Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

Halali, kacsák, nyércek

— Anne Bonden úr elégedett

Az ország első halfeldolgozó üzemét tervezik Biharugrán

Rendkívüli nap. Koznia Lajost, a Biharugrai Halgazdaság igazgatóját az irodájában találtuk.

— Ez azért egy kicsit túlzás

— mondja mosolyogva —, hogy rendkívüli, az azonban igaz, hogy elég sokat járok nemcsak a megyében, az országban, hanem külföldön is. A gazdaságban is sok a munka. Megkezdődött a nyári halászás. A tavai* jó ^termést” ígérnek. Kell is, mert "az utóbbi időben alaposan megnőtt a hal iránti kereslet. Nem győzünk annyit halászni, amennyit el ne tudnánk adni. A begécsi 200 holdas I. számú tavat halásszuk ki először, s 1000—1100 mázsa pontyra szá_ mítunk. Aztán a százholdas tó következik, abban is van vagy 600 mázsa. A megyén kívül eljut a btharugraá hal Budapestre,

Szegedre, Nyíregyházára. Szolnokra és még ki tudná felsorolni, hogy hova visziik vagonban, tartálykocsiban.

Bevált a meleg vizes tógazdaság is. Az ott nevelt ivadékok az eddigi három év helyett két év alatt lesznek piacérettek.

A haltenyésztésre épült a kacsatelepünk. A tervek szerint az idén több mint félmillió pecsenyekacsát adunk át a Bar- neválnak. vagyis a tavalyi 75 helyett az idén 120 vagon kacsahúst. A szelíd kacsa mellett foglalkozunk — természetesen jóval szerényebb mennyiségben

— vadkacsaién yésztéssel A 400 tojó átlag 75 tojást toj-t, ami jó eredménynek számít. Megkezdődött a keltetés s úgy számítJúlius 7?

Nemzetközi szövetkezeti nap

Termálvízzel működik az ivadék-nevelő.

gedettek voltak e nyércek Magyarországon nőtt bundájával. Hetezer kdsnyércünk van. nagyon szépen fejlődnek és az itteni norvég szakember Anne Bonden úr nagyon elégedett. A sikereken felbuzdulva úgy tervezzük, hogy 1974-ben a jelenleginek duplájára, esetleg háromszorosára fejlesztjük a telepet, mert a hal- é4 az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek körében nagy az érdeklődés a tenyészállatok iránt.

— Már. régebben szóba kerütt egy halfeldolgozó üzem építése. Milyen stádiumban van ez az ügy?

fedett léhalászó telepet alakítsunk Ikd. Ide kapcsolódna a feldolgozó üzem, amelyet csehszlovák mintára szeretnénk elkészítem. Ha sikerül a hűtőiparrai a megegyezés és természetesen, ha megkapjuk az állami támogatást, úgy gondoljuk, hogy még az idén ©lkészül a kiviteli terv és akkor már 1974-ben működhetne a feldolgozó üzem. Ezekhez a beruházásokhoz 25 millió forintra lenne szükség. A feldolgozó üzem évi kapacitása 3200 tonna hal lesz. Az előzetes elképzelések szerint három termék készülne. Halászlé, konyhakész halszeletek és mélyhűtött halak. A halászlét három ízben gyártanánk. Csípősét, félcsipő- set és enyhén fűszerezettet. A felmérése^ szerint a kereskedelem máris átvenné mind a 3 ezer 200 tonna árut, A végső szót persze nem mi mondjuk ki. Reméljük azonban, hogy Bi- haiugrán készül el az ország első ilyen halteddolgojo üzeme.

Hatvanhálom ország több mint kétszázötvenmillió szövetkezeti tagja ünnepli július 7-én az összefogás eszméjét, s mindazt. amit e fogalom magában hord. Az 51. nemzetközi szövetkezeti napon hazánkban is ünnepségeket tartanak, s kifejezésre juttatják: szövetkezeti mozgalmunk nagy ívű fejlődésének döntő biztosítéka, forrása pártunknak az a sző vetik ezetpol i ti - kéja, amelynek eredményeként ma már termelő és fogyasztási szövetkezeteink tagjainak száma megközelíti a 3 milliót.

A szövetkezés eszméje és gyakorlata nálunk a szocializmusban terebélyesedett ki, s ér el napjainkban is mind nagyobb sikereket. A mezőgazdasági téeszek, valamint az ipari szövetkezetek együttesen a nemzeti jövedelem 24 százalékát produkálják, s tevékenységük szervesen hozzátartozik mindahhoz, amit ma az országépités munkájában fontosnak tartunk.

