Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
Tájékoztató a forint kiviteli és behozatali szabályairól Az utóbbi időben több kül földre utazó fordult a pénzügyi szervekhez azzal a kéréssel, hogy adjanak tájékoztatást a forint kivitelére vonatkozó szabályokról és a KGST-országokban való beváltási lehetőségéről. Ezzel kapcsolatban az illetékes pénzügyi szervek az alábbiakat közölték: Személyenként összesen legfeljebb 400 forint, a határszéli forgalomban pedig 50 forintot szabad kivinni Magyarországról, vagy behozni az országba. A határszéli forgalomban kivitt vagy behozott külföldi pénz együttes értéke személyenként egy hónap alatt a 200 forintot nem haladhatja meg. Száz forintnál nagyobb címletű belföldi pénz nem vihető ki és nem hozható be. A kivihető forintösszeg azt a célt szolgálja, hogy visszatéréskor a Magyarországon felmerülő költségeket fedezni lehessen. A vámokmányokon nem kötelező, s nem is szükséges feltüntetni a fent említett forintösszeg kivitelét, illetve behozatalát A KGST-országok központi bankjai között létrejött megállapodás alapján ez az összeg kinntartózkodáskor beváltható az illető ország pénznemére (pl. Szovjetunióban rubelre, Lengyelországban zloty-ra, stb.). Csehszlovákiában a jelenleg ott érvényes rendelkezések szerint 130 forintot lehet koronára átváltani. A bankok a beváltáskor megkívánhatják a magyar vámokmányok bemutatását. Külön fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az érvényes rendelkezések szerint a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamtól eltérő árfolyamon nem szabad forintot külföldi fizetőeszközre átváltani. (MTI) ammniniiimiHiiilHiMiii tétova, annyira idegen minden agresszivitástól, hogy Bíróban nyomban rokonszenvet keltett. A lány elnézést kert, hogy ide. tolakodtak, de a gyerekek nem nyughattak, hallották, hogy itt két repülőgép van. — Na, melyiktek akar pilóta lenni? —kérdezte Huszár a gyerekektől. — Én! — zúgták rá kórusban valamennyien. À lányok is — Akkor hát a pilótákból elege lehet — mondíta Bíró a lánynak. Krisztina rá mosolygott — Nagyon kedves kis gyerekek. Nem is hiszi. Valami szomorú is volt ebben a lányban, de az sem tola- kodóan — mint ahogy semmi sem volt rajta tolakodó, de még erősen rajzolt sem. — Maga itt nagyon egyedül lehet — mondta neki Bíró. A lány meglepődött a hangra, először nem tudta mire vélni, de mikor Bíróra nézett, tudta, hogy ebben a pár szóban semmi rossz szándék nincs. A medveszerű emberből sugárzott a magány és sugárzott a szeretet. — Csak néha — mondta. — A gyerekek sók mindenért kárpótolnak. Csak tudja, nagyon kell szeretni őket. Azt hiszem, ez a titka. — Sok mindennek ez a titka — mondta Bíró Átjárta ez a lány. Sohasem hitte, hogy valaha még az életben ilyen hatással lesz rá egy nő. Mintha megtisztult volna. Sokáig beszélgettek, Kriszta kedves volt, szinte simogató: — Látja, az ember soha nem Célok és intézkedések Nemcsak rövidebb és hosz- szabb távra szóló céljainkat helyes — egyre alaposabbá csiszolva elgondolásainkat — újra meg újra megfogalmaznunk, hanem a megvalósítás módszereit és eszközeit, alkalmasságukat is hasznos időről időre ellenőrizni és szükség szerint módosítani. Ez korántsem a hosszú időre érvényes, kipróbált politika megkérdő^ jelezése, éppen ellenkezőleg, e politika következetesebb megvalósításának feltétele. Országunk gazdasági célkitűzéseivel és a gazdaságpolitikai munkával kapcsolatban ez a