Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

A végegyházi bedolgozok az élre tőrnek Úsztáli/ózó c s illa g o k Március kCzcpén adtunk tájé­koztatót a Tápéi Háziipari Szö­vetkezet múlt évi eredményei­ről. Akkor Békéi megye nyolc községében mintegy 200 bedol­gozó szövetkezeti tag gyártott széküléslapot szövetkezetünk számára. Kaszaperen. Kunágo­tán. Magyarbánhegyeeen, Batto­nyán, Dambegyházán, Kisdomb- egyházán és Magyardombegyhá- zán voltak 20—40 fős bedolgozó csoportjaink. Azóta a bedolgo­zók szám, ezekben a községek­ben tovább emelkedett és öttel a Békés megyei részlegek száma is szaporodott. Először Lököshá- zán alakult önálló csoport, Illet­ve a lökösházi bedolgozóink ki­váltak a kevermesi részlegből és önállóan termelnek. Néhány nappal később Ceanádapácán kezdtük meg a tanítást, azután Végegyházán és Almáskamará­son alakítottunk egy-egy csopor­tot, jelenleg pedig Mező kovács­házán folyik oktatás sásos szék­üléslapok kárpitozására. A tanítás természetesen nem egyforma sikereket hozott. Vol­tak olyan községek;, ahol 50—60 asszony, lány jelentkezett a más­fél—kéthónapos tanfolyamra. De csakhamar kiderült, hogy egye­sek kevés munkával akartak sok pénzt keresni, másoknak akara­tuk nem volt elegendő a kezdet­ben nagy türelmet igénylő szak­ma elsajátításához és néhány napi tanulás után odébbálltak. Általában minden községben az történt hogy a tanulás Ideje alatt néhányan meggondolták magukat, otthagyták a tanfolya­mot. Végegyháza volt az első község, ahol a tanulók száma a tanfolyamon fokozatosan emel­kedett À tanfolyam befejeztével többen voltak, mint ahányan kezdtek, S ebben nagy szerepe van a község tanácselnökének, Zöld elvtársnönek, aki szívügyé­nek tekinti, hogy a község asz- szonyai jó munkához és jó ke­resethez jussanak. Zöld elvtárs­nő nemcsak a szervezésben te­vékenykedett, a tanfolyamot is naponta meglátogatta. Nyilván­való, hogy többek között ez is oka annak, hogy a tanfolyam kiválóan sikerült és a végegyhá­zi bedolgozóink fokozatosan a termelésben is az élre törnek. Valamennyi részlegünk szép eredményeket ért el. Talán a ka­szapert részlegé a legkiemelke­dőbb. Itt a legnagyobb a lét­szám. De a többi községekben sem maradnak el. Békés megye köz­ségeiben öt-hat hónapi termeles után egyes bedolgozóink elérték az ezerötszáz, kettőezer forintos havi jövedelmet Sőt olyan ta­gok is vannak, akik még ennél nagyobb kereset elérésére is ké­pesek. Lehet, hogy nem 8 órát dolgoznak ezek az asszonyok, lányok naponta, talán nem is tí­zet. Az is lehet, hogy „ férj és a gyerekek is segítenek nekik. Mindenesetre mindannyian el­mondják, hogy ez a kereset nem kiegészítő, hiszen jó néhány eset­ben nagyobb, mint a férj jöve­delme. Arról nem is beszélve, hogy itt a munkát is meg a bért is he­tenként a helyükbe visszük s így a bedolgozást jól össze tud­ják egyeztetni a családnevelés­sel és a kisebb ház körüli mun­kával. Azok, akik a mezőgazda­ságban is vállaltak munkát, ter­mészetesen nem tudnak eleget tenni a bedolgozásnak, hiszen a napi 8—10 órai kapálás után már nem sok kedvük lehet a kárpitozásra. Pedig a szövetke­zetnek júliusban is annyi ter­mékre van szükség, mint janu­árban. A szerződéseket ugyanis teljesíteni kell, a széküléslapok nyugati exportra készülnek. A végegyházi asszonyoknak nem kellett fél esztendő a ki­magasló eredmények elérésére. Hét-nyolc hétig tanultak és már ez alatt az idő alatt is látni le­hetett, hogy nagyon komolyan veszik a munkát. A nyár elején fogyóban volt a sás, tehát nem valami jó anyagot kaptak a ta­nuláshoz. Fájt a kezük, meg is izzadtak jó néhányszor, de ott maradtak mindennap reggeltől estig. Megfogadták, csak jó mi­nőségű széküléslapot gyártanak. Meg is tanulták a szakmát kivá­lóan. Végegyházára még nem kellett széküléslapot visszakül­deni. Pedig nem kis mennyisé­get gyártanak. Vannak, akik már naponta két, sőt olyanok is, akik három széküléslapot készí­tenek el. Napi keresetük eléri a 70—100 forintot, Még nagyobb a jövedelmük azoknak, akik a sa­ját anyagukat dolgozzák fel. A termelés, s ezzel együtt a fizetések emelkedését jelzik az alábbiak: Splák Jánosné má­jusban 1044 forintot, júniusban 1656 forintot keresett. Kerekes Györgyné májusban 1008 forin­tot júniusban 1440 forintot. Sa- rus Istvánné, Csende Jánosné, Ivanics Istvánné keresete 70J) fo­rintról 1188 forintra emelkedett, Bucsek Györgyné júniusban 1404 forintot kapott, Dalicsek Lu- kácsné 1188 forintot, Misota Jó- zsefné 1260 forintot, Molnár Fe- rencné 1080 forintot. Legtöbbet keresett Hagya Györgyné. Májú. si bére 756 Ft volt, a júniusi 2196 forint. A jelek arra mutatnak, júliusban nem is lesz olyan