Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-08 / 158. szám
Д társadalmi változások korszerűbb munkastílust követeinek Vetőmagszárítás károsodás nélkül — Üzemben a műszaki kémiai kutató intézet új berendezése Megkezdte a próbaüzemelést a Magyar Tudományos Akadémia műszaki kémiai kutató intézetében áss az új szárító berendezés, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatósával az Energiagazdálkodási Intézettel együttműködve készítettek. A maga nemében egyedülálló eljárás lényege, hogy ай értékes vetőmagvakat A szarvasi Dózsa Mgtsz és a szarvasi műanyagfeldolgozó ktsz rendszeres kapcsolatot tart. Ez a kapcsolat már barátsággá fejlődött. Az elmúlt héten a két elnök, Stefancsik Pál, a műanyagfeldolgozó ktsz elnöke, a városi vb. tagja látogatta meg a Dózsa Tsz-t, Kovács Péter elnök meghívására. A látogatás során határjárásra -m sor került Töbállandó mozgásban, áramlásban tartják, s ezáltal megóvják a sérüléstől, ugyanakkor növelik a szárítás hatásifokát is. Az üzembe helyezett új berendezés óránkénti kapacitása 1—2 tonna, de a szakemberek véleménye szerint ennél jóval nagyobb teljesítményű szárító is készíthető. Az új szabadalom belföldi és külföldi hasznosítására az AGROMAS vállalkozott. bek között megtekintették a repce betakarítását is. Kovács Péter elnök büszkén mutatta a két új kombájnt, egy Sak—-4-est és egy E—512-es NDK kombájnt, melyet az idén vásároltak. A kalászosok betakarítását is felkészülten várják a tsz-ben, hat kombájn áll készenlétben, hogy a legmegfelelőbb időben elkezdhesse az aratást. В járásokban, községekben olyan átalakulás ment végbe az elmúlt évékben, amely megváltoztatta a társadalmi, gazdasági szerkezetet. Nevezetesen: a tsz-ek gyors ütemben fejlődtek, gazdálkodásukban terebélyesedett az önállóság. Nőtt az Iparban foglalkoztatottak aránya, és változás történt a tanácsrendszerben: megalakultak a megyei tanács járási hivatalai, inövékedett a helyi tanácsok önállósága, az ügyek érdemi részét a helyi és a megyei tanács intézi. Ezek a lényeges változások az MSZMP járási bizottságait új helyzet elé állította, a változott körülményekhez igazodó munkastílus kialakítását követelte meg. Ennek kapcsán érdeklődtünk Arany-Tóth Lajos elvtárstól, az MSZMP Gyulai Járási Pártbizottság első titkárától: Miként alakítják a jelen körülményeknek megfelelőbb, korszerűbb munkastílust? Először Arany-Tóíh Lajos elvtárs arra utalt, hogy a párt Politikai Bizottsága tavaly márciusban mérlegelte az új helyzetet és határozatot hozott a járási pártbizottságok munkájának továbbfejlesztésére. Ezt követően pedig a párt megyei végrehajtó bizottsága Békés megye sajátosságainak megfelelően határozta meg az erre vonatkozó feladatokat. Majd a járási végrehajtó bizottság intézkedési itervben rögzítette a konkrét tennivalókat. Ennek előkészítése köziben megbizonyosodtak, hogy a munkastílus korszerűsítése nagyon időszerűvé vált. Nevezetesen : aránytalanul sok időt, energiát fordítottak vizsgálatokra olyankor is, amikor erre nem volt szükség, amikor a felsőbb pártszerv határozatainak a megértetése, az azokból adódó konkrét tennivalók megjelölése lett volna a feladatuk. Helyszíni munkájuk sokszor csak egy- egy részfeladatra korlátozódott, nem terjedt ki a pártmunka egészére Gazdaságszervező munkájuk olykor szakmai oldalról közelítette meg a gazdaságpolitikai kérdéseket, nevezetesen ter- melésteohnikai. pénzügyi oldalról. A korszerű munkastílus pedig azt követeli meg a párt járási tisztségviselőitől, apparátusától, hogy biztosítsák a párt politikájának, a felsőbb pártszervek határozatainak a megvalósulását. Fő figyelmünket a