Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-11 / 160. szám

Nemzetközi keltológiai kiállításra kerülnek a leletek Sírleletekben gazdag ásatás Gyom» határában A Magyar Tudományos Aka­démia Régészeti Intézete, a Nemzeti Múzeum és a Békés megyei Múzeumok Igazgatósá­gának támogatásával kiemelt ásatás folyik Gyoma-egeihalom térségében. Egymástól ' mint­egy 200 méternyire különböző korok feltárását irányítja Ma­ráz Borbála, illetve dr. Kovács László régész. Az egykori Szepesi ér körül­ölelte szigetszerű kiemelkedést egymástól függetlenül különbö­ző korok néptörzsei választot­ták telephelyül. Maráz Borbála területén kelta és szarmata te­mető került felszínre. A kelták időszámításunk előtt a III. szá­zadban éltek, s helyüket később az Oroszország felől érkező hó­dító szarmatáik foglalták el. A kelta temetőben eddig fél­száznál több sírt bontottak ki. Az ásatás rendkívül időszerű, mert 1974-ben Magyarországon rendezik meg a Nemzetközi Keltológiai Konferenciát. A gyomai ásatásról írásos jelentés készül, s a leleteket kiállításon mutatják be. Sírleletben igen gazdag a kel- j ta temető. Hamvasztásog ' temet­kezés rítusait őrzi. A halottat máglyán égették el, néha az ékszereit is megégették, de leg­több alkalommal a karkötők, függők, fibulálk sértetlenül ke­rülték az urnába. Igen sok az edény. Sötétszürke, korongon készült tálak, bögrék kerültek felszínre. Egy-egy sírban 3—4 edényben helyeztek ,,útravalót” a halott számára. Igen gazdag volt a nők ék­szerkészlete. Díszes karkötők, [ ötvös fibulák, ruhakapcsok ke- I rültek elő a sírokból. Boros- I tyán, féldrágakő és üveggyöngy 1 volt a legkedveltebb ékszer. A szarmata temetőben töb­bek között Traianus római csá­szár verette, időszámításunk előtt 112. évből származó ezüst pénzérmét találtak. Sok gyön­gyöt, féldrágakő-ékszert, bronz fibulát, karkötőt, övveretet, öv­csatot találtak a régészek. Vas­kés. vastőr is akad a leletek között. Érdekessége a temetőnek, hogy köralakban húzódó teme­tőárkok közepén 5—6 sír fe­küdt. Eddig 6 kört találtak meg, amj arra enged következ­tetni, hogy különböző családok temetkezési helye volt a kör belseje. Meglepő az is, hogy a leggazdagabb szarmata sírokat mind feldúlták, kirabolták. A dr. Kovács László irányí­tásával folytatott ásatás a Ká­dár-féle udvarban kora vasko­ri és honiöglaláskori temetke­zés emlékeit hozza felszínre. Az időszámításunk előtti VIII —IX. századból hamvasztásos temetkezés emlékeit őrzi a te­mető. Nagyméretű díszes halot­ti urnákba helyezték az égett csontokat, s edényekbe az „út- ravalót”. Kétfülü kancsó, po­hár, tál került itt felszínre. A honfoglaláskori temetőben az első magyar ajkú gyomai lakosok hamvai pihennek. Töb­bek között aranyozott, ezüstö- zött ruhadíszek és egyéb tárgyi emlékek maradtak fenn őse­inkről. A leletek a tudományos kutatás számára igen sokat mondanak. A. R. Ny áriái ma-szüret a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben Hazánk egyik jelentős terme­lőszövetkezet i almáskertjét ala­kította ki az utóbbi években a füzesgyarmati Vörös Csillag Tÿz A több száz holdas almáskert­ben nagy szakértelemmel gon­dozzák a különböző fajta alma- fákat s évről évre többet szüre­telnek a vitamindús gyümölcs­ből. A fogyasztók szemszögéből nézve rendkívül okosan telepi-1 tették az almáskertet, s nyári és téli almafajták között válogat­hatnak a vevők. A nyárialma szüret megkezdődött. A termék minősége kifogástalan. Az elkö­vetkező hetekben mintegy ezer mázsa nyárialmát értékesít a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz A télialmábó] szintén r.ekord termésre számítanak. ивяявяяаяаяявваяввввяаавявявввияяаав] területen