Békés Megyei Népújság, 1973. augusztus (28. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

Á teljes emberi élet Vita a népesedésről, a nők egyenjogúságáról Évek óta gond és vitatéma népesedési problémánk, melynek megoldását számos szociális in­tézkedés volt már hivatva e'ő- segiteni. többek, között a gyer­mekgondozási segély. Bevezetése után hamarosan emelkedni kez­dett a szüléseik száma, az utóbbi években viszont — ha nem i8 az előző szintre — visszaesett. Bölcsőde biztosítása a szükséges mértékben azonban még így is nagy nehézségekbe ütközik, mert a magasabb keresetű anyák ala­posan meggondolják igénybe ve- gyék-e a 3 évi otthonmaradást. A nők teljes egyenjogúsága viszont — legalábbis elvben — nem vitás. Már előző Alkotmá­nyunk is leszögezte. Más kérdés az, hogy három évvel ezelőtt párthatározat — é® abból faka­dóan egy sor nagy fontosságú in_ tézkedés — vált szükségessé a nők politikai, gazdasági ég tár­sadalmi helyzetének megerősí­tésére. A fentj két kérdés — a nők egyenjogiúsága és népesedési helyzetünk — között összefüggés van. A születések számának nö­velését el lehet képzelni a nők egy részének otthonmaradásával- a gyermeknevelés és háztartási munkába való temetkezéssel. Ennek érdekében született meg az a gondolat — mivel a gyer­meknevelte valóban társadalmi­lag hasznos munka —. hogy a három vagy több gyermeket ne­velő asszony ezért a tevékeny­ségért anyagiakban elismerve le­gyen, sőt nyugdijat is kaphas­son utána. Legalábbis ezt ja­vasolja Fekete Gyula az Éljünk magunknak? című könyvében, melyet a Nők Lapjában folyta­tott vita leveleinek egv részé­ből állított össze. Az elmúlt évben, de még most is ennek kapcsán sokan kifejtet-1 tek véleményüket, leghatározot­tabban ideológia ilag is alátá­masztva s elsősorban a nők ' egyenjogúságát s a munkában I kiteljesedő emberi életet tekint­ve célnak Turgonyi Júlia az el­múlt héten a Népszabadságban. ! írásának lényeges kérdései : Az anyaság és a munka szembeállí­tása; a „főhivatású anyaság” visszalépés a nők számára; apa és anya együttes kötelessége nemcsak a gyermeknevelés, de a család ellátása is; ma még az egyenlő jogok közel sem egyen- lőek; kényszer vagy hivatás a munka az ember, akár a nő, akár a férfi számára. Tökéletesen igaza van. hogy a maradi gondolkodást erősíti te táplálja az a nézet hogy a nő vagy több gyermeket neveljen és maradjon a főzőkanálnál, vagy pedig egy. esetleg két gyermek mellett dolgozzon. Viszont ieaz az Is. hogv ma még nem tud a társadalom olyan segítséget biz­tosítani a többgyermekes csa­ládoknak. mint ahogy arra az anya munkavállalása esetér, szükség volna. így aztán áldozat az, amit a sokgyermekes csalá­dok — nemcsak az anyák — hoznak anyagiakban, munkában. fáradtságban, hiszen leginkább ők nem tudják igénybe venni a háztartási munkát könnyítő, már meglevő' szolgáltatásokat éppen azok drágasága folytán. De egyébként is. Más teher ne­hezedik a családra egy vagy két gyermek és más — jóval több és nehezebb — négy-őt, esetleg hat gyermek esetén. A különbséget a családi pótlék és az adott egyéb szociális juttatá­sok nem hozzák egyszintre. Ezért már akadt olyan közgaz­dász. aki felvette: a munkabér tulajdonképpen magába foglalja a munka erő-után pótlásnak a költségét is. tehát a munkabér egy részét a nevelt gyermekek számától függően lenne helyes differenciálni. Ennek megvalósí­tásáról szó