Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

Halali, kacsák, nyércek — Anne Bonden úr elégedett Az ország első halfeldolgozó üzemét tervezik Biharugrán Rendkívüli nap. Koznia La­jost, a Biharugrai Halgazdaság igazgatóját az irodájában talál­tuk. — Ez azért egy kicsit túlzás — mondja mosolyogva —, hogy rendkívüli, az azonban igaz, hogy elég sokat járok nemcsak a megyében, az országban, ha­nem külföldön is. A gazdaság­ban is sok a munka. Megkez­dődött a nyári halászás. A ta­vai* jó ^termést” ígérnek. Kell is, mert "az utóbbi időben alapo­san megnőtt a hal iránti keres­let. Nem győzünk annyit halász­ni, amennyit el ne tudnánk ad­ni. A begécsi 200 holdas I. szá­mú tavat halásszuk ki először, s 1000—1100 mázsa pontyra szá_ mítunk. Aztán a százholdas tó következik, abban is van vagy 600 mázsa. A megyén kívül el­jut a btharugraá hal Budapestre, Szegedre, Nyíregyházára. Szol­nokra és még ki tudná felsorol­ni, hogy hova visziik vagonban, tartálykocsiban. Bevált a meleg vizes tógazda­ság is. Az ott nevelt ivadékok az eddigi három év helyett két év alatt lesznek piacérettek. A haltenyésztésre épült a ka­csatelepünk. A tervek szerint az idén több mint félmillió pe­csenyekacsát adunk át a Bar- neválnak. vagyis a tavalyi 75 helyett az idén 120 vagon ka­csahúst. A szelíd kacsa mellett foglalkozunk — természetesen jóval szerényebb mennyiségben — vadkacsaién yésztéssel A 400 tojó átlag 75 tojást toj-t, ami jó eredménynek számít. Megkezdő­dött a keltetés s úgy számít­Július 7? Nemzetközi szövetkezeti nap Termálvízzel működik az ivadék-nevelő. gedettek voltak e nyércek Ma­gyarországon nőtt bundájával. Hetezer kdsnyércünk van. nagyon szépen fejlődnek és az itteni norvég szakember Anne Bon­den úr nagyon elégedett. A si­kereken felbuzdulva úgy tervez­zük, hogy 1974-ben a jelenlegi­nek duplájára, esetleg háromszo­rosára fejlesztjük a telepet, mert a hal- é4 az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek körében nagy az érdeklődés a tenyészállatok iránt. — Már. régebben szóba kerütt egy halfeldolgozó üzem építése. Milyen stádiumban van ez az ügy? fedett léhalászó telepet alakít­sunk Ikd. Ide kapcsolódna a fel­dolgozó üzem, amelyet csehszlo­vák mintára szeretnénk elkészí­tem. Ha sikerül a hűtőiparrai a megegyezés és természetesen, ha megkapjuk az állami támo­gatást, úgy gondoljuk, hogy még az idén ©lkészül a kiviteli terv és akkor már 1974-ben működ­hetne a feldolgozó üzem. Ezek­hez a beruházásokhoz 25 millió forintra lenne szükség. A feldol­gozó üzem évi kapacitása 3200 tonna hal lesz. Az előzetes el­képzelések szerint három ter­mék készülne. Halászlé, konyha­kész halszeletek és mélyhűtött halak. A halászlét három ízben gyártanánk. Csípősét, félcsipő- set és enyhén fűszerezettet. A felmérése^ szerint a kereskede­lem máris átvenné mind a 3 ezer 200 tonna árut, A végső szót persze nem mi mondjuk ki. Reméljük azonban, hogy Bi- haiugrán készül el az ország el­ső ilyen halteddolgojo üzeme. Hatvanhálom ország több mint kétszázötvenmillió szövet­kezeti tagja ünnepli július 7-én az összefogás eszméjét, s mind­azt. amit e fogalom magában hord. Az 51. nemzetközi szövet­kezeti napon hazánkban is ün­nepségeket tartanak, s kifejezés­re juttatják: szövetkezeti moz­galmunk nagy ívű fejlődésének döntő biztosítéka, forrása pár­tunknak az a sző vetik ezetpol i ti - kéja, amelynek eredményeként ma már termelő és fogyasztási szövetkezeteink tagjainak száma megközelíti a 3 milliót. A szövetkezés eszméje és gya­korlata nálunk a szocializmus­ban terebélyesedett ki, s ér el napjainkban is mind nagyobb sikereket. A mezőgazdasági té­eszek, valamint az ipari szövet­kezetek együttesen a nemzeti jö­vedelem 24 százalékát produkál­ják, s tevékenységük szervesen hozzátartozik mindahhoz, amit ma az országépités munkájában fontosnak tartunk. Szövetkezeti mozgalmunk az elmúlt év során is kiállta a pró­bát. Mindenekelőtt