Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
Vízellátási gondok Békéscsabán Beexélgetée a Vis- ée Csatornamű Vállalat igazgatójával A múlt hét végén a Békéscsabai Városi Tanács elnöke részleges vízkorlátozást rendelt el a városban. Azóta sokan kérdezték lapunk olvasói közül, hogy mikorra oldódik meg az ivóvíz-gond a megyközpontban. Felkerestük a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóját, Kendra Jánost, akitől a következőiket kérdeztük: KÉRDÉS: Tavaly arról kaptunk tájékoztatást, hogy ez év nyarán, ha nem is teljes mértékben, de nagyjából megoldódik Békéscsaba vízellátása. A napokban a víz- és csatornamű vállalat kérésére a Békéscsabai Városi Tanács mégis vízkorlátozást rendelt el. Az elrendelés után kismértékben ugyan javult, de végérvényesen nem rendeződött a vízszolgáltatás. VÁLASZ: A vízhasználat-korlátozás elrendelését azért kértük, mert a múlt hét utolsó napjaiban bekövetkezett rendkívüli meleg nagymérvű vízfelhasználást eredményezett. A korlátozási rendelkezés ez idő szerint nem jelent még az üzemek és intézmények számára vízfelhasználási csökkentést, csupán arra szólít fel, hogy a megadott kontingensen felül ne használjanak vizet. A kontingensek csökkentésére ez idő szerint nem került sor. Valljuk és hisszük, hogy a víz ésszerű és szükségszerű használata esetén jelenleg elegendőnek kell lennie a víznek. Hangsúlyozottan tehát, a takarékos felhasználásról van szó. Nem tartjuk takarékos, hasznos és szükséges felhasználásnak, hogy ha egy melegebb napon a lakókörzetünket, lakásunk táját hűsítés céljából elárasztjuk. Ezt véleményünk szerint feltétlen pazarlásnak kell tekinteni. Nincs berendezkedve és nem is ren- dezekedhet be egy városi vízmű a kertek locsolására. Sajnos, ez meglehetősen gyakori. Ilyen igényeket a város soha sem lesz képes kielégíteni. Mint ahogy a kérdés is szól, ténylegesen csak „nagyjából” elégül kj ilyen igények mellett a város szükséglete. KÉRDÉS: Tavaly nyáron arról is szó volt, hogy a KEVIÊP által létrehozandó nagyréti kutak üzemelésével 6—7 ezer köbméter napi vízszolgáltatással tudja a vízmű javítani Békéscsaba ellátását. Tudomásunk szerint ezek a kutak megépültek, ennek ellenére a vízgondok nem szűntek meg. Olvasóink közül sokan úgy vélekednek, hogy a konzervgyári víztorony sajnálatos szétrobbanása es a város vízszolgáltatása között összefüggés van. VÁLASZ: A KEVTÉP a nagyrét—vandháti vízmüvet befejezte, de az automatikus jelző- rendszer még mindig nincs készen. Ha élcelődni szeretnénk, az automatika jelenleg „bicikli”. Ha esik az eső, még az sem használható, mert a mű úttól 2— 3 kilométerre is vannak kutak. A nagyrét—vandháti kutak összekötő hálózatának hossza több mint 35 kilométer. Ezt a távot kell az üzemeltetőknek naponta bejárni, az automatika hiányában. A vízmúrendszer hozama sajnálatos módon folyamatosan csökken, s a legutóbbi mérések szerint jelenleg igen alacsony. A vízrendszerhez tartozó kutak közül a 4/a, 4/b, 5, 6, 19 számjelű kutak ez idő szerint nem dolgoznak. A 19-es szám jelű a napokban készült el ismét. A többi felújítása még folyamatban van. A kutak 24 órás folyamatos üzemelés esetén 5608 köbméter vizet képesek termelni, a várt 7000 köbméterrel szemben. A felújításra váró kutak várható napi hozama nem haladja meg a 600—800 köbmétert, viszont semmi biztosítékunk nincs arra, hogy időközben néhány másik kút nem esik ki a termelésből. A város különböző területén, valamint a fürdőben további 7 kút szolgálja a lakosság igényét. Ezek napi hozama 650—700 köbméter. Marad még a jól bevált kigyósi vízmű, amely 7100— 7200 köbméter vizet ad városunknak naponta, összességében tehát ez idő szerint maximálisan 13 500 köbméter vizet képes a vállalat biztosítani a város lakosságának a várt mintegy 16 ezer köbméterrel szemben. Az igényoldalon pedig mind mennyiségileg, mind minőségileg rendkívül nagy a növekedés. 