Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

Tizenkettő és tizenhárom éra között Kaszaperen AMIKOR BEZÄIWAR az üz­letek, elnéptelenednek az utcák, terített asztal mellé ülnek a ka- szapeinieki nébányan árral be­szélnek, melyek a legsürgősebb feladatok a Lenin Tsz-ben? Minden délben úgynevezett munkamegbeszélést, operatív bi­zottsági ülést, tartanak arról, hogy holnap hová, melyen erő­ket, mozgósítsanak, délelőtt mi­lyen sürgős munkák elvégzését, szervezését kellett számításba venni. Így volt ez a minap is, amikor 12 és 13 óna között Ka­szaperen, jártunk A Lenin Tsz tárgyalótermében brigádveze­tők, segédüzemágvezetők, ag­rármérnökök éa technikusak ül­ték körül аи asztalt, hogy a nap eseményeiről szóló gazdasági je­lentést, melyet Fülöp Mihály ag­rármérnök terjeszteti; elő, meg­hallgassák. SAJNOS ▼OfcT MIRŐL be­áramolnia, mert a mostani pá­rás, csapadékos ídőjárás a vö­röshagymában nagy kárral fe­nyeget. A peronoezpóra fellépett, szinte egyik óráról a másikra kell megsiziervezmük a védeke­zést Kit ültessenek a géppé’ Van-e vegyszer, milyen gépet osszanak be növényvédelmi munkára? Ez voit a kérdés. Gyénél László agrármérnök, aki a növényvédelmi munkákat szervezi, sürgős intézkedést kért, hogy a vöröshagyma növényvé­dő szerét Békéscsabáról szállítsák a szövetkezetbe. Az anyagbe­szerző Békéscsabán tartózkodik, gépkocsijára a három máz^a nö­vényvédő szer fél is férne. Sür­gős telefon Békéscsabára az AGROKFR-be. Kaszaperről jön az utasítás a Lenin Tsz anyag- beszerzőjének, hogy vegyszert i4 hozzanak, merít veszélyben az étkezési vöröshagyma. A VÉDEKEZÉSHEZ olyan vegyszert használnak, melyet | csak szakképzett növényvédő j adagolhat ki. Ezért úgy kell dön_ teniük, hogy a kombájnról visz- j sza kell hívni két vezetőt. Egyik üljön az RS-tráktorra, a má­sik pedig: az MTZ-re. A műhely gondoskodjon arról, hogy a vö­röshagyma permetezésére beosz­tott traktorok hátsó kerekeit ki­sebb méretű köpenyűre cserél­jék ki, mert ellenkező esetben egy vagy két sor hagymát elta- IJöo a traktor Az utasítást Mag András bri­gádvezető jegyezte fel. Rá vár az a feladat, hogy a két gépei vegyszerezésre előkészítse Oravecz Péter főkönyvelő be­jelentette, hogy a kukorica beta, hárításig felépül a tsz gabona- szárító üzeme. Sirokkó típusú szárítót vásárolnak s már csak 25 ezer forintot szükséges átírni a beruházási számlára, ósz óta ennyivel drágult ez a beruházás. Minden bizonnyal jóváhagyják a hitelkérelmet. A szárítóra igénybe vett hitel visszafizetését a tsz 1975—76-ra vállalja. A VETÖMAGBORSÓ betaka­rítása jó ütemben halad, annak ellenére, hogy visszatértek az ősi módszerhez, a nyüvéshez. Kézzel tépik ki a borsót a föld­ből. Az ilyen munkát a betaka­rított szem minden mázsája után 50 forint felárral honorálja a Vetőmag Vállalat. A cséplés a tisztítás, a zsákolás és a szállí­tás óramű pontosságú. S ebbe a kellemes jó hírbe, szinte bele­robban Gajda László gépésatech. nikue azzal, hogy sikertelen volt az alkatrészbeszerző körút, Nem tudtaik olyan fontos alkat­részeket beszerezni, melyek a homlokrakodóhoz kellenek. De kombájn-alkatrészeikből is hi­ánnyal küszködnek. Üjra és újra próbálkoznak. háitha ráakadnak valamilyen alkatrészre, amelyik éppen nekik szükséges. Határo­zat született arról is, hogy a borsó cséplésére. az aratás el­kezdéséig