Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-29 / 176. szám
Pillantás a lakásépítésre А йяегьсй évps terv, amelynek végrehajtását 1961-ben kezdték meg, egymillió új otthon tetó alá hozását tűzte ki célul. Azt tehát, hogy másfél évtized alatt az ország lakosságának közel egy- harmada jusson korszerűbb lakáskörülmények közé. 1961 és 1970 között a tervezettnél valamivel több, összesen 610 000 lakás épült feL Ennek eredményeként, míg 1960-ban ezer lakosra 275, 1970-ben már 314 lakás jutott. 1970. április 16- án a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak együttes ülésén hozott határozatokkal a lakásépítés és -elosztás új feltételed teremtődtek meg. Abban az évben a hazai lakásépítés rekordot ért el: 80 276 új otthon fogadta falai kö^é a boldog bérlőket vagy tulajdonosokat. Az ezer lakosra számított évi 7,8 lakás megépítésével a nemzetközi ranglistán jó nagyot ugrottunk előre. A rekord azonban rövid életűnek bizonyult Kétféle értelemben is. Gyengébb rali növekedtek a költségek — 1968 és 1971 között, mintegy negyvenhat százalékkal '. — túlzottá vált a szanálások mértéke, akadtak sok milliót fölemésztő városközpont-rekonstrukciók, s állami hitelekkel luxusvillát összehozok.... 1 Ésszerű határ Sporthasonlattal élve. a negyedik ötéves terv lakásépitési rajtja gyengébben sikerült Bonyolult, itt hely híján nem részletezett okok miatt 1971- ben „mindössze” 75 302 lakás került tető alá, s bár ez a hatvanas évek második felében csúcsnak számított volna, az 1970-es eredmény fényében a reméltnél kisebb sikernek bizonyult 1972 azután rálicitált minden korábbira a 90194 fölépült lakással. A sportnyelvnél maradva, a formajavulást az érzékelteti igazán, ha leírjuk: 1965-ben ezer lakosra számítva 5,5, míg 1972-ben 8,7 új lakás jutott Jogos bizakodással állapíthatta meg az országgyűlés 1973. március 21-1 ülésén Fock Jenő, j a kormány elnöke: az egymillióból „még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható”. Igaz, nem kicsiny erőfeszítéssel. Ц Minőségi változás Valójában az 1961-es kezdéshez mérten ma már sok minden nem úgy fest mint vélték, tervezték akkor. A gyorsabb ütem — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vállalatai idén, az első fél évben 13 289 lakást adtak át 1211-gyel többet, mint tavaly a hasonló időszakiban, a második fél évben pedig 19 417 új otthon átadása a kötelezettségük — összhangban áll a tervvel, ahogy az épített lakások összetételének módosulása, ugyancsak. Míg 1965-ben száz tetó afi került lakásból húsz voit egyszobás. 1972-ben már csupán nyolc; az állami lakások alapterülete az átlagos 48-ról 52 négyzetméterre növekedett... ám e kedvező minőségi haladáshoz hozzácsapódtak kedvezőtlen, sőt káros jelenségek is. A számítottnál kiseMj pádéul az állami lakásépítés aránya. Tavaly állami erőből 29 600 otthon felépítése valósult meg, igaz a magánerőből történő lakásépítést is segítik az OTP- kölcsönök, 1972-ben száz lakás közül mindössze tizenkettőt emeltek kölcsön igénybevétele nélküL Erőteljesen megA Minisztertanács a napokban — július 19-i ülésén — tudomásul vette a lakásépítés előirányzatainak teljesítéséről, valamint a szanálásokra, az építkezések költségeinek stabilizálására hozott intézkedések végrehajtásáról szóló jelentést* s határozatot fogadott el egyebek között a lakások, üdülők maximális nagyságáról, ezzel összefüggésben a kölcsönfeltételek elveinek módosításáról. E korlátozások — mert tagadhatatlanul azok — az ésszerű határok rögzítésével éppen a gyorsaságot, a tizenöt éves lakás- építési terv teljesítését, s az ötödik ötéves terv lakásprogramjának jó előkészítését szolgálják. Tavaly a tanácsok 10,2 milli- árdot — 1971-ben 8,3 müliár- dot — költöttek lakásépítkezésekre, a a nagyobb összegeket részben több lakásra, de másrészt a költségek emelkedésének ellensúlyozására fordították. 