Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-16 / 191. szám
Korunk követelménye az egyiittmüködés fejlesztése és a vezetés színvonalának javítása Dr. Kovács Sándor SZÖVOSZ'elnökhelyettes előadása szövetkezetpolitikánk időszerű kérdéseiről Dr. Kovács Sándor, a SZÖVŐ SZ elnökhelyettese előadását tartja. Mellette balról Goldb erger János, a KJSZÖV megyei elnöke, jobbról Csatári Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese^ (Fotó: Demény) A Békés megyei Ipari, Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár keretében tegnap, szerdán délelőtt szövetkezeti napot rendeztek Békéscsabán, az SZMT székházában, amelyen részt vettek a három szövetkezeti szektor: a mezőgazdasági, az ipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek vezetői és képviselői. Az elnökségben helyet foglalt dr. Kovács Sándor, a GZÖVOSZ elnökhelyettese, a párt megyei bizottságának képviseletében Molnár Lajos gazdaságpolitikai osztályvezetőhelyettes, a megyei tanács részéről Csatári Béla általános elnökhelyettes, Irházi Lajosné, a KISZ megyei bizottságának titkára, Sarkadi István, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Báli István, a Dél-Békés megyei és Balogh Sándor, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség elnöke és több meghívott. A Szövetkezetek Békés megyei Koordinációs Bizottsága nevében Goldberger János, a KISZÖV megyei elnöke üdvözölte a részvevőket. — A világ különböző országaiban *— emlékeztetett — a közelmúltban ünnepelték a haladó szövetkezők az 51. Nemzetközi Szövetkezeti Napot. Az első, mostani alkalommal rendezett Békés megyei Ipari. Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár a megye általános fejlődésén túl szemlélteti azt a rohamos fejlődést is, amely különösen az utóbbi két évtizedben a szőEmelkedett az üzemi balesetek száma Határozottabb felelősségre vonást követel a megelőzés A tótkomlósi Alkotmány Tsz- ben álávéséssel egy istállót bontottak, s a ki nem támasztott vert fal leomlott. Maga alá temette Lássák Mihály és Gyivi- csán István tsz-tagokat. Sérüléseik oly súlyosak voltak, hogy ! a helyszínen életüket vesztették. ! Még 13 halálos üzemi baleset j rövid leírását tartalmazza az a | tájékoztató jelentés, amelyet az j SZMT munkavédelmi bizottsága | az 1973. első félévi helyzet alap. I ján az SZMT elnökségének au- j gusztus 10-i ülése elé terjesztett. Bél év alatt tehát összesen 15_en vesztették életüket Békés megyében üzemi baleset következtében. Valamennyiüket siratják és gyászolják családjaik, hozzátartozóik, barátaik. Halálukat hanyagság, nemtörődömség, a kötelességek megszegése, az előírások betartásának elmulasztása okozta. Több sérülés is történt, és a kiesett munkaidő csaknem 3 200 nappal haladta meg az 1972. első félévit. Ez azt jelenti, hogv a balesetek általában súlyosabbak voltak, amj kirívóan mutatkozott meg az Orosházi Állami Gazdaságban, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalatnál, a Mezőtúri Állami Gazdaság gyomai fatelepén, a Csepel Au- ■ tógyár szeghalmi telepén és még néhány más vállalatnál, gyárban. üzemben. A baleseteket főként a rossz gépek, szerszámok, a helytelen j szervezés, a munkavédelmi ok- I tatás elmulasztása, a védőberendezések és az egyéni védőeszközök hiánya, a dolgozók gyakorlatlansága okozta. A kivizsgálásnál sokszor a sérültre akarták hárítani a felelősséget ; és elhanyagolták a valódi okok feltárását. Nem tették meg a szükséges intézkedéseket, emiatt ismétlődött a baleset. Az SZMT munkavédelmi felügyelői 54 üzemi baleset kivizsgálásában vettek részt. Négy a1- ■ kálómmal kezdeményeztek bűn- j tető eljárást, nyolc esetben bír- j ságolást. A vizsgálatba bevonták ! a vállalatok szakszervezeti tár- | sadalmi munkavédelmi felügyelőit' is. Az