küldjenek három kombájnt, mert most ez igazán sürgető. Ha a borsó megázik, hüvelyében kicsírázik, vagy pe­dig barnafoltossá válik, „ ezzel elveszti exportminőségét. A DÉLI ÓRÁKBAV Ilyen és ehhez hasonló, sőt parazsasabb megbeszélések színhelye a Lenin Tsz tanácskozóterme. Ilyen helyzeten kell úrrá lenniük a Kasza perieknek. Dupsi Károly яваваавяяаяяаяяяааяяаяаяяяаааявяяяаяа1 gedte az ernyedt, rázkódó tes­tet. Ekkor villant fel az éjje­liőr lámpája, a kutya mérgesen ugatott. „Ki az?” — kérdezte ijedten az öreg. Csapó az ar­ca elé tartotta a karját, mikor ráhullott a fénycsóva, és azt mondta: ,-Menjen a francba!” Az éjjeliőr megismerhette a pi­lótát. mert füttyentet a kutyá­nak. Csapó megérintette Bíró há­tát: „Na gyere! — mondta. — •Szedd össze magad.” Bíró en­gedelmesen fölállt, Csapó vállá­ra tette a kezét és botorkálva, lassan elindultak a puszta felé. Másnap szótlanul dolgoztak estig, de Bíróban is. Csapóban is végtelen jóérzés feszült. Si­került valami szörnyűségen túl­jutniuk. Mindegyik szeretettel, büszkén nézte a másik gépét. Este bementek a városba, Csapó boldogan taposta a gázt. — Már megint úgy vezetsz, mint egy őrült kakadu — mondta Bíró. összenevettek, Csapó lassított. — így megfelel. Sokáig szótlanul ültek egy­más mellett, aztán Bíró azt mondta: — Tulajdonképpen bocsánatot kellene kémem tőled. Csapó egy pillanatra ránézett. — Miért? — A lány miatt volt az egész. — Tudom — mondta Csapó. — De azért ne tedd tönkre — mondta Bíró és csendesen mosolygott. — Nem teszem. Lekopok. — Miért? — Nem nekem való úgy ez. Még félek is tőle. Könnyebb, ha most lelépek. Bíró hallgatott, Csak egy kávét ittak a presz- szóban. a presszósnő csalódot­tan nézett Csapó után, mikor búcsút intett neki. — Azt hitte a drága, itt ma­iadok — mondta Bírónak. — Egy hadtest nem lenne neki eiég. Nevettek. Csapót két hét múlva hívták be fölvételizni az egyetemre. Már reggel korán Keszthelyen volt, leállította a piros Fiatot, és elindult csavarogni. Kilenc­kor már összeismerkedett egy nővel. Azonnal megfeledkezett a vizsgáról. Boglárra vitte a nőt. egy barátja villájába. Ott töltötték az éjszakát is. Más­nap zúgó fejjel ébredt,, először nem tudta hol van, aztán las­sanként rájött, hogy mi történt. Keserűen fölnevetett — marha­ságnak tartott a vizsgát is, meg a nőügyet is. Hazafelé az autóban kínzó szégvenérzet fogta el. Nem a bázisra ment, hanem Kriszti­nához. — Azt mondtad. nem jössz többet — mondta neki a lány. — Nagyon ocsmány vagyok — ! mondta Csapó —, nem bírom : elviselni nélküled. ; Krisztina boldog volt. Hitt ; Csapóban. Csapót persze nem változtat- jj ta meg ez a látogatás. Másnap ; már el is felejtette, miért ment ; Krisztinához. Csak valami ki- • nosat érzett, „most megint hoz- i zákötöttem magam”. (Folytatjuk} i Sokatmondó üzletpolitika a mezőkor ácsházi fogyasztási szövetkezetben Békés megye egyik legdinamikusabban fejlődő szövetkezete­ként emlegetik évek óta a mezőkovácshá­zi ÁFÉSZ-t E meg­állapítást két alapve­tő tényező bizonyítja. A forgalom követke­zetes felfelé ívelése, valamint sokirányú ipari tevékenység és tagsági, illetve lakos­sági szolgáltatás bőví­tése. Így lehet ösz- szegezni a Mezőko- vácsháza és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet múlt ért eredményeit. Most azonban az idei esz­tendő üzletpolitikai