Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

Hangversenyek az új évadban Békés megyében

Színes, gazdag szezont ígér Békés megyében az 1973—74-es zenei évad. Az Országos Filharmónia felnőtt bérleti hangversenyéin a Budapesti MÁV Szimfonikusokat, a Filharmóniai Társaság Zenekarát a Postás Szimfonikusokat, a burgaszi kamarazenekart, a Liszt Ferenc Kamarazenekart és a békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekart hallhatja я koncertlátogató közönség. Közben olyan kiváló szólistákkal ismerkedhet meg, mint Perényi Miklós és a svéd Frahs Holmerssohn gordonka- művészek. Fellegi Tamás és a bolgár Nikolaj Evrov zongora- művészek. A műsoron verseny- művek. nyitányok, oratóriumok szerepelnek. A békéscsabai zenekar például a megyeszékhely és Szeghalom felnőtteknek hirdetett koncertjein, a békéscsabai és gyulai középiskolás' bérlet hangversenyein Corelli Concerto grosso-j át, Szendrey-Karper László közreműködésével Vivaldi gitárversenyét. Haydn D- dűr zongoraversenyét — ennek a szólistája: Szegedi Anikó — és Beethoven Prometheusz-nyi- tányát mutatja be.

Ugyancsak a csabai zenekar tizenegy Mozart-koncertet ad az Ifjú Zenebarátok Hangversenyei, sorozat első évfolyama hallgatói, nak. Ezen az Esz-dűr kürtversenyt, az Egy kis éji zenét és a g-moll szimfóniát ismerhetik meg az általános és a középfokú iskolákba járók.

Az Ifjú Zenebarátok Hangveri senyei első évfolyamán a hangszerekkel s az énekhanggal is. merkednek az ifjú koncertlátogatók. A második évfolyamon a szomszéd népek zenéje, a harmadikon a magyar muzsika története, a negyediken különböző korok európai zenéje lesz a téma. Világszerte ismert előadóművészek látogatnak majd e hangversenyeken a Békés megyei városokba, falvakba : a

Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusától Szabó Csilla zongoraművészig. az Állami Operaház kamara.ba'ettegyütte. sétől Mező László gordonkaművészig, a Postás Szimfonikusoktól Kocsis Albert hegedűművészig ível a sor. Egy-egy évfolyam műsorait ugyanazok vezetik. Például Fasang Árpád vagy a negyedik évfolyamon Czígány György, aki a napi rádiós Kinyer ma?-műsorok mintájára Játék és muzsika hatvan percben címmel búcsúzik a negyedik évfolyam hallgatóitól. A helyes válaszokért ezen a vetélkedőn s a többi évfolyam hasonló hangversenyein könyvjutalmat kapnak a hallgatók.

Az Ifjú Zenebarátok Hangversenyei-sor ozat mind a négy évfolyamán lesznek koncertek Gyulán, az első három évfolyamán Békéscsabán. S tovább folytatódnak az előadások a megye más helységeiben. Újdon_ ság lesz a következő szezonban, hogy a kisebb községek általános iskolásai autóbusszal járhatnak majd be a szomszédos nagyobb helységek hangversenyeire. Szabadkígyósról például Újkígyósra utaznak a diákok, Méhkerékről, Kötegyanból, Sar- kadkeresztúrró.! pedig Sarkadra. Külön bérletet szervezett diákjainak a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola s a megyeszékhelyen is négy előadásból álló önálló sorozatuk lesz a középiskolásoknak és az ipari szakmunkásképző intézetbe járó diákodnak.

Halmágyi László

Á Nemzetközi Szemle júliusi száma

A NEMZETKÖZI SZEMLE j

legújabb számában megjelent cikkek négy téma köré csopor- [ tosíthatók : a szovjet—amerikai |

j

HeiHiHmuiicnHimiMuniiiNnimiK

»

I

I

valaki az előszobában hányt, a : háziasszony kombinéban és ; melltartóban, kibomlott hajjal ! kiüvöltött: „A klozetba okád- \ jál, hülye!”

