Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

Megsúgom I Mit kell tudni a vámvizsgálatról?

Magának

. ri > hogy, ha gyors, pontos és kényelmes utazást igényel, gyakran váltson jegyet a Budapest—Békéscsaba között közlekedő Wiener Walzer gyorsvonatra.

Megsúgom, hogy az utazás megkönnyítésére a MÁV és az IBUSZ utazási irodái készséggel állnak az ön rendelkezésére: felvilágosítást, tanácsot és az igényeknek megfelelően jegyet adnak. A többi az ön dolga!

Az ön dolga az, hogy türelmesen várja a 15 óra 20 perces indulás helyett a 15 óra 45 perces indulást, s mire végre felzeng a régen várt „Bécsi Keringő” kerekeinek kattogása a Keleti kupolája alatt, az ön ügyességén múlik, hogy késhegyre menő vita és harc között tud-e helyet találni remegő lábai meg- pihentetésére. S mindezt látják a külföldiek! Mert ugye a 16 kocsiból álló szerelvényből csak négy a belföldi szakasz — abból is kettő csak helyjeggyel vehető igénybe. Ezekbe a kocsikba tódul be az ötszáz, ezer, de néha annál sokkal több belföldi utas.

Ha nem volt eléggé harcias, bátran megpihenhet a peronon állva, ha éppen van annyi hely és gyönyörködhet a táj szépségében s élvezheti a szerelvény 80 kilométeres robogását. Miután sajgó lábait kilométerenként váltogatja, Szolnok után márt azt js eltűri, hogy szenvedő szomszédja a tyúkszemére taposson.

Megsúgom Magának, hogy napjainkban ezt tekinti a MÁV „gyors, kényelmes és pontos" utazásnak.

De még a napnak nincs vége! A 25 perc késést nem lehet gyorsasággal behozni, az Békéscsabán is 25 perc! S ha mégis valaki tovább akar utazni — mert ugye nem élhet mindenki Békéscsabán •—, az várhat a következő vonatindulásig. Aki a Békéscsaba—Kötegyán vonalat választja, az türelmesen üldögél 20 óra 13 percig, vagy ha valaki Oroshá- zára igyekszik, 22 óráig lejátszhat néhány ulti-csatát.

Megsúgom Magának azt is, hogy mi, utasok tudnánk a bajunkon segíteni. Ha rajtunk állna, még mg is közlekedne a 14 óra 10 perces gyors és еду-két kocsival több jutna a belföldieknek.

Es azt is elárulom, hogy történetünk nem kitalált; mindez napjainkban, június

28-án játszódott le a technika legcsodálatosabb vívmányai között. Reméljük, hogy észrevételünk nem a szemétkosárba, hanem a MÁV illetékeseinek kezébe kerül.

Vigh Imre

Beszélgetés Pincaési István pénzügyőr saáaadossal,

a Vám• és Pénzügyőrség Békés megyei parancsnokával

Évről évre nő a turistaforgalom. Különösen nyáron sokan utaznak külföldre. A vámvizsgálatról és a vám_ és pénzügyőrök nyári felkészüléséről beszélgettünk Pinczési István pénzügyőr századossal, a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei parancsnokával.

— A külföldre utazóknak az államhatár átlépésével kapcsolatos kötelezettségeiket és jogaikat törvényes előírások szabályozzák. Milyen segítséget nyújt az utazóknak a parancsnokság. hogy ezeket az előírásokat megismerjék?

— Az utasok jogait és kötele, zettségeit a 4/1967. (XII. 23.) PM—KkM. számú együttes ren. delet mellékletét képező Utas- forgalmi Vámtarifa tartalmazza, mely megjelenése óta többször került módosításra, legutóbb ez év április 29-én. Minden évben a nyári turistaforgalom megindulása előtt a napilapokban tájékoztatja az utazókat a parancsnokság a leglényegesebb rendelkezésekről. Megfelelő tájékoztatást ad külföldre történő kiutazás alkalmával az utasoknak átadott Vámárunyilatkozat — címet viselő nyomtatvány is, ame’yen tételesen fel vannak sorolva a behozható áruk. Az Országos Parancsnokság általános jellegű tájékoztatót adott И. A vámhivatalok és a pénzügyőri szakaszok ezt a prospektust ingyen adják át a tájékoztatást igénylő állampolgároknak.