is megkezdődött a gyárakban. Lényegében ezt bi­zonyítja az, hogy bár a terme­lés jól alakult, az export nőtt, az import csökkent — a vállalati nyereségek valamelyest mégis elmaradtak a várakozástól 1972- ben : megkezdődött, felgyorsult a korszerűsítés a gyártmányoknál, a gépparkban — és ez pénzbe kerül. Mindezért kell nagyon fontos teendőnek tartani a harmadikat: az önköltségcsökkentést. A kor­szerűsítés kiadásait a költségek csökkentésével lehet ellensú­lyozni. Legelsősorban pedig a selejt elkerülésével, a minőség javításával, és tartósításával. F él százalék selejtcsökkentés egy-egy ágazatban — milli­árdos eredménytöbblet az év végén. A kevesebb selejt — megtakarítás: anyagban, időben, energiá­ban, munkaerőben. A legdrá­gább bélyegző — ebből a szem­pontból — a MEO II. vagy III. osztályt jelölő stemplije. nem beszéive arról. ha hulladékba kerül az áru. A hatékonyság emelésének legrégebbi eszköze a minőség megtartása, a hibát­lan munka A se’ejt elkerülé­se viszont többnyire — nem kí­ván új beruházást, csak figyel­met gondosságot, hozzáértést. Június közepén leszállították a hűtőgépek, lemezjátszók árát, s az árleszállítás foly­tatására hangzott el ígé­ret a legutóbbi országgyűlésen — más-más árucikkeknél En­nek eredményeként — a szarni. !iHlsiiaiaifiiaiiaauaiaiiiiiMa>uii<iiiii«i tások szerint az év végére — 6—800 milliós megtakarítás ke­letkezik — a vásárlóknál. Ezért nem lényegtelen, hogy mekkora megtakarítás kerekedhet az év végéig — a termelőknél. Ha ehhez a felismeréshez el­jutunk — s mindenki valóban eljut ehhez a gondolathoz a munkapadok mellett és a válla­latok vezetésében is — akkor itt már a gondolatsort vissza is ka_ nyaríthatjuk legidőszerűbb po­litikai céljainkhoz. Címszavak­ban: árstabilitás, lakásprogram, az egészségügy fejlesztése. a nagycsaládok támogatása a csa­ládi pótlék, a gyermekgondozási segély, a nyugdíjak növelése, csakúgy, mint az utak. a köz­műhálózat és bolthálózat fej­lesztése. vagvis népünk életkö­rülményeinek szüntelen javítá­sa — mindez a munkánk köz­vetlen értelme. Ezért kell az év második felében is két irány­ban dolgozni: korszerűsíteni — s erre nem szabad sajná’ni. a lehetőségekhez mérten, a pénzt; s a másik teendő: megtakaríta­ni. s nem szabad engedni, hogy egyetlen forint is feleslegesen el­guruljon — a ki nem használt munkaidőben. az elrontott anyagban a hanyag munka mi_ att gyorsan használhatatlanná váló szerkezetben. M egalapozott optizimmus- sal állíthatjuk: jó programmal, jó rnuká- val szép eredményekre számíthat népgazdaságunk a második félévben is. Gerencsér Ferenc Államvizsga komplex jelleggel Az agrárjellegű felsőoktatási intézmények közül először a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem nagykanizsai agronó­mia főiskolai karán, kísérleti jelleggel,’ komplex módszerrel államvizsgáztak a végzős hal1- gatók. Korábban к ölön-külön adtak számot növénytermeszté­si. üzemszervezési, géptani is­mereteikről. az új módszer sze­rint csupán egyszer állnak az államvizsga-bizottság elé. Olyan kérdést kaptak a vizsgázók, amely az adott témában az öko­lógiai, biológiai, technológiai, műszaki stb. ismereteket,, felké­szültséget együttesen tükrözi. Az egyetem és я főiskolai liar ve­zetői az államvizsgák lezajlása után értékelték és sikeresnek ítélték az államvizsgáztatásnak ezt a rendjét Gépipari szabványosítási konferencia kezdődött A szocialista gazdasági in- [ tegráció céljait szolgálja az a í háromnapos gépipari szab- j ványosítási konferencia, amely ! kedden kezdődött a Technika Házában, A tanácskozáson 34 i hazai és 12 külföldi tudomá­nyos, gazdasági. műszaki, ! szabványosítási