1972-ben ugyanis — folyó áron — 20 600 forinttal volt drágább egy lakás, mint 1971- ben, s ennek felét magyarázhatjuk csak a tényleges áremelkedéssel, azaz az anyagok, szerelvények drágulásával. Az összeg másik felét annak tudhatjuk be, hogy egyre több, az átlagosnál költségesebb, magasházat építenek, nem fordítanak kellő figyelmet a területkivá- lasatásra, s ezért sokszor különleges alapozást igényelnek a lakóépületek... Ugyanakkor a 4 pßHRiBssi magánépítkezéséknél fe kiskapukon jártak-keltek az „ügyesek”. Ésszerű határt kellett kijelölni, itt-ott radikális eszközökkel. ii Egy sző a válasz Eredeti előirányzat szerint a negyedik ötéves tervben 54 milliárd forint fedezte volna a lakásépítési leadásokat Az áremelkedések egy részének jogosként való elismeréséül ezt az összeget 1972-ben további 2,6 milliárddal toldotta meg a kormány, de ennél messzibbre nyújtózni már nem lehet. Azaz az adott pénzügyi keretek között kell teljesíteni a lakás- építési tervet. Jelek szerint 1973. első fél évében a lakásépítés költségeinek növekedése megállt — sokféle intézkedés hatására —, mérséklődtek a szanálások, s a Minisztertanács említett ülésén hozott — 1974. július 1-én életbe lépő — rendelkezések pedig elősegítik a jogos igényeknek megfelelő magánlakás-építést. Továbbra is minden segítséget megad az állam a telepszerű építkezésekhez — ez vidéken legkevesebb 60 laíkás összefüggő, több emeletes épületekben való létrehozásával egyenlő —, de nem támogatja a jogos igényeket meghaladó otthonok kialakítását, sőt 1974- től ezekre az engedély kiadását is megtagadják. Az állami lakásépítkezéseknél bevezetett szigorítások — így az, hogy a házgyárak árjegyzékben kötelesek feltüntetni az egyes lakástípusok árát — szintén a meglevő eszközeinkkel való ésszerűbb gazdálkodást szolgálják. Azt, ho"v 1975. végén a kérdésre, felépült-e az egymillió lakás, magyarázkodás nélkül, egy szóval felelhessünk: igen! Mészáros Ottó 250 éves MezdberéBf Ünnepi tanácsülés — Társadalmi munkások kitüntetése Tegnap a zsúfolásig megtelt mozi helyiségébe több száz mező herényi lakos érkezett, hogy részt vegyen a nagyközség újratelepítésének 250. évfordulójára rendezett jubileumi ünnepségen. Ez alkalommal ünnepi tanácsülést tartottak. Ott voltak a párt és a tanács megyei, járási és községi képviselői. a Hazafias Népfront. a KISZ vezető munkatársai Együtt ünnepelték a herényiek, kel a békési járás községeinek vezetőd. Békés város küldöttel A jubileumi ünnepség szónoka Siklósi Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke vo't. aki rövid történelmi áttekintést adott a község fejlődéséről. Elmondotta többek között, hogy a község neve hiteles okmány szerint 1347-ben fordult elő először. A török! és tatárdúlás után 1723-ban telepítették újjá, Szarvas várossal egyidőben. s 1730-ra már kialakult a három nemzetiségű — magyar, szlovák és német anyanyelvű lakos, ságból — a nagyközség. A haladás mel’ett minden időben egységesen álltak kl a község lakói. Az önkényuralom