Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
Nők az íróasztalnál Küldött a berlini VIT-en A Kner Nyomda egyik vezetőjének előre bejelentettem, hogy szeretnék találkozni a November 7 szocialista brigáddal. A találkozás időpontját is megbeszéltem vele, amit ő menten továbbított az érdekelteknek. A hír hallatán Lőrincz Ilonkának, a brigád legfiata- la№jának derűs ötlete támadt. Szólt js rríindjárt a többieknek: — Tréfáljuk meg And nénit! Nem sokat, kellett magyaráznia. Kezdhette is mindjárt. Rátekert egy törülközőt a telefonkagylóra és tárcsázta Anci néni számát. — Itt Völgyesi Erzsébet újságírónő — mutatkozott be és megkérdezte: ön a November 7 szocialista brigád vezetője? — Igen — válaszolt Mórocz Istvánná. — Önhöz küldtek. Háiiyadik emeleten vannak? — A hatodikon. Csak jöjjön! Várom majd a Hitnél. Amikor letette a hallgatót, elcsodálkozott magában. Egy ilyen cérnahangú újságírónő nagyon fiatal lehet. És éppen őt küldik ide. aki semmit sem tudhat az életről? De hát megígérte és ment is élébe. Már-már éppen be akart szállni a liftbe, hogy a földszintre jusson, amikor Hudák Józsefné utolérte és megállította. ' — Ne menj le, Ancilkám, tréfa az egész. О Régen „szemet vetettem” a Novemíber 7 szocialista brigádra. Még az év elején, amikor megtudtam, hogy kiemelkedő, eredményt ért el a munkaversenyben. Bérelszámoló csoport létére első lett a termelésben, a művelődésben és a közösségi i munkában. És eddig az idén j sincs hátrább. Hogy mit „termelnek” a bérelszámolók, arról Erős® Gyulá- né csoportvezető nagyon sokat tudna elmondani. Annyi bizonyos, hogy nem könnyű a munkájuk. Olyasféle, mint a háziasszonyé, aki óráikig készíti az ebédet, amit negyedóra alatt elfogyaszt a család. Mosogat, takarít, senki észre sem veszi. De ha egyszer valamit kihagyna, lenne nemolass. Itt a 11 bérelszámoló — sok rendelet és szabály figyelembevételével — havonta ezernél több ember munkabérét számolja el és fizeti ki teljes felelősHétfőn lottó- jutalomsorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hétfőn a Népstadionban rendezi a lottó júniusi tárgynyeremény-sorsolását. A húzáson a 22. játékhét szelvényei vesznek részt, s közöttük összesen 1 230 tárgynyereményt sorsolnak ki. Főnyeremények: azonnal beköltözhető kétszobás öröklakás az I. kerületi Hunyadi János úton. két Zsiguli személygépkocsi és 20 leningrádi üdülésre jogosító utalvány. Az Igazgatóság összeállította a következő havi sorsolási naptárt is. Eszerint július 6-án Budapesten a Szabadság Strandon, 13_án Miskolc-Tapolcán, 20-án Győrött. 27-én pedig Hajdúszoboszlón húzzák a lottó esedékes heti nyerőszámait. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 26. játékhéten 5 találatos szelvény nem érkezett. 4 találatot 39 fogadó ért el. nvereményiik egyenként 111 318 forint. 3 találata 4 715 fogadónak volt. nyereményük egyenként 460 forint, a 2 találatos sze'vények száma 135 799 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. A közölt adótok tájékoztató jellegűek. (MTI) Д NYERŐSZÁMOK: Iá. 55. 65. 84. 