sincs, azt azonban el kell Ismerni, hogy hasonlíthatat­lanul többet tesznek le a társa­dalom asztalára azok, akik több gyermeket nevelnek, mint az egy-gyermekesek, hogy a gyer­mektelenekről ne is • beszéljünk. (Ebbon az összefüggésben elte­kintve attól, hogy önszántukból vagy biológiai kényszerűségből gyermek telemek.) Mindezeket figyelembe véve is valóban nem a „főhivatású anyaság” a megoldás a ma és főleg a jövő asszonya számára. Visszavonulni a7 otthon fala; közé, a háztartásba visszalépést jelent még akkor is ha vannak és lesznek, akik ezt választják. A cél: megtalálni a nőknek az összhangot az anyaság és a munka a hivatás között te mind több férfinak felismerni és vál­lalni a munka mellett a gyer­meknevelés feladatát, a közös felelősséget a családért. A párt nőpolitikái határoza­tának meghozatala óta sok gítséget kaptak a dolgozó nők, de közel sincs kimerítve min­den lehetőség, többek között a bedolgozás és a félműszakos munkavégzés. A kettő közül a bedolgozói munkának vannak i hagyományai. a fél m üszakos megoldás viszont nem megy, pedig érdeme® lenne jobban ; megfontolni és keresni rá lehe- ■ tőséget. Ugyanis ez a forma az, | ami több gyermek mellett job- | ban megfelel a dolgozó nőnek, ; maradhat nemcsak a munkával j — mint a bedolgozó —. hanem i a munkahellyel, munkatársaival i is. Ugyanakkor emberi célkitű- i zései megvalósítása mellett jó- i val több ideje jut a gyermekne- i velésre. Persze továbbra is szük­sége van háztartást könnyítő, pótló, árban elérhető szolgálta­tásokra. ami nélkül a nő){ igazi felszabadítása elképzelhetetlen. Hiszen nemcsak egész, műszak, de félműszak esetén sincs meg­oldva a gyermekek kellő neve­lése, ha az anyát teljesen a ház­tartás gondja köti le: pedig a félnapos óvodába járó és iskolás gyermekek mellett jó megoldás lenne. S nagy előnye még, hogy később zökkenő nélkül lehet visszatérni a teljes munkaidős I foglalkoztatásra. Igaz az is: „Fontos elvi lelen­tőségű kérdés, hogy világosan lássuk: a család problémájának megoldása a syocializmug viszo­nyai között elképzelhetetlen oly módon, amely a régi típusú, pat­riarchális családba vezetne visz- sza amelyben a férfi dolga a családfenntartás, a nőé a ház­tartás é® a gyermekek felneve­lése” — ahogy ezt Turgonyi Jú­lia írta. Sokszoro»ir, igaz. A ba j csak ott van, hogy nemcsak a közgondolkodásban Utálni még mindig olyan megnyilvánulást, amely a férfi* tartja kizárólagos családfenntartónak. Például a közalkalmazottak félárú vasúti kedvezménye a nő jogán korlá­tozott, csak a gyermekek kap­hatják meg. a férj nem. a férj jogá„ természetesen a feleség minden esetben, akkor is ha dolgozik, akkor is ha nem. Bár­mennyire is pénzkérdés ez még most, valójában a férfi család­fenntartói szerepének elismeré­sét, sőt további megerősítését jelenti, méghozzá hivatalosan. Továbbá: köztudott, hegy még az egy-két gyermekes dolgozó anyák is milyen nehézségekkel küzdenek шег a gyermekneve­lésben, mennyi — t.