azok a vonzó termelési sikerek jelzik ezt, ame­lyek a mezőgazdasági termelés­ben úgyszólván valamennyi ko­rábbi rekordot túlszárnyalnak a ! növénytermesztésiben és biztató j fejlődést mutatnak az állatte­nyésztés számos ágazatában. Az, ipari szövetkezetek sorában is [ egyre több kiváló közösséget ta- | láthatunk, ahol helyenként a példamutatás erejével hat a kor­szerű munka- és üzemszervezés, a tartalékok minél jobb feltárá­sát célzó erőfeszítések megannyi haszna. A nemzetközi szövetkezeti napon illő szót &iteni arról is, hogy az utóbbi években milyen dicséretre méltó szorgalommal igyekeznek a szövetkezeti közös­ségek városon és falun a fo­gyasztók növekvő igényeit ki­elégíteni, a belső piacot éppen úgy, mint az exportot. Milliók fáradságos munkája, jó gondola­ta, kezdeményező készsége tes­tesül meg ezekben az erőfeszíté­sekben. Ismeretesek a közeljövő fel­adatai is, amelyeknek megvaló­sítása továbbra is nagy oda­adást követel a szövetkezetek tagjaitól. A gazdasági tenniva­lókat úgy kell elvégezniük, hogy egyúttal előre haladjanak a szo­cialista demokrácia fejlesztésé­ben, kiszélesítésében, a szoci­alizmusra jellemző emberi kap­csolatok létrehozásában. Az idei őszön hazánkban tart­ja ülését a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének Központi Bizottsága, Külföldi vendégeink ebből az alkalomból majd újból meggyőződhetnek, hogy szövet­kezeti mozgalmunk a szocialista gazdaságban beteljesítője mind­annak. amit a szövetkezeti esz­me megalapozói valaha is ter­veztek. s munikásságukkal meg­alapoztak. (KS) Налу villámhárító kell egy városnak? A villámhárítók csak egy-egy épületet, vagy csak az épület egy részét védik a villámcsapás­tól. Nemrégiben román tudósok továbbfejlesztették ezt a hagyo­mányos szerkezetet. Az új típu­sú villámhárító 500 méter su­garú terület védelmét biztosít- | ja. Az új megoldás alapelve j nagyon egyszerű: a villámban-1 tó végén „ionizáló kúpot” he­lyeznek el, mely a környező le­vegőt ionizálja. Így a légköri villamos kisüléseket a kúp ma­gához vonzza és földeli. A ro­mán tudósok számításai azt mu­tatják, hogy néhány ilyen vil­lámhárító elegendő egy egész város védelmére. iesaBs*es*BB**Be!**BBHSi*ee*B»e*aseBaaass«ea;H5E5»«ï!S!fia5ïSEï-»i58ïEï5e*a5--«*e-»»gi»»*!a-2S't«es«-sssB-ï'!*-B5-: акяаишами!. Szépen fejlődnek a kisnyéroék. juk, hogy 20 ezer vadkacsánk lesz. — A nyércék megszokták-e már a biharugrai klímát? — Két éve kezdtük meg a te­nyésztést. Az első ötezer nyérc- prémet az idén tavasszal szállí­tottuk jó minőségben Norvégiá­ba. A norvég szak­emberek nagyon elé­— Talán most már közelebb állunk a megvalósításához. A fel­dolgozó üzem működésében je­lentős szerep jut a hűtőiiparnak is. Állami segítséggel, a hűtő­iparral kooperálva és természe­tesen a mi anyagi erőforrása­inkkal szeretnénk rövidesen megépíteni. Ehhez azonban az is kell, hogy egy. központosított Megjelent az SZMI Elnökségének Híradója Megjelent a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksé­ge Híradójának legújabb szá­ma: amely többek között tájé­koztatást ad az október középé a kezdődő szakszervezeti politi­kai tanfolyamok 1973—74. évi tematikájáról. , Boskó Erzsébet, az SZMT Elnökségének tagja Nagyobb figyelmet az ifjúság- politikai munkára ! -/cím alatt a szakszervezeti bizottságok és a KISZ-szervezetek együttműködé- I sével kapcsolatos feladatokat is- j merteti. György János, az SZMT j munkatársa az ifjúsági törvény i végrehajtásának módjáról ír. I A fiatalok pályaválasztásának I megyei tapasztalatairól ad szá- j mot dr. Kincses László, a PT1 igazgatója. Molnár Imre ren­dőr alezredes a közlekedési bal­esetek megelőzésére tett intéz­kedések végrehajtásáról szá­mol be. Vágrétj László munka- védelmi felügyelő az Érdemes vizsgálni című írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az olyan baleseteket is vizsgálni kell, mely (él személyi sérülés nem