Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

Budapestre érkezett az Indiai Kongresszus Párt elnöke Budapestre érkezett dr, S. D. Sharma, az Indiai Kongresszus Párt elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke fogadta. (MTI Fotó — KS) Magyar vezetek távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából JTJMZS AGtJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Fórra, óalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Nép- köztársaság minisztertanácsa el nőkének, SZONOMIN LUVSZAN elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége ügyvezető elnökének. ULÁNBÁTOR helyzet kedvező irányú fejlődése érdekében kifejtett- tevékenysé­ge nyomán napról napra nő a szocialista Mongólia tekintélye a világban. Örömünkre szolgál, hogy kap. csolatainkban eredményesen va. lósulnak meg a közösen elhatá­rozott feladatok. Meggyőződé­sünk. hogy országaink-és népe­ink testvéri barátsága, fejlődő internacionalista együttműködé­se további eredményeket hoz népeink és az egész szocialista közösség lavára. Nemzeti ünnepük alkalmával { kívánjuk önöknek, kedves elv- j társak és önökön keresztül a • testvéri mongol népnek, hogy : újabb eredményeket, érjenek el ; a Mongol Népi Forradalmi Párt } 16. kongresszusa határozatainak j teljesítése terén országuk fel- g vi régcztatásában, a szocialista ! közösség egységének erősítésé- ! ben, az egész emberiség békéjé- ! ért és haladásáért végzett nemes j munkájukban. • KADAR JÄNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára • Kedves Elvtórsak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 52. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és az egész magyar nép nevében szívből köszöntjük önöket és önökön keresztül a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hu. rálja E’nökségét. a Mongol Nép­köztársaság minisztertanácsát és a testvéri mongol népet. Elismeréssel és tisztelettel te. kintünk azokra a kiemelkedő si­kerekre, amelyeket a mongol dol­gozók hazájuk politikai, gazda­sági és kulturális életében értek el, eredményesen valósítva meg a Mongol Népi Forradalmi Pártnak Mongólia szocialis­ta átalakítására vonatkozó prog­ramját. A szó ci a! ista építés eredményei és a szocialista or. szágokkal együtt a nemzetközi LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ a Magyar Népköztársaság ; Minisztertanácsának elnöke ; Szovjet-vietnami megbeszélések Kedden a Kremlben megkez­dődtek a szovjet—vietnami meg­beszélések. A megbeszélésen ' részt vesz­nek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, külügyminisz­• : ter Andrej Grecsko, az SZKP : Politikai Bizottságának tagja, ; honvédelmi miniszter. Konsztan- ] tyin Katusev, az SZKP Központi ; Bizottságának titkára, valamint • a Vietnami Demokratikus Köz- : ■ társaság párt- és kormánykül- j döttsége, amelyet Le Duan, a Vi- ! etnami Dolgozók pártja Közpon- ti Bizottságának első titkára és ; Pham Van Dong, a Vietnami j Dolgozók Pártja Politikai Bi- ; zottságának tagja, a VDK mi- : niszterelnöke vezet. tuJcnUá» a tudósítókról, a költségekről, a nyárról И оаэта? deiegácIÉ finnországi programja A barátsági hét kapcsán Finnországban tartózkodó ma­gyar delegáció Bencsik István­nak, a Hazafias Népfront fő­titkárának vezetésével vidéki látogatást tett Pori és Tampere városokban^ A városok polgár- mesterei megmutatták a váro­sok nevezetességeit, majd ebé­den látták vendégül a magyar küldöttséget. A testvérvárosok képviselői­ből álló magyar küldöttség tag­jai közül a miskolciak is Tam­perébe, míg a székesfehérvári­ak Kérni be, a debreceniek Jy- väskyläbe, a szolnokiak Riihi- mákibe. a szegediek Turkuba és a pécsiek Lahtiba látogat­tak. A finn testvérvárosok gazdag programmal vártáik magyar