éha csak né­ma — szemrehányást kapnak a munkábóa való elmaradhatatlan hiányzás miatt. Hány nőnek van emiatt kellemetlensége, hát­ránya. És akadályozza fejlődé­sében, előrehaladásában a meg nem értés. összeegyeztetni, az összhangot megteremteni a női munka és az anyaság között, nemcsak a nők, hanem a társadalom részéről is szükséges. Az üzemek, vállala­tok, hivatalok kisebb-nagjöbb vezetői magatartása e kérdés­ben a társadalom megbecsülését vagy rosszallását köz; etíti és mindkét irányban hat. Erősítheti vagy gyengítheti jelenlegi és távlati célkitűzéseinket. Ez pe­dig csak a nők telje® értékű em­beri élete lehet ami azonos a férfiéval : a munkában és a csatádban való kiteljesedés. Vass Márta Beat MesőSiovácshásán Félezres közönség elett ti­zennégy együttes mutatta be műsorát vasárnap Mezökovács- házán a negyedik megyei beat- fesztiválon. A színvonal elma­radt a múlt évitől, az együtte­sek többségének tagjai minimá­lis zenei felkészültségükkel, szinte teljesen érthetetlen szö­vegmondással, pusztán az erő­sítők lehetőség szerinti kihasz­nálására szorítkozva léptek pó­diumra. Kivételt képeztek a he­lyezést elérő zenekarok, ame­lyeknek játéka megfelelő hang­szeres tudásról, ízlésről, s ál­talában az üres külsőségek el­kerüléséről tanúskodott — üdí­tő és kellemes színfoltját alkot­va az egyébként meglehetősen sivár képnek. A szervezőket azonban min­denféleképpen dicséret illeti a megyei együttesek csaknem fe­lét mozgósító fesztiválért s jö­vő terveikért. Mindezekről Gyöngyössy Lászlóval, a műve­lődési központ igazgatójával be­szélgetünk : — Hogyan született a fesz­tivál gondolata? — Az igazság az, hogy a községben a közművelődésnek nemigen voltak hagyományai. A művelődési központ törek­szik a hagyományteremtésre. Régibb művészeti ágak — mint például a népi díszítőművé­szet — felélénlkítésében, eleve­nen tartásában s újabb formák­ban ie. mint amilyen a beat. Ez utóbhi mozgalom összefogá- j sa, fejlesztése érdekében hír- ! dettük meg az első fesztivált, hogy a későbbiekben ez hagyó-1 mánnyá váljék. Most a negye-1 diknél tartunk. — Miben látja a fesztivál legnagyobb érdemét? — Nálunk már évek óta si­keresen dolgozik a beat-zene- I kar. Tagjai közül többen is megbízható komolyzenei alap- j pal rendelkeztek, amikor át­pártoltak ehhez a műfajhoz. Rendszeresen próbálnak, fellé- ! V. J EGOROV DOKUMEN1UMREGÉNYE A szálak Schönhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN „Demoralizálni a lakosságot r A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Orosházi Gyára felvesz férfi és írói munkaerőt segédmunkás munkakörbe. Jó kereseti lehetőség, egy műszak Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán, Orosháza, Október 8 utca 8 sz. 185418 17. Félretéve a levelet, Jakov el­határozta, hogy felhívja Kulije- vet, bejelenti: elkészült a bead­vánnyal. a kagylót azonban nem vették föl. „Tele vannak sürgős munká­val” — gondolta irigykedve. Kín­zó erővel lepte meg a vágy, hogy ő is a csekisták között lehessen. Az egyedüllét kezdett elvisel­hetetlenné válni a számára. Nem bírta tovább, elment hazulról. A Kereskedő utca a házak szép, rendezett sorával, az első pillan­tásra mintha a szokásos életét élte volna e késői órákban. Egy kis figyelemmel azonban érzé­kelni lehetett, hogy az aggoda­lommal vegyes izgalom, amit a rettenetes hír kiváltott, még nem csitult el. Az utcákról el­tűntek a gond nélkül csatangoló ffatalok. Sötét ablakot alig lehe­tett látni; a lakásokban a leg­újabb eseményeket vitatták. A járókelők gondterhelten mélyed- tek magukba, mindenkinek akadt valami sürgős dolga a há­borúval kapcsolatban. Jakov megértette, hogy az ő helyzete is gyökeresen megváltozott. Még nem ért e gondolatok végére, amikor szinte a földből kinőve, Bezrukov állt előtte. — Üdvözlöm, Jakov Vaszilje- vics Mit