Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

ÉLETKÖZPONT Marad-e a világ? Szeirt-Gyorgyí akadem-i. ! kas a New York Times 1970. szeptember 35-4 számában fi­gyelmeztet „Tizenöt perc zéróig^ című cikkébe»: „Korunk embe­risége eléri® a maximális bi­zonytalanság állapotát asst a ! biológiád abszurditást, hogy a természet által évmilliárdok alatt létrehozott élet önmaga el­pusztítására készülődik.* Szent- György^ Albert tamil, mányait a budapesti és a camb- rid&ei egyetemen folytatta. Ber­linben, és az üSA-ban is kuifca* tote, 1931-től 1945-ig a szegedi egyetem professzora. Orvosi Nobel-dajat kapott 1937-ben vi- taminkutaitásaiért, különösen a C-vLtamin előállításáért Alap­vető megáfflapíttásofeait tett a sejtképzés területén és аи izom- biokémiában. A Magyar Tudamányos ,Aka­démia elnöke tisztét töltötte be. Budapesten a biokémia prcfesz- szora az egyetemen 1947-ig, Ak­kor távozott az USA-ba. Az árkádsorról nyűik a Sze­gedi Természettudományi Kar Szerves Kémiai Intézete. Kovács Kálmán professzor irányitásáivaj a biológiailag aiktív vegyületek kutatása a fő profil. Szemt-Györ. gyi Albert és az intézet korábbi vezetődnek fényképe a felon. — Szegedi kutatásai alapozták meg világhírnevét. Joggal te­kintjük példamutató munkássá­gait, személyéit a molekuláris biológia egyik úttörőjének. Ve­gyészek tisztelhetjük, mert or­vosként is nagyra tartatta a ké­miai műveltségét. Tudományos eredményeivel kapcsolódik a szegedi biológiához — mondta Kovács Kálmán professzor. — Akkor a kutatási körülmények egészen mások voltak, kevesebb téma, intézetenként, négy-öt ku­tató, szerényebb anya© befekte­tés. Nem tartoztam közvetlen ta­nítványai közé, mégi« ebben az intézetben néhányszor találkoz­hattam véle. Nyugtalan ember volt. 1941-ben megszervezte a Szegedi Egyetemi Ifjúságot — SZE1 —, klubszerű foglalkozáso­kon, baloldali programmai. Ön­tevékeny seánjáitsaó csoportjuk előadta a Hamletét, ami nagy sákert és nagyobb visszhangot kavart. A baloldali diakmozga- lommafl. való kísérletezése — többek; között — oda vezetett, hogy SS-katonáfc figyelték új­szeged! villáját. Tanítványai jeles sikereket ér­ték el. Közülük Banga Ilona — Baló Elememé — Kossuth-dijas kutató lett, Straub P. Brúnó akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója Hazánk egyik büszkesége, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja. Hosszúra nyúlt, téglalap alakú, nyolcemeletes főépület, közé­pen hozzácsatolt izotóp-labor- tóriummal, lapos doboznak tet­sző központi épülettel. Még la­posabb műhelyekkel. Ötödik esztendeje készül, második éve funkcionál. 1970 végére üzem­képessé vált a laboratóriumi fő_ épület fél szárnya, a műhely- épület. üvegházak, a tűz. és robbanásveszélyes raktár. A biológiai fellegvár területe 2,35 hektár. Hetedik emeletén a kísérleti állatok tar­tására hagyományos állatház lé­tesült. Az izotóp-laboratórium a négy intézet izotópos munka­helye. 400 millió forintba kerül a №. 7 щтщщ * 1953. JÜLIUS 10, domány új palotája. A műsze­rezettség 120 millióba, összesen 100 ezer légköbméter a beépí­tett terület. A műszereket évek­kel korábban kezdték vásárol­ni, gyűjteni. Hazai ritkaság: az építkezés határidőre készül el. Biokémiai, növényélettani, ge_ netikai. biofizikai intézetek al­kotják. Tematikailag és műsze­rezettséget illetően összekapcso­lódnak. A főépületben székek nek. Egymástól független szer­vezeti egységet képeznek, kiszol­gálásukra a központi szolgálat j hivatott Straub F. Brúnó akadémikus j a központ főigazgatója vezeti egyben a biokémiai intézetet, összeforrott gárda, a munkatér- j sak zöme Budapestről, a Karo, i lina úti biokémiáról — azóta Szegedhez tartozik — és a fővá­rosi Semmelweis