Szövetkezeti mozgalmunk az elmúlt év során is kiállta a próbát. Mindenekelőtt azok a vonzó termelési sikerek jelzik ezt, amelyek a mezőgazdasági termelésben úgyszólván valamennyi korábbi rekordot túlszárnyalnak a ! növénytermesztésiben és biztató j fejlődést mutatnak az állattenyésztés számos ágazatában. Az, ipari szövetkezetek sorában is [ egyre több kiváló közösséget ta- | láthatunk, ahol helyenként a

példamutatás erejével hat a korszerű munka- és üzemszervezés, a tartalékok minél jobb feltárását célzó erőfeszítések megannyi haszna.

A nemzetközi szövetkezeti napon illő szót &iteni arról is, hogy az utóbbi években milyen dicséretre méltó szorgalommal igyekeznek a szövetkezeti közösségek városon és falun a fogyasztók növekvő igényeit kielégíteni, a belső piacot éppen úgy, mint az exportot. Milliók fáradságos munkája, jó gondolata, kezdeményező készsége testesül meg ezekben az erőfeszítésekben.

Ismeretesek a közeljövő feladatai is, amelyeknek megvalósítása továbbra is nagy odaadást követel a szövetkezetek tagjaitól. A gazdasági tennivalókat úgy kell elvégezniük, hogy egyúttal előre haladjanak a szocialista demokrácia fejlesztésében, kiszélesítésében, a szocializmusra jellemző emberi kapcsolatok létrehozásában.

Az idei őszön hazánkban tartja ülését a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Központi Bizottsága, Külföldi vendégeink ebből az alkalomból majd újból meggyőződhetnek, hogy szövetkezeti mozgalmunk a szocialista gazdaságban beteljesítője mindannak. amit a szövetkezeti eszme megalapozói valaha is terveztek. s munikásságukkal megalapoztak. (KS)

Налу villámhárító kell egy városnak?

A villámhárítók csak egy-egy épületet, vagy csak az épület egy részét védik a villámcsapástól. Nemrégiben román tudósok továbbfejlesztették ezt a hagyományos szerkezetet. Az új típusú villámhárító 500 méter sugarú terület védelmét biztosít- | ja. Az új megoldás alapelve j nagyon egyszerű: a villámban-1

tó végén „ionizáló kúpot” helyeznek el, mely a környező levegőt ionizálja. Így a légköri villamos kisüléseket a kúp magához vonzza és földeli. A román tudósok számításai azt mutatják, hogy néhány ilyen villámhárító elegendő egy egész város védelmére.

iesaBs*es*BB**Be!**BBHSi*ee*B»e*aseBaaass«ea;H5E5»«ï!S!fia5ïSEï-»i58ïEï5e*a5--«*e-»»gi»»*!a-2S't«es«-sssB-ï'!*-B5-:

акяаишами!.

Szépen fejlődnek a kisnyéroék.

juk, hogy 20 ezer vadkacsánk lesz.

— A nyércék megszokták-e már a biharugrai klímát?

— Két éve kezdtük meg a tenyésztést. Az első ötezer nyérc- prémet az idén tavasszal szállítottuk jó minőségben Norvégiába. A norvég szakemberek nagyon elé— Talán most már közelebb állunk a megvalósításához. A feldolgozó üzem működésében jelentős szerep jut a hűtőiiparnak is. Állami segítséggel, a hűtőiparral kooperálva és természetesen a mi anyagi erőforrásainkkal szeretnénk rövidesen megépíteni. Ehhez azonban az is kell, hogy egy. központosított

Megjelent az SZMI Elnökségének Híradója

Megjelent a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksége Híradójának legújabb száma: amely többek között tájékoztatást ad az október középé a kezdődő szakszervezeti politikai tanfolyamok 1973—74. évi tematikájáról. , Boskó Erzsébet, az SZMT Elnökségének tagja Nagyobb figyelmet az ifjúság- politikai munkára ! -/cím alatt a szakszervezeti bizottságok és a KISZ-szervezetek együttműködé- I sével kapcsolatos feladatokat is- j merteti. György János, az SZMT j munkatársa az ifjúsági törvény i végrehajtásának módjáról ír. I

A fiatalok pályaválasztásának I megyei tapasztalatairól ad szá- j mot dr. Kincses László, a PT1

igazgatója. Molnár Imre rendőr alezredes a közlekedési balesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról számol be. Vágrétj László munka- védelmi felügyelő az Érdemes vizsgálni című írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az olyan baleseteket is vizsgálni kell, mely (él személyi sérülés nem történt, de történhetett volna. Így megelőzhető egy súlyosabb következményekkel járó baleset. Végül Perjési János, az SZMT politikai munkatársa Mit tartalmaz az üj, korszerűsített munkaköri jegyzék? cím alatt a korkedvezmény igénybevételének lehetőségeiről ad tájékoztatást.