szól hozzá?! Nemsoká­ra ismét szabad emberek le­szünk — súgta neki, könyökét szorongatva. Szergejev megremegett, mint­ha egy nyálkás varangyosbéka ért volna testéhez, s csak nehe­zen tudott uralkodni magán, ne­hogy ököllel e korcs képébe vágjon. — lsen. óriási esemény ez a* életünkben — mondta nagy nehezen. Az időpont я legalkal. matlanabbnak látszott a Bez- rukowal való beszélgetésre. — Megérti, hogy nem tudtam tovább várni, azonnal magához siettem. Azt hiszem, most nya­kig 1 őszülik g munkában', Jakov péseiket nagyon sók munka elő­zi meg. így van ez a megye néhány más zenekaránál is... Más együttesek azonban meg­lehetősen magukra hagyottak. S egyedül nem mindig tudnak eredményesen tevékenykedni. ...A fesztivál érdeme, hogy le­hetőséget teremt az együtte­seknek a tanulásra, tapaszta­latszerzésre s az erőfelmérésre is. Alkalmas arra. hogy fel­keltse a résztvevők önképzési igényét. — További elképzelése­ik? — Szeretnénk, ha a fesztivá­lok sorozata a jövőben sem szakadna meg. Emellett tervez­zük az együttesek továbbkép­zését. Ügy gondoljuk, rendsze­resen összehívnánk a zeneka­rokat, s e találkozókon elméle­ti és gyakorlati segítséget ad­nánk további munkájukhoz, előbbrelépésükhöz. Ilyen alkal­maikkor egy-egv zenekar be Is mutatkozna néhány számával. Kitűnő elképzelés. És nagyon szükséges is. Ha sikerül a szervezeti kereteket megterem­teni — ehhez segítséget nyúj­tanak maid a megyei tanács és a KISZ Békés megyei bizott­sága illetékesei —, már csak a zenekarokon lesz a sor, hogy éljenek a felkínált lehetőség­gel. Hogy működésükkel tudják megváltoztatni a mostani fesz­tivál nagyobbik feléhez illő — az egyik zeneikar műsorából kölcsönzött — mottót: „Süke­ten ordít a vaksötét”. Hogy el­érjék, de legalább megközelít­sék a kovácsházi legiobbak, az orosházi Fegyveres Erők Klub­ja, az Orosházi Művelődési Központ, a Méhkeréki Művelő­dési Ház. s a vendéglátó műve­lődési központ együtteseinek a fesztivál egészét magasan meg­haladó, valóban komoly mun­kából. rendszeres felkészülés­ből adódó zenei ízlését, tartal­mi és formai színvonalát. Daniss Győző Vaszi’jevics, csak győzzük idő­vel! — így van. Most különösen nagy felelősség hárul ránk, — De vajon nem hívnak-e be a hadseregbe? — Egyszerre nem képesek mindenkit behívni. Van egy is­merősöm a Hadügyi Népbiztos­ságon, megpróbálok csinálni va­lamit. — Kérem rá. Jakov Vaszil.ie- vics mert, ha elvisznek, minden elveszett. — Ne izgassa magát. Álljon készen a feladat teljesítésére. Csak akkor látogasson meg, ha feltétlenül szükséges. Ha majd kel’, megkeresem magát. Bezrukov elköszönt. Jakov pe­dig hazatért. Éjjel izgatottan várta a teheránl rádióadást. Si­került felvennie a rejtjelzett szöveget. Most is rövid volt, mint máskor, de világosan ki­fejezte: a németek számára el­jött a cselekvés ideje. A táv­irat konkrét utasítást is tartal­mazott. „Mindenkit köszöntünk a nagy hadjárat kezdetén, amit a Füh­rer lángesze vezérel. Valameny_ nyiünknek hozzá kell járul­nunk a gyors győzelemhez. Leg­fontosabb — az ellenség hátor­szágának demora’izálása. Első konkrét feladatuk egy bakui olajfeldolgozó megsemmisítése. A végrehajtással Ivadékot bíz­zák meg. Az eredményt és a la­kosságra tett hatást jelentsék. Arbab”. Jakov még egyszer elolvasta a táviratot ее az asztalra dobta. „Jól kigondolták. De megenged­hető-e, hogy ilyen időkben

Next

/
Thumbnails
Contents