megfontolás vezette pártunk Központi Bizottságát, amikor múlt év novemberi ülésén intézkedéseket készített elő a gazdasági élet párt- és államirányításának fejlesztése, a népgazdasági tervek jobb megalapozottsága, a tervező szervek közötti együttműködés és munkamegosztás javítása, továbbá a tervek végrehajtásának következetesebb ellenőrzése érdekében. Közelebbről: szükségessé' vált a központi fejlesztési programok és általában a beruházások jobb műszaki, gazdasági előkészítése, a magunk elé tűzött, gyakorlatilag megoldandó feladatok és a megvalósításukra rendelkezésre álló anyagi fedezet pontosabb ösz_ szehangolása s mindezzel összefüggésben az ár- és értéktervezés fejlesztése. Akkor határozta el a Központi Bizottság, hogy törvény kidolgozását indítványozza a népgazdasági tervezésről, a tervező intézmények, mindenekelőtt az Országos Tervhivatal nagyobb hatáskörének biztosítására. És ugyancsak akkor született a döntés az Állami Tervbizottság létrehozásáról, mely bizottság — a llllflllllllllld ■ tudhat semmit előre. Idejövök a puszta kellős közepére, és itt megismerkedhetem egy ilyen emberrel, mint maga. — Miért, milyen ember vagyok? — Hát rendes — mondta magától értetődő egyszerűséggel a lány. Bíró összehúzta magát, kidagadtak a rágóizmai. — Megbántottam? — kérdezte ijedten Kriszta. —• Â, dehogy — rázta a fejét Bíró. — Az jutott .eszembe, hogy egyszer a fiam is megkérdezte: ugye apu, te nagyon rendes ember vagy? — Hány éve® a fia? — Hat, — Akikor jövőre már taníthatnám. — A lányom tizenkét éves — folytatta Bíró. Látszott rajta, hogy kínlódik. A lány tudta, miért kezdett hirtelen a családjáról beszélni. Saját maga miatt. Nem Krisztina miatt — ez esze ágéiba sem jutott. Olyan volt a medveszerű ember, mint egy kő. szobor: kemény és szenvedő. Aztán a gépet mutogatta a lánynak. — Ha akarja, repülhet velem egyet — mondta —, ha eláll a szél A szél elkkor már gyengült, Kocsis ügyködött a szélmérővel é® bemondta az erősséget. A szalmakazal'mögül hirtelen előtűnt Csapó. Aktatáskát lóbált a kezében, bőrzekéjét a vállára akasztva hozta. Megállt szemben Fehér Krisztinával. A lány ijedten, meg-megránduló szájjal nézett rá. (Folytatjuk) Minisztertanács szerveként — jobban összehangolja a minisztériumok és más főhatóságok tervező munkáját, javaslatokat tesz a kormánynak a népgazdasági tervre és a gazdasági szabályozásra, egyben ellenőrzi a végrehajtást. A népgazdasági tervezésről szóló törvényt azóta már elfogadta az országgyűlés, és most június 27-i ülésén a Központi Bizottság javasolta a Minisztertanácsnak, hogy hozza létre az Állami Tervbizottságot. A tervezés alaposabb, korszerűbb alkalmazásával együtt jár az eddiginél is fokozottabb figyelem az ország különböző területeinek, földrajzi, gazdasági egységeinek gazdasági szükségleteire. Ezért alakít ki a Központi Bizottság saját apparátusában is új, területi gazdaságfejlesztő osztályt, amely a gazdaságpolitikai osztállyal összhangban és karöltve végzi munkáját. Az említett intézkedések egyébként olyan időpontban születtek, amikor a népgazdaság általános fejlődése örvendetesen kedvező. És ez több szempontból külön is figyelemre méltó körülmény. Bizonyítéka ugyanis, hogy nemcsak súlyosabb gondok közepette lehet és kell fontos intézkedéseket tenni, hanem viszonylag nyugalmas napokban is, amikor a munka tervszerűen folyik, és az eredmények sem maradnak eL A kedvező jelenségek sorában lényeges, hogv