szakember ! számol be a KGST komplex | program végrehajtásának ta- j pasztalatairól és a továbbfej- f lesztés lehetőségeiről. A tanácskozáson elhangzó előadások többsége a szabvá­nyosítás jelentőségét taglalja a nemzetközi együttműködés kiszélesítése érdekében. A i szabványosítás közös nyelv a KGST munkájában, a gyár- tásszakositás, a kooperáció egyik feltétele. Eddig többek között a szerszámgépiparban, a közúti járműgyártásban, az egységes számítógéprendszer kidolgozásában, a gázkészü­lékgyártásban vezetett sikerre az egységesítés. s a jelenlegi konferenciától újabb lehetősé­gek feltárását várják a rész­vevők. A tanácskozással egyidőben gépipari szabványosítási kiál­lítás is nyílik a Városligetben, ahol 40 hazai vállalat mutatja be termékeit. (MTI) Füzesgyarmati közügy: az ifjúság Levelet kaptunk Füzesgyar­matról. írója Borbíró Lajos beszámolt arról, hogyan vált hétköznapi cselekedetekké Fü­zesgyarmaton a kormány 1043/1971. (X. 2.) számú határo­zata, melyet az ifjúságról szóló 1971. évi IV. számú törvény végrehajtásáról hozott. A kormányhatározat megálla­pította: az állami szervek, a szövetkezetek és a társadalmi szervek folyamatos együttmű­ködését teszt szükségessé a tör­vény végrehajtása! A füzesgyarmatiak élen jár­nak az Ifjúsági Törvény értel­mezésében és alkalmazásában. A párt-, állami és szövetkezeti vezetők lehetőségeket adtak a ■ község fiataljainak: meghatá­rozták jogaikat, de számon- kérik a kötelességük teljesíté­sét is. Mindez kitűnik Borbíró Lajos leveléből: A nagyközségi tanács A tanácsi apparátusban több megfelelő végzettségű fiatalt alkalmaztak a törvény megje- | lenése óta, mint korábban. A tanács feladatának tekinti a község fiataljai élet- és mun­kakörülményeinek folyamatos elemzését. Figyelemmel kísérj a hátrányos körülmények között élő fiatalokat, rendszeres kap­csolatot tart velük. Szükséges esetekben különböző segélye­ket, a napköziben ingyenes el­látást adnak az arra rászoru­lóknak. Jelentős az a tevékenység is, mellyel a községi tanács, a mű­velődési ház, a sportkör, az MHSZ ,az önkéntes tűzoltótes­tület munkáját segíti. Hozzájá­rult a tanács a gazdasági egy­ségek által létrehozott 209 ezer forintos összeghez is. A sport­körre 90 ezer, az óvodára 12 ezer, a művelődési házra 30 ezer, a könyvtárra 8000. a böl­csődére 12 ezer forintot fordí­tott. Az Ifjúsági Törvény. megje­lenése óta a tanács választott apparátusában is több fiatal képviseli az ifjúságot, mint az­előtt. A Vörös Csillag Tsz A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet a község legtöbb dol­gozót foglalkoztató nagyüzeme, ahol csaknem 250 KlSZ-korosz- táiyú fiatal dolgozik. Közülük mintegy százan KISZ-tagok A fiatalok megtalálják számítá- j sukat a tsz-ben. Hozzájárul eh­hez az. hogy a szövetkezet ve- 1 zetőj igen komolyan patronál­ják a végzett szakembereket. A vezetőségben sok fiatal kapott beosztást, de a többiek is ké­pességüknek és végzettségük­nek megfelelő helyen dolgoz­nak. A termelőszövetkezet vezetői fontos feladatnak tekintik a fi­atalok továbbképzését, a meg- I felelő szakembergárda kialakí- | tását. Továbbképzést szerveztek ! a gépkocsivezetőknek, a no- 1 vényvédő és gépszerelő szak-1 mákban dolgozóknak is. A szak­mai felkészültség gyarapítását segítik az ez évben meghirde­tett szocialista munkaverse­nyek. Tizenhét ifjúsági brigád van a tsz-ben. melyek közül (a félévet mérlegelve) még minden brigád versenyben van. A címet elnyert brigádok tag­jai között 300 és 500 forint pénzjutalmat oszt ki a vezető­ség. Meg kell említeni, hogy az ifjú szocialista brigádok sokat tesznek az óvodás és iskolás gyermekekért. Játékokat, szem­léltető