1972-ben több mint 11 kilométer új elosztóhálózat épült, 2881 családi házba kapcsoltuk be a vízvezetéket, 246 új, modem lakással többet keli ellátni. A gázfűtés újabb többlet- igényt támaszt. Ahhoz, hogy a gáz-vízmelegítő begyulladjon, több mint egy légkör nyomás szükséges. Ez azt jelenti, hogy a negyedik emeleten még egy légkörrel magasabb nyomás kell, hogy a gáz-vízmélegítő-berende- zések üzemeljenek is. Van tehát olyan eset is, amikor van is és nincs is víz. A jelenlegi mérésünk azt bizonyítja, hogy minimálisan három légkör szükséges a normális vízellátás biztosításához. Kettő légkörnél víz még van, meleg víz második emelet felett nincs. Ezeket a szükséges nyomásviszonyokat t vizsgálva, június hónapban 19 ; órán át esett a nyomás két lég- ; kör ala, ebből 8 órát június ! 12-i, 13-i áramszüneti napokon. ! Ez annak köszönhető, hogy a ; lakossági nagymérvű fogyasztói • igény növekedése mellett az ipar 5 1973. júniusában mintegy 13 ; ezer köbméterrel kevesebb vi- » zet vett igénybe, mint a múlt ; év júniusában. A vállalatok egyre inkább Ï megértik^ a város gondját, és : megfelelőbb üzemszervezéssel a ; kritikus nyári hónapokban ta-* • karékosabban bánnak a vízzel. : Ezért köszönetét mondunk a : munkáskollektíváknak. A számok azt is bizonyítják, hogy a konzervgyári sajnálatos robbanás nem befolyásolta alapvetően a város vízellátását. KÉRDÉS: A vízkorlátozás életbe lépése milyen eredményeket hozhat, melyek azok az időpontok, amikor a lakosság a 4. emeleten is biztosan számíthat arra, hogy a vízcsapból víz is folyik? VÁLASZ: A tanács elnökének takarékossági felhívásától azt várjuk, hogy a lakosság többsége megérti a város gondjait, legalább olyan mértékben, mint a nagyüzemi munkáskollektívák megértették azt. Hisszük, hogy a földszinti lakó nem fogja a járdát hűsölés céljából órákig locsolni, amikor a feje- felett, a 4. emeleten „hörög” a csap. KÉRDÉS: Számolhat-e azzal Békéscsaba lakossága, hogy 1974- ben az elmúlt éveknél és az ideinél kielégítőbb lesz a vízszolgáltatás? Milyen beruházásokkal bízta meg a városi tanács Békéscsaba vízellátásának javítására a vállalatot? VÁLASZ: 1973-ban megkezdődhetett a régen várt második fővezeték építése, a város és a kigyósi víztermelő telep között. Útközben Makkosháton — a városhoz közel — új jó vízadórétegeket tártunk fel. Ez a város harmadik víztermelő bázisa, a jövő évi osúcsidényre bekapcsolható a város vízellátásába. Ez az új telep mintegy 2500 köbméter vizet lesz képes biztosítani a város számára. Ez ismét enyhít valamennyit a város gondján. Sajnos, nem oldja meg. További feladat, a kigyósi telep fejlesztése . és a második nyomvonal teljes kiépítése. Ezt csak 1975 végére, 1976 elejére várhatjuk. Nehezíti a gondoltait a víz gázosodása. Ez nemcsak műszaki, hanem elsősorban anyagi gond. Becslésünk szerint a város kútjai, a közműbe kerülő viz gáztalanítása legalább 25— 30 millió forintot igényel. Most, tehát felmerül a kérdés, mi legyen ' a teendő? Fejleszteni, vagy a jelenlegi bázisainkat biztonságossá tenni. Mindkettő fontos és szükséges. Több víz kell a városnak, de аг emberek élete és biztonsága sem lehet közömbös. A konzervgyári sajnálatos példa intőén kell, hogy éljen bennünk. Botyánszkj János Villáminterjú: Békés megyei kiadványok útja A Békés megyéről megjelent kiadványok többsége rendszeresen eljut Moszkvába, látni lehet ezekből néhányat a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban is, de ott vannak ezek a munkák