88. séggel. Időnként a könyvelésnek j és a statisztikai csoportnak ada- ! tdkat szolgáltat De van más is. Sokan meg- | fordulnak az irodában. Hozzák a táppénzes utalványt, kereset- igazolást kémek gyermekük j napközi otthonos felvételéhez, j vagy OTP-hiteligényléshez. Té- j vedni nem szabad. Szakmailag és politikailag rendszeresen to- j vább kell képezniük magukat. ! És ebben példát mutat Erőss Gyuláné, aki a mérlegképes könyvelői' tanfolyam utolsó vizsgája előtt áll, de valamilyen tanulásban mindenki részt vesz. Mindebből persze nem derül ki, hogy a bérelszámolók termelnek-e vagy sem. De az igen, • hogy a munkájuk a termelés egész folyamatánalk nagyon is fontos részét képezi. Mert gondoljuk csak el: mi történnék, ha egyszer elkésnének és emiatt nem lehetne időben fizetni a béreket? О A pénzére mindenki érzé-1 kény. Különösen arra, amiért I megdolgozott. Néha azonban, egyesek vélt sérelem miatt is elragadtatják magukat. Így tör- ! tént, hogy egy elégedetlenkedő férfi megfelejtkezve minden udvariasságról, rámordult az egyik asszonyra : — Laposra verem a képét! Bebizonyították neki, hogy helyesen számolták el a bérét, aztán szégyenkezve elkotródott. Egy másik férfi, aki előzőleg táppénzes volt .teljes munkabért követelt. Közben ordítozott: — Inkább mennének kapálni! Sikerült vele megértetni, hogy nincs igaza. Végül nagy bocsánatkérések közben kezet is csókolt a bérelszámolónak. Kidobó ember nincs. A tűzre nem öntenek olajat. A durvaságot udvariassággal igyekeznek leszerelni. Legfeljebb a következtetést vonják le: — No, ez az ember is legalább „24 karátos” — mondják egymásnak. Akadnak notórius reklamálók. Jól ismerik őket. Nekik újra és újra magyarázni kell. Amikor elköszönnek, a bérelszámolók rendszerint még utánuk szólnak. — Jöjjön csak máskor is. »* Nehogy a kétségek miatt nyugtalan álmai legyenek. Ilyenkor persze jót mosolyognak. A bérelszámolót a munkájában sem jó-, sem rosszindulat nem vezeti. Az előírásokhoz tartja magát. Ha esetleg téved, nem szándékosan teszi. A brigád tévedése azonban/ legfeljebb egy-két ezrelékben határozható meg. Ki is mutatják ezt a brigádnaplóban. De hát ki -az, aki sohasem téved? 0 Előfordul, hogy még a saját rovásukra is tévednek az emberek. Ügy például, hogy pénzt felejtenek a borítékban. Egyszer valaki 500 forintot adott vissza a borítékkal együtt Gyebnár Pálnénak és Körösla- dányí Györgynének, amit ők az irodában vettek észre. Az érdekeltnek közben lejárt a munkaideje és emiatt csak másnap kérdezték meg tőle — Nem hiányzik semmi? Az illető gondolkozott, hogy miről is lehet szó. Eszébe jutott mindjárt, hogy 500 forintja hiányzik. De előző este a Centrum Áruházban vásárolt és azt hitte, hogy ott vesztette el. Csak bátortalanul merte kimondan- ni: — ötszáz forint. Alméllkodott, amikor a két asszony átnyújtotta neki a pénzt. És a legközelebbi fizetés után egy szelet csokoládéval állított be az irodába. Sok tapasztalatban van részük ; a bérelszámolóknak. Jóban és rosszban Is. De azért mindig ; derűs a hangulatuk. Igyekeznek ; egymást felvidítani. Van másfajta közös élményük. Olyan, ami a brigádvállalás nyomán kelt életre és kimondatlanul is összetartó erővé vált. Először Erzsikéről, az eleki államj nevelőotthon egyik kis lakójáról kell beszélni. A kislányt Mórocz Istvánná „fedezte fel”. Kikérte magához 1—2 napra. Elvitte az irodába, megszerette az egész brigád. Most már név szerint ismer mindenkit a kislány. Tudja azt is, hogy Vantara Lászlóné asztalán egy kiskutya-ceruzahegye- zőt. Hudák Józsefné fiókjában a tejiváshoz szívószálat talál, Lőrincz Ilonkától fésűt kap, amivel frizurát csinálhat, Tóth Istvánná pedig odaadja neki a sok színes