Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-01 / 152. szám

KOR О STA J KULTURÁLIS MELLÉKLET 500 év — 500 iskolai könyvtár apjamkba-n a könyv. azol. vasás a tár_ sadalmi ér_ deklődés kö_ zéppont.Iá­ban van. Népfrontan. kétokon vitatják, meg írók, pedagógusok, könyvtárosok, szülők, az olvasás szerepét. Sajtóviták folynak a gyer­mekirodalomról, újságcik. kék elemzik a könyvtárak — köztük az iskolai könyv, tárak — ellátottságát, az olvasók összetételét. A könyv megszerettetésében, az olvasóvá nevelésben je­lentős funkciójuk lehetne az iskolai könyvtáraknak. Tény azonban, hogy az erre illetékes állami. tanácsi szervek komoly anyagi tá­mogatása ellenére is ezen könyvtárak többsége kor­szerűtlen, könyvállománya szegényes. Hitelt érdemlő vélemények szerint az isko­lai könyvtárak a jelenlegi fejlesztési ütem mellett kb. 2 000-ben érnék el a mai igényeknek megfelelő szin­tet. Nem megnyugtató ez a perspektíva. A tanácsok minden — s remélhetőleg az eddiginél nagyobb — tá„ mosatása mellett is szük­ség van a társadalmi segít­ségre. Van annak tán öt éve is, hogy az egyik Pest megyei nagyközség iskolájában ta­pasztaltam: a délutáni ta­nítás befejezése után a gyerekek egy része nem széledt szét, várta a terme­lőszövetkezet könyvelőnő- jét. A könyvelőnőt, aki társadalmi munkában vál­lalta. hogy a községi könyv­tár kihelyezett fiókját he­tente egyszer kezeli, kölcsö­nöz gyerekeknek—felnőt­teknek. A folyosón ott állt az iskolai könyvtár egyetlen könyvszekrénye is. „Ami abban van, azt már minden gyerek rég kiolvasta — mondta az igazgató —; s nem valami változatos a községi könyvtár kínálata sem.’’ Azt hiszem, ez a példa eléggé je'lemző. Jelzi, hogy az átlagosnál akár egy ki­csit is odafigyelőbb iskolai nevelő munkával a gyerme­kek érdeklődését is fel le­het kelteni a könyv, az olvasás iránt. Ügy tűnik, a szándékok cselekvéssé érett időszaká­ban jelent meg az idei gyermeknapon a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak felhívása, adjunk jó könyvet minden gyermek kezébe!. v°dvező időszak­ban indult útjára az 500 év — 500 iskolai könyvtár mozgalom. A szándék méltó évfor­dulóhoz kapcsolódik; 500 éve hagyta el a sajtót az el­ső, Magyarországon nyom­tatott könyv. Hess András: Chronica Hungaroruma. És most fordítsuk meg a kér­dést. Az első jelek azt mu­tatják, hogy a népfront fel­hívása halló fülekre talált, az 500 év — 500 iskolai könyvtár mozgalom méltó lesz az évfordulóhoz és méltó lesz a — ma emberé­hez. Az első táviratai jelenté­sek már hírül adták: a jó­zsefvárosi Somogyi Béla utcai általános iskolának ezerkötetes könyvtárat es háromezer forintos könyv- utalványt nyújtott át az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat képviselője; s hogy ezekben a napokban, Hajdú -Bihar megyében a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat három iskolai könyvtá­rat gazdagít értékes aján­dékkal. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsához naponta érkeznek az érdeklődő, fel­ajánlást bejelentő telefo­nok. levelek, üzemi kollek­tívák. szocialista brigádok, magánosok érdeklődnek a segítés, a könyvek, könyv­tárak átnyűjtásának lehe­tőségeiről, módjáról. A népfrontban kedves epizódként emlegetik: a felhívás másnapján az első jelentkező egy magányos budapesti asszony volt, ke­resztrejtvényen nyert har­minc forintos könyvutal­ványát küldte be. A könyvtárak spontán, őszintén segítő szándékú társadalmi támogatása nem teljesen előzmények nélkül való. Van néhány nagy múltú, híres kollégiumi könyvtárunk — a debrece­ni a sárospataki, a pápai —. amelyet egyebek között egykori diákjaik támogatá­sa tett naggyá. Szép szokás napjainkban, hogy az iskolai évzárókon a legjobb tanulók, a leg­szorgalmasabbak jutalom­könyvet kapnak iskolájuk­tól. az ifjúsági szervezettől. Szép szokást, szép hagyo­mányt lehetne kialakítani — illetve feleleveníteni — azzal, hogy az iskolától, az alma matertől elváló diá­kok könyvet ajándékozná­nak egykori iskolájuknak. Mindenképpen figyelemre méltónak ítéljük egy le­hetséges. másik szép hagyó, mányteremtés ötletét, ame­lyet ugyancsak a mozgalom meghirdetői, a népfront munkatársai vetettek föl : most folynak az 5. 10, 20 éves érettségi találkozók előkészületei. Megható moz­zanatai ezeknek a találko­zóknak az iskolalátogatá­sok, az egykorj élmények felelevenítései, a közös va­csorák. bankettek, ám ugyanilyen szép és nemes célt szolgáló mozzanata le­hetne egy könyv' elhelyezé­se az egykori iskolai könyvtár polcain. Az 500 év — 500 iskolai könyvtár mozgalom alig néhány hetes, csupán cél­járól és a felhívás első visszhangjairól lehet számot adni. S az első jelek nyo­mán a jogos bizakodásról. A szükséges bizakodásról, hiszen — miként a felhívás hangoztatja — „gyermeke­ink, a holnap művelt nem­zedéke, a jövő érdekében cselekszünk”. Deregán Gäbet A védtelen Toldelagi Pál A krokodilkönnyek, a sánta hazugságok, hamis mosoly a megszokott, kellékek, senkit nem lep meg már, hogy nem komoly, ahogy egymás között mi mozgunk, megszámlálhatatlan szerep vár minket és. vállaljuk is mi. vannak bukások, sikerek, van mellékalak, főszereplő, van görögtűz. de van. aki mindenben mindig magát adja, csak igazat tud mondani, arca elárulja, mit érez, hogy mit szeretne, mi legyen, ö az igazi tiszta lélek, es éppen ezért védtelen. Várkonyi János öreg falak Új könyvekt Gogol: Egy őrült naplója Szkénetéka néven szín­házi sorozat indult. Első kötete: Nyikoláj Gogol: Egy őrült naplója. Miben különbözik ez a könyv minden ezt meg­előzőtől? Az Egy őrült naplója c. novella minden eddigi kiadásától? — Ab­ban. hogy e könyvecskében a gogoli remek rendezői példányát veheti kézbe a nagyközönség. A novelláit Sylvie Luneau és Roger Coggió alkalmaz­ta színpadra. Magyarra fordította és magyar szín­padra Czimer József dol­gozta fél. Az olvasó a könyvet la­pozgatva mintegy betekin­tést kap a szíhházi alkotó­munka műhelyébe. Olvas­hatja Horvai István rende­zői példányát, átnézheti Mezei Béla megrendítő fo­tóit és megismerkedhetik Darvas Iván vallomásos jegyzeteivel, karakteriszti­kus rajzaival. Az olvasmányélmény így komplex-élménnyé tá­gul. A kiadó így ír a sorozat első kötetében: „A színház, művészet a jelené. Bár­mily erőteljes is a játék varázsa, a színház alkotó­művészeinek tehetsége, nincs mód megőrizni. az egyszeri élményt, közönség és előadás találkozásának soha vissza nem térő pil­lanatait. A jelen kötettel induló Szkénetéka sorozat mégis megkísérli a lehetetlent: az élő színház