Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-06 / 156. szám
Egy világsiker és két nyári film a hét moziműsorán Két hír Gyomáról Űj, divatos kötött holmik gyártására rendezkednek be Az első magyar—japán szövetkezeti érdekeltséggel bővített Gyomai Háziipari Szövetkezetben a sikeres próbagyártás után megkezdődött a folyamatos termelés. A japán kötőgépeken kiváló minőségű termékeket állítanak elő a gyomai leányok és asszonyok. A jó eredmények láttán az illetékes felsőbb szervek újabb 150 ezer dollár keretet biztosítottak a szövetkezetnek, amiből a legkorszerűbb fonalakat vásárolhatják meg az elkövetkező időkben Olaszországból, Angliából és Nyugat-Németországból. A számítások szerint a 150 ezer dollár értékű fonálból mintegy 300 ezer dollár értékű kivá'ó minőségű kötött holmi készül Gyomán. A korszerűsített és bővített háziipari szövetkezet ezzel a tevékenységgel jelentős importpótló terméket ad a népgazdaságnak. A magyar—japán szövetkezeti együttműködés sokat segít abban hogy megyénk iparban egyik legszegényebb vidékén — a bedolgozókkal együtt — ma már több mint 1 200 munkást, többségükben nőt foglalkoztat a jó hírű háziipari szövetkezet. Százfajta irodalmi termékből egymillió példány készül A békéscsabai Kner Nyomda gyomai üzemében a világhírnévhez méltó szép könyvek készülnek napjainkban. 1972-ben például 85 féle irodalmi termékből készült könyv s ebből 12 kötet elnyerte a Kiváló Nyomdaipari Termék, 13 kötet pedig a Jó Minőségű Nyomdaipari Ter^ mék címet. A jó eredmények láttán még nagyobb gondossággal készültek fel a különböző kiadók megbízásai alapján a szép magyar könyvek előállítására. Az idén csaknem 100 féle irodalmi termékből mintegy egymillió kötetet készítenek a korszerűsített nyomdában. A magyar könyvkötészet fennállásának 500. évfordulója tiszteletére megkülönböztetett gondossággal válogatják össze a kiadásra szánt műveket. Füst Milán: Feleségem története című könyvét például német nye’ven állítják elő Gyo_ mán. 'Üj Garai, Szentkuthy. Kosztolányi kötetek, regények, elbeszélések, versek kerülnek napvilágra a gyomai nyomdászok közreműködésével. A.R. Halálos késpárbajt vív egymással a West Side Story szemben álló két csoportjának vezére. À hét filmje feltétlenül a West Side Story. Aligha van dicsérő jelző, amit ne használtak volna vele kapcsolatban a bemutató óta a kritikusok. S általában joggal. Mert ez a kétrészes, színes amerikai musical valóban nagyszerű alkotás. A történet Shakes- peare-től ered, a Rómeó és Júlia »,sztorit” teremtették újjá mai környezetben a rendező, az író, a zeneszerző s a kitűnő színészek. Pontosabban : volt egy közbeiktatott állomás, a színpadi •— s a világot jelentő deszkákon világsikert aratott — West Sídé Story. Annak legtöbb erényét megőrizte a filmváltozat: Mara és Tony szerelmének tisztaságát, a fiatalok két csoportja között feszülő ellentét realitását, Bernstein nagyszerű zenéjét, Robbins hasonló színvonalú táncait, a tragédiából leszűrhető szívszorító gondolatokat Azok közé a művek közé tartozik ez a film, amelyek jól jellemzik — s talán maradandóan is — a hatvanashetvenes évtizedet. Történelmi környezetben játszódik az NDK filmeseinek színes, szélesvásznú alkotása* a Lány u szabadcsapatban. A porosz király és Napóleon háborúja a történet kerete, amelyet a megszokott kalandfilm kellékek töltenek ki: a „legfelső körök” ármánya, daliás szabadság- harcosok, az ellenfelet támogató tanácsos gyönyörű lánya — természetesen azonnal megszeretik egymást —, ádáz küzdelmek s tragédiához vezető jóhiszeműség. A mi korunkban játszódik a színes, szinkronizált szovjet vígjáték. az öreg rabló nem vén rabló. Egy nyugdíj-korhatárt elért nyomozó mindenáron tovább szeretne dolgozni s ehhez elengedhetetlenül fontos volna, hogy derítsen fel valamilyen bonyolult bűnügyet. Mivel azonban ilyen pillanatnyilag nem adódik, barátjával megpróbálnak ők maguk bűntényt elkövetni. S ekkor kitűnik, hogy ez semmivel sem könnyebb feladat, mint a bűntényt felderíteni. Viszonylag kellemes nyári másfél órát szerez a nézőnek az „öreg ember nem vén ember” — mondást illusztráló komédia. Rendezték a főálláson kívüliek munkaviszonyát 93 esetben kezdeményezett intézkedéseket a NEB ЦИИИНННН