Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-06 / 156. szám
MAt Várszínbází megnyitó Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli Az üzemi demokráciáról, a tájékoztatásról, a bérfejlesztésről M* este rtbrrpn я jól ismert égyú a gyulai várban, jelezve, hogy a tizedik nyári előadássorozatát kezdi a Gyulai Várszínház,. ffipnüvelési ügyvezetők tanácskozása Békéscsaba nyári kulturális programjáról Csütörtökön délelőtt a Békéscsabai Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának Népművelési Csoportja a város külterületi népművelési ügyvezetőivel megbeszélte a nyári kulturális programot, A népművelési csoport az ügyvezető^ támogatását kérte a kulturális rendezvények szervezéséhez , és lebonyolításához. A megyeközpont gazdag kulturális programot ígér júliusra, augusztusra. A jövő héten, július 12-én mutatkozik be új műsorával a Békéscsabai Vasutas F úvószenekar a városi tanács udvarán, augusztus 10-én pedig ugyancsak a városi tanács (táti nás falai között az újjászervezett Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar hangversenyez Jancsovdcs Antal és az NDK-beli Klaus Zoephel vezényletével. Augusztus 19-én Békéscsabán rendezik meg a XI Országos Nemzetiségi Fesztivált. A tanácskozás során a népművelési ügyvezetők megbeszélték a külterületi nyári programokat is. Ezek szerint a vasutas fúvós- zenekar júliusiban Fényesen, augusztusban Csafoaszalbadiban vendégszerepei, ahol a helyi Páva-kör is önálló műsort ad egy másik alkalommal. A csabaszabadi Páva-kör ezen kívül még Kisme- gyeren és Fényesen is bemutatja egész estét betöltő műsorát. À Minisztertanács csütörtökön | ülést tartott. A kormány megtárgyalta és j jóváhagyólag tudomásul vette az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülése határozataiból adódó állami fel_ adatok végrehajtásáról szóló jelentést. Megvalósításra kerültek többek között a központi bér_ intézkedések, rendezték a kórházak, szociális otthonok, oktatási és gyermekintézmények étkezési normáit. Sor került egyes fogyasztói termékek árának leszállítására, korlátozták a reprezentációs költségeket, differenciáltan növelték a gépjárműadót. Számos egyéb intézkedés született az államigazgatás működésével. a gazdasági szabályo.. zással a termeléssel és a beruházásokkal kapcsolatos területeken. A Minisztertanács megtárgyal, ta az 1968_as káderpolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatait az llamj szervek és vállalatok területén. Megállapította. hogy a vezető állomány . nagy többsége megfelel a káderekkel szemben támasztott követelményeknek. A jelenlegi ve_ zetőknek mintegy 50 százaléka nincs öt évnél régebben jelenlegi beosztásában. Többségük szakmai gyakorlatát alsóbb szintű vezetőként szerezte. Nőtt a pártiskolát, főiskolát és egyetemet végzett vezetők száma, de az elmúlt öt év során nem javult számottevően a fiatalok és a nők aránya a vezetői beosztásokban. Az utóbbi két-három évben a kádercsere folyamata lelassult. Továbbra is alapelv, hogy a munkásosztályból a leg_ .jobbakat és legalkalmasabbakat kell vezetői beosztásba emelni. A szocialista brigádvezetők, kiváló dolgozók, a termelést közvetlenül irányítók közül kell a legjobbakat fokozatosan vezetőkké nevelni. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a káderpolitikai irányelvek hatékonyabb érvényre juttatása érdekében méghatá_ Kombájnosok Kardos határában jp.v- '«í*í "V Aratásra erett m őszi árpa a kardost Egyetértés Tsz-ben Jó ütemben folytatják a betakarítást. rozta a szükséges tennivalókat. Az igazságügyminiszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke előterjesztése alapján a kormány megvitatta a statisztikáról szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A nehézipari miniszter jelentést tett a földgáz-felhasználás központi fejlesztési programja végrehajtásáról. Az alapenergiahordozók között a szénhidrogének részaránya tovább növekedett, elsősorban a lakossági és kommunális felhasználásban, és minden lehetőség megvan a lakásállomány vezetékes és palackos gáz ellátásában az 1975_ re kitűzött 65 százalékos arány elérésére. Különösen fontos Budapest gázellátásának a programban előírt ütemű fejlesztése. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a gyümölcstermelés jelenlegi helyzetéről, várható alakulásáról és a fejlesztés érdekében teendő intézkedésekről. A gyümölcstermelés mezőgazdaságunk egyik leggyorsabban fejlődő ágazata és távlati fejlesztéséhez is számottevő népgazdasági érdekek fűződnek. A legfontosabb a korszerű nagyüzemi termelés kialakítása. Elsősorban a meglevő ültetvényeket kell korszerűsíteni és a termelés színvonalát javítani. A kormány az előterjesztést elfogadta és utasította az érdekelt tárcákat, ország- gos hatáskörű szerveket, hogy a szükséges intézkedése ivet tegyék meg. Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter jelentést terjesztett elő a folyamattan levő nagyberuházások helyzetéről. 92 nagyberuházás közül az elmúlt évben 23 befejeződött és 6 kezdődött el. Javult a területi megoszlás, csökkent Budapest részaránya és erőteljesen nőtt Borsod megye részesedése. Az elért eredmények mellett még több fogyatékosság akadályozza a tervszerű megvalósítást. A kormány felhívta az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy fordítsanak nagy gondot a tervezett költségek betartására, a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására. a befejezetlen beruházások számának további csökkentésére. A Minisztertanács megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a könnyűipari miniszter, a kohó és gépipari miniszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a nehézipari miniszter jelentését a termelés gazdaságosságának javítására vonatkozó intézkedési tervek végrehajtásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette és megállapította, hogy a gazdaságos termelésre való törekvés mind az irányító szerveknél, mind a vállalatokJutalomüdültetés Megbecsüli jól, élen járó dolgozóit a gyulai vasipari szövetkezet Az idén öt dolgozójuk Moszkvában járt, a hét végén pedig egy lakatosuk és egy esztergályosuk kéthetes tátralomnici üdülésre utazik. 3 nál szervezettebbé vált. A termelés gazdaságosságát az intézkedési tervek következetes végrehajtásával és a termék-korszerűsítést előtérbe helyező műszaki-gazdasági szemlélet erősítésével kell tovább javítani. A kormány elfogadta az Országos Anyag, és Árhivatal elnökének előterjesztését a szerződéses árról és az árváltozás bejelentési kötelezettsége alá tartozó termékek körének bővítéséről. Felhatalmazta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét. hogy amennyiben az ár- változtatás nem kívánt hatásai nem háríthatok el, az árváltozás végrehajtását — legfeljebb hat hónapra — felfüggesztheti. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Ruházati Dolgozók Szak- szervezete' csütörtökön vezetőségi ülésen foglalkozott az iparágban végzett eszmei politikai nevelőmunka tapasztalataival, így többek között szó volt az üzemi demokráciáról, a tájékoztató munkáról és a bérfejlesztésről is. Megállapították. hogy néhány vállalatnál a bérfejlesztés indokolatlanul nem érte el a népgazdasági tervben jelzett átlagos szintet. Egy' másik témáról, az üzemi demokráciáról szólva elmondták, hogy az sokat fejlődött az elmúlt években, de még mindig nem mindenütt értik meg lényegét, gyakorlati alkalmazását. Hangsúlyozták : továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók jobb tájékoztatására. elsősorban a vidéki telephelyeken. (MTI) Jelige: Vidékre nem megyek? Pedagógusok. Több mint százezren vannak. Idősebbek és fiatalok. A pályán már aktívan dolgozók, és pályakezdők, akiket négyezer álláshely vár. sokszor reménytelenül. 