— Mit kell tudni az egyéni vagy kollektív útlevéllel utazóknak a vámszabályokról?

— Azt javasolom, hogy a külföldre utazó állampolgárok a vám. és devizarendelkezésekkel kapcsolatos kérdéseikkel minden esetben forduljanak a legközelebbi vámhivatalhoz, vagy vám. és pénzügyőri szakaszhoz. Sok olyan áruféleség van amelynek a kiviteléhez vagy behozatalához engedélyre van szükség. A magyar vámjogszabályok részletes ismertetésén kívül a szomszédos államok vámrendelkezéseibe is betekintést nyújt a Zrínyi Könyvkiadó gondozásában megje’ent „Vámvizsgálat következik” című könyvecske.

— Mit vihet az utas engedély nélkül és milyen tárgyak kiviteléhez szükséges engedély?

— Az utasnak joga van engedély nélkül magával vinni a személyes használatra szolgáló tárgyakat. Ezalatt a fogalom alatt minden olyan új, vagy használatban levő ruházati és egyéb cikket kell érteni, amelyre az utasnak indokoltan szüksége lehet, de kereskedelmi célt nem szolgálhat. Ilyen tárgy, nak minősülnek többek között az ékszerek, két darab fényképezőgép. 24 lemez, vagy tíz tekercs film, egy keskenyfilm- felvevő 10 tekercs filmmel, egy látcső, egy hordozható magnetofon, egy hordozható rádióvevő. írógép, tv stb. Engedély szükséges viszont a nemesfém, az aranyérem, a külföldi fizető, eszközök, az értékpapírok a biztosítási kötvények, a takarékbetétkönyv, a 400 forinton felüli bankjegy, az ezer forintot meghaladó ajándéktárgyak kiviteléhez. Ez vonatkozik to_ vábbá a növények és a növényi eredetű árukra is. Legtöbb problémát a könyvek kivitele jelenti. Az utas utihol- miként. vagy ajándékozási célra kivitt 500 forintig terjedő könyvekre nem kell engedély, de csak akkor, ha azokat 1945. április 4-e után adták ki Magyarországon.

— Milyen joga van az urasnak visszautazáskor, mit

hozhat magával engedélv nélkül?

— Visszautazáskor az utas személyenként 4 000 forint, ha csoportos útlevéllel utazik 1000 forint értékű árut vámmentesen behozhat. Ezeknek a mennyisége azonban nem haladhatja meg az Utasforgalmi Vámtarifa negyedik hasábján, vagy a kilépéskor minden utasnak átadott Vámárunyilatkozat második példányának hátoldalán feltüntetett mennyiséget. A mennyiségi kereten belül ugyanis a 4 000 forinton felül további 4 000 forint. a csoportos útlevéllel utazóknak pedig az 1 000 forinton felüli további 1 000 forint értékű árut engedély nélkül be lehet hozni természetesen a vámot meg kell fizetni. Az Utas- forgalmi Vámtarifa mennyiségi keretét egyszeresen meghaladó árut is joga van az utasnak behozni és vámkezeltetni, a be'_ földi érték 80 százalékát kitevő vámot azonban meg kell fizetnie. A vámmentesség a 16 éven aluli és a szülő útlevelében bejegyzett gyermekeket nem illeti meg.

— Mí az eljárás akkor, ha az utas a megengedettnél több árut vagy pénzt hoz haza?

— A magyar egyéni útlevéllel utazó által 8 000 forintnál, a csoportos útlevéllel utazó által 2 000 forintnál nagyobb belföldi értékű, nem kereskedelmi jellegű áru vámkezeléséhez a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulása is szükséges. Ez vonatkozik az utasok által magukkal hozott 400 forinton felüli forintbankjegyekre is. Az ilyen árut a határvámhivatalnál a szükséges engedély megszerzéséig visszatartják. Egyébként joga van az utasoknak azt külföldre visszavinni, vagy állami vállalat által történő értékesítés céljából a vámhivatalnak felajánlani.

