Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

Félidőhöz érkezett a negyedik ötéves terv földgázprogramja A negyedik ötéves terv egyik fontos feladata ftz ország encrgiaszerkezetének átalakítása, a kőolaj és a földgáz szélesebb körű felhasználása energetikai célokra. Az elmúlt 10 évben a földgázkitermelés közel négyszeresér« emelkedett, az 1970-ben felszínre hozott 3469 köbméterről 1972-re 4086 millió köb­méterre nőtt. Az emelkedő belső szükségleteket csak évi 200 millió köbméter földgáz import­jával sikerült biztosítani. A felhasználás 8 év alatt 3,3-szeresére emel­kedett. A múlt évben elérte a 4269 miliő köb­métert. Az ipar 78,4, a lakosság pedig 3,4 száza­lékban részesedett földgázfelhasználásból. A gáz­fogyasztók száma a 60-as évek közepétől 48 szá­zalékkal gyarapodott, a múlt év végén 591 000 volt. a fővárosban ЗШ 500. vidéken pedig 230 000 fogyasztót tartottak 'nyilván. Széles körben el­terjedt a propán-bután (PB) gáz használata. 1965-ben 292 200 volt a felhasználók száma. 1972 végén 1383 900 fogyasztót láttak el PB-gázzal. Ugyanebben az időszakban az egy főre jutó ha­vi gázfelhasználás 9,3 kg-ról 10,5 kg-ra emel­kedett. A földgázfelhasználás egyre nagyobb szerepet játszik a környezetvédelmi feladatok megvalósításában, a levegőszennyeződés csök­kentésében és a lakásfűtésben. A növekvő ipari és háztartási szükségleteket a hazai földgáztermelés fokozása mellett újabb importforrások bekapcsolásával kívánják kielé­gíteni. A tervidőszak végére évi 6,5 milliárd köb­méterre emelkedik a hazai földgázszükséglet. Ebből 1 milliárd köbméter földgázt a „Testvé­riség” földgázvezetéken a • Szovjetunióból ho­zunk be. Család - örökbe fogadott gyermekkel r MAN APSAG a „modern” eszmékét valló emberek kö­rében divatos nézet, hogy a csa­lád „intézményét” elavultnak, túlhaladottnak tekintik. Pedig a család szocialista társadalmunk­nak olyan alapegysége, amely két ember közös, elhatározásán, érzelmeken alapuló, önkéntes vállalásán nyugszik. Ezért ez a •legalkalmasabb közeg a gyerme­kek felnevelésére is. Az állami in­tézetekben igyekeznek minden szükségest megadni a gyermekek­nek, de a családiban nyújtott sze­retedet, meghitt légkört szinte le­hetetlen pótolni. Ezért kívána­tos, hogy minél több kas álla­mi gondozott kerüljön családi körbe. Az örökbe fogadott gyermekeik családi beilleszkedése azonban sokszor nem zökkenőmentes. Er­ről sok tapasztalata vain dr. Popper Péter gyermekpszicholó­gusnak, aki a kutatások ered­ményeit érdekes előadásban ösz- szegezte a Miagyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Társa­ságának egyik legutóbbi ülésén. Elmondotta: gyakran találkoz­hatunk azzal a problémával, hogy a jközbudlatban az örökbe­fogadás és az örökbe fogadott­ság tényéhez ma még negatív értékítélet kapcsolódik. A vér­ségi kapcsolatokat előtérbe he­lyezik a választott kapcsolatok­kal szemben. A szülők is, a gyermekek is úgy érzik, hogy a vérségi kötelék „igazibb”, mint a választott. A pszicholó­gus tapasztalatai szerint azonban a nagy kontaktust teremtő erő voltaképpen nem annyira a vér­ségi kapcsolat, mint inkább an­nak tudata. Az emberek gyak­ran elfelejtik, hogy a választott kapcsolatok érzelmi intenzitása is lehet ugyanilyen mély, hiszen barátunkkal, vagy szerelmünk­kel sem vérségi kötelék, hanem saját