községi az üzemi, a hivatali, intézményi csúcsvezetőségek és pártbizottságok konkrét munkájára fordítsák. Ezért a célok közt szerepéi kezdeményezési készségük növelése, helyszíni segítésük és a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. Ennek egyí^, módja a pártszervek, pártszervezetek beszámoltatása egy-egy konkrét feladat végrehajtásáról. Továbbá szükséges, hogy a különböző helyeken dolgozó kommunisták útján biztosítsák a szükséges politikai ismereteket В korszerű munkastílus kialakításának kezdetétől eltelt vagy nyolc hónap. Arany-Tóth Lajos élvtárs erről az időszakról szólva azt fejtegette először is, hogy kezdetben legfontosabb teendőjük a határozatok megismertetése, megértetése volt. Ezért az apparátussal több alkalommal eszmecserét tartottak, valamint a gyakorlatban való alkalmazásáról. Ilyen előzmények után született meg az intézkedési tervük. A községi pártbizottságok- és csúcsvezetőségek titkáraival való megértetését azzal is elősegítették, hogy a rájuk vonatkozó határozati részek ösz- szefüggésében ismertették az intézkedési tervet. Ugyanakkor a tömegszervezetek járási vezetőivel is részletesen megbeszélték a korszerűbb munkastílus kialakításának a szükségességét. De mint kiderült, a megértetés nem volt könnyű, hiszen egy megszokott munkamódszert kell megváltoztatni, a111* sok türelmet, időt igényel. Példázva arra utalt Arany-Tóth Lajos elvtárs, hogy a járási pártapparátuson belül bizonyos fokú, bár jószándékú feladatkör-féltés volt észlelhető az első időszakban, nevezetesen az ágazati munkához való ragaszkodás. Ami azt jelenti, hogy attól tartottak, nem k»p elég figyelmet egy-egy részfeladat, elhanyagolódhat. Pedig éppen a pártmunka korábbi gyakorlatából fakadt ilyen veszély, mert a helyszínen járók csak a szorosan hozzájuk tartozó speciális pártfeladatra figyeltek s annak hatását más dolgokban nemigen vették eszme. Ezért végsősoron a pártmunka egésze szenvedett csorbát. Bizonyságul csupán annyit, ha teszem azt, a párttagok aktivitásának helyzetéről, a pártmegbízatásokról, a pártcsoportok működéséről esik szó, ezt aligha helyes oly módon felfogni, mintha az üzem- és munkaszervezéstől teljesen különálló lenne, pedig ez már a gazdaságpolitika vagy még szőkébb térbe szorítva gazdaságszervezés körébe tartozik. Mégpedig azért nem különálló, mert annak jó megvalósulása is az embereken múlik. Ennek megfelelően az apparátus közt felosztották a községeket. A felelősök rendszeresen látogatják a rájuk bízott településeket, s jelenleg az apparátus munkaidejének 65—70 százalékát a helyszínen tölti. A határozat megjelenése előtt csaknem fordított volt az arány. Ebből is érezhető a kialakuló munkastílus előnye. Most, amikor nem csupán egy részfeladat, ágazat hárul egy-egy emberre, mint korábban, termesztésen ez több oldalú, gondosabb felkészülést igényel. Miig korábban olykor elégségesnek bizonyult egyfajta rutin, most a pártmunka egészének az ismerőjévé j^ell válnia a községi felelősnek persze rutinra most i, szükség van, de nem csupán egy ágazatban, hanem a pártmunka egészében, mégpedig azért, hogy ne egy-egy részkérdés kiragadásával ítélje meg a pártéletet, hanem valamennyi folyamatot ösz- szetetten. Nem arról van szó, hogy bárki is a pártmunka minden részének specialistájává válhat, de arról igen, hogy a saját specialitása mellett a többi tennivaló végrehajtását 1, elő tudja segíteni. Ennek megfelelően a járási munkaértekezleteken eligazítást nyerne^ a községi felelősök, amelyen megismerik a járás választott pártszerveinek és a felsőbb pártszervek határozatait. különböző intézkedéseit. Ezenkívül pedig beszámolnak