SZMT elnöksége állást foglalt abban, hogy a balesetek megelőzésének elősegítésére fokozni kell a felvilágosító, nevelő munkát és határozottabban kell felelősségre vonni azokat, akik egy-egy balesetért, olykor családok súlyos tragédiái- ' ért közvetve vagy közvetlenül felelősek. E. Б. vetkezeti mozgalom mindhárom ágazatát jellemzi Pártunk korszerűsített szö- vetkezetpolitikája ma már a mindennapok gyakorlatává vált. Az 1971. évi egységes szövetkezeti törvény magas szintű jogi alapot biztosit a szövetkezetpolitikai elvek egységes érvényesüléséhez. A szövetkezeti mozgalom politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésével párhuzamosan lényegesen bővültek nemzetközi kapcsolataink is —mondta, majd átadta a szót dr. Kovács Sándornak, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettesének, aki iszövetkezetpolitikánk időszerű kérdéseiről tartott előadást. Az előadó bevezetőben hangsúlyozta: nem véletlen, hogy nálunk egységes szövetkezeti törvény • született. A társadalomban, a népgazdaságban, a szocialista építésben és a lakosság igényeinek ellátásában a szövetkezetek jelentős szerepet töltenek be. A további fejlődés azonban azt igényli, hogy szövetkezeteink a jövőben még jobban hasznosítsák az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az országosan mintegy két és fél millió tagot egyesítő szövetkezetek összefogásában óriási erő rejlik. ‘Természetesen mindemellett az is szükséges — fűzte hozzá —, hogy a szövetkezeti vezetők ne csak köszönő viszonyban legyenek, hanem kölcsönösen örüljenek egymás sikereinek, munkálkodjanak együtt a közös feladatok végrehajtásában. Kovács elvtára előadásában többek között elmondta: sokat kell még tenni azért, hogy a szövetkezeti tagság kötelezettségeinek teljesítése mellett minél kiterjedtebben éljen jogainak gyakorlásával. Ebért a vezetőik fordítsanak nagy gondot a rész- és közgyűlések jó előkészítésére, s .a mindenki számára közérthető beszámolókkal teremtsenek jó alapot az érdemi vitákhoz, az ügyekbe való beleszóláshoz, az együttes álláspont kialakításához. Ezzel összefüggésben szólt arról is, hogy a küldöttgyűléseket sem szabad elhanyagolni, mert ezekre a fórumokra most is és a jövőben is szükség lesz. Arra kell törekedni, hogy ezeknek a színvonala is javuljon, s ezáltal és a szövetkezeti demokrácia szélesítésével minél több ember alkotó vágya és tevékenysége bontakozzék ki. Sok minden múlik ebben is a szövetkezeti elnökökön és vezetőkön — hangsúlyozta. — Ám abban is, hogy miképpen szervezik meg vezetői munkájukat. Szakítani kell a megszokott egyemberes vezetési stílussal, mert ennek a mai világban már lejárt az ideje. Ezért bátrabban szükséges decentralizálni a hatásköröket, ezzel együtt természetesen a vele járó felelősséget is. Előadása végén arra kérte a szövetkezetek képviselőit, hogy még többet tanuljanak egymástól. Az együttműködés fejlesztésével pedig törekedjenek arra, hogy a szövetkezeti mozgalom még hatékonyabban teljesítse társadalompolitikai és gazdasági feladatait. A szövetkezeti nap részvevői Goldberger elvtárs zárszava után ellátogattak a Békés megyei Ipari Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra. P. P. 3 ШШШЩ 1933 AUGUSZTUS Ipari szakmai nap a kiállításon Eseményekben gazdag napjai vannak a Békés megyei Ipari, Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szervező bizottságának. Ennek a gazdag programnak egyik kiemelkedő rendezvénye volt a tegnapi ipari szakmai nap, amelyet a kiállítás dokumentációs termében dr. Bankó János, a kiállítás igazgatója nyitott meg. A vásárigazgató méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Békés megye társadalmi szervezetei tettek annak érdekében, hogy megyénkben reprezentálhatták a szocialista építőmunka