Csapó elemében érezte ma- ; gát — már részeg volt, meleg ■ áramlatok futkároztak a testé- \ ben, nem érzett semmi undori- ; tót ebben a játékban. Aztán a ; szőke lány miatt egyszerre el- ; keseredett. ;

Addig nem figyelte ezt a ! lányt, föl sem tűnt neki, sá- s pad tan, kombinéban ült a kör- • ben, A palack szája rámutatott. ■ Kórusban üvöltöttek: „Leven- : ni!” :

A lány elpirult, fölállt, ijed- ; ten nézett rájuk. Először csak ! nevették, aztán valaki ingerül- : ten rászólt:

— Na, ne játszd meg magad, ■ kicsike, elő a biluxokkal!

De a lány akkor már sírt, ; védekezőén tartotta maga elé a ! kezét. A kisminkelt torz arccal : nekiesett, trágár szavakkal ■ szidta: :

— Mi az anyád hétszentségé- | nek jöttél ide, azt hiszed, hogy : ettől kisebb kurva leszel?

— Kolostorba a szende szűz- j zel — üvöltötték a részegek. ; Valaki a lánynak esett, tépni | kezdte róla a kombinét és át- [ cipelte a másik szobába.

Most már véget vetettek a * „társasjátéknak”, lekapcsolták ! a villanyokat, a párok eltüne- • deztek. ■

Csapó akkor már a ruháit ■ ereste, erős hányingerrel küsz- • ödött. A sminkelt ott dorom- ; olt körülötte. Először nem lát- 1 i mit csinál, aztán meglátta, | ogy öltözik. Csodálkozott.

== Mi az, rosszul vagy? _ (Folytatjuk)

viszony, a nemzetközi munkáséi _ szakszervezeti mozgalom, a Közel-Kelet és végül a környezetvédelem. A folyóirat szovjet szerző tollából közöl cikket a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyáról „A szembenállástól az együttműködés felé” címmel. A cikk a tavalyi moszkvai csúcstalálkozó óta bekövetkezett változásokat ismerteti, foglalkozik a politikai kapcsolatokkal és részletesen elemzi a szovjet—amerikai gazdasági,

valamint tudományos-technikai együttműködést. Ezt a témát öleli fel szélesebb értelemben a folyóirat egy másik írása, amely a két világrendszer közötti gazdasági együttműködés lehetőségeit boncolgatja. A Nemzetközi Szemle részletesen ismerteti Nixon amerikai elnök külpolitikai üzenetét is.

A NEMZETKÖZI munkás- és szakszervezeti mozgalom témakörében a folyóirat közli az olasz és a Francia Kommunista Párt közös nyilatkozatát, valamint külföldi és magyar szerzők írásait a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban jelentkező egységre törekvésekről, a tőkés országokban idén lezajlott sztrájkharcokról.

AZ OLVASÓ részletesen megismerkedhet a Bolognában megrendezett közel-keleti békekonferencia eseményeivel. A Nemzetközi Szemle egy másik írása Peking közel-keleti politikáját elemzi. Kimutatja, hogy a kínai politika megbontja az arab országok egységét és a szélsőséges elemek támogatásával viszályokat szít a palesztínai ellenállási mozgalmon belül is.

A megjelent cikkeket nemzetközi könyvszemle és jól hasznosítható májusi esemenynaptár egészíti ki. (KS) _

Beszélgetéseit klasszikusod rnl;

Marx ma is időszerű könyve: A töke

A londoni Emlékház és Könyvtár, itt dolgozott életének utol só három évtizedében Marx.

Tanzánia térképe a legkülön- [ legesebb tárgy dr. Mayer László adjunktus szobájában a szegedi József Attila Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszékén. A térkép alatt az asztalon az egyetemi tudományos és oktatómunka kellékei. magyar nyelvű könyvek, angol szakfolyóiratok. Valamilyen köze mindegyiknek — a folyóiratnak, a könyvnek, a térképnek — van : beszélgetésünk témájához, A tő- j kéhez. Jelképezik a kapitalista j társadalmat. \ melynek viszonyai j között Marx megírta élete fő- j művét: a szocialista társadalmat, amelynek megszületésében ez a könyv is fontos szerepet játszott; s a fejlődő országokat, amelyekben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a tudományos szocializmus elméletének. Másfelől pedig jelképei annak, hogy a szoba gazdája huzamosabb ideig oktatta angolul, tehát a vezető kapitalista országok nyelvén a marxizmus-leninizmus politikai | gazdaságtanát, egyebek között A töke gondolatait Dar es Salaam egyetemén, s készíti nagyrészt angol nyelvű forrásokat felhasználva kandidátusi disz- szertációját a tanzániai mező- gazdasági szövetkezetekről.