— Azok a turisták, akik a szomszédos országokon csak átutaznak, milyen módosítással vonatkoznak rájuk a vámelőírások?

— A szomszédos országokon átutazó utasokra csak annyiban

eltérőek a rendelkezések, hogy az utazáshoz közvetlenül nem szükséges csomagokat. árukat kötelesek közforgalmi szállító vállalatnak elszállításra feladni. Ha ez nem megoldható, az ország területére történő belépéskor biztosítékot kell fizetniük. A biztosíték összegét az ország területéről való kilépéskor a vámhivatal visszafizeti.

— Mi a teendője azoknak, akik gépkocsivá] lépik át a határt?

— Azok a turisták, akik személyi tulajdonban levő belföldi rendszámú gépjárművel kívánnak külföldre utazni, a gépjármű kiviteléhez a Magyar Autóklubtól szerezhetik be a szükséges géniármű-nyilvántar. tási lapot. A gépjármű-nyilvántartási lap „beléptető” és igazoló szelvényét” a ’kiléptető vámellenőrzés után külföldön meg kell őrizni, mert e sze'vé- nyek bemutatása alapján történik a gépjárművek visszahoza- tali vámkezelése.

— Hogyan gondoskodik a parancsnokság az utánpótlásról? Mik a követelmények a testülethez felvételre .jelentkezőkkel szemben? Alkalmaz, nak-e nődolgozókat?

— A parancsnokság gondot fordít a létszám kiegészítésére. Azok a fiatalok. akik nálunk szeretnének dolgozni, a parancsnokság vezetői elbeszélgetnek velük, maid felvételi vizsgára javaslatot tesznek. A vám- és pénzügyőri munka komoly szakmai és politikai felkészültséget igényel. Ezért a felvételnek a középiskolai végzettség alapkövetelménye. Ezenkívül a 18. életév betöltése, felső korhatár pedig 26. életév. magyar állampolgárság, politikai és erkölcsi fedhetetlenség. férfiaknál я fegyveres erőknél nyert katonai kiképzés. Azokra a munkakörökre pedig, amelyekben női dolgozókat is alkalmazunk, betöltésükhöz idegen nyelv tudása szükséges. Ezért a női dolgozóknál két idegen nyelv ismerete is felvételi követelmény.

Serédi János

Lázár Ervin:

Zuhanórepülés

:

4 ве/rís mm

1933. JÚLIUS 6.

Kisregény

14.

Csapó könnyen felejtett. Annak idején nagyon szerelmes lett a lányba — ezért tudta Bíró haragját is könnyebben elviselni. Krisztina is szerette őt. ragaszkodott hozzá, s ez a ragaszkodás kezdte dühíteni Csapót. Pedig nem volt követelőző a lány, csak éppen súlyos, tudta az ember: az ilyen nő sohasem játszik. S Csapó ezt nem bírta elviselni. Nem akart felelősséget vá'lalni senkiért.

Már a vizsga előtti napokban mondta Krisztinának — nem sokkal azután, hogy Bíróval kibékült —, nem jön többet, úgy jobb lesz. Krisztina bólintott: „Ahogy gondolod" —

mondta.

Ezt követte a vizsga utáni látogatás — aztán már Csapónak arra sem volt ereje, hogy újból megmondja: nem megy el többé. Azért mégiscsak érzett egy kis szorongást, hét végén Pestre utazott, azzal a céllal, hogy nagyot mulat. de mire Pestre ért. megintcsak elkapta a szomorúság, ki sem mozdult a lakásból, még italért sem ment le. mozdulatlanul hevert az ágyán.

Estefelé felhívta Etua. Ilyen

még sohasem fordult, elő. Talán a pénz miatt? — gondolta Csapó. De nem. Etus találkozni akart vele. Azt mondta, rohad- tul érzi magát, szeretne vele beszélni, ha csak fél órát is. Vagy ha nincs kedve beszélgetni, azt se bánja, csak jöjjöir el és üljön mellette egy kicsit. „Úgy szeretném megint embernek érezni magam” — mondta Etus. Nem normális ez — gondo’ta Csapó. Nincs kedvem — mondta és letette a kagylót. Nem sokkal ezután valaki sokáig csengetett. Nyilván Etus volt, de Csapó meg sem mozdult. nem nyitott, ajtót.