választásunk fűz össze. A gyakorlati tapasztalatok nyomán az örökbe fogadók né­hány alapvető típusba sorolha­tók. Talán a legszerencsésebb eset, amikor idősebb szülők fo­gadnak örökbe gyermeket, mert « «gátjukat már felnevelték, „kdröpült a fészekből”, ők azon­ban továbbra is igénylik a szülői szerepel. Azt, hogy gondoskod­hassanak valakiről. Bonyolul­tabb a helyzet, ha a családban meghalt a gyermek és a szülők a veszteséget szeretnék ellen­súlyozni. Ilyenkor ugyanis — tudatosan, vagy tudattalanul — azt igénylik a gyerektől, hogy minden tekintetben lépjen a meghalt gyermek helyére, és tel­jes mértékben töltse be annak megszokott „szerepkörét”. Az esetek nagy részében azonban az örökbe fogadott gyermek karak­terére nem illenek rá az elvá­rások kész4 formái. A szülők csalódnak, a gyermek biztonság­érzete meginog. GYAKRAN fogadnak örökbe gyermeket hajadonok is, akik a magány elől szeretnének me- Inekülni. Éppen ezért sokszor túlzott várakozással fordulnak a gyerek felé és érzelmileg sze­retnék kisajátítani. Ez különösen a serdülőkorban válik súlyos konfliktusok forrásává. Az örökbe fogadó családok többségében az elhatározás oka: az asszony meddősége. A med­dő nők nagy része, a tapaszta-i latok szerint, nem tartja magát teljes értékű embernek. Ez ér­zelmi elbizonytalanodással jár, eani pedagógiai bizonytalansá­gokkal párosul. Ezeknek az asz- szonyoknafc nagy része könyv­ből neveli a gyermeket és a na­ponta adódó apró esetekben is té_ tétovám dönt. Mindez károsan hat a gyermek érzelmi bizton­ságára. Az örökbe fogadott gyermekek harmonikus családi beilleszkedé­sének egyik legfőbb akadálya a szülőknek az az alapvető — és emberileg érthető — törek­vése, hogy a gyermek előtt el­titkolják az örökbefogadás tényét. Tapasztalataink szerint azonban ez tartósan nem lehetséges. An­nak ellenére, hogy a szülők örökbefogadáskor rendkívül gon­dos intézkedéseket tesznek, gyak­ran más városba költöznek, stb., a legtöbb gyermek máy a ser­dülőkor küszöbére érve tudja, vagy legalábbis sejti, hogy szár­mazása körül „valami nincs rendben”. Általában a szülők is tudják ezt, hiszen már három- négy éves gyermekebben is szin­te kitörölhetetlen nyomokat hagy körülményeiknek alapvető megváltozása. Ennek ellenére a szülők húzzák-halasztják a hely­zet tisztázását, amíg vagy a vé­letlen leplezi le őket, vagy, — ami még rosszabb, károsabb —, kiélezett konfliktus során szól­ják el magukat. A gyerekek ilyenkor a legkü­lönfélébb módon reagálnák. Van, akti becsapottnak érzi magát, vagy éppen a korábbi barmo- Inikus kapcsolat megtörésének érzi az igazság kimondását. Per­sze akad olyan gyermek is, aki megérti, hogy az örökbe fogadó szülők szerétéiből és tapintat­ból titkolták el az igazat. / A TÉNYEK tartós eltitkolása azonban nemcsak azért káros, mert az igazság valamilyen mó­don — előbb, vagy utóbb — úgyis kiderül, hanem azért is, mert alapvető hazugságra nem lehet stabil emberi kapcsolato­kat felépíteni. Az őszintétlen- ség állandó szorongással, a le­lepleződéstől való' félelemmel telíti, és elbizonytalanítja a szü­lő és a gyermek kapcsolatát, különös súllyal jelentkezik mind­ez, ha a gyermek fejlődése nem felel meg a szülők elképzelése­inek. Ilyenkor azonnal felmerül­nek a kétségek: vajon milyen rossz tulajdonságokat örökölhe­tett a gyermek, s a