Végigfutunk a legáltalánosab- ] ban ismert tényeken: A töke első I kötete 1837-ben jelent meg, a másodikat már Marx halála után, 1885-ben adta ki Engels, s ugyancsak ő bocsátotta közre Marx részleges vázlatai alapján a harmadik kötetet 1894-ben, Ezek után az első kérdés:

— Éppen száz esztendeje, az j első kötet második kiadásának utószavában irta Marx: „Az a megértés, amellyel A tökét rövid idő alatt a munkásosztály széles köreiben fogadták, munkám legszebb jutalma.” Mit jelentett a könyv megértése a német munkásosztálynak és mit jelent a többi ország proleláriátUsának?

— Korábban még a leghaladóbb utópista szocialisták is csak azzal bíztathatták a munkásokat. hogy egyszer majd „fel- ] világosult hercegek” születnek, I akik megszűntetik' a társadalmi I igazságtalanságokat. A valóság | bebizonyította, hogy a kizsákmányolok nem adják oda önként a hatalmukat. Marx volt az első, aki felmérve a gazdasági fejlődés tényleges törvényeit kimutatta, hogy a tőke saját természetéből adódóan önmaga megszűntetése irányába hat. hogy a kapitalizmust szükségszerűen váltja fel — s ebben fontos, lényeges szerepe van a proletariátusnak — a kizsákmányolástól mentes társadalom.

Marx tanította erre a világméretű derűlátásra, az erejükbe vetett bizalomra a munkásokat — ez nem jelenti, hogy Marx nélkül a proletariátus továbbra is kiszolgáltatottja maradt volna az uralkodó osztályoknak. Nélküle is” kellett volna születnie olyan tudósnak, aki előbb-ulöbb felismerte volna a valóságnak ezt az objektív törvényszerűségét. Mert a kapitalizmus mindenképpen elér fejlődésének arra a fokára, amikor fejlett termelőerői ellentétbe kerülnek fejletlen termelési viszonyaival, s a proletariátus olyan erővé válik. hogy képes megváltoztatni a sorsát.

— Ha A tőkéről esik szó, legelsősorban ez a két fogalom jut az eszünkbe: terméktöbblet, értéktöbblet. Mit jelentenek ezek a kategóriák?

— A terméktöbblet azt jelenti, hogy az ember — az ősközösségi társadalomtól máig — többet termel, mint amit. önmaga elfogyasztani képes. Hiszen például önmagukat fenntartani még ' nem tudó gyermekeinek is biztosítania kell az alapvető szükségleteket. Vagy például annak a törzsfőnöknek, aki a törzsi társadalom viszonyai között közösségi funkciókat is végez, nem tudhatja tehát a maga munkaidejét teljes egészében közvetlenül önmaga számára hasznosítani.

Elveszi a terméktöbblet egy részét — lehető legnagyobb részét és mind kevesebb joggal — a rabszolgatartó, a hűibérúr és a tőkés is. A kapitalizmus sajátossága, hogy a tőkés már nem köti személy szerint magához a munkást, mint a rabszolgatartó a rabszolgát,1 a hűbérúr a jobbágyot. Akikhez képest tehát a kapitalizmus dolgozója „szabad”.