ceruzát, amivel kedvére rajzolhat. És csak bámulják. hogy milyen ügyesen! Nagyon sokat tanúit már Erzsiké. Eleken azt mondta a nevelő: — Az intézet egyik legértelmesebb gyermeke lett. О Időnként eljárnak a brigád tagjai az öregek szociális otthonába, amely Békéscsabán, a körgát közelében van. Ajándékot is visznek magukkal. Nagyon megszerették őket az idős emberek. Nemsokára születésnapján köszöntik a 98 éves törékeny, de még nagyon mozgékony Dédilkét, akit a találkozók mindig felvidítanak, ö maga hordja a székeket és köziben mondogatja: — Üljenek le, aranyoskáim! Talán apróságnak tűnik, mégis megható, ami olykor könnyeket sajtol ki a szemükből. Egy- egy kis részlet hetekig eszükbe jut és beszélnek róla egymással. Kedvencük a Kner Nyomda két nyugdíjasa, Vaszkó Ádám bácsi és Pataj Попка nőni is. Rendszeresen eljárnak hozzájuk. Ádám bácsinak tavaly letörték a kukoricáját, Ilonka néninek pedig rendbe hozták a házát. Igaz ugyan, hogy a bérelszámolókat egyesek amolyan iro- dásoknak tartják, de nem félnek ők a fizikai munkától sem. És még azt sem lehet rájuk mondani, hogy a bérezésből elsőkként veszik ki a részüket. Pásztor Bél* Hétszáz tagú politikai delegáció utazik július végén a magyar ifjúság képviseletében a tizedik Világifjúsági Találkozóra. Berlinbe. A Békés megyei küldöttség tagjai között lesz Botyánszki Mihály is, a Békéscsabai Konzervgyár üzemvezető mérnöke. 1963-ban érettségizett, majd Ogyesszában az élelmiszeripari főiskolán tanult. Legkedvesebb emlékei között említi az ottani nemzeti esteket, ahol a 15—20 ország Ogyesszában tanuló fiataljai jöttek össze rendszeresen. Ezek a barátsági estek, a nemzetközi spartakiádok, a művészeti vetélkedők és a politikai viták kis-világifjúsági találkozók voltak, ezért is érthető, hogy Botyánszki Mihály tudja, milyen nagy felelősséget jelent á VIT politikai delegációja tagjaként eltölteni Berlinben azt a néhány napot. — Ogyesszában is voltak nézetkülönbségek a külföldi diákok között, de valamennyien haladó gondolkodásúak voltunk, egyértelműen elítéltük a háborút. Tudom, hogy Berlinben is többségben lesznek az ilyen fiatalok. Azt hiszem azonban, számítanunk kell arra Is, hogy ott megjelennek olyan szélsőséges burzsoá politikai erők képviselői is, akik igyekeznek majd megzavarni az antiimperialista szolidaritás, a béke és barátság ■Kellemét. Nekünk, küldötteknek fel kell készülni a velük szembeni vitákra is. — Ha részt veszel egy ilyen vitában. milyen tényekkel népszerűsíted majd hazánk ifjúságának életét és munkakörülményeit? — Beszélek a magyar fiatalok eredményeiről, jogairól. Saját gyárunk példáit sorakoztatom az Ifjúsági Törvény biztosította Szellemi totó az A tavalyi nyáron olyannyira hiányolt szellemi tornákat az idei évben több alkalommal is rendeznek az ifjúsági és úttörőház szervezői a békéscsabai Ifjúsági Park vendégeinek. Az elmúlt szerdán volt az első szellemi totó, melynek nyerte. ■■■«■■■»■■»■■»■■■«■■■■■■■—■■■■ИИИ1 Lázár Ervin: 10. — Tíz óra felé elsétálhatnál az okút felé. A nyárfás úton. — Számolni, mi? Holnapután kiskedden, borjúnyúzó pénteken — mondta hetykén a lány és fitymáló képpel elindult. — Kabátot hozzál — mondta magabiztosan Csapó — vagy valami kardigánt, este már hűvös van. Pláne éjfél felé. A lány legyintett. Ügy hogy a többiek is lássák. — Mit mondott? — kérdezték tőle a lányok. — Mit