a területek é<- ágazatuk munkájáról. Így adva van a lehetőségi hogy összehangolják az ágazati és a területi munka feladatait, sorrendiséget állapítsanak meg a különböző tennivalók közt. Az eltelt rövid idő alatt máris bizonyságot nyert, hogy a pártmunka jóval konkrétabb, hathatósabb. a járás érdemibb módon tudja segíteni a pártélet valóságos folyamatait. Egyik lényeges bizonysága ennek, hogy tavaly a második félévben a járási végrehajtó bizottsági tagok és az apparátus emberei a községi pártbizottsági ülések 85 százalékán vettek részt, a vb-ülések felén, a községi csúcv- vezetőségi ülése^ 40 százalékán, a taggyűlések 36 százalékán és az alapszervezeti vezetőségi ülések 12 százalékán. A januári 80 beszámoló párt taggyűlés közül 65-ön vettek részt. Küiön meg kell említeni, hogy amióta a járás hivatásos pártmunkásai rendszeresen, ugyanazon községbe járnak, igen jó munka- és személyi kapcsolatok alakultak ki a helyi vezetőkkel, ami lehetővé teszi, hogy a konkrét tennivalókban még jobban tudjanak segíteni, hiszen nagyobb bizalommal fordulnak hozzájuk. Ez pedig forrása annak, hogy a járás vezetői mélységedben megismerjék a pártélet folyamatait, az alakuló vagy még csak csirájában levő újat, jót vagy éppen a gátló körülményeket, hiszen a kéthetenként tartott munkaértekezleteken a községi felelősök beszámolnak a szerzett tapasztalatokról. Így azután a feladat-meghatározások nem időtől, tértől elvonatkoztatottak, hanem a valóság talajából erednek. E munkamódszer, munkastílus kialakulását segíti az, hogy a választott testületek munkájában is változás következett be. Nevezetesen, bizonyos fokig már sikerült az apparátust tehermentesíteni a sok írásos jelentéstől és a túlzott adminisztrációtól. Ennek egyik bizonysága, hogy amíg tavaly az első félévben 42 napirend szerepelt a járási vb ülésein, addig a második félében 2i s ebből 8-at szóban terjesztettek elő. S ami a hatékonyabb ellenőrzésre utal, hogy az előterjesztések közt több volt olyan, amely korábbi döntések megvalósulását vette számba. % ami nagyon lényeges, hogy a járási vb döntései intézkedési jellegűek, a felsőbb pártszervek határozatainak helybeli alkalmazását, végrehajtását jelölik meg. Ugyanez a változás vonatkozik a pártbizottság gyakorlatára is. Ide tartozik azt is megjegyezni, hogy a községi pártbizottságok és csúcsvezetőségek titkáraival havonta értekezletet tartanak, melyek azon kívül, hogy tájékoztató jellegűek, feladatmeghatórozók, vd- tafórumoi;. és tapasztalatcserék is. A tapasztalatcserét elősegíti a szükség szerint tartott azonos jellegű pártszervezetek titkárainak a megbeszélése is. Ilyen voit a sarkadi Leninben, ahol a tsz-ek csúcstitkárai az üzem- és munkaszervezés helyzetét tárgyalták meg, majd a gyakorlatban is megtekintették annak megvalósulását a Lenin Tsz- ben. fl mai - körülményekhez igazodó korszerűbb pártmunkastílus kialakulásának még csak a kezdetén vannak я gyulai járásban. Ez nem is lehet másként, hiszen a társadalmi változások most érlelték meg ennek szükségességét. De mint Arany- Tóth Lajos elvtárs fejtegetéseiből ez kiderült, máris érezhetően serkentő hatással van ez az egész közéletre. S amint tovább fejlődik, ami természetes, hiszen ebben nincs plafon, ez a serkentő hatás mind erőteljesebbé válik. És ez э cél. Jól fizet a repce, átlagosan Hí mázsát holdanként. Kovács Péter a repce minőséget mutatja Stefancsik Pálnak. â repce aratásával járatja be a két áj kombájnt Zima András és Bomborics Pál szerelő. (Fotó: Bemény) «вааеав*ааааавввеввввзгаваааввава*вввЕаевввевававаеввввввввва8вааввввввкввнвав*аваеааеааа1 Szövetkezetek barátsága Cserei Pál