elleni küzdelmet sok esemény igazolja. Az 1848—49-es szabadságPéesi városnézéssel ért véget pénteken az eszperantista természetbarátok nemzetközi találkozója, amelyet hatodik alkalommal rendezett meg a Mecsekben a Magyar Eszperantó Szövetség és a Magyar Természetbarát Szövetség. A táborozáson tizenkét ország hetven természetbarát eszperantis- tája vett részt, köztük olyan távoli országokból is, mint például Japán, Kanada és Mexikó. harc idején, csakúgy mint az 1891. évi agrárszocialista mozgalmakban, illetve a Tanácsköztársaság megvédéséért vívott harcban, derekasan kivették részüket a mezőberényiek. Ezután a felszabadulás óta el_ ért eredményekről adott számot a tanácselnök. A teljesen mezőgazdasági je'legű községből œocialista nagyüzemekkel, szövetkezetekkel rendelkező ipari község alakult. „Ügy gondolom, ezt jól reprezentálják az alábbi számok: 1945. július elsején — a kisipa. fosokat is beleszámítva — mindössze 224-en dolgoztak az iparban községünkben, ma már több mint 3 200-an. A környező községekből, tanyavilágból 500. an járnak rendszeresen Mező- berénybe dolgozni. A mezőgazdaságban mindössze másfélezer főt foglalkoztatnak. A kisipari szövetkezetek a megyei ossz ter. mêlés 10 százalékát adják.’’ — hangsúlyozta a tanáréin ök. Majd arról szólott hogy a község óvodáiba és bölcsődéibe valamennyi gyermek felvételt nyer. Elkészült a vízmű. hama. roean átadják az új áruházat, 33 új lakást Hűdig 62 lakást sikerült átadni a községben, amely többszintes tömbben épült Megépült a szennyvízhálózat gerincvezetéke, gondolnák az utak korszerűsítésére, a nagyközség állandó fejlesztésére. korszerűsítésére. Ezután a tanácselnök „Mező. berényért” kitüntetést adott át dr. Bak Mihály orvosnak, aki 38 éve gyógyítja a település lakóit s fáradhatatlanul dolgozik a községfejlesztésért Hasonló kitüntetést kapott Madarász Pálné nyugdíjas és Schmidt György nyugalmazott tanácselnök. Társadalmi munkáért 90- en kaptak arany, ezüst és bronz fokozatú kitüntető jelvényt és 80-an oklevelet. Szekeres András • IMIMIIIIK 3. Szergejev befordult a Sah- rezára. A sugárút széles, aszfaltozott szalagja két sorra tagolta a házak kődobozait melyeket már a Harmadik Birodalom építészei emeltek, akik ugyancsak elözönlötték Iránt A mecsetek háttérben látszó kupolát a karcsú minaretek élesen elváltak e kincstári jellegű épületektől. Az idő délfelé járt, a nap irgalmatlanul égetett Egy zöld táblás üzlet előtt állt meg, amelyen szép arab ligatúra hirdette, hogy itt rövidáruval kereskednek, a bolt pedig Musza Ami rá jé. Az üzletből ötven év körüli, alacsony termetű iráni férfi lépett ki, jellegzetesen húsos, hosszú orrával hívta fel a figyelmet magára. Ritkuló, hennával festett haja a napfényiben bíborszínűnek látszott. — Agai Szergejev, örülök a találkozásnak. A ház, ahová megyünk, itt van a közelben. Ez az üzlet az unokafivéremé — hadarta gyorsan és türelmetlenül elvezette Jakov Vaszilje- vicset az üzlet elöl, mintha félne, hogy belép oda. — Köszönöm a fáradozását, agai Hodzsa AU. — óh, semmiség, én nagyon hálás vagyok Gyemidov úrnak. Ha egyszer megkért, hogy segítsek önnek, örömmel állok a rendelkezésére. — Hodzsa Ali hosszas magyarázatba kezdett, miért is lekötelezettje a képviselet gazdasági vezetőjének. Szergejev emlékezett rá, hogy Gyemidov elszegényedett kereskedőként jellemezte Hodzsa Alit, s elmesélte, hogyan tevékenykedik az iráni vállalkozók között, akik