mondhat? — felelte a lány. — Hülyéskedik. — Ég. a szeme sarkából élesen Gsapóra nézett. Csapó napszemüvegben állt a föld szélén. Mosolygott. Munka után útba ejtette a ju. hászt. — Haragszik, papa? — Miért haragudnék? — Én ijesztettem meg a birkáikat. A repülővel. A juhász dühös lett. — Jobb dolga is lehetne! Egész délután csak remegek az ijedtségtől. — Ha behajt, beugorhatna a kocsmába — Én magát följelentem — mondta dühösen a juhász —, bemegyek az igazgatóhoz. — Oda ráér holnap ts. Ma már úgysem jut be. Szóval bejöhetne a kocsmába Nevetett. — Mi a fenét vigyorog? — A sofőr mit akart? — Gyapjút. — Főleg őt akartam megijeszteni. — Hát, az meg is ijedt! — mondta a juhász és elmosolyodott. — Ügy el vágódott, mint a pinty! — Azért egy kicsit a birkákat is meg akartam ám ijeszteni. i— A fene egye meg magáit — mondta a juhász. Csóválta a jét és nevetett. — Akkor bejön? — Minden birkáért egy fröceg — mondta a juhász. — Hát, ha bírja — nevetett Csapó A juhász elég hamar berúgott, Csapó nevetve bízta rá a többiekre, az órájára nézett, és elment. — Légy szíves helyettem is — mondta neki Pálinkás. Hazament borotválkozni. Szerette az arcán a fehér haibot, mindig jó kedvre hangolta. Tízkor elindult Az ajtó előtt egy kislány állt: Kovács, Agi. lehetőségekről, a továbbtanulási adatokról, az üzemi négyszögek tevékenységéről. Elmondom á fiatalok érdekében tett szociális intézkedéseket, például azt is, hogy gyárunkban az idén csaknem félmillió forint támogatást kapnak lakásépítéshez a fiatalok. I Természetesen a külpolitika legfontosabb kérdéseiben, az internacionalizmus, л világbéke védelmében is síkra széliünk. A küldött a gyár KlSZ-bizott- ságának vezetőségi tagja. Politikai felkészültsége és eddigi munkája biztosíték arra, hogy méltón képviselje hazánkat és ifjúságunkat Berlinben. R. I. Ifjúsági Parkban sei Bielik Попа, Kisréti Irén, Kovács Mária, Süli Éva. Szekeres Rudolf és Vantara Попа voltak. Legközelebb július 4- én a TÜSZSZI kérdéseiből rendeznek szellemi tornát ahol az előző alkalom nyertesei is átvehetik a könyvjutalmat — Az ág — mondta és Csapó fjeié nyújtotta a tiszafa ágait Csapó elképedve állt az ajtó előtt pár percig mozdulni sem tudott A kislány közben elszaladt — A hétszentségít — káromkodott Csapó. Bement nézegette: hová tehetné az ágat. Belerakta a bőröndjébe. Szomorú lett, de azért elindult az okút felé. Másnap tíz óra felé szél kerekedett. Le keUett állniuk, a gépeket cövekekhez kötözték. Kocsis káromkodott, hogy megint kevesebb lesz a kereset. „Állítsd ei a szélet” — mondta nagyvonalú kézmozdulattal Pálinkás, akj határozottan élvezte, hogy most jó darabig háborítatlanul heverhet egy szalmakazal szélvédett oldalában. — Hált ez sohasem áD fi — mondta nem sokkal később Csapó —, én beugróm a pusztára. — Jó, csak azért iparkodj vissza. Hirtelen jött szél, hirtelen is áll el. Fél órája hevertek szótlanul a kazal tövében, Pálinkás él is aludt amikor egyszerre csak egy kisgyerek futott a géphez. — Hát ez meg kicsoda? — nézte Bíró, s erre előtűnt még egy gyerek, s megint újabbak. Fölkelt, kinézett 3 szalmakazal mögül. — Hű, d® jó Ids spdnkó! — mondta Huszár — A verebesí tanítónő — tette hozzá később. — Valami Krisztina... Körüldongták a lányt — még Pálinkás is felébredt — csak Bíró maradt távolabb. Kecses könnyed lány volt Fehér Krisztina, s a mozgásá ban volt valami