szülő köny-- nyen éljut az örökbe fogadás megbánásáig. Lélektani szempontból azt az örökbefogadálst tarjuk megfe­lelőnek, amelyet a szülők nyíl­tan vállalnak és a gyermekkel kezdettől közük a tényt. Ennek elterjedése érdekében szükséges a megfelelő lélektani és pedagó­giai tájékoztatás. Helyes lenne bevezetni az örökbe fogadó szü­lők előzetes kötelező pszicho­lógiai vizsgálatát: vajon alkal­masak-e a vállalt feladatra. UDOMANY ECHNIKA Mi a száloptika? Az opfflka szóhoz < sokáig ez a gondolattársítás járult: lencse. Most azonban új fogalommal ismerkedünk. A neve: szálopö- ’ ka. A Fotó Optika Szövetkezet mérnöke, Emesz Ferenc ujjnyi vastag kábelt mutat, amelynek az erei üvegből készültek. Ezek a másfél mikron vastagságú, egyenként üvegbevonattal bur­kolt szálaik vezetik a fényt. (A mikron a milliméter ezredré­sze.) Az alapelv — mint minden jelentős felfedezés — voltakép­pen egyszerű. Tudjuk, hogy mi­nél kisebb a fény beesési szöge, annál nagyobb a visszaverődé­sé. Ha vékony üvegrúdon vagy szálon vezetjük át a fényt, az — a szál keskeny átmérője miatt — mindenképpen vissza­verődik. Az egyes üvegszálakat azért vonják be külön-külön, hogy a bejutott fényt teljes egészében segítsen megőrizni. A száloptika alkalmas fényt vagy kép továbbítására. Az ösz- szefogott szálnyaláb teszi lehe­tővé, hogy az úgynevezett fény­vivő száloptika— amely egyéb­ként a Magyar Optikai Művek­ben készül — homogén fényt továbbítson. Ezt a eszközt fel­használják mikroszkópok tárgy­asztalának megvilágítására, mert kis helyet foglal el — mi­vel hideg fényt ad —, a vizsgált sejteket nem éri káros hőhatás. Sokkal szélesebb körben al­kalmazható a képvivő szálopti­A legnagyobb ka. Ez — a tele víz® alapelvé­hez hasonlóan — a képet pon­tokra bontja, mégpedig annyi pontra, ahány szálat tartalmaz a kábeL Az így kapott kép le­fényképezhető, ha a kábel vé­gére fényképezőgépet szeréinek. A kórházak ma már- ország­szerte mintegy kétszáz olyan készülékkel rendelkeznek, amelynek kábele szájon keresz­tül bevezethető az ember; test üreges részeibe, és segítségével felvételek készíthetők a gége, a tüdő, a gyomor, az epe és a belek betegségedről, valamint kimutatható az epekő és a gyomorrák. A készülékkel vé­gezhető eljárások a tükrözéses vizsgálatikat helyettesítik, és sokkal • kevésbé kellemetlenek és fájdalmasak a beteg számá­ra, hiszen nem merev, hanem hajlékony, kívülről irányítható mozgású csövet juttatnák a szervezetbe. A készülék felhasználható az iparban is. Segítségével például olyan fénymutatős mérleget le­het készíteni, amely a jelzett számot kivetíti. Képvivő 1 szál­optikát alkalmaznak gépek, be­rendezések- belső felületének és csővezetékek hegesztésének vizs­gálatára is, olyan esetekben, amikor a kopások, repedések, illetve a hegesztés hibái más­képp nem mutathatók ki. A ké­szülék iránt máris sok ipari üzemünk érdeklődik. Varga Zsuzsa betű Gyomán A korszerű nyomdaiparban — a gyomai Kner Nyomdában is — géppel szedik a nyomtatásra váró könyvek szövegének legna­gyobb részét. Csak a címekhez szükséges legnagyobb betűket válogatják még ma is kézzel a szedés mesterei. Képünkön Bo- lehovszky Jenő a szed őszekre ny legnagyobb, „négycíoerós”, azaz tizennyolc milliméter magas betűiből keresi a megfelelő­ket, (Fotó; Demény) t

Next

/
Thumbnails
Contents