s ebből az alkalomból a maoisták újra hangoztatták igényüket az АяшЛя folyótól északra és az 1яяявввяввяяявяяяявяявяягяя9в9вявяяяяяеяя««в»| i Usszuritól keletre fekvő területekre. Mindezt annak ellenére tették, hogy a Szovjetunió vezetői több ízben kimutatták ezeknek a kínai követeléseknek az abszurditását, hangsúlyozták, hogy nincs „területi kérdés” a két ország között — ami pedig a kisebb helyi jelentőségű határikiigazításokat illeti, azoknak a rendezésére immár évek óta szovjet küldöttség tartózkodik Pekingben. Ennek a munkáját azonban a kínai kormány következetesen szabotálja. Végső elemzésképpen tehát — mint Alekszejev tanulmánya fogalmazza — „a kínai vezetés egész politikáját átitatja a világ-hegemóniára való törekvés”. A szovjetellenesség azért került a kínai politika előterébe, mert a Szovjetunió és a szocialista országok ereje, nemzetközi befolyása és politikája a legnagyobb akadály az ilyen törekvések útjában. Az „ideológiai” okokra való hivatkozás Peking részéről nem egyéb, mint az említett törekvések takarója. Az a tény, hogy Peking politikájának középpontjában a szovjetellenesség és a szocialista közösség elleni aknamunka került — természetesen változásokat tett szükségessé Peking- nek a világ rnás részeivel fenntartott külpolitikai kapcsolataiban is Pa rí munka a gyáregységben írta: Herbier Károly, az MSZMP KB munkatársa Й-z iparban végbement i koncentrációs folyamat ' eredményeként össze- | vont nagyvállalatok alakultak ! ki. Bizonyos iparágakban pedig I a vállalatokat összefogó trösztök jöttek létre. Az újonnan keletkezett vállalati központokhoz jelentős számú, más közigazgatási egységben elhelyezkedő gyár és üzem tartozik. Ismeretes, hogy több megyében ezek a gyáregységek képezik az ipar fejlődésének alapját. A központokhoz tartozó gyáregységek pártszervezetei az elmúlt években jelentős munkát végeztek. Politikai tevékenységükkel elősegítették a gyáregysége^ beilleszkedését a nagyvállalat keretedbe. Ugyanakkor előmozdították a törzsgárda kialakulását, a munkaverseny ki- szélesedését is. ök gondoskodnak a dolgozóik táj ákoztatásá- ról az egész vállalatot érintő kérdésekben, szorgalmazzák a szociális ellátás, a munkakörülmények javítását. Többirányú politikai munkájuk nagymér- , tékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egysége^ túlnyomó többsége évről évre nyereségesen dolgozik, sikeresen teljesíti termelésd feladatát. M unkájuk hatékonyságát aizonban még fékezi az a körülmény, hogy hatáskörüket és felelősségüket nem mindenütt értelmezik pontosan és egységesen. Ezért szükséges hangsúlyozni: a gyáregységi pártszervezeteknek a saját működési területükön mindazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezni, amelyekkel az önálló gazdasági egységekben tevékenykedők! Ugyanakkor a nagyvállalati szervezetből adódó sajátosságok természetesen befolyásolják e jogok és kötelességek érvényesítését. Á juhtenyésztés időszerű kérdéseinek megvitatására egész napos tanácsikozást és tapasztalatcserét rendeztek az elmúlt napokba,, Gyomán. Ott voltak a Körösök völgyéből főként a juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságok szakemberei, s kerékasztal-beszélgetést folytattak Szabó Antallal, az állami gazdaságok központjainak szakagazat-ve- zetőjéveL Kiderült, hogy hazánk állami gazdaságaiban mintegy 200 ezer anyajuhot gondoznak, s a szaporulattal együtt évente 350 ezer a létszám. Jelenleg a gazdaságokban általában ráfizetéses a juhtenyésztés. Elzért i® jöttek Gyoméra a szakemberek, hogy a Körösi Állami Gazdaságban kialakított zárt rendszerű juhtenyésztés módjait tanulmányozzák. Az állami gazdaságokban az a cél: darabra szinte,, tartsák az állományt, viszont sokkal több húst, minőségileg jobb gyapjút adni a népgazdaságnak. A fajtakérdés megválasztása, a hizlalás külön ágazatként való kezelése, a nagyobb szaporulatra való törekvés a juhászatban is legalább annyira fontos, mint egyéb ágazatokban. A juhászati nap keretében leveti tettok a Körösi Állami Gazdaság nagyüzemi juhtenyésztéséről készült „Üj úton” című kisfilmet. Ebből a jelenlevők jól láthatták: a gazdasag komoly áldozatokat hozott azért, hogy a' Sajátos feladatokkal jár, hogy a gyáregységek a válla- lati központtól kapják tervfeladataikat. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a döntések kialakításában a párt- szervezeteknek ne lennének tennivalóik Részvételük fontos a jelentős gazdasági döntések meghozatalában, így a terv- javaslatok kialakításában is. A pártszervezeteknek természetesen nem kell közvetlenül bekapcsolódniuk a tervezés sokrétű, bonyolult munkájába, hiszen ez a gazdasági vezetés dolga. Arra azonban helyes ügyelniük, hogy a tervjavaslatokat még a jóváhagyás előtt megvitassák, nemcsak a vezetőségi ülésen, hanem taggyűléseken és a dolgozókkal közös tanácskozásokon is. A pártszervezetek nemcsak segíthetik, hanem ellenőrizhetik is, hogy a gazdasági vezetők tervező munkája összhangban álljon a népgazdasági igényekkel, tükrözze a távlati fejlesztési feladatokból adódó tennivalókat, valamint biztosítsa a kooperációs és szállítási szerződések betartását. E gyes gyáregységekben — szubjektív okok miatt — még mindig tapasztalható a nagyvállalati keretekből való kiválási szándék. Találkozni lehet egyoldalú értékesítési, ármanőverezési törekvésekkel is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a pártszervezeteknek fel kell lépni mindennemű megalapozatlan „önállósdi- val” szemben, ugyanakkor ösztönözve a gazdasági vezetést, bogy jól éljen a meglevő önállósággal. Tudatosítani kell, j hogy csak az a gyáregység számíthat ütemes fejlődésre, ame- i lyik saját erőforrásait maximálisan kihasználva kezdeményezi gyártmányai korszerűsítését és nagyvállalati piaci kötelezettségeit jó minőségű terméjuhászatoí fellendítse, j&l jövedelmező ágazattá flejlessze. A Körösi Állami Gazdaságban a 7—8 aranykoronáé szikes csgyep- bői dús füvet hozó legelőt „varázsoltak” öntözéssel és felújítással. tJj, szakosított juhtelepeket építettek, ahol jobb munkakörülményeket teremtettek a gondozóknak, s ЕЦ, állatoknál új, korszerű tartási, illetve takarmányozási technológiát alkalmazhatnak. A gépesített juhaMokibain granulátum formájában kapják a takarmányt az állatok. Az alom- szalma ismeretlen fogalom, rácspadozat biztosítja, hogy a juhok gyapja tiszta marad a lehulló trágyától. A juhoknál ismert büdös-sántaság az új tartási körülmények között ismeretlen. A Körösi Állami Gazdaságban 10 ezer j juhot gondoznak. Az új telepen | a hizlalda éves kapacitása 20 ezer. Egy dolgozó ötször több ál- [ latot gondoz sokkal kevesebb munkával, mint azelőtt. Különösen a juhtenyésztéséről ősidők óta híres Körös-völgyben érdemes mielőbb követni a jó példát. Felvetődött az a gondolat is: jó lenne ebben a térségben a hortobágyihoz hasonló speciális juh- vágóhidat építeni, így jövedelmezőbb lenne a tenyésztés, biztonságosabb az értékesítés. A gyapjú ára is messze elmarad a világpiaci ártól, itt is jogosan várnak változtatást a juhtenyész- ! tő gjazdaságok. Ary Ros» I kék szállításával elégíti M A pártszervezeteknek rá kell mutatniuk arra, hogy az olyan lépések, amelyek ellentétbe kerülnek a nagyvállalati célkitűzésekkel, nemcsak a népgazdaság érdekeit sértik, de végső soron a gyáregységben dolgozó kollektíva érdekeivel is szemben állnak. A vállalati központok és a gyáregységek gazdasági kapcsolatai igen sokrétűek. A párt- szervezeteknek mindennapi munkájukban mindig számításba kell venni, hogy e kapcsolatok mögött, a termelésen túl, emberi viszonyok is vannak. Azok a pártszervezetek járnak él helyesen, amelyek erősítik ezeket a kapcsolatokat. Magától értetődik, hogy valamiféle problémamentes kapcsolatra törekedni irreális célkitűzés lenne. Ez lehetetlen is, hiszen a vállalati központok és a gyáregységek között viták adódnak, a többi között a bérszínvonalban meglevő különbségekről, a beruházás és a fejlesztés, a nyereségrészesedés felosztásáról, a szociális létesítmények és a munkakörülmények fejlesztése kérdéseiről. Д pártszervezetek ezeket a problémákat nem kerülhetik meg, hiszen a dolgozók ilyen és hasonló kérdéseket nap mint nap felvetnek. De szerepüknél fogva minden esetben és mindig a legteljesebb objektivitásra kell törekedniük A helyes állásfoglalás kialakításához feltétlenül tájékozottaknak kell lenniük a nagyvállalat gazdasági helyzetéről. termelési mutatóinak alakulásáról, a távlati fejlesztési célkitűzésekről, a bér- és jövedelmi viszonyok vállalati szintű alakulásáról és a dolgozók szociális ellátottságáról. Helytelenül jár el az a pártszervezet, amely véleményeltérések esetén, a valódi összefüggésekből kiszakítva ítéli meg a gyáregység helyzetét. A bérkérdésekkel, a jövedelmek alakulásával elsősorban a szakszervezet bevonásával célszerű foglalkozni. A párt- szervezetnek támogatnia kell minden olyan jellegű törekvést, amely a megfelelő határozatokon és kormányrendeleteken alapszik. Ugyanakkor szükség esetén szembe kell szállnia a demagógiával. Egyébként is helyes, ha rendszeresen tanácskoznak a vállalati szakszervezeti tanácsba választott helyi kommunistákkal, hogy segítséget nyújthassanak állásfoglalásukhoz. A rendszeres konzultáció mindig hasznos, de különösen fontos a kollektív szerződések megkötésének időszakában! M ég viszonylag kevés gyáregységi pártszervezet képes élni a pártmunka- koordinálásban rejlő lehetőségekkel, pedig ez nemcsak a koordinálást végző pártszerv, a vállalati központ pártszervezete számára biztosít jogokat A gyáregységi pártszervezet ezen a módon nemcsak a szükséges tájékoztatáshoz juthat hozzá, hanem egyszersmind javasolhatja a gyáregység számára lényeges kérdések megoldását. Kezdeményezési, javaslattevő jogával élve tehát előmozdíthatja az összhangot, hogy a vállalat vezetése gyáregységi, össz- vállalati szempontból kedvező és hasznos döntéseket hozzon. emjMSisg 3 1973, AUGUSZTUS 22. ” Film készült a Körösi Állami Gazdaság juhtenyésztéséről Juhászati tanácskozás Gyomon