az ipar szerkezetének átalakítása valamelyest felgyorsult, hiszen a termelés és a fogyasztás korszerűsítésének ez az átalakulás elsőrendű feltétele, hasonlóképpen a gazdaságosságnak is legfőbb követelménye — ezért is áll a tervezőmunka előterében. Figyelemre méltó, hogy az építkezések befejezése is gyorsul, sikeresebb az erők összpontosítása, egyenletesebb ütemben adják át az épülő lakásokat — általában a beruházások, kiemelkedő fontosságú programok is, a tervnek megfelelően haladnak és valósulnak meg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a mezőgazdaságban — a sokáig kedvezőtlen időjárás és a lezajlott járvány ellenére — nem rosszak a kilátások, és a lakosság jövedelme s fogyasztása gyorsabban növekszik a tavalyinál, akkor minden okunk megvan a bizakodásra. Ülésezik a KISZ Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága A KISZ Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága soron következő ülését július 4-én, szerdán tartja az ifjúsági és úttörő- házban. A napirenden időszerű problémák megvitatása szerepel, többek között az úttörőcsapatok hazafias és honvédelmi nevelőmunkája, az Ifjú Gárda kiképzésének tapasztalatai, a KISZ Városi Bizottság V. B. és az Üt- törők Szövetsége városi elnökségének következő félévi munka- programja. Ez alkalommal beszélik meg a résztvevők a KISZ-vezetőségek, valamint a KISZ városi bizottsága újjává- lasztásának intézkedési tervét is. Mi hoztuk az időt Megnyílt Szarvason a munkásosztály életét bemutató dokumentumkiállitás Pénteken délután a szarvasi Árpád Szálló dísztermében Vrbovszki György, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára nyitotta meg a Mi hoztuk az időt című, munkásosztályunk mai életét, múltját és jövőjét bemutató dokumentumkiállitást és a Kossuth Könyvkiadó könyvkiállítását. ...Két idős ember a megnyitó akaraterő és munka kellett ahhoz, hogy ma itt lehetünk egy ilyen szép kiállításon. A felszabadulás előtt, de még utána is. Nehéz . volt leküzdeni a sokakba belerögzött régi eszmevilágot, abból kikovácsolni az újat.’’ Takács Pál: „A mai jobbért sokat dolgoztunk. Azt kívánom a mostani fiataloknak, dolgozzanak ők is annyit, hogy az ő A kiállítást Vrbovszki György (képünkön jobbról) nyitotta meg. részvevői közül: Takács Pál és Bárány Mihály. Egyikük 1901-ben, másikuk 1896-ban született. Egyikük a Szarvasi Állami Gazdaság, másikuk a faipari ktsz nyugdíjasa. Mindketten párttagok, s mindketten részesei voltak 1919-ben a Tanácsköztársaság hadserege küzdelmeinek. Meghatottan szemlélik a múlt és a jelen dokumentumait. Takács Pál: „Arra gondolok most, hogy nem dolgoz-» tunk hiába annyi éven, évtizeden át. Jó hallani a Vörös Csepelt, amit mi is sokszor énekeltünk hajdanán.” Bárány Mihály: „Nem kevés könny, fájdalom, utódaiknak még jobb legyen.” Bárány Mihály: „Csak akik a régit, a sok akkori keserűséget megélték tudják igazán, milyen sok dolog megváltozott az elmúlt negyedszázadban. A mai fiatalok szerencsére nem éltek a rosszabb időkben. De azért ők se feledjék, hogy miből lett a mai jobb világ...” Zsongott a teremben a látogatók hada. Figyelemmel nézték a tablók fényképeit, a táblázatokat, a grafinokat. Olyan figyelemmel, mint ahogy nézte azokat Takács Pál és Bárány Mihály. A látogatók egy csoportja a munkásosztály múltjáról, jelenéről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről szóló könyvek kiállítását szemléli. (Foto:Demeny Gyula)