eszközöket készítenék, de részt vesznek az úgyneve­zett „tanyarend”-program vég­rehajtásából is. Fontos szerepe van a szövet­kezetben az üzemi négyszög­nek. A KISZ-csúcstitkár tagja j az igazgatóságnak és a külön- ] böző bizottságokban is megta-1 lálhatók a fiatal szakemberek. A KISZ-esek állandó meghí- | vottjai a pártszervezet, ülései- j nek. A különböző fórumokon j a fiatalok elmondhatják véle- | ményüket, védhetik érdekeiket. | A gazdasági döntéseknél, a tervkészítésnél és mindenkor | kikérik a KISZ véleményét. A jegyzőkönyvekből is meg- i állapítható, hogy a különböző fórumokon rendszeresen foglal­koznak a tsz ifjúságának hely­zetével. Nézzünk néhány intéz- j kedést : Több külföldi út is sze-I Szeszélyes aratási idő köszön, tött megyénkre. Igaz. hogy az őszi árpa aratását befejezték a mezőgazdasági üzemek, a Be- zosztája. illetve a többi közép­korai vagy kései búza még nem érett kaszára, a korai libellule, rannája és más búzafajta ara­tása elérkezett. A csapadékos idő. iárás miatt valósággal ,,lopkod­ják" az aratást a mezőgazdasági Az Üjkígyósi ÁFÉSZ pályázatot hirdet, Újkígyós. Kossuth u. 44. alatti 1 Presszójába. EGYSÉGVEZETŐ ÉS HELYETTESI munkakör betöltésére. Az egység havi forgalma 160 000,— Ft. Jelentkezni: az ÁFÉSZ Központi irodájában lehet. Házaspárok előnyben. _______________2001.48 re pel a KISZ programjában. Kétszáz fiatal belföldi kirándu­láson vesz részt. A tsz Bala- tonlellén bérelt üdülőt, ahol többségben a fiatalok nyaral­nak. A lakásépítést kölcsönök­kel támogatja a szövetkezet. Családi ház építéséire esetenként 30 ezer, társasház építéséhez 50 ezer forintot adnak 5 évre ka­mat nélkül az ifjú házasoknak. A nehéz fizikai munkára nem osztják be a fiatalokat. Mindezekért cserébe a tsz KISZ-szervezete legutóbb véd­nökséget vállalt a hagymási be­kötő út építkezése és karban­tartása felett. A határosai A füzesgyarmati párt- és gazdasági szervek elhatározták, hogy év végéig ifjúsági parla­mentet hívnak össze, ahol az Ifjúsági Törvény szellemének, megfelelően tárgyalják meg a tovább; közös feladatokat. A parlamenten elhangzottak és a szakminiszter; utasítások alap­ján kétéves intézkedési tervet készítenek. Elhatározták továb­bá: a nagyobb gazdasági egysé­geknek önálló ifjúsági alapot kell létrehozni az ifjúság támo­gatására. A KISZ-védnökségek, 's termelési feladatok jobb vég­rehajtása érdekében KISZ- alapszervezetenként külön fele­lősöket jelölnek ki így akarja nagyközségünk meg­teremteni a mind jobb feltéte­leket az ifjúságpolitikai célki­tűzések megvalósításához — fe­jezi be hasznos híradását Bor­bíró Lajos. üzemek. A-z állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szak­emberei állandóan a határt jár­ják hisz előfordul, hogy ugyan­abban a faluban egyik dűlőben esett, a másikban nem. Ahol lehet azonnal munkához látnak az állandó készültségben levő kombájnok. Ebben a csapadékos nyári idő­ben szinte felbecsülhetetlen je­lentőségű a szárítóüzem. Me­gyénkben jó néhány, gazdaság rendelkezik már terményszárí­tóval s ezeken a helyeken biz­tonságos a gabona tárolása. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz‘_ ben például naponta mintegy 30 vagon kenyérgabona kerül beta­karításra és biztos tárolásra. Az orosházi Új Élet és más ter­ményszárítóval rendelkező szö­vetkezet szintén jól halad a nyári betakarítással. A Szarvasi Állami Gazdaságban a szovjet lánctalpas rizskombájnokat is mozgósítják búzaaratásra, hogy minél gyorsabban kerüljön mag­tárba az új termény. I terményszárító jelentősége felbecsülhetetlen „Lopkodják" az aratást megyénk mezőgazdasági üzemei /

Next

/
Thumbnails
Contents