be­dolgozó. aki nem éri el az ezer forintot. A végegyházi bedolgozóink te­hát három hónapos tevékenység után szép eredményekkel járul­nak hozzá a szövetkezet éves feladatainak teljesítéséhez. Fél­évi termelésünk 12 millió fo­rinttal több a múlt esztendő első felének eredményénél. Ehhez még a végegyháziak nem sokat adtak. Az év végéig mintegy 25 millió forinttal termelünk többet a tavalyi évnél, s ehhez a telje­sítményhez már a végegyházi bedolgozók is komoly mértékben hozzájárulnak. (-) bból az időből ismerem ezeket a csillagokat, amikor még én az 5. X-en túli oskolába jártam. Az első félévi vizsgán bará­tomnak az indexébe fizikából kettest jegyzett be a prof,, már­mint az „öreg”. De hát a diákok­nak minden prof öreg volt ak­kor és az ma is. Csak annyiban különbözött a mi professzorunk a többi proftól, hogy ő volt a legöregebb. Legalábbis mi annak tartottuk. Hogy így megkülön­böztettük, az abból eredt, mert voltak teljesen egyéni szokásai. Az egyik az volt, amikor vala­melyik diáknak kettest adott, az osztályzat mellé egy vagy két kövér csillagot rajzolt, nagyon ritkán hármat. Егец a félévi vizsgán barátom e ritka példá­nyok közé tartozott. Én az első félévkor csak két csillagig ju­tottam el. , Miután minden diák átvergő­dött a félévi vizsgákon, az öreg Prof egyik este üzent a bará­tomnak, hogy keresse fel a könyvtárban és vigye magával az indexét. Aligha meglepő, hogy a drukk fejünkbe szalasz­totta a vért. Különösen a bará­tomnak. de miután az elment a profhoz, ugyancsak törülgettem a tarkómat, mert az villant fel bennem, hátha nekem is üzen. És nem tudtam mire vélni a dolgot, hogy a barátom rötyög. amikor visszajött a proftól. Az­tán pedig a vaságyra dobta ma­gát és bukfencet vetett. Majd hirtelen talpra ugrott, s olyan méltóságteljes arcot vágott, mintha a signum laudist kapta volna meg. Aztán hirtelen szét­nyitotta az indexet, az asztalra fektette és mutatóujjával a ket­tes osztályzat mellé bökött. — Idenézz Vakarcs! — Mert- hogy akkor is volt mindenkinek külùn neve. — Mi történt NyiHszdjÚ? — néztem elöreugró keskeny ajká­ra. És látom, hogy a három csil­lagból a leghátsó be van satí­rozva, — A prof csinálta — kunco­gott barátom. Nagyon bamba pofát vághat­tam, mert oldalba bökött és cé­zárt pózba vágta magát. — Mit gondolsz miért? Azt mondta a prof, a három csillag­ból egyet azért satíroz be, mert a vizsgák során találkozott ná­lam hülyébbel és az kapta meg a három csillagot. A második félévi vizsgák so­rán pedig felszólította a baráto­mat, hogy számolja meg, hány villanyégő van a teremben és azt mondja meg, páros vagy pá­ratlan számúak. Jól figyelje meg, mert ez az utolsó kérdése. Barátom körülfuttatta n sze­mét a mennyezeten, s mivel hat égőt számolt össze, boldogan bökte ki: „páros”. — Sajnálom. tévedett —, mert páratlan — mondta a prof, mi­közben nadrágja zsebéből előhú­zott egy égőt és felmutatta. — A kettes mellé két csillag jár. Amikor ezt megtudtam a ba­rátomtól, nagyot nyeltem, hátha tólem is kérdezi ezt. Ho­gyan vágjam ki magam ebből a slamasztikából? Mondjak párat­lant.,. És ha nem húzza ki a zsebéből az égőt? Akkor aztán három csillagot rajzol a kettes mellé. Lesz, ami lesz és gyor­san kicsavartam a folyosón egy égőt és zsebre tettem, És csakugyan az utolsó kérdé­se a páros-páratlan volt. Vacil- láltam, aztán, mivel ugyanab­ban a teremben vizsgáztam, melyben a barátom, kivágtam; „páros’. — Sajnálom, tévedett, mert páratlan — s ugyancsak előhúzta zsebéből az égőt. Ékkor megszorítottam az én égőmet, megtegyem, ne tegyem, s mintha áramütés ért voln„ ki­rántottam a nadrágzsebemből és kiköptem magambólj JNem, professzor úr, páros”. A professzor arcizma attg ész­revehetően megrándult, végig­mért és hármas osztályzatot írt be. Ézután én nem az asztalra fek­tettem az indexet, hanem az or­ra alá nyomtam barátomnak. Cserei Pál «аааавв<1аав«1ааваааваааваааааааааапазаввв1 4tasszv, FVftRp EMQEDMENYBS A Az Univerzál méterszaküzletek ajánlata : — Karton — Műszállal kevert — Cémapiké — Műselyem (szatén) — Műszálszövet 23,20-ről — 16,10 Ft-ra karton 51,00-ről — 35,70 „ 57.00- ről — 39,90 „ 50.00- ről — 35,00 . 253,00-ról — 177,— ,. Cipószaküzleteinkben egyes női—férfi szandálok 30 százalékkal olcsóbban! — Női szandál — Női szandál — Női szandál — Férfi szandál — Férfi szandál — Féfi szandál 231.00- ről — 162,— Ft-rt 169.00- ről — 118,— „ 152.00- ről — 116,40 „ 148.00- ról — 104,00 „ 141.00- ről — 98,50 „ 164,00-ről — 115,— „ 206086 Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat A tanfolyam résztvevői Hárman munka közben Д tanulás befejező része a ballagás

Next

/
Thumbnails
Contents