Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

Pillanatképek az autópiacról Kedden nyílt meg Békéscsabán a MERKUR legújabb használt­autó-piaca. Nagy várakozás előzte meg a kapu kinyitását és azonnal megkezdték a leendő vevők az autók mustrálgatását. Fotóriporterünk ezt látta a megnyitás napján. Csűri István, a MERKUR vezérigazgatója mutatja be a telepet a meghívott vendégeknek. Pontosan 11 órakor nyitották ki a kapukat és mintegy rajt- jelre. megindult a roham a kocsikhoz. Aki elsőként teszi sze­mélyigazolványát a kiszemelt „járgányra”, az tárgyalhat első­ként a kocsivételről. Már előző este terepszemlét tartott és kedden hajnal óta várta a nyitást Kiss Zoltán békéscsabai autószerelő, hogy elsőnek Maiadhasson a Fiat 125-öshöz. Képünkön próbaútra indul a te­lep első vásárlója. (Fotó: Demeny) Hárommillió forint gazdasági bírság Jogtalan nagykereskedelmi tevékenységet folytatott az orosházi ÁFÉSZ Leszerelök kitüntetése A Határőrség Országos Pa­rancsnoka Bucsi Józsefet és Kő. szegi Lajost Kiváló Határőr- jelvénnyel tüntette ki. Az ál­lampolgári kötelességüket példa­mutatóan teljesítő fiatalembe­rek Békéscsabától vonultak ka­tonának és most a leszerelés után js a régi munkahelyükön fognak majd dolgozni. A kitün­tetett határőrök érdeklődésünkre a következőket mondták el: — Két évvel ezelőtt a tégla­gyárból vonultam я határőr­séghez — mondta Bucsi József —. ahol esztergályos voltam. Édesapám is ennél a fegyver­nemnél volt hivatásos katona, s az ő elbeszéléséből a bevo­nulásom előtt is sok mindem ismertem a határőrök életéből. A szabályzat szerinti élet, a szi­gorú fegyelem azonban az első napokban számomra is szokat­lan volt. Különösen a rendsze­res éjszakai szolgálatot volt ne­héz elviselni. — Az első járőrszolgálatot viszont sohasem felejtem el — folytatta. — Kegyetlen idő volt. Ügy szakadt az eső, mintha dézsából öntötték volna. Való­sággal beleragadtam a sárba. Azon mérgelődtem éppen, hogy a nyakamba folyik a víz, ami­kor két gyanús fiatalember kö­zeledett felém. Pillanatok alatt leizzadtam, de mire az isme­retlenek a közelembe értek, sikerült az idegességet leküz­deni és a tanultak szerint cse­lekedni. Kiderült, hogy a jöve­vények tatabányaiak, akik több bűncselekményt követtek el (erőszakos nemi közösülés, be­töréses lopás, tiltott határátlé­pés kísérlete, stb.) és a felelős­ségre vonás elől akartak szök­ni. A merészkedők azonban na­gyon elszámították magukat, mert a határőrség őrizetébe ke­rültek és a bíróság elítélte őket. — De más formában is ked­vezett a szerencse — fűzte hozzá a tartalékos határőr —, mert mint első osztályú csel- gáncsozó, amíg katona voltam, a BM-bajnokságon is versenyez­hettem. Bucsi József kiemelkedő mun­kát végzett a határőrségnél. A szocialista versenymozgalom követelményeit a legmagasabb szinten teljesítette és a határőr­ség kétszeres Kiváló Katonája lett. amiért a téglagyártól nyolcszáz forint pénzjutalmat kapott. J Terveiről szólva, Józsi öröm­mel újságolta, hogy a munkája mellett tanulni is fog — a gép­ipari technikum esti tagozatára iratkozik —, mivel a gyár ve­zetői segítik az iskoláztatását. Kőszegi Lajos szakaszvezető, a MÁV-fűtőházból vonult ka­tonának. 1968-ban a Kemény Gábor szakközépiskolában vég­zett. Utána három évig az NDK-ban dolgozott. A határőr­ségnél útlevélkezelő volt. Né­met nyelvből lelső-, angolból középfokú vizsgája van, amit a nagy idegenforgalmú röszkei határállomáson jól tudott hasz­nosítani. A szakaszvezető kiválóan vé­gezte a tisztes tanfolyamot. A második évben már két posz­ton kellett helytállnia. Rajpa­rancsnok volt és KlSZ-vezető- ségi tag. — A két funkciót nem volt könnyű a követelmények sze­rint egyeztetni — mondta a sza­kaszvezető. — Bonyolította a munkát, hogy mint rajparancs­nok, utasításokat adtam a be­osztottjaimnak, mint KISZ-ve- zetőségi tag pedig ugyan­azokat az embereket kérni kel­lett valamilyen ifjúsági mun­ka elvégzésére. De szerencsém­re sikerült szót érteni harcos­társaimmal és mindig eredmé­nyesen tudtunk