ven­dégeiket. A városok vezetői fo­gadták őket, majd bemutatták városuk nevezetességeit, tájé­koztatást adtak gondjaikról és terveikről s a magyar—finn barátság szellemében ünnepi esteket rendeztek. Függetlenné váltak a Bahama-szigetek Három évszázados brit gyar­mati uralom után július 10-ével kedden függetlenné vált a há­romezer szigetből és sziklából álló Bahama-szigetcsoport. A Nassauban a nagy folyónál ren­dezendő függetlenségi ünnepsé­gen II. Erzsébet királynő kép­viseletében Károly herceg nyújt­ja át az alkotmányos okmányo­kat a bahamai kormány első fe­kete bőrű miniszterelnökének, í Lynden O. pindlingnek A húsz év óta önkormányzatot j élvező Baháma-szigetek 168 000 j főnyi lakosságának 80 százaléka : fekete bőrű. Véget ért Helsinkiben a földrészünk biztonságával és jövőjével foglalkozó nagy je­lentőségű értekezlet, az esemé­nyekkel teli, zsúfolt napok alatt a tudósítónak is aligha lett volna módja és lehetősége ar­ra, hogy a tények kommentá­lásán kívül a részletekről is jelentést küldjön. Néhány kö­rülmény, adat még így utólag is érdekes lehet az olvasó szá­mára. Így például az, hogy a sajtó- központba négyszáznál tóbb külföldi és körülbelül 200 finn újságíró kérte akkreditálását a helsinki külügyminiszteri ta­nácskozásra. A legnépesebb kül­földi újságírócsoport az Ame­rikai Egyesült Államokból ér­kezett. 71-en tudósították lap­jukat, hírügynökségüket, rádió-, illetve tévéállomásukat. Hazán­kat 13 tudósító képviselte. A házigazdák kitűnően szer­vezett sajtóközpontot hoztak létre. Egyidejűleg 39 külföldre szóló telefonbeszélgetést bonyo­líthattak le a tudósítók és har­minchat telexgépen kopogtat­hatták le a legfrissebb helsinki híreket, eseményeket a króni­kások. A Finlandia-palotában 50 városi telefonállomás és ki tudja hány hazai állomás mű­ködött. A palota földszintjén helyezték el a 4 rádió- és nagy tévé-stúdiót. Onnan jelentkezett naponta háromszor Kulcsár Ist­ván a rádió krónikájában, il­letve Ipper Pál a tévéhíradó­ban. A külföldi újságíróik névso­rában számos finn nevet is ol­vashattunk, az egyik amerikai hírügynökséget pedig a magyar származású kolléga tudósí­totta. Japán is nagy érdek­Ilku Pál művelődésügyi mi. 1 raszter kedden fogadta Ulf j Sundqvist finn oktatásügyi mi­nisztert. a barátsági hétre ér­kezett finn delegáció vezetőjét j és kíséretét. A fogadáson jelen volt: Paul ' Georg Jyrkänkal- ' lődést tanúsított a konferencia iránt: 11 újságírót küldött Hel­sinkibe. Sokan kíváncsiak arra, meny­nyibe kerülhet egy Ilyen nagy­szabású tanácskozás megrende­zése. A külügyminiszterek hel­sinki konferenciája a gyors­mérleg szerint kereken egymil­lió dollárba került. A legtöb­bet, 8,8 százalékot természete­sen a ..nagyok”, a Szovjetunió, az USA, Franciaország, a leg­kevesebbet, 0,2 százalékot, a „kicsik”, Izland, Liechtenstein, San Marino fizetik. Hazánk a költségek két százalékának megtérítésével járul a konfe­rencia kiadásaihoz. A tapasztalt finnországi uta­zók — és az útikalauzok is — azt állítják, hogy a finn nyár messze elmarad a miénktől. Ügy látszik az idei július kivé­tel, Nem ritkán ugyanis 28—- .33 fokot mérteik árnyékban, holott a meteorológiai statisz­tika szerint 15—17 fok a júliusi átlagos hőmérséklet. Ennek megfelelően a hűvöshöz szo­kott helsinkiek ugyancsak le­vetkőztek, mezítláb, trikóban jártak-keltek az utcán, „füröd- hettek” az este tizenegykor is mosolygó napfényben. Áz euró­pai tanácskozás résztvevői és krónikásai viszont a szigorú etikett szerint sötét öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben él­ték át a tanácskozás nemegy­szer „meleg” pillanatait. A jelek szerint senki sem csalódott. Európa a mostani tanácskozással nagyot lépett előre. Reméljük, hogy ősszel