Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-15 / 190. szám
Feladatunk: ellátni a lakosságot tejjel, illetve hasznosítani a kedvező lehetőségeket a húsexportban Két bemutatóterem csábító látványosságai A tanácskozás előadója, ár. Soós Gábor, a mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter első helyettese, a szarvasmarhaprogram időszerű feladatait taglaló tájékoztatójának bevezetőjében ismertette azokat a gazdasági előzményeket, amelyek miatt végül is elodázhatatlanná vált a szarvasmarha- tenyésztés helyzetének átfogó rendezése. Élelmiszergazdaságunknak ' kevés olyan ága van, melynek j sorsa felett annyit vitatkoz- tunk volna, mint éppen a szarvasmarhatenyésztés, és ez nem véletlen. Napjainkban j visszavonhatatlanul előtérbe j került a táplálkozás korszerű- södésének folyamata, amely nálunk annál is iníkább nagy j gondot okoz, mert Magyarország legfeljebb a középmezőnytés fejlesztését indokolja: ez pedig nem más, mint a marhahús tartós világpiaci kereslete. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese szólt arról is, hogy a nagy i fontosságú feladatok, illetve a kedvező lehetőségek ellenére is szarvasmarhaállományunk, benne a tehénlétszám eleddig évről évre csökkent. Ezért is volt szükség arra, hogy két éves alapos előkészítő munka után megszülessen a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését célzó kormányprogram, amely immár egy éve iránytűje a mezőgazdaság , .nehéziparának”, a szarvasmarhaágazatnak. Egy év nem elegendő valamennyi szükséges következtetés levonására, egy olyan program j teljesítésének alakulásakor. Országos gyógyszerteclmológiaí konferencia és eszköztörténeti kiállítás nyílik Szarvason A meghonosodott; tartástechnológiák, az állategészségügyi színvonal és a szakember-ellátottság helyzetének elemzését követően dr. Soós Gábor a szarvasmarhatenyésztésben dolgozók előtt álló feladatokat összegezve így fejezte be előadását: A jelzett feladatok megoldását rögzítő megyei tervek — köztüik a Békés megyei is, amelyet a minisztérium meg- felelonék ítél — elkészültek, vagy rövidesen elkészülnek. Az üzemektől, az üzemekben dolgozóktól függ, hogy ezekből a tervekből mi valósul meg. A kétórás előadás ut£n a szarvasmarhatenyésztőik tanácskozása. amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének állattenyésztési szakosztálya és a Békés megyei Tanács Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Osztálya rendezett, Csatári Béla zárszavával véget ért. '—~ K. E. P. А Кner Nyomda a csomagolástechnika magas színvonalát a szép könyveket mutatja be termékkiállításán. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság gyógyszerteohnológiaí | szakosztálya és Békés megye csoportja, a Miagyar Kémikusok Egyesületének Békés megyei J szervezete, valamint a Békés j megyei Tanács Gyógyszertárj | Központja Szarvason rendezi meg 1973. augusztus 29 és 31 között а VI. országos gyógyszertechnológiai konferenciát. Hazánk minden tájáról több mint j 300 gyakorló gyógyszerészt és j tudományos kutatót várnak a nagy eseményre. Szarvason az öntözési és meliorációs főiskolán három nap alatt összesen 60 előadás hangzik el a gyógyszerkészítés időszerű problémáiról. A hazai és a külföldi előadók között 7 témával megyénk gyógyszerészei ■foglalkoznak. A háromnapos konferencia kiemelkedő eseménye lesz az I. Eszköztörténeti Kiállítás megnyitása, amely bemutatja 300 évre visszamenőleg a gyógy- szerkészítés fejlődéstörténetét. Adagot szolgáltat a kiállításhoz a budapesti Semmelweis Orvos- tudományi Múzeum, a soproni, a kecskeméti és a kőszegi patikamúzeum. Bemutatják egyebek között az ősi és új módon való őrlést, gyúrást, mérést, tárolást, a lepárlást, a speciális gyógyszerész-edények egész sorát, a kenőcskészítést. Hollandiából kapott ritka értékes edény, híres tabáni kerámia és egyéb ritkaság emeli majd a kiállítás nívóját. A legújabb gyógyszerkészi- tési technológiával fényképekről ismerkedhetnek meg az érdeklődök. Érdekes lesz egyebek között látnj a tabletta-, a kúp- és az injekciókészítés fejlődéstörtének apróbb mozzanatait. A konferencia résztvevői természetesen ellátogatnak a világhírű szarvasi Arborétumba, csónakkiránduláson vesznek részt, s a felduzzasztott Holt- Körös partján szalonnasütést rendeznek — hogy csak a leglényegesebbet említsük a tarka programból. A R A Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet termékbemutatója minden túlzás nélkül a szép csillárok és hangulatos asztali lámpák, a korszerű háztartási eszközök birodalmának nevezhető. (Fotó: Demény Gyula) Az augusztus ÏO-i megnyitó óta állandóan nagy a forgalom, sok a látogató Békéscsabán a Békés megyei Ipari. Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. Mindazok, akik szorgalmasan végigjárják a termeket és alaposan szemügyre veszik a kiállított termékeket, végül is a következőképpen nyugtázzák véle. ményüket: minden nagyon szép, érdemes volt eljönni. Igen, érdemes volt eljönni. Ezt, tanúsítja az első három nap statisztikája is, amely szerint több mint ГЗ ezren keresték fel ez idő alatt a kiállítást. Elismerő megállapításokban sem volt hiány: a viharsarki emberek szorgalmas alkotó munkájának mintegy 12 és fél ezer négyzetméternyi területet elfoglaló kirakata általános tetszést aratott. És arat ezután is. A több száz látványosság között két szép színfoltja a kiállításnak a Kner Nyomda és a Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet bemutatóterme. A Knea' Nyomda kiállításán a csomagolástechnika fejlődésének és korszerűsödésének szinte minden mozzanatát nyomon követhetjük, amikor szemünkbe tűnnek a szebbnél szebb, a színek minden árnyalatában pompázó ajándék, és díszdobozok, öntapadó címkék. A vitrinben sorakozó szép könyvek pedig a hírneves gyomai könyvkészítők nagy szakmai hozzáértését és kitűnő ízlését dicsérik. Ugyanúgy, mint ahogyan a Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezet bemutató, termében a kecses* formájú hő- fokszabályzós vasalók és a szinte csilingelő csillárok s ne feledjük a szülőket és apróságokat elbájoló, mesefigurákkal és babákkal díszített kicsinyke- picinyke asztali lámpákat seen a felsorolásból. Ű>. P ) Dr. Soós Gábor előadása Békéscsabán a szarvasmarhatenyésztés időszerű feladatairól amely természetiénél fogva tíz, sőt tizenöt évet kell, hogy felöleljen egyszerre. Az eddigiek alapján mégis nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kormányintézkedése helyes volt, a fejlesztési program alapjaiban jó — jegyezte meg dr. Soós Gábor, mielőtt a további teendők részletezésére tért. A tennivalók között első helyen említette az állomány további növelését, amelynek len- difletességét jelenleg két tényező is gátolja. Az egyik, hogy a tenyészüsző még mindig kevesebb, mint amennyire a gazdaságoknak szüksége lenne, a másik ok pedig, hogy a szakosított telepei építő üzemeknek nincs pénzük az állomány növeléséhez, a forgóeszközök biztosítására. Ebben valószínűleg már az 1974-es új hitelfeltételek is előrelépést hoznak. A miniszter első helyettese a Békés megye? tanács általános elnökhelyettesének társaságában megtekinti az ifjúsági ház előterében a Hajdú megyei Tejipari Vállalat termékbemutatóiét. (Fotó: Demény) A miniszter első helyettese a továbbiakban a hozamok növelésének, az önköltség csökkentésének szükségességét, a háztáji gazdaságok jelentőségét hangsúlyozta, illetve a tenyésztői munkát, a fajtakiválasztás szerepét, a szakosítással kapcsolatos üzemi döntéseket értékelve külön kiemelte a takarmányozás, ezen belül is a gyephasznosítás meghatározó voltát a program végrehajtásának sikerében. Tegnap, augusztus W-én délelőtt Csatári Béla, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg a Békés megyei Ipari, Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szakmai napjainak keretében Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében megrende- I zett szarvasmartratenyésztésj tanácskozást. ben ha helyet foglal azon a listán, amely az országokat az egy főre jutó tej és tejtermékek fogyasztásának mértéke szerint rangsorolja — mondta az előadó, majd így folytatta: Amellett, hogy a lakosság igényeit is teljes egészében ki ikell elégíteni tejjel és tejtermékekkel, van még egy tényező, amely a szarvasmarhatenyész