Lázár Érv mi

Zuhanórepülés

— Kisregény —

Г5.

—‘ Te azért csak módjával igyál — mondta Bíró Huszárnak.

— Nyugi — válaszolta Huszár —, szerzek egy spinkót és lelépek

— Nem rossz a felhajtás — jegyezte meg, Pálinkás.

Kicsit hangosak voltak, nemtörődöm módra viselkedtek, mint ez olyasféle idegenek, akiknek úgyis mindég}’, hiszen pár nap múlva odébbállnak. De érdeke®; módon a közönség mégsem haragudott rájuk, már tudták, hegy pilóták, s talán úgy érezték: ez az ordenáré viselkedés náluk sikkes.

Beszédfoszlányokat szűrtek ki a körülöttük ülők társalgásából, s tudták, hogy a lezser megjegyzések a pénzről, kocsiról, nekik szólnák: lássák ezek a messziről jöttek, itt sem akárkik ülnek.

Csapó, ha nyílott az ajtó mindig odanézett.

— Mi az, talán vársz valakit?

— Naná, majd napfürdőzni jött — röhögött Pálinkás.

Aztán megjött a nő. Ügy tett, mintha észre sem vette vcina Csapót, ellenszenves nő volt, pu. haléptű, szúrós tekintetű — bár vannak akik az ilyesféle nőket (aikikről rnessziröl lerí, hogy a smink rajtuk a legfontosabb) szeretik.

Csapó kacsintott a többiekre, nevetve azt mondta „Akció’,és

valóban akcióba, lépeik Ismerhette a nőt. Legalábbis úgy üdvözölték egymást, mint az ismerősök.

Később Huszár i® eltűnt vala. hová, Pálinkás, hülyeségeket fecsegett — látszott rajta, hogy részeg —, odafordult a szomszéd asztalnál ülőkhöz (Bíró rángatta a kezét) és megint mondta a veszprémi őrmestert, aki átrepült a viadukt alatt. Kocsis Gyurka búskomor lett — mint mindig ha sokat ivott, nem törődött a külvilággal. Aztán megjött Huszár — arcán a sikerült kaland kicsit szomorkás fényével — akkor már jócskán este volt, Bíró az óráját nézegette. Megittak még két rund 'konyakot, s Bíró integetni kezdett Csapónák. Csapó kérdő kézmozdulatára az órájára mutatott és nevetve a két összekulcsolt kezefejére fektette a fejét: „Ideje aludni!”

Csapó legyintett, mikor felsze- delőzködtek, elnézést kért az asztaltársaságtól — akkor már néhány nő és férfi is hozzájuk telepedett — odajött Bíróékhoz és magyarázni kezdett:

’ — Állati jó bulit dobtam öszsze, maradjatok még, kicsit várunk és fölmegyünk a spinkó lakására. Egy kis hábé!

— Nem rossz! Hábére, oda megyünk — motyogta az akkor

már tökéletesen részeg' Pálinkás Berci. Kocsis faarccal állt, őt már a hábé sem érdekelte.

Kicsit odaültek Csapóékhoz, bolondoztak a lányokkal, vicceket meséltek, aztán Bíró megint az óráját kezdte nézegetni és intett nekik:

—Menjünk, srácok, holnap korán kel a nap.

Mindannyian fölálltak, csak Csapó nézett rájuk értetlenül«

— Hova a francba mentek?

Megígértük, hogy holnap befejezzük, korán kell kezdeni — mondta Bíró.

A lány is kérlelte őlket, hogy maradjanak, de Bíró nem is figyelt rá, Csapót nézte, idegesen kérdezte a tekintete: jössz, vagy nem?!

— Hát, csak menjetek — mondta kicsit megsértve Csapó, olyanfajta arckifejezéssel, mint aki egész eddig értük fáradozott s most gáládul cserbenhagyják.

— Haza kell menni — mondta Bíró.

— Haza?l — vágott egy fintort Csapó. — Hát, csak menjetek, én itthon vagyok — és a sminkelt lány vállára tette a kezét. A lány elmosolyodott és ettől — furcsa módon — nagyon kedves lett az arca.

Részeg zajok, bizonytalan röhögésék közepette ültek a szőnyegen, egyik-másik már majdnem ruhátlanul, egy üres palackot pörgették középen, aki felé a palack szája mutatott, annak le kellett venni magáról egy ruhadarabot. Éppen azon vitatkoztak, hogy a karóra ruhadarabnak számít-e?

Egy-két pár már régen lemondott arról, hogy bevárja a „társasjáték” végét, már a szomszédos szobákban henteregtek,