célkitűzéseiről kívá­nunk szólni, azokról az elképzelésekről, melyek teljesítésével egy év múlva újra reflektorfénybe kerül­het e szövetkezet. És most lássuk : miként határozta meg az igazgatóság az 1973. évi tennivalóikat. R sokat ígérő idei üzletpolitikáról tájékoztatta - közelmúlt­ban Mezőkovácsházára látogatott dr. Molnár Frigyes elvtársat, a SZÖVOS.Z elnökét Barna Sándor. Képünkön: az országos szövetség elnöke nagy érdeklődéssel szemlélte meg a toliüzem konfekcionáló részlegében a paplankészítés folyamatát. A szövetkezetnek Mezőkovács- házán, Magyarbánhegyesen, Nagybánhegyesen, Kaszaperen és Végegyházán 51 bolti kiske­reskedelmet folytató üzlete van. Az említett egységektől ebben az évbén 158 és fél millió forint értékű forgalmat vár az igaz­gatóság. Ahhoz, hogy e tervfe­ladat valóra váljon, я bázisnál 9,2 százalékkal kell magasabb forgalmat teljesíteni az átlago­san 120 főt foglalkoztató ága­zatnak. Ezt a forgalmat 22—23 millió forintot képviselő átlag- készlettel és — éves szinten — 50—51 napos forgási sebesség betartásával hagyta jóvá az igaz­gatóság. Itt jegyeznénk meg azt is, hogy a 9.3 százalékos forga­lomnövekedés csak 30 százalék­ban következhet létszámnöve­kedésből. A 158 és félmillió fo­rint értéket kifejező forgalom 70 százalékát a termelékenység­től várja az ÁFÉSZ. Vendéglátóipari forgalmunkat a bázishoz viszonyítva 11,5 szá­zalékos felfutással tervezték. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben ennek az üzletágnak el kell ér­nie a 34 millió forintnak meg­felelő forgalmat. Az említett tervfeladat végrehajtását a 26 vendéglátóipari egység 103 dol­gozójától várja a szövetkezet, 2,2—2,3 millió forint értékű át­lagkészlettel. Idei üzletpolitikájukban is je­lentős helyet foglal el a felvá­sárlási tevékenység. 1973-ban et­től az ágazattól 144,4 millió fo­rint értékesítési terv teljesítését igényli az igazgatóság. Hogy e milliók év végére kézzelfogható valósággá legyenek, a felvásár­lási üzletág apparátusának 415 vagon zöldséget, gyümölcsöt, il­letve tojást, nyulat, galambot, baromfit, sertést, valamint 11 j millió forint értékű egyéb me- j zőgazdasági terményt, 1 millió 700 ezer forint értékű gyógynö- ( vényt kell felvásárolni. Egyéb-1 ként a gyógynövény új cikként | jelentkezik az idén a szövetke­zetnél, mint volumenében is fi­gyelemre méltó tényező. A nagy mennyiségű áru felvá­sárlása aktív cselekvést feltéte­lez nemcsak az adott üzemág dolgozóitól és vezetőitől, hanem a szövetkezet igazgatóságától is. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nél erre a felismerésre évekkel eze­lőtt rájöttek és ebben a szellem­ben cselekszenek. Ezt példázza idei termeltetési tervük is, mely­ből a következőket tudtuk meg. Nevezetesen azt, hogy 1973-ban 2027 holdon termeltet a szövet­kezet burgonyát, vöröshagymát, dughagymát, mákot, babot, ci­rokmagot, cirokszakállt, 203 va­gon mennyiségben. Negyedik nagy üzletága a sző- vetkezetnek 1973-ban is az ipari | és szolgáltatási tevékenység. Így j például a baromfikeltetés. A tervek szerint ebben az évben 2 millió 265 ezer csibeegység­nek megfelelő naposbaromfit ad továbbtenyésztésre a keltető­üzem. A házilagos építőipari részleg és a TMK-műhely idei termelési terve 2 millió 600 ezer forint. A husi- és szikvízüzem év végéig 4250 hektoliter gyümölcs és szörpalapanyagú