történt, de történhetett volna. Így megelőzhető egy sú­lyosabb következményekkel járó baleset. Végül Perjési János, az SZMT politikai munkatársa Mit tartalmaz az üj, korszerűsített munkaköri jegyzék? cím alatt a korkedvezmény igénybevéte­lének lehetőségeiről ad tájékoz­tatást. Lázár Érv mi Zuhanórepülés — Kisregény — Г5. —‘ Te azért csak módjával igyál — mondta Bíró Huszárnak. — Nyugi — válaszolta Hu­szár —, szerzek egy spinkót és lelépek — Nem rossz a felhajtás — jegyezte meg, Pálinkás. Kicsit hangosak voltak, nem­törődöm módra viselkedtek, mint ez olyasféle idegenek, akiknek úgyis mindég}’, hiszen pár nap múlva odébbállnak. De érdeke®; módon a közönség még­sem haragudott rájuk, már tud­ták, hegy pilóták, s talán úgy érezték: ez az ordenáré viselke­dés náluk sikkes. Beszédfoszlányokat szűrtek ki a körülöttük ülők társalgásából, s tudták, hogy a lezser megjegy­zések a pénzről, kocsiról, nekik szólnák: lássák ezek a messziről jöttek, itt sem akárkik ülnek. Csapó, ha nyílott az ajtó min­dig odanézett. — Mi az, talán vársz valakit? — Naná, majd napfürdőzni jött — röhögött Pálinkás. Aztán megjött a nő. Ügy tett, mintha észre sem vette vcina Csapót, ellenszenves nő volt, pu. haléptű, szúrós tekintetű — bár vannak akik az ilyesféle nőket (aikikről rnessziröl lerí, hogy a smink rajtuk a legfontosabb) szeretik. Csapó kacsintott a többiekre, nevetve azt mondta „Akció’,és valóban akcióba, lépeik Ismer­hette a nőt. Legalábbis úgy üd­vözölték egymást, mint az isme­rősök. Később Huszár i® eltűnt vala. hová, Pálinkás, hülyeségeket fe­csegett — látszott rajta, hogy részeg —, odafordult a szom­széd asztalnál ülőkhöz (Bíró rángatta a kezét) és megint mondta a veszprémi őrmestert, aki átrepült a viadukt alatt. Ko­csis Gyurka búskomor lett — mint mindig ha sokat ivott, nem törődött a külvilággal. Aztán megjött Huszár — arcán a sikerült kaland kicsit szomor­kás fényével — akkor már jócs­kán este volt, Bíró az óráját nézegette. Megittak még két rund 'konyakot, s Bíró integet­ni kezdett Csapónák. Csapó kérdő kézmozdulatára az órá­jára mutatott és nevetve a két összekulcsolt kezefejére fektet­te a fejét: „Ideje aludni!” Csapó legyintett, mikor felsze- delőzködtek, elnézést kért az asztaltársaságtól — akkor már néhány nő és férfi is hozzájuk telepedett — odajött Bíróékhoz és magyarázni kezdett: ’ — Állati jó bulit dobtam ösz­sze, maradjatok még, kicsit vá­runk és fölmegyünk a spinkó lakására. Egy kis hábé! — Nem rossz! Hábére, oda megyünk — motyogta az akkor már tökéletesen részeg' Pálin­kás Berci. Kocsis faarccal állt, őt már a hábé sem érdekelte. Kicsit odaültek Csapóékhoz, bolondoztak a lányokkal, vicce­ket meséltek, aztán Bíró megint az óráját kezdte nézegetni és intett nekik: —Menjünk, srácok, holnap korán kel a nap. Mindannyian fölálltak, csak Csapó nézett rájuk értetlenül« — Hova a francba mentek? Megígértük, hogy holnap be­fejezzük, korán kell kezdeni — mondta Bíró. A lány is kérlelte őlket, hogy maradjanak, de Bíró nem is fi­gyelt rá, Csapót nézte, idegesen kérdezte a tekintete: jössz, vagy nem?! — Hát, csak menjetek — mondta kicsit megsértve Csapó, olyanfajta arckifejezéssel, mint aki egész eddig értük fárado­zott s most gáládul cserben­hagyják. — Haza kell menni — mond­ta Bíró. — Haza?l — vágott egy fin­tort Csapó. — Hát, csak men­jetek, én itthon vagyok — és a sminkelt lány vállára tette a kezét. A lány elmosolyodott és ettől — furcsa módon — na­gyon kedves lett az arca. Részeg zajok, bizonytalan rö­högésék közepette ültek a sző­nyegen, egyik-másik már majd­nem ruhátlanul, egy üres palac­kot pörgették középen, aki felé a palack szája mutatott, annak le kellett venni magáról egy ruhadarabot. Éppen azon vitat­koztak, hogy a karóra ruhada­rabnak számít-e? Egy-két pár már régen le­mondott arról, hogy bevárja a „társasjáték” végét, már a szom­szédos szobákban henteregtek,

Next

/
Thumbnails
Contents