Ez azonban csak látszatszabadság, mert a munkás is kénytelen alávetni magát a tőkés akaratának, mivel neki nincsenek, a tőkésnek viszont vannai termelési eszközei. De a 'kapitalista kizsákmányoló már -nem a terméktöbbletet veszi el a dolgozótól, hanem az értéktöbbletet. Ennek pontos meghatározásához figyelembe kell venni, hogy a munkaidőt elméletileg ( feloszthatjuk „szükséges munkaidőre” és „túlmunkaidőre”. A feudalizmusban ezek világosan elválnak egymástól.: a jobbágy a szükséges munkaidő alatt műveli a „saját” földjét és a túlmunkaidőben ..robotol", azaz dolgozik a hűbérúr földjén. A kapitalizmusban a munkaerejét használó munkás munkaidejének egv részében, a ..szükséges munkaidőben" megtermeli a saját és családja fenntartásához szükséges értéket; a munkaidejének fennmaradó részében termelt értéket pedig a tőkés elveszi tőle. Ez a „túlmunkaidőben” létrehozott érték az érték- többlet.

— Hogyan jelentkezik mindez a szocializmusban?

— A szocializmusban is van többlettermék, azaz a társadalom számára végzett munkával létrehozott új érték. Ezt nem közvetlenül, hanem csak közvetve kapja meg az új termékeket, értéket előállító dolgozó: rész-j ben anyagi, társadalmi juttató- , sok formájában, mint amilyenek a különböző ingyenes egészségügyi, szociális, kulturális juttatá. sok, másrészt meg közvetettebb módon, beruházások, a termelés bővítése révén; ugyanígy csak a többletterméfk biztosíthatja például a tanárok, hivatalnokok, vagy belügyi dolgozók bérét, egyáltalán létezési lehetőségüket, amire a termelő ágazatokban tevékenykedőknek is szüksége van.

— A marxizmus-leninizmus ellenfeleinek gyakorta hangoztatott megjegyzése, hogy Marx tévedett, amikor úgy gondolta, hogy a szocializmus 1 egyszerre győz majd a világon, illetőleg, hogy előszór a

legfejlettebb kapitalista országban fog győzni. S általában is igyekeznek megkérdőjelezni A tőke gondolatainak érvényét. Mennyiben igazak ezek a feltevések?

— Nérr/sak a marxizmus ellenfelei, hanem hívei is tudják, hogy a kapitalizmust először a gazdaságilag fejletlen Oroszországban döntötte meg a proletariátus. Ez nem jelenti azt, hogy Marxnak a maga korában ne lett volna igaza. Az akkori történelmi körülmények, között, a kapitalista országok viszonylag egyenletes fejlődését látva nem is vonhatott le más következtetést. Később azonban a különböző orszáigőkban más-más mértékben gyorsult a gazdasági fejlődés, aminek következtében természetesen nem győzhetett mindenütt egyszerre a szocialista forradalom.

Az is igaz, hogy nem a legfejlettebb gazdasággal rendelkező ország lépett először a szocializmus útjára. Ez azonban csak a rész. S a Tészmegallapítások történetileg érthető elavulása nem befolyásolja A töke egészének máig ható érvényét.

Bizonyítja ezt például Afrika legújabbkord története. So|< afrikai országban a huszadik században egészen hasonlóan alakult ki a kapitalizmus, mint ahogyan azt korábban Marx az európai tapasztalatokból általánosította: az angol katonák elkergették földjeikről az őslakókat.

Érthető, hogy az afrikai munkások elégedetlenek a sorsukkal. Ennek- következményeként egyre inkább táptalaja van a marxizmus-leninizmus gondolatainak, Igaz, olykor sajátos módon. Á sokévtiizedes hagyomány, a propaganda régről maradt hatása miatt például Tanzániában az állam vezetői nem mindig, nem feltétlenül említik, hogy kitől származnak mondjuk a szövetkezetesítés lenini elvei, a gyakorlatban mégis' ezeket valósítják meg. Ugyanekkor a könyvesboltok kirakatai előkelő helyen kínálják az olvasóknak a marxizmus-leninizmus klasszikusainak nagyon sok művét.

— Végezetül: mi tette, teszi önre A tőkében a legmélyebb hatást?

— Marx történeti szemlélete. Annak a gondolatnak a kifejtése és alkalmazása., hogy a dolgok lényege maguknak a dolgoknak a történetében rejlik, s hogy a még oly csillogó felszínt sem sza„ bad soha összekeverni ezzel a mélyben vökerezó lényeggel.

Daisies Győző