Orvostudomá­nyi egyetemről verbuválódott. Az intézet szegedi részlegében három kutatócsoport dolgozik. A növényélettani intézetet Parkas Gábor akadémikus, az Akadémia levelező tagja igaz. gatja. Pestről érkezett gárdával, a növényvédelmi kutatóban. ké_ sőbb a Karolina úti biokémián dolgozókkal. Három munkacso­port tevékenykedik. A genetikai intézet új intéz­mény, Alföldi Lajos professzor Szegedről, az orvosegyetemről ment ált az újszeged! központba igazgatónak. Merőben fiatalok­ból álló kollektíva, a legtöbb témával és a legtöbb kutatócsoporttal. Öröksége Bu­dapestről egy teljes könyvtár — az Akadémia fővárosi geneti­kai intézetének megszűnésé­vel — jutott a Tisza_parti tudoj mánypalotába. A biofizikai intézetnek kutatói múltja nincs. Magyarországon molekuláris biológiai szinten nem volt biofizikai kutatás. Sze­geden egy új tudományág műve., lése kezdődőt el. Itt is három munkacsoport szorgoskodik. A központi szolgálat 350 sze­mélyes klamatizált előadótermet. 50 ezer kötetes szabadpolcos rendszerű könyvtárat, 150 sze­mélyes étteremmel konyhát, igazgatási helyiségeket, gazda­sági ügyintézést, könyvelést, sze­mélyzeti munkát jelent. Ven­dégszobákat. A szükséges hűtő- és fűtőenergia előállítására szol­gáló berendezéseket műhelyeket és raktárakat. A Magyar Tudományos Aka­démia elnöksége 1963-ban hatá­rozta el. hogy a Szegeden lét.ésí_ tendő intézményében komplex kutatásra teremti meg a lehe­tőséget. A fotoszintézis, a bioló­giai folyamatok szabályozásának mechanizmusa, a bonyolultabb élőlépyek átöröklésének módja és még néhány más téma köré csoportosulnak a megkezdődött kutatások. Az erőket meghatározott fel­adatokra összpontosították. Az életfolyamatok szabályozása kü­lönböző szinteken történhet. Sejtszintig — a legkisebb élő egység —, molekuláris szintig kutatni, vagyis egy sejtet az élő szervezetből kivenni, azon fi­gyelni, hogyan történnek a mo­lekuláris változások, amelyek a sejt különböző funkcióit megad., jak — mindehhez Szeged nyújt hazánkban a legnagyobb lehe­tőséget. Kis ország mindent nem kutathat. Kilencven kutató kedik jelenleg a központ­ban. Három év múlva százötven hazai kutató és há­romszáz laboráns — nemzetkö­zileg optimális arány — talál ideális lehetőséget. Szerződés­sel dolgoznak. Ahhoz, hogÿ hosszú ideig az intézetben ma­radjanak, produkálniuk kell. Aki eredményes, marad. Min­denki bizonyít. A kutatók két­harmada 30 éven aluli, a labo_ \ránsok 18—19 évesek. Friss erő, fiatalos energia. Világmegváltó szándék. Egészséges vérkeringéssel je­len van Szeged a magyar tudó* manyos életben. Két-három év leteltével a távozó fiatal tudó­sok a gyógyszeriparban, a nö­vényvédőiparban. я különböző kutatóintézetekben helyezked­nek el az ország mas-mas tá­jain. Viszik a felhalmozott szel­lemi tőkét. Nemzetközi szakértő- gárda és a legmodernebb kuta­tási eszközök segítségévé! nem­csak a molekuláris biológiai ku­tatásokhoz teremtettek kedvező feltételeket, hanem a tovább­képzéshez is, Az Egyesült Nemzeteik Fej­lesztési Programja — UNDP — által hazánknak nyújtott támo­gatás részeként az UNESCO öt_ éves szerződést kötött a Ma_ gyor Tudományos Akadémia .szegedi bázisával nemzetközi biológiai továbbképzési központ kialakítására. Egymillió 200 ezer dolláros támogatást kap az in­tézmény, műszerekre, külföldi ösztöndíjakra, külföldi szakértők szerződtetésere. Kormányunk a továbbképzésre 1976-íg évem­ként mintegy hárommillió fo­rintot fordít. Evenként tizenöt máshol dolgozó hazai biológus tanulhat tovább itt és huszonöt egyete­mista képzését is vállalják. Kü­lönböző témákban nemzetközi pályázatokat írnak ki, amelyek­re a fejlődő országokból tizen­öt ösztöndíjast fogadnak, afri­kai, ázsiai országok