ИН1МИ1ННИ*И1«ИНИ1 f Ez a hetykeség azonban csak látszólagos volt Csapót tulajdonképpen elkedvetlenítette, hogy Bíró megbocsátott a feleségének. Те’-- azért, mert nem tudta elviselni, hogy ebben az emberben ennyi erő és ennyi szeretet van. Egy napon az egyik iskolásgyerek levelet hozott Csapónak. Jelentéktelen ügynek tűnt, csak Kovács Ági nézte nagyra tágult égő S7—mel Csapót, ahogy a levelet olvasta, ö tudta, hogy azt a levelet Fehér Krisztina küldte. — Talán mégis meg kellene vámod — mondta Bíró. Emiatt a lány miatt egyszer már fölborult a rend, de Bíró igazán csupán csak ember akart lenni* már csak halványan élt benne az a régi érzelem, csak annyit érzett, hogy jön egy ember tele reménységgel. — Mit csinálnék vele? — kérdezte ellenségesen Csapó. És Bíró megérezte, hogy megint nevetségessé vált — a többiek röhögtek — minek kérdezte volna meg, hogy „Hát egyáltalán nem szereted? !’’ És amikor Huszár vidáman bejelentette, hogy „Megpuco. lünk” már őrá U átragadt a többiek kamaszosan vidám, csíny- tevő hangulata és azt mondta: „Nem bánom, hát pucoljunk meg!” Persze a lány levelét nem olvasta — nem olvasták a, többiek sem, csak Csapó bosszús, színlelten ijedt. így hát komikus megjegyzéseit hallgatták, miközben olvasta a levelet. w Pedig a level nem volt hét-. HHIIIIHIIUIHHIIII« : köznapi: „Azt hiszem te vagy az egyetlen ember, akihez elmehetek minden kockázat és minden félreértés nélkül, benned annyi melegség van” — ezt Irta a lány, Csapó meg ezt mondta; „Nem, kisanyám, valaki másnak tessék kivetni a horgot, én szélien lelépek”. . Egyiküknek sem jutott eszébe: ha Csapó valami közömbös, szokványos levelet kap, nyugodtan megvárja a nőt, és minden úgy lesz, ahogy történni szokott. Csakhogy Csapó megrémült. Lehet, hegy maga sem tudta, de legbelül föléledt benne valami megmagyarázhatatlan félelem, olyasféle, hogy erőtlen, gyenge ezzel a lánnyal szemben. Mint ahogy az is volt Szabály szerint maszek célra nem használhatták a terepjárót, de ki meri azt állítani, hegy maszek cél, ha я brigád szóra- : kozni akar? S különben is: egyik ! tag egy nő elől szökik! Széles, terjengő porcsíkot húz- i tak a dülőutakon, Huszár úgy | vezetett, mint az amerikai se- j főrök: bal lábát a kocsi pere- j mére rakta. ■ Vidám társulat volt. A város- | ban utánuk néztek az emberek, ] némelyek elmosolyodtak, mások ] me? azt gondolták: „Megint ezek i a strici pilóták”! Jellegzetesen vidéki presszó ; volt Az Idegen férfiak láttán a | nők pózba merevedtek, a presz- szósnő csípőjét ringatva hozta nekik a konyakot és gőgösen elfordította a fejét, amikor Csapó rákacsintott. (folytatjuk) A MÚLT EV második felében a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nagyarányú vizsgálatot fejezett he. A vizsgálat 43 vállalatra, szövetkezetre és intézményre terjedt ki. A vizsgált egységekben 31 ezr> 962- en dolgoztak főállásban, 9ü6-nak volt mellékfoglalkozása, másodállása, vagy egyszeri megbízatása. A népi ellenőrzési bizottság számtalan rendellenességre derített fényt. Szembetűnő volt az ipari szövetkezetekben, hogy 1971-hez képest a mellékállásokkal rendelkezők száma jelentősen emelkedett. Ugyan, csak emelkedett a jogászok, a műszakiak mellékfoglalkoztatása is. Minderről az év elején egy cikkben szóltunk lapunkban. MI TÖRTÉNT AZÓTA? A főálláson kívüli foglalkoztatottság vizsgálatának befejezése után a megyei NEB különböző intézkedéseket kezdeményezett a helytelenségek, a rendellenességek, a hiányosságok megszüntetésére. Csupán négy vizsgált egység tartotta be a 17/1971 (VII. 22.) Mü. M. rendeletet. S így hát négy esetben nem kellett intézkednie a bizottságnak. A legtöbb vá’lalat, szövetkezet, intézmény megsértette a rendelet előírásait. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 39 vállalat, termelőszövetkezet, intézmény vezetőjét felhívta, hogy a főálláson kívüli munka- és egyéb jogviszonyok indokoltságát, szabályszerűségét vizsgálják felül. Az alkalmazási feltételek hiányosságait sürgősen szüntessék meg. Az intézkedésekről pedig meghatározott időn belül tájékoztassák a bizottságot. A hibája többsége abból adódott, hogy a főálláson kívülieknek nem volt engedélye, munkaviszonyukat nem jegyezték be a munkakönyvbe, feladatukat nem foglalták írásba, s nem egy eset- j ben a keresetről sem tájékoztatták a főállású munkaadót. Ezek a hiányosságok visszaélésre adtak alkalmat. Megszüntetésükre a megyei NEB 94 esetben különböző intézkedéseket kezdeményezett. melynek során rendezték a vizsgált egységeknél a főálláson kívüliek foglalkoztatását. Hat esetben azonban fegyelmi eljárásra is sor került. A BÉKÉS MEGYEI Tégla, és Cserépipari Vállalat bányamérnökének mellékállása volt a füzesgyarmabi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A mellékállásból származó keresetet azonban nem jelentette be vállalatának, s ezenkívül olyan műszáki tervet is készített a termelőszövetkezet részére, amelyre nem volt engedélye. Emiatt a NEB fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte a vállalatnál. Ugyancsav fegyelmi eljárásra tett indítványt a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat négy dolgozója és a vállalat főépitésvezetője ellen, mert a főálláson kívüli munkaviszonyt szabályozó rendeletet megsértették. A fegyelmi eljárást mind a két vállalat lefolytatta. A NEB felhívására a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet mellék; Gyulán ünnepélyesen indították útjára a két gépkocsit a kültelki postai kézbesítésre Szerdán reggel háromnegyed 8-at mutatott az óra, amikor Szeli Míhály3 a gyulai postahivatal vezetője üdvözölte a jelem tős esemény résztvevőit: a városi pártbizottság képviseletében Máthé Andrást, a tanács részéről dr. Tóth Ferencet, a vezér- igazgatóság képviseletében megjelent Szili Józsefet, dr. Visky j Dánielt, a szegedi igazgatóság i igazgatóhelyettesét, a postaigaz- | gatóság forgalmi osztályának dolgozóit, akik alapos munkát! fejtettek ki a megyében elsőként I megvalósuló kültelki kézbesítési előkészítésében, irányításában. Ez a kézbesítési rendszer a város lakosságának ma még jelentős részét érinti, 1102 helyre szerelték fel a levélszekrényt és adták át a tulajdonosoknak a szekrénykulcsot. A posta erre a két gépkocsival együtt 630 000 forintot fordított. Ezt méltatta Szeli Mihály, a postahivatal vezetője és dr. Visky Dániel az igazgatóság képviseletében, majd útba indította az új gépkocsikat. Az egyiket remetei, a másikat az állami gazdaság és a kígyósi út irányában. foglalkozás címén alkalmazott -azdasági tanácsadójának munkaviszonyát megszüntette. A gazdasági tanácsadó főállása Budapesten volt. A szövetkezet napi 2 órában foglalkoztatta. Egy órára 46,60 forint díjazásban részesült. Nem fizet a Gyomai Győzelem Termelőszövetkezet sem 15—19 ezer forint indokolatlan díjazást az állatorvosnak, mivel a vizsgálat kiderítette, hogy a szövetkezetnél végzett tevékenysége munkaköri kötelessége volt. A VÁLLALATOK, a szövetkezetek, az intézmények a NEB felhívására megfelelően intézkedtek, s tájékoztatták erről a bizottságot. Megszüntették 66 dolgozó főálláson kívüli foglalkoztatottságát, 14-nek pedig visszavonták az engedélyét. A KÖJÁL, a kunáigotai Bercsényi Termelőszövetkezet, a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet, valamint a gyomai Építőipari KTSZ intézkedésekről küldött tájékoztatását a megyei NEB nem fogadta el, mert az intézkedések hiányosak voltak. Az újabb felhívásra azonban pótolták a hiányosságokat, 9 elfogadható intézkedésekről adtav tájékoztatást. Alkalmazási feltételek megszegése miatt a vizsgálat után a NEB három szövetkezet elnöke, két vállalat és egy intézet igazgatója ellen szabálysértési eljárást kezdeményezett. A munka javítására a jogszabályok betartására pedig 37 javaslatot tett. A FELHÍVÁSOK, javaslatok és különböző intézkedéseknek az volt a céljuk, hogy a főálláson kívüliek munkaviszonyát a vállalatok, a szövetkezetek és intézmények a jogszabályoknak megfelelően engedélyezzék, illetve szabályozzák. Az eddigi tapasztalatom azt igazolják, hogy a múlt évben lefolytatott vizsgálatnak jelentős eredménye volt. A NEB kezdeményezésére a vizsgált vállalatok, szövetkezetek, intézmények a jogszabálynak megfelelően intézkedtek. A jövőben folyamatosan kell gondoskodniuk a 17/1971 (VII. 22.) Mü. M. rendelet betartásáról. Ez az elvárás annál is inkább indokolt. mert a jogszabályok be„ tartatása minden gazdálkodó szerv és intézmény törvényes kötelezettsége. (Serédi)