varázsát igyek­szik felidézni, „tárolni..” A Pesti Színház több mint 5 éve tartja műsorán az Egy őrült naplója c. monodrámát. Darvas Iván zámiálatlan estén élte végig Popriscsin tragédiáját és vált a közönség szeme láttá­ra enyhén bogaras hivatal, nőkből teljesen széthullt személyiséggé, anyja után sikoltó, _ szánandó nagy beteggé. Hányán látták! S hányán nem láthatták! — Hányán kapnak épp ebben a könyv, ben új élményt, mert újra élhetik, mások azért, mert megismerhetik az előadást! Talán ez a könyv meg­adja a kulcsot a fülszöveg­ben feltett kérdéshez: „Mi az előadás titka? — Hor­vai István nagyszerű rende­zése, amely a beteg értelem széthullásában is felmutatja a humánum értékét? Vagy Darvas Iván döbbenetesen szuggesztív, minden mozza­natban átgondolt játéka?” Jóllehet, nem ad kulcsot kezünkbe ez a könyv sem. Nem baj. A művészet : ti­tok. Maradjon az. Az azonban biztos, hogy ez a kötet maradandó em­léket hagy maga után. (Népművelési Propaganda Iroda, 1973.) Uj szovjet elbeszélések Nikodémusz ЕШ modem szovjet elbeszélés-gyűjte­ménnyel jelentkezett. Cí­me ; Tengeri szél. tájaira jut el. és arra is, hogy szépet igazat kap. Ekt a könyvet antológi­ák sorozata előzte meg. Ilyenek, mint pl.: a Szülj nekem három fiút. Ketten a lámpa alatt, a Talizmán, a Visszhang titka, vagy épp legutóbb, a Kell a jó könyv pályázatban is so­kat olvasott Galambvadá­szat. Mind sikert hozott a szerkesztőnőnek. Az idei Ünnepi Könyvhé­ten megjelent antológiában színesen motivált helyze­tekben, mély lélekrajzzal jellemzett szereplőkkel ta­lálkozhatunk. Nehéz lenne kiválasztani, hogy a 9 no­vella közül melyiket em­lítsük elsőnek és azt is, hogy melyik hős, hősnő, vagy épp ellenszenves alak vált legközelebbi ismerő­sünkké? A tengeri szél szinte be­fújja ezt a kis kötetet és néha egyhe fuvallatként, máshol viharos erővel érez­zük. de egységes hangula­tot teremt. Mit értünk ezen? — Tisz­ta itt a levegő, éles, fű­szeres. A kömyezetrajz változatos és a színhelyek is rendkívül különböznek egymástól. Kísérjük a sze­replőket színházi turnéra, tengeri utazásra, lakunk velük elhagyott kunyhó­ban, modem bérháziban. Maja Ganyina novellájá­nak színésznő-főhősét kö­vetve megláthatjuk, hogy a fenyegető kolerajárvány időszakában is, amikor a nagy mérlegelések, életfel­mérések ideje van, meg­vethetjük lábunkat egy űj, egy ismeretlen ember iránt érzett szeretet humánumá­ban. Lídia Vakulovszkaja Nászút-jának kegyetlen le­leplező sorai ráébresztenek bennünket arra, miként le­het eltékozolni az életet, miközben zsugori-kupori módon épp azzal áltatjuk magunkat, hogy helyesen éltünk. Irina Velembovsz- kaja a Kiskorú c. műve emberalatti társadalmi vi­szonyok közé vezeti el az olvasót, de e rettenetén túl is bizakodva tekinthetünk a fiatal szereplőkre, akik erőfeszítések árán, de fe­lülemelkednek az adott nagy nehézségeken és meg­találják az utat valahová, az emberiség irányába. A kötet műfordítói között a szerkesztőn kívül többek között Makai Imre. Sopro­ni András, Szoboszlaí Mar. git nevét olvashatjuk. A mü az Európa Zseb­könyvek sorozatban jelent meg. Szabad Olga A válogató, szerkesztő ne. ve már biztosíték arra hogy az olvasó a szovjel élet új, még nem шпей

Next

/
Thumbnails
Contents