ifjú kuta­tóit, friss diplomásait. Idén tart­ják a nemzetközi sejtkutató szervezet — az ICRO — ünne­pi szimpóziumát. A me Tiselius svéd Nobel-dí- jas professzor, a kémiai Nobél- díj bizottság elnöke 1969-ben te­kintette meg a központ terve­it. Járt az új biológiai -felleg­várban Lynen, Nabel-díj as bio­fizikus — NSZK —, Braunstein akadémikus — Szovjetunió —, Appleyard professzor London­ból, Niculescu professzor, a Ro­mán Tudományos Akadémia el­nöke, két hónapig kutatott Hotchkiss professzor, a Rocke­feller egyetemről, tanácsadó, megnézte az intézetet Raman, az indiai tudománypolitikai bi­zottság titkára, Szkrjabin, a Szovjet Tudományos Akadémia megbízott főtitkára. Közép-Európa együk) jelentős intézménye. Fiatal, növekvő hí­rű. Az élet szolgálatában. Gon­dolhatott-e ilyenre Szent-Györ- gyi Albert? Vidéki városaink példaiképe. Az északi szárnyon laboratóriu­mok, a délin irodák. Második emelet, 210-es szám. Szalai Ala­dár birodalma. A növényélettani intézet anyagcsereszabályozási csoportjában dolgozik, a kék- moszat vírusokat, a gazda és vírus kölcsönhatását vizsgálja. Harminc éves. — Győrben érettségiztem, Mosonmagyarováron kezdtem egyetemi éveimet. Tíz évig az NDKtóan tanultam, huszonki­lenc évésen Lettem kandidátus, Haliéból jöttünk haza. Felesé­gemmel, két kislányommal élek, szegedi letelepedésünkhöz há­romszobás lakást kaptunk az új TarjántóLepen. A kisvárosi életforma intézet! munkámhoz nagyon pozitív. Igaz, Szeged nem Pest, de aki produkálni akar, szép lehetőséget talál — mondja. A laboratóriumban ultracent­rifuga, radioaktivitást értékelő (Packard) nukleinsav értékelő, különböző műszerek, hűtőszek­rény, lombikok, üvegek, kém­csöveik, a mindennapi munka eszközei. Többmilliós beruhá­zás, aránylag kicsi helyen. Fehérköpenyes világ Szegedi Biológia. Eleliközpont. Sohasem kerítik szögesdróttal. Kis sziget a boldog jövőért. Vannak hatalmasabbak, fénye­sebbek, nagy a világ, óriási. Mégis, harminchat esztendeje Nobel-díjat virágzott a csendes Tisza-parton. Mostohább, sivá- rabb talajban. Alkotó elme hó­dította. Sz. Lukács Imre Szombatom riportok9 vasárnap világszínvonal A televízió szombati, egész napos iműsora figyelembe veízi a szabad szombatos dolgozók igényeit. Bár a szerkesztésről sejthető, hogy a televízió mun­katársai is szabad szombatot tartanak, a frappáns és érde­kesen ismeretterjesztő műsorok hasznos időtöltést nyújtanak. Elsősorban azért, mert nem követelnek , teljes tv-nézőt, elég ha csak oda-odanéx az ember és úgy ig érti a történeteket, hallja a friss információt. Köz­ben olvasgathat, kávét szerví­rozhat a szombat délelőtti ven­dégeknek, végezheti a házimun­kát. Tréfa nélkül: A „Nő három szerepben” sorozat, a Téka, a Károly-egyetem, a teniszver­seny kapcsolása, a balatoni do- kumentumíiílm, a képzőművé­szeti kisfilm, a „Szó-mi-szó” ze­nei szótár lehetőséget ad .arra, hogy pótoljuk azt a szellemi táplálékot, melyhez a hét fo­lyamán esetleg nincs időnk hoz­zájutni. Azt hiszem, a szerkesztő alap- gondolata jó. Jó lenne a kép­ernyőn a szabad szombatokat eszerint, de még színesebben, változatosabban kitölteni. A szombat legyen továbbra is a riportfflmeké! A vasárnapi műsor nagyobb részét a víz töltötte meg. Dél­előtt a Négyen az árban című magyar játékfilm a víz pusztí­tásáról, a paprikatermesztők filmje a>z öntözésről, a kerek- asztál-besaélgetés a megzaibolá­' zott vizek hasznáról szőtt, Ez­után azt bizonyította a vasárna­pi szerkesztő, hogy a víz még ■ a sportban is használható, hi­szen nincsen vízilabda-mérkő­zés víz nélkül. A késő délutáni Csodadoktor kollégiumi komédia ismétlése alatt nagy vihar vonult át fe­lettünk, az utcákon folyt a víz. Vibrált a kép, kj kellett volna