kapcsolatban állnak a kereskedelmi képviselettel. Hodzsa AH a közvetítő szerepét vállalta magára, ami V. JEGOROV DOKUMENTUMREGÉNYE A szálak Schőnhausen tábornokhoz vezetnek FORDÍTOTTA: HAVAS ERVIN HODZSA ALI persze nem zárja ki, hogy időnként magának is szerezzen némi árut A NEP-korszakban esztendőkig a Szovjetunióban élt, Iránból importált szárított gyümölccsel kereskedett. Ügyes, vállalkozó szellemű, képzett embernek számított, akj kiválóan elsajátította az orosz nyelvet. Sokat olvasott, ismerte Szaadi, Hafiz költeményeit Emlékezetből citálta e művek részleteit, számos közmondást, aforizmát használt. — Azt hiszem, meg lesz elégedve, agai Szergejev. A ház gazdája nagyon ' tisztességes ember. Hodzsa Afi megállt. — Erre jobbra, a sarkon túl — mutatta az irányt a karjával Bekanyarodtak egy mellékutcába. Rögtön az első ház után, amelynek az oldala még a sugárútra nézett, szegényes kis épületek sorjáztak magas agyagkerítéssel övezve. Kétemeletes, üvegezett erkélyű ház előtt álltak meg. — Ez az — mondta Hodzsa All. — Nincs messze a sugárútiéi és elég tisztességes épület, látja, nem is rejtették kerítés mögé — fűzte hozzá és megrántott egy huzalt a kapu mellett Valahol az udvar mélyében megrezzent a csengő. Serdülő korú fiú nyitott ifca- put Hodzsa Ali közben nyakra- főre dicsérte az ajánlott lakás előnyeit. Beléptek az udvarra. Tömött platánlombok szűrték meg a behulló napsugarakat A két kis szobából álló lakást nemrégen tatarozhatták. Utcára néző erkély tartozott hozzá. A bútorzat ágyból, asztalból és néhány székből állt. A többit a nagyszámú falmélyedés helyettesítette; keleti szokás szerint azokban helyeznek el minden holmit amit máshol szekrényben, fiókban, egyéb alkalmatosságban őriznek. A gazda — egy sovány postai alkalmazott — zsirpecsétes ruhában, mélyen hajlongott a vendég előtt Szergejev csak ezután nézett körül, Hodzsa All pedig közölte a lakás bérét, mintha a hallgatag tulajdonos ott sem lenne közöttük. A lakás nem volt drága, elvisethetőnék is tűnt, Szergejev beleegyezett a feltételekbe. — A bánatot te leveszem a válláról —- mondta a gazda, képletesen kifejezve örömét a megkötött üzlet fölött Hodzsa Ali ugyancsak közmondással válaszolt: „Csak nehogy búzát árulj és árpát adj eir — A szemem világára esküszöm, Hodzsa Ali, minden rendben lesz! — mondta mélyei meghajolva a házigazda. Szergejev nem sokáig halogatta a költözködést egy óra alatt át is hozta holmiját a szállodából. Nyomban ezután, két hordár kíséretében ismét megjelent Hodzsa Ali. Egy rádiókészüléket és selyem ágytakarót hoztak magukkal, ez utóbbit Hodzsa Alj azonnal ráterítette az ágyra a régi helyett. A tulajdonos egy asztalkát cipelt be a rádiónak. — Mivel hálálhatom meg a szolgálatát agai Hodzsa Ali? — kérdezte Szergejev. — Miféle szolgálatot? Ezeket a tárgyakat néhány hónap múlva visszaadja — a köszöneté lesz az én jutalmam. — Nem agai Hodzsa Alt nem foganhatom el ingyen. Így kellemetlen helyzetbe hoz engem. — A jó cselekedetért Allah gazdagon fizet — mondta mosolyogva Hodzsa Ali. — ön vendég nálunk. A mi szokásaink szerint, kötelességem segíteni. „Ne, fogadd el — megsértesz”! Valamikor Önök ugyancsak sókat segítettek nekem. Ezek a holmik különben is fölöslegesek otthon. Idefelé jövet azokkal a kereskedőkkel mérten össze magam, akik kiöntözött olajjal áldoznak „Izmam- zagye” kriptájában — és Hodzsa Ali harsányan felnevetett. 1023. JÜLIÜS 29. (Tolytatjuk.)