Másnap visszament a bázisra, a rosszkedvét elfűjta a szél, újra bolondozni kezdett és majdnem minden este bement a városba. Istentelen híreket terjesztettek róla, s nem is minden alap nélkül.

Aztán esv napon megint majdnem összeveszett Bíróval.

— Egy taxi — mondta valamelyikük. mikor észrevette az étkező ablakán át a fékező kocsit.

Aztán az egész brigád egy emberként felugrott. Szélütötten bámultak az ajtó felé. Csak Csapó maradt ülve. mindössze

A Gesualdő quintett Békéscsabán

A békéscsabai városi tanács épületéneik udvarára meghirdetett hangversenyt a rossz idő miatt az Ifjúsági és 'Űttörőház nagytermében tar_ tották meg. Mintegy háromszázan hallgatták végig a Magyar Földrajzi Társaság XXVI. Vándorgyűlése tiszteletére rendezett koncertet.

A Gesualdő quintett a reneszánsz zene legszebb világi alkotásai közül öt madrigált mutatott be a műsor első részében : Morley, Hassler, Gastoldi és Marencio dalai magyar fordításban is igazi szépségükben idézték a hallgatóság elé Anglia, Németalföld és Itália újjászületést élő tájait, életérzéseit. Az énekkvintett kulturált, szép csengésű, harmonikus éneke méltóképpen interpretálta a középkori virágzás nagy mestereinek ritkábban előadott műveit. A koncert két hangszeres előadóművésze, Onczay Csaba csellóművész és Almássy László zongoraművész — a Zene- művészeti Főiskola tanárai — Breval, német zeneszerző G- dúr szonátáját adták elő. Breval Mozart kortársaként élt, művészete azonban korántsem olyan teljes és egész, mint a bécsj klasszicizmus e nagy mesteréé. A műsorra tűzött gordonka-szonáta mégis figyelemre méltóan szép alkotás, i

Az első műsorrész befejezéseként a reneszánsz zeneirodalom klasszikusainak művei, Lassus, Marencio és Schütz vallásos énekei csendültek fel.

A második részben az opera és szimfonikus zene olasz mesterének, Monteverdinek négy dala eredeti nyelven, Kodály Zoltán Szólószonátájának III. tétele, valamint Jenei Zoltán és Sári László két zeneműve szólalt meg.

A műsorszámok közötti összekötőszöveget a csabai zeneszerető közönség körében közismert zenepedagógus, Fasang Árpád mondta. 1

(—esi)

iiiiiintiiniiiiiiinMM

egy pillantást vetett az ajtóra* s már el is fordult.

Bíróné állt az ajtóban.

Bíró lassú léptekkel ment oda hozzá, az étkezde úgy figyelte ezt a más körülmények között nyilván e’éggé szokványos jelenetet, mint egy cirkuszi előadást.

Egy ideig csendesen nézték egymást, aztán a nő alig hallhatóan — nyilván csak Bíró értette — megszólalt:

— Pista, bocsáss meg nekem.

Szó nélkül karonfogta a feleségét és kisietett vele.

Ebéd után odaszólt, hogy nem megy ki repülni, megbeszélnivalója van. De akkor ■ már szemmel láthatólag semmi tisztáznivalója nem volt. mert ő is. meg a felesége is ragyogott.

Este későn jött meg, a többiek még a kocsmában voltak* Csapó meg az asztalnál ült és olvasott. Mikor Fúró bejött, föl se emelte a fejét.

— Mi az. mi bajod? — kérdezte Bíró.

— Semmi — mondta mogorván Csapó.

Hosszú ideig csend volt. Bíró egy csomagból tiszta ingeket szedett elő, Csapó olvasott.

Aztán azt mondta Csapó:

— Csak azt akarom mondani, hogy megéfdemled a sorsodat. A világ barma vagy!

Bíró szelíden e’mosolyodott.

— Ezt te nem értheted. Elhiszem. Másfajta ember vagy. Sajnos.

— Sajnos! — ismételte gúnyosan C'a dó. odavágta az újságot, felkelt és kiment a szobából.