dolgozni. És valóban a cselekvési egy­ség következménye, hogy Kő­szegi Lajos rajával együtt a szocialista versenymozgalomban több címet is nyert. Raja a „Határőrség Kiváló raja”, Kő­szegi pedig a Határőrség Kiváló rajparancsnoka lett. A leszere­léskor meg Kiváló Határőr- jelvénnyel tüntették ki. Kiemel­kedő munkája, példás magatar­tása alapján szakaszvezető lett, alegységének pártszervezete pe­dig a párttagok soraiba is fel­vette. A két fiatalember becsület­tel helytállt a végeken. A bé­késcsabai téglagyár és a MÁV- fűtőház dolgozói büszkék lehet­nek munkatársukra. Gazsó Béla A Pénzügyminisztérium Be­vételi Főigazgatósága ez év ja­nuárjában szerzett tudomást az Orosfáza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet jogtalan nagykereske­delmi tevékenységéről, s gaz­dasági bírság kiszabására tett indítványt. Az ügyet a Gyulai Megyei Bíróság tárgyalta. Az ÁFÉSZ-eknek elsődleges feladatuk, hogy olyan árukat hozzanak forgalomba, arf>«lyek a lakosság és a termelőszövetkezeti tagok szükségletét szolgálják. Az orosházi ÁFÉSZ alapszabálya és működési engedélye is kizárólag kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozott. Az engedélyezés természetesen a háztáji gazdaságokban szük­séges „termelőeszközök” körére is kiterjedt. Az ÁFÉSZ azonban a termelőeszköz fogalmát ön­kényesen, tágan értelmezte. Még­pedig úgy, hogy bármilyen jel­legű termelőeszközökkel foly­tathat kereskedést. 1969 decem­bere óta több tízezer, sőt száz­ezer forint értékű gépet hozott forgalomba. így például osz­lopos fúrógépeket, gyalugépeket, Diesel es targoncákat, radiál fú­rógépeket, excenterpréseket, be­tonkeverőket. Nyilván, hogy ezek a gépek nem a lakosság igénye­inek kielégítésére szolgáltak, в nem tekinthetők mezőgazdasági gépeknek. A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy az ÁFÉSZ 685 olyan termelőeszközt érté­kesített, melynek forgalmazása meghaladta üzletkörét A jogo- eulatlan nagykereskedelmi te­vékenységből kétmillió 707 ezer 313 forint nyereségre tett szert. Az ÁFÉSZ azzal védekezett, hogy a 25^1967 Korm. számú ren­delet szerint a termelőeszközök­kel való kereskedésre minden megszorítás nélkül jogosult volt. A megyei bíróság rámutatott a védekezés alaptalanságára. A jogszabály ugyanis csak a terv­utasításos rendszert szüntette meg és kimondta, hogy „a szoci­alista szervezetek piaci kapcsola­tok alapján — a jogszabályok ke­retei között — a termékeket bár­mely szocialista szervezet részé­re értékesíthetik és bármely szo­cialista szervezettől beszerezhe­tik. Tehát a kiskereskedelmi te­vékenység rendjében nem tör­tént változás. Így hát szó sem lehet arról, hogy a kiskereske­delmi tevékenységre jogosult vállalat engedély nélkül nagy­kereskedelmi tevékenységet foly­tassam Az orosházi ÁFÉSZ nem „általában” termelőeszközökre vonatkozó kereskedelmi tevé­kenységre kapott engedélyt, ha­nem leszűkítve a mezőgazdasá­gi jellegűekre, „ ezek közül is csak azokra, melyek a lakosság és a termelőszövetkezeti tagok szükségletének kielégítésére szol­gálnak. Kétségtelen, hogy az ÁFÉSZ ilyen jellegű tevékeny­séget is folytatott, ám ezenkí­vül olyan árukkal is kereskedett, amelyek a nagykereskedelmi profilhoz tartoznak és zömében nem mezőgazdasági jellegűek. Nyilván az ÁFÉSZ vezetői is tudták, hogy a nagykereskedelmi tevékenységük jogosulatlan. Hi­szen megszüntetésére 1972 no­vemberében bizonyos intézkedé­seket is tettek. Ám mivel más szervek is tudtak erről a tevé­kenységről, s gazdasági bírság kiszabása iránt ngm tettek in­dítványt, az orosházi ÁFÉSZ 1973 első negyedében is folyta­tott nagybani kereskedést. Eb­ben az évben több mint kétmil­lió forint értékű gépet vettek át. Jogellenes tevékenységükkel megsértették a szocialista gaz­dálkodás rendjét. Kedden délután hirdetett íté­letet a Gyulai Megyei Bíróság polgári tanácsa. Az orosházi ÁFÉSZ-t hárommillió forint gazdasági bírság, valamint 90 ezer forint eljárási illeték meg­fizetésre kötelezte. Az ítélet nem jogerős. (Seredi J

Next

/
Thumbnails
Contents