1972-ben például a három tudományegyetemen végzett 435 hallgatóból, mindössze 91-en pályáztak pedagógusállásra. Az idei statisztikai adatok még nem véglegesek. Egy azonban ezek ismerete nélkül is bizonyos: ismét szép számmal lesznek olyan iskolák — főleg vidékiek! — •hol hiánnyal, vagy képesítés nélküli nevelővel kezdik meg a tanévet. Pedig pedagógus, végzett, okleveles pedagógus is betömhetné a hézagokat, ha jelentkezne, ha vidékre is jelentkezne. De nem jelentkezik. Nem, mert a város és a vidék közötti elmaradottságot jelző urbanizációs és civilizációs mutatókra hivatkozik, hiányolja az önálló, alkotó szellemi légkör kialakításának lehetőségét. Fél, hogy szellemi kincseinek állandó kondicionálása, a szakma friss ismereteinek megszerzési lehetősége csorbát szenved. De talán ennyi elég is azokból az indokokból, melyek a nem mellett szólnak. De ha senki, vagy csak nagyon kevesen mennek vidékre, akkor vajon ki fogja felszámolni, megszüntetni, vagy legalább enyhíteni azt a rengeteg hátrányt, ami ma még a vidék gyors ütemű iparosítása mellett is kétségtelenül jelen van? Bizonyosan sokan segíteni fognak ebben, de nélkülünk, azok nélkül, akik erjesztői, motorjai kell, hogy legyünk ennek a felzárkózási folyamatnak, aligha képzelhető el javulás. Kétségtelen tény, hogy pzt a munkát vállalni, következetesen vinni, nem könnyű ieladat. Különösen nem könnyű a fiatal, pályakezdő beilleszkedése egy adott vidéki törzsgárdába, ahol évek hosszú sora alatt alakultak ki kisebb-nagyobb, de mindenképpen zártabb csoportok, melyek sokszor makacs ragaszkodással védik soraikat. A testületi közösségbe való beilleszkedésen túl vidéken — különösen a falvakban — számolni kell azzal is, hogy a pedagógus munkája nem szorítkozhat az iskola falai közé. Feladata jóval szélesebb körű, mint városon. Számítanak rá a művelődési házban, a könyvtárban, a társadalmi és tömegszervezeteknél. Es ami ezzel együtt jár: mindenütt értékelik a munkáját, s amikor mint pedagógust teszik mérlegre. akkor azt a sokrétű tevékenységet teszik mérlegre, amit hozzáértésével, emberi magatar »ásóval felmutatni tudott. Az ilyen értékelés természetéből következik, hogy a pedagógusról alkotott kép sohasem lesz egyértelmű, mindig attól függ, hogy melyig szűkebb csoport véleménye, értékítélete kerül nagyobb súllyal a közvélemény áramába. És ez a vélemény szinte naponta változhat, hiszen egy kisebb községben nem marad titokban semmi. A rossz véleményhez elég annyi, hogy egy osztályban az átlagosnál* rosz- szabbiU sikerüljön egy dolgozat, s máris 30 tanuló önti panaszát hatvan szülőnek, s az tovább annak akivel éppen találkozik. Ha már itt tartunk, érdemes arról is szót ejteni, hogy a demokratizálódási folyamat erő- södösével egyre több azoknak a felnőtteknek a száma, akik egyszeriben „szakértőivé” váltak az iskolai munkának, s útón-útfélen a pedagógusokat teszik felelőssé akkor, ha a fiatalok körében olyan jelenséget tapasztalnak, amelyek valamiért nemtetszésüket váltották (ki. Élesebben fogalmazva: divat lett ismét a pedagógusokat bírálni, elmarasztalni, sértegetni! Tévedés ne essék, nem a jogos kritikáktól léltem a pedagógusokat, azokra szükség van, azok a fejlődés hordozói. De egyáltalán nem tartom helyesnek, hogy egyesek sportot űzzenek a pedagógusi személyének lejáratásából, az esetek többségében attól indítva, hogy vélt sérelmeiket így „egyenlítsék” ki. Ez nagyon drága törlesztés, ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni mindenütt, ahol ez felüti a fejét, mert ha az ilyen vélemények táptalajra találnak, hihetetlen kárt tudnak okozni egy közösség egész oktató-nevelő munkájában. Az eddig elmondottakból ügy érzem világos, hogy milyen komplex kérdésről van akkor szó, amikor a vidéki értelmiség arculatát, a vidék adta létfeltételeket boncolgatjuk, és akkor még nem is szóltunk a család- alapításhoz szükséges lakásról és fizetésről, a jó munkavégzéshez szükséges tárgyi feltételekről* a munkahely légköréről, melyek egyenként is egy külön értekezés témái lehetnének abban az összehasonlító vizsgálatban, mely a város és a vidék kö- izötti különbségeket kívánná szembeállítani, ma még a város javára. ÉsA hogy milyen lesz a holnap, az elsősorban rajtunk múlik, a feladatokkal birkózó hétköznapok sikerén. Ebben a birkózásban nem vagyunk egyedül, de azt sem kívánhatjuk, hogy más birkózzon helyettünk, értünk. Szilárd Adam tanar (Foto:Demény) 1973. JÚLIUS ö.