a különböző országok magyarországi követségein, nagykövetségein is. Hogyan futhatják be ezt az utat? A kérdésre Varga István, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának főelőadója válaszol. — Évről évre több kiadvány születik megyénkben. Közülük jó néhány valóban eljut a világ legkülönbözőbb tájaira. Általában a követségeken keresztül, de van eset, amikor közvetlenül a megyei tanácsot keresik fel a különböző országok intézményei és kérik az értékesebb helytörténeti munkákat, az irodalomtörténeti vagy a korunk tudományos kérdéseivel foglalkozó helyi kiadványokat. — Мйуеп témakörök a leggyakoribbak? — Sokirányú a kezdeményezés, a leggyakoribbak azonban a település-, üzem- és intézménytörténeti munkák. Vannak speciális kiadványok, mint például a Békés vármegye posta- történetével foglalkozó könyv, vagy az a kötet, amelyben a felszabadulást követő évek Békés megye; eseményeire emlékeznek vissza akkori és mai közéleti személyiségek. Jelentősek a helyi szépirodalmi termést bemutató prózakötetek és versantológiák. Értékes gyűjtemény állna össze már a különböző történelmi évfordulókra megjelentetett ég a Viharsarok nagy j egyéniségeiről szóló könyvekből. — Ha valamely üzem, intézmény kiadványt akar megjelentetni történetéről, mi a teendő- i je? — Ez aktuális kérdés, hiszen éppen most szeretnénk tervszerűbbé tenni a helyi könyvkiadói tevékenységet. Szeretnénk, ha az üzemek, vállalatok, szövetkezetek és intézmények úgynevezett kiadói tervben előre meghatároznák, milyen kiadványt szeretnének megjelentetni a következő évben? Ha tehát 1974- ben tervezik a kiadvány megjelenését, már ez év szeptemberéig jelezniük kell ezt a helyi tanácsoknál. Részletesen meghatározva az elképzelést, feltüntetve a szerzőt, a címet, a terjedelmet és egyéb olyan adatot, amely nélkülözhetetlen a tervszerű kiadói munkához. Ez az elsődleges és a legfontosabb teendő. A helyi tanácsok a megyei tanácsnak, mi pedig a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának küldjük meg ezután a tervet és az elkészült munkát. — Milyen általános jelentősége van a helyi kiadványoknak? — Mindenekelőtt a hagyományápolást szolgálják, táplálják a jól értelmezett lokálpat- riótizmust és további kútforrást biztosítanak a helytörténeti kutatómunkához. Nagyon hasznos ez a tevékenység, ezért támogatjuk az értékes kezdeményezéseket. R. L Kitöltették Farkas Pált A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Farkas Pálnak, a megyei tanács vb volt igazgatási osztályvezetőjének abból az alkalomból, hogy érdemeinek elismerése mellett gazdasági területre került át, példás magatartása és két évtizedes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta. A kitüntetést Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke adta át pénteken, a városi tanácsok, járási hivatalok elnökei és a megyei tanács vb osztályvezetőinek jelenlétében. ■«■■ваававаааааавааа< 1ввввввввввввввввввввввввввввв»иввввв*ввв*#ввввввв*«в«*ав«*авввввв*вв«ввв«в1<вш*вваввв»в*вв'» •ааааааааавааамааачааава Lázár Ervin: Zuhanórepülés — Kisregény — ш A temetkezési szolgáltatásokat vizsgálta meg a mezökovácsházi NEB j A közelmúltban a mezôko- I vácsházi járási Népi Ellenőrzési | Bizottság a járás nyolc községében megvizsgálta a temetkezési szolgáltatásokat. A vizsgálat több helytelenségre derített fényt. A községekben nem tartják be a temetők gondozására vonatkozó előírásokat. Különösen Battonyán és Mezőko- vácsházán nagyon elhanyagoltak a felekezeti temetők. Noha több községben jelentős összeget fordítottak a ravatalozó építésére, belső kiképzésük és főként a méretük kifogásolható. Battonyán azonban a mai napig sem épült fel a ravatalozó. A j népi ellenőrök azt is megálla- j pították, hogy egyes községek- : ben indokolatlanul magasak a j temetkezési költségek. Ugyan- j akkor a temetkezési vállalat : nem végez teljes értékű szolgál- ; tatást. Mezőkovácsházán a ; vállalat megbízottja fuvaron- : ként 250—350 forintot számol el. i A temetőőrök feladatát sem ! szabályozták. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság a hiányosságok és a rendellenességek megszüntetésére intézkedéseket kezdeményezett. 16. — Rosszul — mondta kurtán Csapó és azon nyomban elindult az előszoba felé. — Itt a vécé — mondta a nő. Megfogta Csapó kezét, vezetni akarta a sötétben. — Hagyjál! — ordított Csapó és kirohant a lakásból. A parkban megállt, átkarolt egy fát és hányt. Hörgött, nagy fájdalom nehezedett rá. Tudta, hogy nem a részegségtől hány. Felegyenesedett. Valaki szólt a háta mögött. Egy részeg ült a pádon —, — rongyos öregember —, merően nézte őt és közben vigyorgott: , — Bepiáltál, hapsikám ! Rokonszenvesnek tűnt ez a magányos csavargó külsejű öreg. Mellétottyant a padra. — Szétverem a pofáját — mondta harciasán a részeg. — Érted? Odamegyek, és zutty, behúzok néki egyet! — Helyes — mondta Csapó, és köpött. — Zutty, húzzál be neki egyet! — Azt hiszi, hogy nélkülem is valaki — mondta a részeg. Csapó felé nyúlt, belekapaszkodott a nyakáha és suttogva folytatta: — Nélkülem! Csapó meg sem próbált elhúzódni, pedig rosszul érezte magét a részeg karmai között. — Én szedtem ki a mocsokból, érted? — morogta a részeg. — Mert mi volt? Egy büdös ká, zabigyerekkel. Hát csak várjon, nem igaz!? Csak üljön abban a rohadt konyhában és várjon! Én szedtem föl a trágyadombról, nem igaz?! Mit mondasz koma? Nem igaz?! — De igaz — mondta Csapó. — Na látod! Csak bőgjön. — A részeg felállt a padra, imbolygóit. — Mert mindent megtettem érte. Nélkülem csak egy szajha lenne! — ordította. — Mit üvölt, papa? — mondta szelíden Csapó. — Ne üvölt- sön, mert elkapják a zsernyá- kdk. — Megint elkapnak? — kérdezte ijedten a részeg és hirtelen átmenet nélkül sírni kezdett, a pad támlájára * borult és zokogva mondta: — Kérem, én nem csináltam semmit. Nem csináltam semmit Csapó felállt, bizonytalanul elindult a fasorban. Taxival ment haza. Az úton egyre sürgette a sofőrt: — Zavarja ezt a kaisznit! Siessen! — Nem lóverseny ez, uram — mondta nyugodtan a sofőr. — Akit keres, azt megtalálja. De Csapó tudta, hogy a lány már visszautazott, meredten bámult maga elé, mikor étaient az Istállók között, a szállásuk felé. Aztán észrevette az akácfák alatt a lányt, megdobbant a szíve, mindent elfelejtett, futni kezdett. Szeplős arc nézett rá, a cse- nevész kis varkocson csillogott a holdfény. A kis vízhordó lány állt az akácok alatt. Ijedten összehúzta magát, amikor Csapó odaért. — Hát te? — kérdezte csalódottan. — Csak. i 1 csak sétáltam — dadogott a lány, a kezét védekezőén maga elé emelte, mintha attól félne, Csapó meg akarja ütni. Egy darabig nézte a vézna kislányt, nagyon szánalmas volt a szeplős arc, de Csapó nem érzett szánalmat. Semmit sem érzett — Engem vártál, ml? — kérdezte végre támadóan. A lány kis csend után felelt: — Igen. — Mit akarsz? — kérdezte Csapó. Az indulat most nem érződött a hangján, pedig dühében csikorgatta a fogát — Vigyen el egyszer repülni. Ugye elvisz? , Csapó összehúzta magát, egyezeré gyenge lett. Megsimogatta a lány karját. — Átfáztál — mondta —, feküdj le. Majd egyszer felviszlek. A lány elszaladt. Magas sarkú cipő volt rajta, és új ruha, a bokája meg-megbicsaklott. Csapó lekuporodott egy akácfa alá és bamba tekintettel bámulta a tenyerét. Mintha megfojtott volna valakit Ettől kezdve sokat volt egyedül. Otthon heverészett az