üdítő italt ál­lít elő. ami 1 millió 700 ezer üveg palackozott mennyiség­nek felel meg. „A hüsáüzemben — olvashatjuk az üzletpolitikai tervből — minél előbb üzembe kell állítani a COLA töltésére kialakított és külön helyiségben már elhelyezett gépsort.” Idén is sokat vár az ÁFÉSZ a seprűkötő üzemtől. Mindenek­előtt azt, hogy gyártsa le év végéig a 616 ezer hazai szükség­letre és exportrendelésre ter­vezett kis- és nagyméretű sep­rűt. A tollfeldolgozó üzem for­galmat eredményező tevékeny­sége ebben az esztendőben to­vábbi növekedést mutat. Az üzem tervében szerepel 5450 Néptáncosok találkozója Gyomán Július 7-én és 8-án rendezik Gyomán, a művelődési ház ud­varán felállított szabadtéri színpadon a II. Tiszántúli Szö­vetkezeti Néptánc Találkozót. Szombaton este 8 órakor a gyomai Körösmenti Táncegyüt­tes mutatja be műsorát, más­nap délelőtt 10 órakor kezdő­dik a házigazdák, s a vendégek — a hajdúböszörményi Bocskai táncegyüttes, a hódmezővásár­helyi néptáncegyüttes, a makói Maros, a gyulai Körös együttes, s a túrkevei úttörők csoportja — szakmai bemutatója, míg 8 órától gálaest várja az érdeklő­dőket. A találkozón közremű­ködik a méhkeréki román népi együttes zenekara. Násztor György, a népművészet mestere és Nácsa János népművész, mázsa toll felvásárlása, vala­mint 1444 mázsa toll mosása, tisztítása. Ez az ipari tevékeny­ség annál is inkább jelentős, mivel a toliüzem szerves része­ként már dolgozik a konfekci­onáló részleg, amely ebben az évben 27 ezer 400 kis- és nagy­párnát. valamint paplant és dun­nát készít a kereskedelem szá­mára. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ 1972-ben hozta létre saját sütő­üzemét. Az első teljes év azon­ban az idei esztendő lesz. Eb­ben az évben 2920 mázsa kenye­ret és 794 ezer kiflit, illetve ve­gyes süteményt állít elő a sütő­üzem, Öj ipari tevékenységként ke­rült a szövetkezet idei üzletpoli­tikájába a famegmunkáló üzem seprűny élgyártó részlege. Az idén különböző seprűnyelekböl 330 ezer darabot kíszítenek. A már említett nagy áruforgalom és szerteágazó ipari tevékeny­ség elképzelhetetlen megfelelő­en gépesített szállítási részleg nélkül. Erre évek óta külön is nagy gondot fordít a szövetke­zet irányító apparátusa. Csak így válhat ebben az évben is lehetővé a tervben feltüntetett 4000 vagon áru elszállítása. Korántsem teljességre való törekvéssel tettük itt szóvá a mezökovácsházi ÁFÉSZ 1973. évi elképzeléseit, melyek az igazgatóság március 6-án meg­tartott ülése óta valamennyi dol­gozó és vezető számára belső törvénnyé lett. Hogy e_sok mil­liós forgalmat a szövetkezet ap­parátusa teljesíteni tudja, az árubeszerzés bővítésének továb­bi lehetőségeit, az értékesítés módszerbeni tennivalóit, a fel­vásárlás hogyanját, az árpoliti­ka, s a gazdálkodás egyéb mi­kéntjét is meghatározta vala­mennyi územágra vonatkozóan az igazgatóság. Mint ahogyan az eseménynaptárt, a reklám- es propagandaköltségre vonatkozó javaslatokat is. Ilyen nagy feladatokra vállal­kozott ebben az évben a lVIező- kovácsháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet kollektívája. Az utóbbi néhány év dinamikus fejlődése azonban arra enged következtet­ni hogy a maguk elé állított 1973 évi követelményeket tel­jesíteni Is tudják a szövetkezet dolgozói. Balkus Imre 1973. JÚLIUS 5.

Next

/
Thumbnails
Contents