eredményeit, majd a következőket mondta: — Köztudott, hogy megyénk a felszabadulás előtt jelentéktelen iparral rendelkezett. Az azóta eltelt időszak fejlődését jól mutatja, hogy a megye 1972-es évi 15 milliárd forintot meghaladó termeléséből az ipar mintegy 7 milliárd forint értéket állított elő. Az államosítás megyénkben mindössze 12 vállalatot érintett. Amit tehát itt a kedves vendégek látni fognak, az mind a szocialista építés lehetőségeivel élni tudó munikások és ipari szövetkezeti tagok dolgos keze munkája. Ezután azokról az eredményekről tájékoztatta az ország minden részéből érkezett szakembereket, amelyet Békés megye állami és szövetkezeti ipavényei eredményesen szolgálják közös célunk, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását — fejezte be megnyitó- beszédét a kiállítás igazgatója. Ezután a résztvevők megtekintették a kiállított termékeket. A vásári sétát követően a vendégek tiszteletére a kiállítás igazgatója álló-fogadást adott. Itt beszélgettünk dr. Móré Andrással, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetőjével. Elmondta, hogy újszerűsége mellett ez a kiállítás és vásár, amelyet első alkalommal rendeztek Békés megyében, a szakembereknek sok jó gondolatot ad. — Különös érdeme a rendezésnek, hogy nem törekedett budapesti, vagy más nagyvállalatok termékeinek bemutatására, hanem azt állította ki, amit a megyében hoztak létre. Az is jó ebben a rendezésben, hogy sikerült bemutatni a megye világhírű mezőgazdasági termékei mellett az erősödő, fejlődő állami és szövetkezeti ipar valóban kiváló termékeit. Sok dicsérő jelzőt, kritikai észrevételt hallottunk a szakemberektől. Így Csirke Károlyiéi, a KGM Távlati Fejlesztési Főosztályának csoport- vezetőjétől a következőket: — Jelentős az, amit a gépAz ipari szakmai nap résztvevői megtekintik a kiállítást Fotó: Demény ra az ötéves tervek végrehaj- j tása során elért, kiemelve an- j nak jelentőségét, hogy az idén j ünnepeljük az ipari vállalatok államosításának 25. és jövőre ; pedig megyénk felszabadulásá- j nak 30. évfordulóját. — Amikor az MSZMP Bé- i kés megyei Bizottságának megbízásából a megyei tanács vég- rehajtó bizottsága és a kiállí- , tás szervező bizottsága névé- ' ben köszöntőm az ipari szakmai nap valamennyi résztvevőjét, az egyes minisztériumok és megyék ipari vezetőit, kívá- j nom, hogy a mai nap rendez- i ipar területén elértek. A lehetőségek azonban még közel sincsenek kimerítve. Nagyobb kooperációval, budapesti gyárak vidékre telepítésével újabb munkaalkalmat teremthet a megye vezetősége a mezőgazdaságból fölszabaduló munkaerőnek. A szakmai nap a Technika Házában folytatódott. Délután 1 órakor dr. Móré András, majd délután 2 órakor Csirke Károly tartott előadást az ágazatok fejlesztési irányairól és megyénk ilyen irányú lehetőségeiről, gondjairól. B. J Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács V, В A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága augusztus 15-én tegnap délelőtt tar- ' tóttá soron levő ülését. Megtár- I gyalta a lejárt határidejű vég- [ rehajtó bizottsági határozatok i végrehajtásáról szóló jelentést, ; majd a vb műszaki osztályá- j nak tevékenységét értékeltél ! Ezt követően Dénes Lajos, a ' vb pénzügyi osztályának vezetője és Arató György terv- és munkaerőgazdálkodási osztály tervcsoport vezetője beszámolt • az 1973. év első félévi fejlesztési alap és költségvetés fel- használásáról. A választott testület megtárgyalta a következő tanácsülés anyagát. Ezen belül a tanácsi és nem tanácsi szervek fejlesztési célkitűzéseinek együtműkö- dési gondjait, valamint a tanácsi hatáskör-rendezés, a tanács szervezeti és működési sza_ bályzat végrehajtásának tapasztalatait, majd bejelentéseket és indítványokat hallgatott meg.