kapcsolni a készü­léket, mégis vállaltuk a kocká­zatot, hiszen olyan lebilincselő volt a kétszáz évvel ezelőtt írt komédia szövege, a színészek játéka és a rendezés. Ennék ellenére: vasárnap dél­után ismétlés helyett szíveseb­ben látnánk újabb filmeket. A Hét műsorának újabb ra gyogó meglepetése volt az a bravúros interjú-lánc, amivel az Amerikai Egyesült Államok­ban és a Szovjetunióban Brezs- nyev látogatásának visszhang­jára keresték a választ a mű­sor munkatársai. Azt hiszem nem túlzás, hogy ez a műsor világszínvonalú volt. Az esti francia 'film, a Ked­ves csirkefogó is az volt, hi­szen Belmondón kivüü Nadja Tiller, Stefhania Sandrelli ala­kította a főbb szerepeket. Az 1965-ben készített film eredeti címe „Érzékeny csirkefogó”, de Belmondó figurája valóban in­kább nevezhető kedvesnek. Nem lenne népszerűtlen sorozatot bemutatnj a neves színész sok­tucatnyi filmjéből. R. L Készül a távlati természetvédelmi koncepció Készül az országos távlati természetvédelmi koncepció, amely a technika fejlődése kö­vetkeztében a környezetünkre nehezedő megterhelést kívánja ellensúlyozni. Az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal széles körű munkával behatárolja azokat a tájakat, tájrészleteket, amelyekben sok az országos je­lentőségű természeti, érték, kü­lönleges állat, növény, barlang, vagy forrás. A felmérés célja, hogy a koncepciónak megfele­lően új, viszonylag nagy kiterje­désű védetté nyilvánításra al­kalmas területet jelöljenek ki. Jelenleg 300 természetvédelmi területet tartanak számon, ez az ország összterületének 0,87 százaléka. Az elképzelés szerint a 3—4 százalékos arány az op­timális védett területnagyság. Mint ismeretes, a védett terü­leten a növény-, állat- és mik­rovilágnak zavartalan életet biztosítanak a különféle korlá­tozó intézkedésekkel. Ezekre a helyekre például nem lehet I ipart telepíteni, vagy a táj jel- ! legét megváltoztam. Az ily [ módon „megőrzött” természet jó lehetőséget kínál a tudomá-1 nyos kutatásra és a pihenésre egyaránt. A védett területek gazdasági célt is szolgálnak. Egyebek között ’ a növényter­mesztés, az állattenyésztés fej­lesztéséhez szükséges jelentős génkészlet halmozódik fél eze­ken a felületeken. A nemesítő­tenyésztő munkához ugyanis az ősi fajtákra j® szükség van. Különösen a Bükk-fennsik, a Fertő-tó környéke, a Hanság és a somogyi dombvidék alkalmas az eddigieknél nagyobb védel­mi egység kialakítására. A már meglevő és a még kijelölésre szánt területekre vár, hogy a természet biológiai egyensúlyá­nak megőrzéséhez hatékonyab­ban hozzájáruljanak. A távlati természetvédelmi terv megvalósítása több évtized munkája. Az idei program sze­rint az év végéig térkép készül az ország védetté nyilvánított területeiről. A térképet elküldik a mimsztóriumoknak, a megyei tanácsoknak, állami gazdaságok­nak, vízgazdálkodási szervek­nek, hogy a természetvédelmi munkát, elképzeléseket össze­hangolják a gazdaságii egységek fejlesztési tervével. (MTI). Programvezérlésű vetőmagüzem Híres vetőmagtermelő gazda- j Ságunkban, a 15 ezer hektáros, Bőlyi Állami Gazdaságban, el-1 készült az ország legnagyobb és legíkorsizerűbb vetőmagüzemie, s a borsómag feldolgozásával megkezdte a termelést. Bolyban az idén hétezer hektáron ter­melnek nemesített magvakat, s az új üzemben kétezer vagon búza, kukorica, borsó és egyéb vetőmagot fémzárolnak. Ezzel a gazdaság я kontinens egyik leg­jelentősebb vefőmagieUátó üze­mévé fejlődött. A kiváló minő­ségű magvakkal elsősorban a hazai gazdaságokat látja el, de tucatnyi európai éfc, tengerentúli országba is számtanaik. A gyári méretekben és gyár- szierűen termelő üzemet prog­ramvezérléssel irányítják.

Next

/
Thumbnails
Contents