Genfben, további eredménye­ket érnek el a küldöttek. Kulcsár László lio, a Finn Köztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront több ve­zető munkatársa. (MTI) llku Pál fogadta a finn politikai delegációt ,вввввввввввввввв*ввваявввввввавв*авваввяввваввввввмвв*вява*аав»#вява*мгавв»вав*в*ая*ааавааявавя*яа**ва*щввавв*евваавеа9в»е®*аяв** 16 programmal, jó munkával Á Központi Bizottság júni­us 27_i ülésén, a terv idei teljesítésének tárgyalása­kor megá’lapították, hogy az év első felében a fejlő­dés arányos és tervszerű volt, az ipar termelése a tervezett ütemben emelkedik, az építő­iparé — a tervnek megfelelően — mérsékelten növekszik, vi_ szont meggyorsult az építkezé­sek befejezése és a lakások át­adásának üteme a korábbinál egyenletesebb. A mezőgazdaság 1973. évi kilátásai kedvezőek — (remé'hetően az azóta bekövet­kezett esőzések sem mosták el a kedvező kilátásokat) —; a la­kosság jövedelme és fogyasztá­sa a tavalyinál gyorsabban nö_ vekszik. az árualapok a keres­let kielégítését általában bizto­sítják. A kiemelt programok tervszerűen valósulnak meg .és általában javult a beruházások előkészítése. megalapozottsága. Vagyis a beruházói kedv я ko­rábbinál jobban alka'mazkodik ma már a realitásokhoz, az építőipar teljesítőképességéhez, a népgazdaság teherbírásához. A gazdaság alapvető folyamataiban tehát a fejlődés a tavalvi ked­vező irányban és megtervezett ütemben haladt tovább 1973_ban is. Mindezt tükrözi a külkeres­kedelem idei eredménye is: vál­tozatlanul, a tavalyihoz hason­lóan gyorsabban növekedett a kivitel, mint amennyire a beho_ zatalt szükséges volt növelni. Egyértelműen jó eredmény az is. hogy az e'ső félévben akárcsak tavaly, egész éven át, a termelés növekedését túlnyomó részt a munka termelékenységének ja­vulása hozta. A vállalatok többségénél szervezettebb, fegyelme­zettebb, tervszerűbb a munka, korszerűbb mód­szerekkel. eszközökkel bővítik a gazdaságot, a belső tartaléko­kat állítják csatasorba, és egy­re tudatosabban szervezik az átállást az extenzív fejlődésről az intenzívre. Igaz, a pénzügyminiszter, a legutóbbi országgyűlésen, azért egy-két problémát szóvátett a vállalati gazdálkodást elemezve. Olyan teendők elvégzését sür­gette, amelyek egytől-egyig je­lentősen növelhetik a vállalatok pénzügyi eredményét, s ezzel a költségvetési bevéte’eket gyara­píthatják. Hármat ezek közül említsünk meg külön is. Első-j nek például az iparszerkezet át­alakításának, korszerűsítésének feladatát. A Központi Bizottság ülésén elhangzott értékelés sze_ ' rint a legutóbbi hónapokban valamelyest meggyorsult ez a folyamat. A hatékonyabb, kor­szerűbb ágazatok, vállalatok sú­lyának. arányának növe’ése azonban változatlanul a leglé­nyegesebb gazdaságfejlesztési munka. Az Is igaz persze, hogy az iparszerkezet korszerűsítése kevésbé vállalati program, erre a kormányzati szerveknek kell odafigyelni. Az ilyen célú beru­házások. szinte kivétel nélkül, nagyságrendjüknél fogva — csak központi alapból fedezhetők. M ásik nagyon fontos teen­dő — pénzügyi ered­mény gyarapításához — a gyártmányszerkezet korszerűsítése: az e'avult áruk helyett — újakat készíteni, s ezekhez átalakítani, megújítani a technológiát, a gépparkot is. Ez már a gyárak dplga. Itt már a vállalatok kezdeményezésének döntő szerep jut. Igaz. hogy a gyártmány- és technológiakor­szerűsítés kezdetben nagyobb kiadással jár — így az ered­mény, a fejlesztés időszakában — többnyire kisebb de a jól megválasztott új áru, gép, el­járás — ezek harmóniája — rövid idő alatt sokkal nagyobb eredményt nyújt, mintha egy_ egy vállalat a régi gyártmány­listájával vegetálna tovább. Egyébként, a kedvező változás e

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents